Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

.Iff 1WW BRANKO £S EGY ÄRUÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉG Már valamennyi fejlett államban a nyúltenyésztést az olcsó és jó minőségű fe­hér hús forrásaként értéke­lik. A házinyúl tenyésztése és a fogyasztása nálunk is egyre jobban növekedik. A kapitalista országokban sok nyúlhúst fogyasztanak, még­pedig nemcsak a háztartá­sokban, hanem a vendéglők­ben is, mert tudják, hogy tápértéke, minősége túl­szárnyalja a tyúk- és általá­ban a baromfihúst. Szocialista mezőgazdasá­gunk csak mostanában kez­di nagyban tenyészteni a házinyulakat, azért a nitrai BRANKO közös szövetkezeti üzeme majdnem kizárólag kistenyésztőkre van utalva. Ezektől felvásárolja az élő­­nyulakat és a nyugati álla­mokba. főleg Olaszországba szállítja. Az üzem a minap értékelte a felvásárlás ered­ményeit. Legtöbb nyulat a Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás kiste­­nyésztői adtak el, akiktől a BRANKO üzem a múlt évben 28 ezer nyulat vásárolt, és 82 261 kg élősúlyban expor­tált. A kisállattenyésztőknek a BRANKO több mint egy millió kétszázezer koronát fizetett. A kisállattenyésztők járási szervezete azzal számol, hogy ebben az évben a kis­termelők 35 ezerre emelik a pecsenyenyulak eladását. Krajcsovics Ferdinánd, Galanta (Galánta) LEGNAGYOBB ÉS LEGKISEBB A világ legnagyobb ga­lambja a Koronás galamb. A tojó súlya 1,60 kg, a hímé pedig kb. 2 kg. Hossza 75 cm. ebből dús tollazatú far­ka 26 cm. Hazája Oj-Guinea és a körzetében levő sziget­világ. A legkisebb galamb a Valenciána (La paloma Va­lencián). Hazája Spanyolor­szág. A hím galamb súlya 15 dkg a tojóé még ennél Is kevesebb. —sz— A legnagyobb testtömegu hazigalamb fajta Köztudomású, hogy a legnagyobb testtömegű galambfaj a koronás galamb (Goura coronata), de ez a galambfajta fog­ságban nem szaporodik. így a háztájon sem sok eredményt lehetne vele elérni e téren. így tehát mint házigalamb nem jöhet számításba. Ezzel szemben a spanyol galamb (Columba dom. Hispanica) a háztájon tartott, dnmesztikált, jó szaporodó képességű és legnagyobb testtömegű galambunk. Lábai maga­sak, nyaka hosszú, a szemgyűrűk húsosak. A legszebb példá­nyok Franciaországból kerültek ki. Nagy teste miatt nehezen repül. Rossz nevelő. Az alábbi táblázat a két legnagyobb testű galambfajtával hasonlítja össze a spanyol galambot.__ . __ Római Montauban Spanyol­galamb Testhossza 500 570 800 Csőr hossza 25 26 26 Farokhojísza 190 185 213 Szárny ki tér jedéa 850 980 1000 Hátszélesség 150 140 150 Lábhossza 175 50 210 Testsúly 900 gr 900 gr 1000 gr Kétezer éves fajta. A római légiók vitték be az Ibériai fél­szigetre. A fajtát itt végleges formájára kinemesítették és ne­vét is megváltoztatták malorkai óriás galambra. Nagy testű madár, standard súlya 1000 gramm, a felső engedélyezett súly­határ 1200 gr. Formára az amerikai óriás római galambra ha­sonlít. Valamennyi színváltozatban fordul elő. • —szikora— Д mudi a XIX. század vé­­gén, a XX. század elején alakult ki egyéb pásztorkutya­fajtákból, a puliból, a pumiból, de keveredett bele külföldi spiccek vére is. E fajtát dr. Anglii Csaba írta le 1938-ban. Bátor, fogós természete miatt a pásztorok nagyon kedvelték, elsősorban a nagyobb testű ál­latok mellett. Igen eszes, tanu­lékony. A patkányok, görények, rókák irtásában jól bevált, s a vadászok a vaddisznóvadászat­ban is remek segítőtársra leltek benne. Mivel igen éber, alkal­mas a házőrzésre is. Városi la­kásban tartása rövid szőrzete — egyéb jótulajdonságai miatt — ugyancsak alkalmas. Kűzépnagy testű, élénk vér­mérsékletű. Feje megnyúlt, el-A MUDI keskenyedö. Füle fölfelé hegye­­sedő, mindig felálló. Farka le­felé irányuló, de felkunkorod­­hat. A törzs felső vonala hátra­felé lejtős. Szőrzete a fején és a végtagok végén rövid, sima, egyebütt valamivel hosszabb, csigás vagy hullámos lefutású. A mudi szőrszíne fényes fekete, vagy fehér, de akad közte tar­ka is. A bottal mért farmagasásga 35—47 cm, testsúlya pedig 8— 13 kg. Sajnos, a második világhá­ború alatt számuk erősen csök­kent, de értékes tulajdonságai miatt tenyésztése az utóbbi években fellendülőben van. —k— A házinyúl helye az új rendszertanban Tekintettel arra, hogy néhány házinyúlte­­nyésztésl szakkönyv még ma Is azt írja, hogy a nyulak a rágcsálók (Rodentia) közé tartoz­nak, ezért most e cikk keretében rá akarok mutatni arra, hogy a legújabb állattani szak­irodalomban egy külön rendszerben lesznek el­helyezve. A nyúlféléket (Lagomorpha Brandt, 1855) az újabb irodalomban bizonyos élettani és anató­miai adatok lapján elválasztják a rágcsálóktól (Bowdicht, 1821), sőt bizonyos vérszérumi ada­tok alapján a patásokkal való származástant kapcsolatuk valószínűsége áll fenn. A nyúlfélék rendszertani felosztása a kö­vetkező: Rend: Lagomorpha Brandt, 1855. 1. család: Eurymylidae Mattew, Granger and Simpson, 1929 (csak a paleocénból), 2. család: Ochontonidea Tomas, 1897 (füttyen­tő nyulak, a miocéntől máig), 3. család: Leporidae Gray, 1821 (tulajdonkép­peni nyulak. az eocéntől máig), Az első családon belül csak egy genust isme­rünk: Eurymylus laticeps (már kihalt). A második családon belül több genust isme­rünk: Desmatolagus gobiensis, Piezodus, Prola­­gus, Myolagus, Titanomys, Lagopsis, Paludotom, Proochontona (már kihalt) és Ochontona Link, 1795. Az utolsó családon belül szintén több genust ismerünk: Mytonolagus, Shamnolagus, Notola­­gus, Gobiolagus, Palaeolagus, Megalagus, Ar­­chaeologaus, Hypolagus, Alilepus, Pratilepus, Tarimolagus, Pliopentalagus, Amphilagus (már kihalt), Brachylagus, Miller, 1900; Bunolagus Thomas, 1929; Caprolagus Blyth, 1848; Lepus Linné, 1758; Nesolagus Major; Oryctolngus Lilljeborg, 1873; Pentalagus Lyon, 1903; Peola­­gus St., 1929; Romerolagus Merriam, 1896 és Sylvilagus Craj, 1867. A geolőgiailag legrégibb nyúlfélék a mongo­­liai felső palaeocénból származnak (Eurymy­lus). Az innen kiinduló származási vonal —■ Palaeolaginak — az eocéntói kezdve, az egész harmadik időszakon keresztül végig megtalál­hatók. Ezzel szemben a tulajdonképpeni nyulak csak a pleistocén elején, tehát körülbelül 1 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Külön fej­lődési ágat képviselnek a miocéntói kezdve a füttyentő nyulak (Ocliontonidák). Az európai pliocénben éltek Közép-Európában az Alilepus és a Pliopentalagus. Európában a jégkorszak közepe óta két nem­zetség leletei ismeretesek és pedig a Lepus, melyen belül a sarki és a mezei nyúl (Lepus timidus Linné). 1758 és Lepus europaeus Pal­las, 1778) alakult ki és az Orytolagus cuniculus Linné, 1758, mely kizárólag Nyugat-Európában fordult elő a régebbi pleisztocénben. Ez utóbbi az üregi nyúl őse, és mint ismeretes a mai há­­zinyulak is tőle származnak. A vadonélő üregi nyulat aztán nagyrészt a múlt században tele­pítették át Nyugat-Európából, Közép- és Kelet- Európa különböző részeibe, majd később Auszt­ráliába, Oj-Zélandba, Chilébe és a szigetekre, ahol ezek igen jól alkalmazkodtak az új kör­nyezethez. A mi házinyulunkat csak a történeti középkor kezdetén Spanyol-, Francia- és Olaszországban háziasították- E középkori házinyulaktól szár­maznak a mai összes házinyúlfajták. Dr. Ferhardt Hochstrasser, orvos (Temesvár) 8 A Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetségének komár­­noi (komáromi) 3-as számú szervezete a közelmúltban tar­totta évzáró taggyűlését, ame­lyen a járási vezetőséget Mé­száros Aurél elnök képviselte. A szervezet titkára if j. Kamocsai Károly rövid áttekintésében méltatta az elmúlt év politikai eseményeit, többek között a CSKP megalakulásának 50., va­lamint a Szovjetunió megala­kulásának 55. évfordulóját. A beszámoló további részében a szervezet tevékenységét érté­kelte. A beszámolóból kiderült, hogy a taglétszám az előző évi­hez viszonyítva csökkent, ami azonban nem volt befolyással a tervfeladatok teljesítésére. Ugyanis olyan tagok váltak ki Ha az 1972-es esztendőt kí­vánjuk értékelni, nem feledkez­hetünk meg azokról a jelentő­sebb kiállításokról, amelyeken az egyes tenyésztők részt vet­tek. A galambtenyésztők közül például Axamit Ferenc és Mó­­rocz Zoltán ért el szép ered­ményt. Mindkét galambtenyész­tő állatai Varsóban nemzetközi szinten, Brnoban s Trenűínben a nemzeti kiállításokon, vala­mint Komárnoban az első he­lyet érték el. Németh József ga­lambjai pedig a bratislavai és levicei (lévai) kiállításokon tiszteletdíjat kaptak. Hutter Ja­roslav galambjai a bratislavai kiállításon első díjat szereztek. Orvos Pavol galambjai a komár­­noi kiállításon elnyerték a győz­tes kollekció címet. gazdag tapasztalattal tért haza a kiállításról. A komárími kisállattenyész­tők nem feledkeznek meg a társadalomról sem, mert vállalt beadási kötelességüket jóval túlteljesítették. Közellátási cél­ra 27 661 darab tojást adtak el, ami 1515 60 kg súlynak felel meg. A szőrmeipar részére 1159 darab nyúlbőrt, a textilipar ré­szére pedig 15 kg gyapjút ad­tak el. A nitrai BRANKO válla­lati társulat részére 1300 kilo­gramm súlyban adtak el élőnyu­­lat, melynek ellenértéke 146 ezer koronát képvisel. Az ugyancsak nitrai BIOVETA ol­tóanyag készítő vállalat pedig 4118 kilogramm nyulat vett át. S hogy jól gazdálkodtak, az bi­zonyítja legjobban, hogy a Sikeres zárszámadás a szervezetből, akiknek nem tenyészállatok tartása volt a fontos, hanem az eleség olcsó áron való beszerzése. A 3-as számú helyi szervezet jelenleg 82 tagot számlál, s ezek több­sége becsülettel teljesíti a tár­sadalommal szemben vállalt kötelességeit. Ez év január el­sejével a következő állatokat regisztrálták: 140 nyúl, 645 nagytestű tyúk, 55 kistestű tyúk, 3 pulyka, 24 gyöngytyúk, 24 lúd, 750 galamb, 19 egzoti­kus madár, 3 nutria, 3 bárány, 2 kecske. Ezek az adatok a tartott állatok száma tekinteté­ben nem reálisak, mert a tag­ság tulajdonában sokkal több állat található, azonban a fel­sőbb szervek által kiutalt ele­­séget csupán a felsorolt álla­tokra kapják. 1 Ifjabb Kamocsai Károly ba­romfival vett részt a bratisla­­vai és levicei kiállításom és mindkét helyen első díjat nyert. A trenčíni kiállításon tenyész­­baromfiai tiszteletdíjat kaptak. Ezen a nemzeti kiállításon el­ért eredmények a kitenyésztett egyedek színvonaláról tanús­kodnak. A vezetőség törekvése arra irányul, hogy a tagság tenyész­tette állatok törzskönyvezettek legyenek. A taglétszám csökke­nése kedvező hatással volt a konszolidálásra, mert a meglé­vő tagok kötelezőnek tartják a vezetőség, valamint a felsőbb szervek által kiadott utasítások teljesítését. Az elmúlt évben to­vábbi 81 nyulat törzskönyvez­tek, 560 galam­bot láttak el gyűrűvel és ugyancsak re­gisztrációs gyű­rűvel láttak el 250 baromfit. A tagság szak­mai nevelése céljából az el­múlt évben ki­rándulást szer­veztek a trenčí­­ni nemzeti ki­állításra, mely­nek első részé­ben a galamb, a második ré­szében pedig a nyúl és baromfi dominált A ki­állítás beváltot­ta a hozzá fű­zött reménye­ket, mert a tag­ság többsége 28 604 koronás alaptőkét hét­szeresére növelték. A tenyésztők becsületbeli kö­telességüknek tartják a tojás, és a nyúlbőr eladást. A legjobb tojáseladők közé tartozik ■ Bese Júlia, aki 179,45 kilogramm, Masárová Mária 129,10 kilo­gramm és Mórocz Júlia 128,30 kilogramm tojást adott el. A nyúlbőr eladás terén első he­lyen Thám Juraj végzett, aki 679 darabot adott a népgazda­ságnak. Öt követi Deraj Mihály mérnök 176 nyúlbőrrel. Fontos­nak tartom megemlíteni, hogy az elmúlt évben hiányosságok voltak észlelhetők a tojásátvé­tel körül. Többen szóvá tették, hogy három-négy esetben ke­resték fel az átvevő helyet, de eredménytelenül. A JEDNOTA igazgatóságának jobban meg kell szervezni a tojásátvételt, mivel az népgazdasági szem­pontból igen fontos. Az említett kisállattenyésztési szervezet vezetősége nagy kö­rültekintéssel végzi feladatát. Gondoskodik az eleség ellátá­sáról a regisztrált állatok ré­szére. Az elmúlt évben több mint fél vagon takarmányt si­került beszerezni és szétosztani. Ebből a mennyiségből csupán 13 780 kilogramm az állami ki­utalás. Amint tehát látható, a vezetőség további 37140 kilo­gramm eleségre tett szert. Az eleség beszerzés terén elévül­hetetlen érdemeket szerzett Öváry Ferenc, aki a tagság ér­dekeinek képviseletét tartja fontosnak. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a legjobb tojás- és nyúlbőr beadókat, va­lamint a legaktívabb tagokat tárgyi jutalommal tüntették ki. 4. SZÁM 1973. Április 7. • A TARTALOMBÓL Í Sikeres zárszámadás Szorgalmasan tevékenykednek Í Májusi teendők Miként működik a járási szervezet? 4-A tenyésztojások kiválasztásáról 4 Kisállattenyésztők rókái 4 Vedlésgátló tyúkoknak 4 A hőmérséklet és a háziszárnyasok tojástermelése -4A földkerekség tyúkállományának 60 %-át ketrecben tartják 4 Miért előnyösebb a ketreces galambtartás?-A-Baromfipestis f Fehér foltok a májon 4 Hidegtűrésben a lúd meg a kacsa rekorder 4 Teljesértékű szemcsézett .takarmánykeverék ... -4 Jobb a keresztezett liba! 4 Egy termelési ágazat, négyféle pénzforrás 4 A galambtenyésztés gazdaságossága kis méretekben 4 Az első háziszárnyas tenyésztő aki szobrot kapott -4-Jó tudni 4 A legnagyobb testtömegű házigalamb fajta tA mudi A házinyúl helye az új rendszertanban Ezek a következők: Bese Júlia, Masárová Mária, Thám Juraj, Axamit Ferenc, Mórocz Zoltán és ifj. Kamocsai Károly. Mészáros Aurél, a Járási bi­zottság nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és an­nak a reményének adott kifeje­zést, hogy a vezetőség ez évben is mindent megtesz annak ér­dekében, hogy tovább növeked­jék a törzskönyvezett kisálla­tok száma és törődik a tagság szakmai nevelésével. Örömmel vette tudomásul, hogy a szer­vezet vezetősége ez év májusá­ban ismét megrendezi hagyo­mányos kiállítását, amely a vá­ros lakosai részéről nagy nép­szerűségnek örvend. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasút­állomás előterében egy propa­­gációs táblát helyeztek el, hogy így is népszerűsítsék a kisállat­­tenyésztést, amely kellemes és hasznos szórakozást jelent. A tagság egyhangúlag a régi vezetőségre szavazott, és így továbbra is Pataki János elnök, ifj. Kamocsai Károly titkár in­tézi a szervezet ügyes-bajos dolgait, a többi vezetőségi tag­gal harmonikus összhangban. További munkájukhoz sok si­kert kívánunk! ANDRISKIN JÓZSEF, Komárno (Komárom) Bécsi fehér kékszemü nyúl, Mészáros Aurél tenyészetéből. (A szerző felvétele) NI m M H év П И r/l » m и .. i -é — _ _ .. ___

Next

/
Thumbnails
Contents