Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-14 / 15. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. április 14. Szilárdul a szocialista tábor egysége Párt- és kormányküldöttségünk Gustáv H u s á к elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának vezetésével Fidél Castronak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Forradalmi Kormány elnö­kének meghívására április 2-tól 7-ig Kubában tartózkodott. Párt- és kormányküldöttségünk vezetője több nagygyűlésen mondott beszédet. Méltatta a két ország gyümölcsöző együttműködésének jelentő­ségét. A búcsúünnepségek keretében a Havannai Forradalmi Palota re­prezentációs termeiben Osvaldo Dorticos köztársasági elnök a legmaga­sabb kubai kitüntetést, a Jósé Marti érdemrendet adományozta Husák elvtársnak. Ezt az érdemrendet eddig még csak Salvador Allende chilei elnök kapta meg. Dorticos elnök hangsúlyozta, hogy Husák elvtársnak, mint a csehszlovák—kubai barátság tántoríthatatlan harcosának, a cseh­szlovák és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiváló kép­viselőjének adományozta a kubai Forradalmi Kormány az 1972-ben alapí­tott érdemrendet. A két párt- és kormányküldöttség a kölcsönös megértés és a teljes nézetazonosság szellemében lezajlott tárgyalásokról közös közleményt adott ki. A közlemény első része röviden összefoglalja azokat a baráti találkozókat, amelyekre a látogatás alkalmával sor került. Kiemeli azt a meleg baráti hangulatot, amellyel a csehszlovák párt- és kormánykül­döttséget fogadták. A további részben a tárgyalásokat boncolgatja és le­szögezi, hogy Csehszlovákia és Kuba képviselői a barátság és a kölcsönös megértés légkörében vitatták meg azokat az új nézőpontokat, amelyek a két baráti ország kapcsolatainak fejlődésében a legutóbbi tárgyalások óta mutatkoztak, és kicserélték nézeteiket a legfontosabb időszerű nem­zetközi kérdésekről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. Mindkét fél örömmel állapította meg, hogy ígéretesen fejlődnek a két­oldali kapcsolatok és kifejezte óhaját, hogy a jövőben még sokoldalúbban kell fejleszteni az együttműködést. Megállapították, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Kubai Köztársaság közötti elmélyülő együttműködés hoz zájárul a szocialista országok közösségének egységéhez és összetartozá­sához, a szociális igazságért és a világbéke megteremtéséért küzdő erők tömörítéséhez. A csehszlovák fél a tárgyalások alkalmából határozottan elítélte azt, hogy az Egyesült Államok törvényellenesen katonai támaszpontot tart fenn Kuba területén (Guantanamóban) és támogatásáról biztosította a kubai nép és a kubai Forradalmi Kormány azon követelését, amely e támaszpont felszámolására irányul. Csehszlovákia és Kuba, mint a KGST tagállamai, kifejezték elhatározásukat együttműködésük továbbfejleszté­sére e szervezet többi tagállamaival a szocialista nemzetközi munka­­megosztás és a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltása érdekében. Mindkét fél ismételten megerősítette, hogy felmérhetetlen jelentősége van, a két ország sokoldalú együttműködésé­nek, valamint annak az internacionalista segítségnek, amit a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja nyújt mindkét államnak a gazdasági fejlődés valamennyi szakaszában és a szocializmus védelmében. A kül­döttségek egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió és a szocialista közös­ség további országainak aktív békepolitikája az utóbbi időben nemcsak Európában, hanem az egész világon kedvező légkört teremtett a nemzet­közi feszültség további csökkentésének és a nemzetközi kapcsolatok javu­lásának, amelyet azonban továbbra is veszélyeztet az imperializmus erői­nek agresszív pplitikája, főleg Indo-Kínában és Közép-Keleten. Mindkét fél nagyon fontosnak tartja, hogy továbbra is szilárduljon a szocialista közösség országainak és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján. A kétoldali tárgyalások főleg az egység megteremtésére irányultak, és amint a közösen kiadott közleményből is kitűnik, a világpolitikai kérdé­sekben azonos álláspontokat foglaltak el. Üdvözlik például a vietnami háború befejezését, a laoszi békeszerződés aláírását, de ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy diplomáciai síkon még nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az amerikai imperialista hatalom katonái kivonul­janak az indokínai térségből, s így megnyíljanak a békés rendezés fel­tételei a kambodzsai nép számára is. A közel-keleti helyzettel kapcsolat­ban leszögezték, hogy a megoldás kulcsa, az izraeli agresszor visszavonu­lása a megszállt területekről. Egyetértenek az indiai—pakisztáni tárgya­lások határozataival és támogatják a Bengáli Népi Köztársaság felvételét az ENSZ-be. A tárgyaló felek messzemenő támogatásukról biztosították a szabad­ságukért, függetlenségükért és a szociális haladásért küzdő afrikai haza­fiakat is. Az európai helyzet rendezésével kapcsolatban helyesnek tartják a Szovjetunió békeoffenzívája alapján megkötött békeszerződéseket, vala­mint a berlini négyhatalmi egyezményt és remélik, hogy az Európai Biz­tonsági Értekezlet megtartására egyre jobb lehetőségek nyílnak. A csehszlovák—kubai közleményt úgy értékelhetjük, hogy még szoro­sabbra fűzi a két nép politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatát és ami a leglényegesebb, hozzájárul a szocialista tábor országai egységének további szilárdulásához. kommentárunk /к tavaszi láz minden embert ma­gával ragad. A természet ébre­dése arra serkenti a polgárokat, hogy rendbetegyék házuk táját, kis ker­­tecskéiket, hogy szebb élet- és mun­kakörülmények között fogadhassák az év legszebb hónapját, májust. A tava­szi berzenkedés ma már a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek tagjait is arra serkenti, hogy az általuk jóvá­hagyott választási programterveket, a lehető legsikeresebben teljesítsék. A nekibuzduláshoz kedvet ad az a tény is, hogy a múlt évben szinte minden városban, községben túlteljesítették a választási programtervekből eredő feladatokat. A Nemzeti Front Központi Bizottságának értékelése szerint pol­gáraink a Galantai Járási Nemzeti Bi­zottság és a Trnavai Városi Nemzeti Bizottság felhívására a múlt évben 2 milliárd 329 millió korona értékű vállalást tettek, de a rendkívüli ma­gasfokú aktivitás következtében 4 milliárd 240 millió 107 ezer korona értéket teljesítettek. A számítások szerint a Szlovák Szocialista Köztár­saságban 927 korona értékű társadal­mi munka jut egy lakosra. Ez beszé­desen bizonyítja, hogy a lakosság je­müszakokban a lakosok például a fal­vak és városok szépítésére, valamint az élet és munkakörülmények javítá­sára tett vállalásaikat lakhelyükön teljesítik. Ezzel elérjük, illetve lehe­tővé tesszük, hogy a lakosság minél többet segítsen a körzetében lévő par­kosítási és egyéb munkákban, és konkrét formában teljesíthesse köte­lezettségét. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a vállalásokból eredő feladatok jó részét az üzemekben többnyire formálisan teljesítették és vajmi keveset tettek annak a környe­zetnek a javításáért, ahol élnek.. A választási programokat a Nem­zeti Front járási szervei évente több­ször értékelik és ezeken a gyűléseken a nemzeti bizottságok képviselői be­számolnak a konkrét eredményekről. Ez is serkentőleg hat a további mun­kára. Számos községben azonban csa­lódnak a polgárok, mert a választások idején a nagy nekibuzdulásban olyan akciókat is beterveztek, amelyekre előreláthatólag nem volt meg a pénz­ügyi fedezet és az áru, valamint a munkaerő-kapacitás sem.. Ezért na­gyon helyesen tesszük, ha a választási programterveket „pontosítjuk“ és a Tavaszi műszakok lentős részt vállalt az élet- és munka­körülmények javításából és hozzájá­rulásával számtalan óvoda, gyermek­­játszótér, sportstadion, iskola, vízve­zetékhálózat és más olyan épület, be­rendezés épült, ami jobb élet és mun­kakörülményt teremt dolgozó népünk számára. Ebből is látszik, hogy nem­csak ökonómiai haszonról van szó, ha­nem arról is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak értelmében a válasz­tási programok teljesítésével és túl­teljesítésével javulnak a polgárok szociális körülményei is. Még csak az év elején tartunk, de máris örömmel állapíthatjuk meg, hogy a martini és Banská Bystrica-i felhívás alapján 35 ezer kollektív és 700 ezer egyéni kötelezettségvállalás született, megközelítőleg 3 milliárd korona értékben. Azonban ez még nem végleges szám, mert a Nemzeti Front tagszervezetei újabb és újabb kötelezettségvállalásokat összesítenek és napről-napra több százezer koro­nával gyarapodik ez az összeg. Főleg az elkövetkezendő hetekben, a „tava­szi műszakokban“ számíthatunk újabb és újabb olyan kötelezettségvállalá­sokkal, amelyek lényegesen hozzájá­rulnak a választási tervek teljesítésé­hez. Az új vállalások minőségileg annyiból különböznek a múlt éviek­től, hogy egyre jobban felölelik a la­kosság széles rétegeinek kezdeménye­zését. Ugyanis az új vállalások nem korlátozódnak kizárólag a nemzeti bizottságok kezdeményezésére, hanem a községben vagy városban lévő ö$z­­szes tömegszervezetekre és egyesüle­tekre is. sőt még a kisebb-nagyobb üzemekre is kiterjednek. Arról van szó, hogy közös összefogással sikere­sebben valósíthatók meg az egyes akciók. Az áprilisban lezajlott tavaszi lakosságot olyan reális feladatok tel­jesítésére mozgósítjuk, amelyek min­den szempontból teljesíthetők. Hogy példával is érveljünk, a kelet-szlová­kiai kerületben 245 olyan akciót ter­veztek a nemzeti bizottságok, amelyek teljesítésére nincs lehetőség, tehát a pontosított választási programtervek­ből ezeket ki kell hagyni. Ám mivel a martini és a Banská Bystrica-i felhí­vás alapján újabb lehetőségek és tar­talékok kerülnek a felszínre, lehet­séges, hogy a Nemzeti Front összes tagszervezeteinek segítségével, vala­mint a központilag irányított üzemek nagyjelentőségű hozzájárulásával, ezekből az akciókból is teljesíthetünk néhányat. Pontosan fel kell mérni te­hát a lehetőségeket és ha látjuk, hogy a lakosság kezdeményezése igen nagy­fokú, és valamilyen módon anyagi for­rásokat is teremthetünk, akkor meg­valósíthatunk olyan akciókat is, ame­lyek eredetileg be sem voltak tervez­ve, de mégis megvalósíthatók. A tavaszi műszakok idején a lakos­ság aktivizálásáért nagyarányú agitá­­ciós kampány indult. Az agitátorok felhasználják a személyi és szemlél­tető agitáció minden formáját, hogy a lehető legtöbb polgár vegye ki ré­szét a társadalmi tevékenységből. Ugyanis sikereink ellenére a lakosság jelentős része passzívan figyeli, hogy mások milyen erőfeszítéseket tesznek a választási programtervek teljesíté­séért és rászolgálás nélkül élvezik azokat az előnyöket, amelyek mások alkotó munkájának gyümölcsei. Tehát el kell érnünk, hogy a nemes cél ér­dekében mindenki egyenlő arányban tevékenykedjen, hogy még szebbé és boldogabbá varázsoljuk egyre jobban viruló szocialista hazánkat. BÁLLÁ JÓZSEF A nemzeti bizottságok versenyének győztesei A nemzeti bizottságok versenyét irányító és koordináló kormánybizott­ság értékelte a Trnavai Városi Nem­zeti Bizottság és a Galantai Járási Nemzeti Bizottság felhívása nyomán kibontakozott szocialista munkaver­seny eredményeit. A győztes járások — a košicei (kassai), Dolný Kubín-i, valamint a bratislavai 2. számú kör­zeti nemzeti bizottság megkapja a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának díszoklevelét, valamint I. fokozatú emlékérmét és 250 ezer ko­rona Jutalmat. Szlovákia minden járá­sában a legjobb eredményeket elérő község polgárainak igyekezetét a kor­mány díszoklevelének első fokozatá­val, emlékérmével és 100 ezer koroná­val jutalmazzák. A győztes városi nemzeti bizottságok közül megemlít­hetjük a Dunajská Stredait (dunaszer­­dahelyit), leviceit (lévait), trnavait, lučenecit (losoncit) és a košicei (kas­sai) déli körzeti nemzeti bizottságot. A helyi nemzeti bizottságok közül a győztesek közé küzdötte fel magát többek között a kamienka!, Gem. Jab­­lonjce-i, ďudincei, Nová Ves nad Vá­­hom-i, vojnicei (bátorkeszi), vrbovkai (varbői), és a Zemianské Sady-í helyi nemzeti bizottság. A bizottság értékelte a fürdő- és rekreációs helyek szépítésében vég­zett munkát is. Az első kategóriában elismerést és pénzbeli jutalmat ka­pott a sliači, Piešťany-i és a bardejovi városi nemzeti bizottság, a második kategóriában pedig a Bojnicei Városi Nemzeti Bizottság, a rekreációs köz­pontok közül pedig a Lúčky-i és De­­mánovskái Helyi Nemzeti Bizottság, valamint az oravai víztároló. A kor­mány elismerő oklevelét kapja a clu­­dincei és smrdáky fürdő is. л\ч\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\> ф Eredményesen kereskedünk a szocialista országokkal. A Szovjet­unióval például 1948-hoz viszonyítva 13-szorosára nőtt az árucsere-forga­lom. Külkereskedelmünk összforgalma a múlt évben 168.4 milliárd koronára rúgott, ami 1971-hez képest 7 %-os emelkedést jelent. 1972-ben az előző évhez viszonyítva az árucsere-forga­lom 10 °/o-kal. a behozatal pedig 9,3 %-kal emelkedett. ф Az újházasoknak nyújtott ked­vezményes kölcsön iránt igen nagy az érdeklődés. A kereskedelem is min­dent megtesz, hogy a fiatalok pénzü­kért ló árut vásárolhassanak. Többek között például 10 000 korona értékig 12 féle konyhabútor kapható. De ezen­kívül 20 fajta hálószobabútor és 50 fajta lakószobabútor közül választhat­nak. A választékot bővíti az NDK-ban gyártott Zeutria, Silvia és Safir, vala­mint a román gyártmányú Felícia há­lószobabútor. Forradalmi változások Latin-Amerikában Ezelőtt mintegy 40 esztendővel egy központi tanfelügyelő látogatta meg szülőfalum elemi iskoláját. Csehszlo­vákia térképe előtt állva sokat be­szélt az országról, s még mindig a fülemben csengenek egyes szavai: „A mi országunk egy egész ember, vég­tagok nélkül“, — jelentette ki, s ma­gyarázta, hol az ország esze, szíve, s így tovább. „A mi hazánk egy új eszmét képvisel, amely kéz és láb nél­kül is rövidesen bejárja az egész vi­lágot“ — vonta le végkövetkeztetésül. A történelem nem igazolta bölcses­­kedését. A hamis burzsoá demokrácia helyett egy valóban új eszme, a leg­emberibb, a kommunizmus indult el világhódító útjára és eljutott arra a kontinensre is, ahol a legerősebb im­perialista állam, az Egyesült Államok őrködött a „veszély“ betörése ellen. USA Latin-Amerikát mindig saját gyarmatának tartotta. Különösen a második világháború után olyan kap­csolatot igyekezett kiépíteni, amely szavatolta a stratégiai, politikai, ideo­lógiai és nem utolsósorban gazdasági érdekeinek megvalósulását. A mindennemű elnyomás ellen a függetlenségi törekvés ugyanabban az időben erőteljesen megindult. A fasiz­mus feletti győzelem, erős lendületet adott a baloldali erők mozgalmának. Később azonban a reakció egybehan­golt hidegháborús tevékenysége folya­mán a visszaesés évei következtek, és a kialakuló nemzeti burzsoázia érde­kei megvalósulását elsősorban az Egyesült Államokkal való szoros kö­töttségben keresték. Ezt az időszakot a kommunistaellenes hisztéria és ál­talában a jobboldal előretörése jelle­mezte. A hidegháború enyhülése Latin- Amerika számára is a megkönnyebbü­lést hozta, s nem kétséges, hogy ez ösztönözte a kubai forradalmat és győzelmet. A kubai forradalom Fidel Castro vezetésével közel másfél évtizeddel ezelőtt kiűzte Amerika kiszolgálóit az országból, s a kommunista párttal az élen, a dolgozó nép vette kezébe sor­sának irányítását. A szigetország la­kossága dacolva minden nehézséggel, a szocializmus építésének útjára lé­pett. Az Egyesült Államok és latin-ame­rikai szövetségesei megrettentek a kubai forradalom győzelmétől, illetve azoktól a lehetőségektől, amelyeket az a dél-amerikai országok számára felvetett. USA kíméletlen nyomással próbálta elfojtani a haladó erők-ki­bontakozását és az Amerikai Államok Szervezetének megteremtésével igye­kezett ellensúlyozni a kubai forrada­lom hatását, illetve izolálni a sziget­­országot. A jobboldali katonai pucs­­csok sora jellemezte a különféle igye­kezeteket. A kubai forradalom fáklyája, azon­ban a latin amerikaiak számára to­vább világított, s milliók szívében keltett reményt, hogy sikerül megsza­badulni az amerikai imperializmus gazdasági, politikai és katonai elnyo­mása alól. A kubai forradalom győzel­me ugyanis örökre megdöntötte azt a burzsoá hiedelmet, hogy az Egyesült Államok közelsége miatt lehetetlen gyökeres forradalmi átalakulást elő­idézni a latin-amerikai országokban. Hiábavalónak bizonyultak Kuba, az első amerikai szocialista ország tekin­télyének aláásását szolgáló blokádok, fegyveres provokációk, szabotázs és aknamunkák, valamint az ellenséges propagandahadjárat is. A kubai nép igazsága napról-napra utat tör magá­nak, növekszik nemzetközi tekintélye, és sikeresen építik a szocializmust. A nemes törekvéseiben nincs egyedül, szorosan együttműködik a szocialista országokkal, köztük hazánkkal, amely­nek legmagasabb szintű küldöttsége a közelmúlt napokban tért vissza Kubá­ból. Az amerikai kontinens első szo­cialista állama nemrégiben tagja lett a KGST-be tömörült országok nagy családjának is s ez még jobban lehe­tővé teszi a szoros együttmunkálko­­dást. A latin-amerikai önállósági törek­vésnek kedvezőbb légkört teremtettek a szovjet—amerikai megállapodások és a nemzetközi kapcsolatokban mindjobban érvényesülő pozitív jelen­ségek is. Közben a dél-amerikai or­szágok rájöttek arra is, hogy az ún. „Szövetség a Haladásért“ létrehozása csak az Egyesült Államok monopo­­lisztikus törekvéseit álcázza, és vajmi keveset segít a kontinens gazdasági nehézségeinek felszámolásában. Ezért választották példaként Chilében Kubát és a baloldali pártok népi egység­frontja — az ország jövője számára — a szocializmust jelölte meg célul, s a megvalósítás eszközéül a békés átme­netet, a parlamentális formák betar­tásával. Salvador Allende elnökkel az élen, a kommunisták és szocialisták marxis­ta beállítottságú népi egység koalíció­ja azóta dacol minden nehézséggel a jobboldal, a reakció meg-megújuló támadásai ellen. A legutóbbi válasz­tások igazolták, hogy a nép a haladó erők mögött áll. Az újonnan alakított kormányban a legfontosabb tisztsége­ket a kommunisták és a szocialisták töltik be, vagyis olyan pártok képvi­selői, amelyek tömörítik az ország összes baloldali erőit, kivéve a szél­sőséges radikálisokat. Peruban a reformista beállítottságú katonatisztek jutottak hatalomra és az el nem kötelezettség hívei ebben látják e latin-amerikai országok füg­getlenségének valóraváltását. Uru­­guayban a hadsereg bizonyos érte­lemben Peru példáját kívánja követni és a kormány ellenőrzése alá szeretné helyezni a külföldi vállalatokat. Mexikónak szintén az a terve, hogy jó kapcsolatokat épít ki a szocialista és más országokkal és ezáltal korlá­tozni kívánja az amerikai tőke be­áramlását. Nemrégiben az argentínai választásokon a perónisták kerültek ki győztesen. A mozgalom eszmei megteremtője Juan Domingo Perón be­jelentette, hogy az új argentin kor­mány a latin-amerikai „népi kormá­nyok“ fokozottabb együttműködését fogja ösztönözni. Jelentősek azok a változások is, amelyek Ecuadorban, Venezuelában és Kolumbiában történ­nek a külföldi tőke, a monopóliumok hatalmának megnyirbálása céljából. A Panamai Köztársaság esete is tel­jes egészében igazolja a latin-amert­­kai országok egyenjogúsításl törekvé­seit. Nemrégiben a panamai kor­mány a biztonsági tanácshoz fordult, az Egyesült Államok által 1903-ban rákényszerített helyzet — vagyis az amerikai támaszpontok fenntartása a csatorna mentén — megszüntetése miatt. A Biztonsági Tanács az USA tiltakozása ellenére Panamában ült össze, és a 15 tag közül 12 a monopó­liumok, az imperializmus kizsákmá­nyoló és elnyomó tevékenysége ellen, a latin-amerikai országok belügyeibe való imperialista beavatkozással szemben foglalt állást. Az Egyesült Államok kénytelen volt a végső esz­közhöz, a vétójoghoz folyamodni, hogy megakadályozza a határozati javaslat életbelépését. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyhatalmi jognak ez a végső eszköze nem lehet ered­ményes módszer a latin-amerikai or­szágok egyre erősödő függetlenségi törekvéseivel szemben. Azt hiszem, az amerikai imperialisták abban sem tudják majd megakadályozni a latin­amerikai országokat, hogy a függet­lenség teljes kivívása után a szocia­lizmus építésének útját válasszák. TÓTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents