Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-14 / 15. szám

I Az SZSZK Mezőgazdaság'es Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. április 14. Ara JL— Kčs XXIV. évfolyam, 15. szám. MEGLESTÜK К TAVASZT Tavasz. Kikelet. Mindenki szereti a si­mogató napsugarat, a rügyező, zöldellő erdőt, mezőt, virágzó fákat. A szántóvető ember lelkében pedig mindig ünnepet, s ezernyi tennivalót jelentett a tavasz le­heleté. A mezőgazdaság szocialista átszervezé­se óta sok minden megváltozott, de a ta­­vaszvárás megmaradt. Persze nincs ez mindig aggodalom nélkül, mert a megúj­­hodó természet nem ismétli meg azonos módon önmagát, s lényegében ez az oka, hogy a mezőgazdaság számára minden év valami más próbatételt jelent. Néha ked­vezőbb, máskor súlyosabb gondot idéz elő az időjárás. Ebben az esztendőben a télt szenvedi a tavasz, kevés a földben a ned­vesség. Az ilyen válságos időjárási viszo­nyok közepette, a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, vezetőinek még több szakis­meretre, leleményességre van szükségük. Mostanában gyakran dugják össze fejüket az irányító szakemberek. Megvitatják mi­lyen mélyen vessék a cukorrépát, kukori­cát, s így tovább. „Ki tudja, mikor ered­nek meg az ég csatornái“ — mondogatják s ezért sokszor el kell térni a bevált mód­szerektől. Sokkal könnyebb azokban a gazdaságokban, ahol kiépítették az öntö­zőhálózatot s a csövek már most is ontják a vizet. Azt valamennyi mezőgazdasági üzem­ben érezték, halogatásra nincs idő. Ezért már márciusban olyan volt a határ, mint a legszorgosabb dologidőben. Alaposan kihasználták a korai tavaszt a gyümöl­csösökben, szőlészetekben, s a kertésze­tekben is. A fóliaházak százait állították fel a palánta és a korai zöldség termelése érdekében. A mostoha időjárást jobban bíró zöldségfélék pedig már kint sorakoz­nak a kertészetekben. A magánosok kert­jei szintén fehérlenek a fóliaházaktól, s ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy időben elegendő friss, vitamindús zöldséghez ju­tunk. A mezőgazdaságban dolgozók az aszá­lyos időjárás ellenére bizakodva végzik a tennivalókat. Tudják, a tavasz kiváló idő­szak arra, hogy jó munkával az eredmé­nyes esztendőt megalapozzák. AMI A LEGIDÜSZERÜBB • MAR JÖVEDELMEZŐ A KÜKORICATERMESZTÉS A LESZ ELEGENDŐ HIBRID-VETŐMAG ф TELJESEN KAPA NÉLKÜL ф ÜJ SZÁRÍTÓÜZEMEK ÉPÜLNEK Néhány évvel ezelőtt Szlovákia­­szerte ijesztően zsugorodni kezdett a kukorica vetésterülete, lelohadt a ter­melési kedv. Számos járási, körzeti összejövetelen, s a mezőgazdasági üze­mek egész sorában feltették a fogas kérdést: vajon lesz-e kiüt a kukorica­termesztés zsákutcájából? ... A szak­emberek, vezetők rendre bizonygat­ták: eléggé munkaigényes és fölöttébb költséges is ennek a fontos takar­mánynövénynek a termesztése. Nos, az akkori érvelésekben, ténymegálla­pításokban sok igazság volt. Az árpo­litikát hibáztatóknak azonban csak részben volt igazuk, mert... egyolda­lúan Ítélkeztek. A fő hiba ott rejtezett a termelési- és betakarítási-, valamint tárolási technika, illetőleg a munka­termelékenység alacsony szintjében, s a gyomírtószerek helyett a kapa előnyben részesítésében. ... Node, éppen a mezőgazdaság­tudomány világméretű, gyors fejlődé­se, vívmányainak gyakorlati bevetése, vagyis a kukoricatermesztés forradal­masítása — eléggé rövid idő alatt — számos, eddig megoldhatatlannak tű­nő kérdés gordiuszi csomóját megol­dotta. Mégis, ilymódon sikerült kievic­­kélni az előbb említett „zsákutcából“. Azóta évről-évre ismét bővül a kuko­rica vetésterülete. Így van ez többek között a levicei járásban is, ahol a múlt évihez viszonyítva KETEZER hektárral TÖBBET VETNEK ebből a nagyon értékes takarmánynö­vényből. M u z s 1 a i Sándorral, az év elején egyesített, 2500 hektáros „VIRÄGZÖ“ Efsz elnökével való rövid beszélgetés­ből is többek között az tűnt ki, hogy nagyon alaposan felkészülnek a , ku­koricatermesztésre. Háromszáz hektár helyett ötszázra szélesítik a vetéste­rületet, a múlt évihez viszonyítva —­­az árpa rovására. A hat SPC—6 jelű román vetőgéppel győzik majd a munkát, s ugyanakkor a jiCínből ka­pott új. 12 soros univerzális vetőgépet is kipróbálják, miként váltja majd be a géptervezők reményét, s miként elé­gíti ki a gyakorlat követelményeit. A kukoricatermesztés teljes gépesítésé­vel kapcsolatosan derűlátóan véleke­dett Muzslai elnök: — A nyugatnémet gyártmányú adapterek, a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár gyártotta szár­zúzó, az NDK-gyártmányú speciális eke (ekefeje 80 cm magas), amelyet Kirovec-traktor vontat majd, s tökéle­tesen beszántja a zúzott szárat, olyan nagy előrelépés, amelynek csak örül­hetünk. S nagy megelégedéssel nyugtázta, a Felvásárló Vállalat finanszírozásával Pohronský Ruskov-ban (Oroszkán) máris épül egy bábolnai típusú szárí­tóüzem, amelynek üzembehelyezése igen lényegesen elősegíti a kukorica­termés gépi betakarítása utolsó fázi­sának a lebonyolítását. Most lássuk, miként vélekedik a járás legjobb kukoricatermesztő Sá­­rovcei (sárói) Efsz-nek az elnöke, K a j t á r Ernő mérnök? — Tavaly 130 hektáron termesztet­tünk kukoricát, 65 mázsa hektárhu­­zam-átlaggal, ami a legjobb ered­ménynek számított — természetesen májusi morzsoltban — a járásban. Az idén 20 hektárral szeretnénk bővíteni a vetésterületet. Minek köszönhetjük a kiváló kukoricatermést? Főleg an­nak, hogy rendszeresen kísérletezünk évente. Eddig 32 kukoricahibrid-fajtát próbáltunk ki , összehasonlító kísér­let formájában, teljesen azonos talaj- és éghajlati adottságok, valamint táp­anyagellátás közepette. Az igen lényeges eltérést konkrét tapasztalattal támasztja alá: — Egymás mellett voltak a kísér­leti parcellák. Az egyikbe jugoszláv hibridet vetettünk, a másikba MV— 526 magyar kukoricahibrid-fajtát. Az előbbi 38,70 q/hat, az utóbbi a kétsze­resénél is többet, vagyis 87,50 q/ha-t termett. Ügyhiszem, ehhez nem kell bővebb magyarázat, mennyire fontos a jó hibrid-vetőmag. Kissé borúlátóan néz a kukorica­vetés elé. Ennek oka: kételkedik ab­ban, hogy a számukra legmegfelelőbb kukorica-hibrid fajtákat sikerül vető­magra beszerezniük, s hiányzik öt va­gon szuperfoszfát műtrágyájuk, s a 15 mázsa Laszov — amely a múlt év­ben igen nagy szolgálatot tett a vad­­mohar elleni sikeres növényvédelem­ben — ugyancsak kérdőjel... Mert, hiába lesz más gyomírtószer, ha a sá­rói határban nagyon eluralkodó vad­­mohart nem „likvidálja“. Márpedig 300 hektárnyi vetésterületről van szó... (a háztájit is beleértve). Az egyéb problémákat illetően em­lítést érdemel: nincs elegendő kom­bájnjuk és adapterük a betakarításhoz, s előreláthatólag rászorulnak majd a gépállomás segítségére. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hektár kukorica ter­mésbetakarítási díja — a legújabb díjtarifa szerint — közel 600 koroná­ra rúg, ami nem csekélység. Más a helyzet a termésbetakarítás utolsó fázisának lebonyolításával: ugyanis másfél millió korona költségráfordí­tással épül egy NDK-gyártmányú tisz­tító-szárító gépvonal, amelynek telje­sítménye óránként 90—100 mázsa lesz. S így ez a kérdés megoldottnak tekinthető. MIT MONDj A JÁRÁS F0AGRONÖMUSA? Pavol B u к о v e n mérnök, főagro­­nómus tájékoztatása nem jogosít fel aggodalmaskodásra. Ügy véli, a kuko­ricatermesztés tavalyitól igényesebb feladatainak teljesítéséhez adottak az elóféltételek: mind külföldi, mind ha­zai kukorica*hibridfajtából lesz ele­gendő, műtrágyafélékböl, s gyomirtó­szerekből azonszerint. Hat, hét évvel ezelőtt meghibbant­­nak, agyalágyultnak bélyegezték volna a földművelők azt, aki kapanélküli gyomirtást jósolgat... S mi a helyzet manapság? Erről a járási föagronó­­mus így vélekedett: — Járásunkban az emberek, ha csak nem muszáj, nem akarnak kapálni. Tavaly már 71 százalékra vegyszerrel irtották mezőgazdasági üzemeinkben a kukoricavetésterületekröl a gyo­mot, s az idén pedig teljesen kapa nélkül, vagyis gyomírtószerrel, ami jelentős előrehaladás lesz. Nos, a kapa-romantika napja végleg leáldozófélben van. Míg elődeink vál­tig hangoztatták: „A kapát, kaszát senki sem veszi ki a kezemből... 1“ Azok esküdöztek így, akik hajnaltól napestig, korgó gyomorral, verejtékes homlokkal görnyedtek e csillogó-vil­­logó kezebelik fölött. Az övékből ugyan nem, de utódaik, unokáik, ük­unokáik tenyeréből épp a szocializmus emberiessége, tudománya ütötte, illet­ve üti ki e kéziszerszámokat, s paran­csol egyet-egyet a hagyomány-szo­bákba a mélységes hagyománytiszte­let emlékeztetőül a keserves múltra. N. KOVÁCS ISTVÁN Szakmelléklet MÉHÉSZÉT A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. A A Hrkovcei (Gyer­­ki) Efsz kertésze­tében a szorgoske­zű lányok, asszo­nyok időben meg­kezdték a saláta palántázását. Változik a világ s vele együtt a me­zőgazdasági terme­lés struktúrája is. Veľiká nad Ipl'om­­on (Vilkén — lu­­éeneci járás) ez­előtt 20 évvel alig­ha gondoltak arra, hogy nagyüzemi szőlészetekben dol­goznak, s méghoz­zá ilyen elegánsan. ► 1111111 vei, uö У arat. Ezért legtöbb helyen az elmúlt évek tapasztalatai­ból okúivá mindent megtesznek, hogy a földbe került mag minél előbb kikeljen. A Sloven­ské Ďarmoty (Szlo­vákgyarmat) Mag­termesztő Állami Gazdaság dolgozói és irányítói a gé­pet állítják a cu­korrépa vetéséhez. ► A pincemester e­­zermester. Básti jános nemcsak a jókedv nedűjének kiváló szakértője, hanem a szőlőter­melésnek is isme­ri a csínját-bínját. Közben egy kicsit jós is, bár nem a tenyeréből, hanem a szölövesszökről állapítja meg, mi­lyen termést vár­hatunk ebben az esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents