Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

Szorgalmasan tevékenykednek A Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetségébe töniörödésük­­nek 21. évfordulóját ünnepük ebben az évben a filakovoi í fü­lek i j kisállatteuyésztök helyi szervezetében. A jelenleg 70 taggal rendelkező szervezet tagságának átlagos életkora 25—30 év körüli, ami igazolja, hogy a tenyésztők túlnyomó ré­sze fiatal. Erre alapozva remél­hető a helyi szervezet további fejlődése és egyre jobb eredmé­nyek elérése. Az utóbbi években, de főleg 1971 és 1972-ben a helyi szer­vezet taglétszáma mintegy a kétszeresére emelkedett, ami az eredményesen működő idő­sebb tenyésztőknek köszönhető. A helyi szervezet 1971-ben megrendezte 11. propagációs ki­állítását, amely igen nagy visszhangot keltett. A mintegy 15 éves kihagyás után a helyi szervezet óriási fejlődésnek in­dult, így elnyerte azt a jogot is, hogy 1972-ben már járási mé­retű kiállítást rendezhetett. A kiállítások főleg a fiatalok tet­szését nyerték meg, minek ha­tására szinte tömegesen jelent­keztek a helyi szervezetbe való felvételre, jelentős hatása volt az állatok seregszemléje az idő­sebb tenyésztőkre is, mire lel­kesedésük nagymértékben fo­kozódott. Az egyesület tagjai főleg ga­lamb, nyúl, kutya, baromfi és egzotikus madarak tenyésztésé­vel foglalkoznak, jó eredmé­nyekkel főleg a galambtenyész­tők dicsekedhetnek. Tenyésze­tükben jelenleg 17 fajta talál­ható, melyekkel rangos kiállí­tásokon is résztvettek. Galamb­jaikat bemutatták több járási és propagációs jellegű kiállítá­son, melyeken nagyobbrészt jó, sőt egyes esetekben kiváló eredményeket értek el. Részvé­telük főleg a helyi, valamint járási méretű kiállításon volt dicséretreméltó, ahol a tenyész­tők mindannyian résztvettek állataikkal és néhány vendég­tenyésztő segítségével 22 ga­lambfajtát mutattak be. Az egyes kutyafajták tenyész­tése — ami régebben alacsony fajtaválasztékát a lehető leg­szélesebb alapra helyezni. Je­lenleg tenyészetükben főleg hullámos papagájokat és kaná­rimadarakat tartanak, de állo­mányuk összegezése után talál­koztunk náluk nagypapagályok­­kal és az egzotikus madarak más apróbb fajtáival is. A ki­állítást ezek is gazdagították és nagymértékben elnyerték a lá­togatók tetszését. Házinyúltenyésztés terén az elmúlt időszakban a helyi szer­vezet közepes teljesítményt ért A SZLOVÁKIÁI KISAUAITEMYESZIOK SZÖVETSÉGESEK Éi-ETÉBŐJ. színvonalú volt — az utóbbi időben igen nagyméretű fejlő­désnek indult. A tenyésztők száma rövid időn belül 22-re szaporodott. Ismerve a törzs­könyvezett kutyák eladási árait, beszerzésükkel nyilvánvalóan szintén jelentős áldozatot tet­tek a helyi szervezet további fejlesztéséért. Az elmúlt év vé­géig kutyaállományuk öt fajtát számlált, ebből a tenyésztők túlnyomó része önvédelemre szolgáló kutyafajtákkal rendel­kezett. Az egzotikus madarak te­nyésztői szintén kiveszik részü­ket az egyesület további fej­lesztéséből. Igyekeznek külön­böző kevésbé ismert madárfaj­ták beszerzésével állományuk el, ami néhány tenyésztő gon­datlanságával magyarázható. Annak ellenére, hogy tisztavé­rű nyulakkal rendelkeztek, megfeledkeztek a továbbszapo­­rításról és a fajtatiszta állatok helyi szervezten belüli terjesz­téséről. ígéretek és tettek alap­ján elképzelhető a nyúltenyész­­tés további fejlődése is, hiszen már jelenleg is 7 nyúlfajtával rendelkeznek. A nyúltenyésztés gazdaságossága megköveteli, hogy a helyi szervezet e téren is jelentős lépést tegyen. Baromfitenyésztésben a helyi szervezet az utóbi években ke­vésbé volt eredményes. Rendel­keznek ugyan a tenyésztők ba­romfival, de csak igen elenyé­sző százalékban tiszta vérvona­lú fajtával. Ezt a hiányosságot igyekeznek kiküszöbölni le­adott megrendelésükkel, mely­nek alapján 420 darab tiszta vérvonalú, különböző fajtájú naposcsibét vesznek át. így le­hetővé válik a munka további fejlesztése a baromfitenyésztés terén is. Ezeket a problémákat igye­keztek megoldani a helyi szer­vezet tagjai a januárban meg­tartott évzáró taggyűlésen is. A vezetőség értékelte az 1972-es évben elért eredményeket, de rámutatott a hiányosságokra is. Ismertette az 1973-as év felada­tait, és azok végrehajtásának módját. A határozati javaslat össze­állításakor elgondolkodtak az elmúlt évek hiányosságain és ennek alapján állították össze a teendőket. Foglalkoztak a törzskönyvezett kutyák edzőpá­lyájának kiépítésével, valamint annak bekerítésével. Távlati tervbe vették egy telep kiépíté­sét, ahol az egyesület céljait szolgáló, különböző épületek helyezkednének el. Erre a célra a Filakovoi Állami Gazdaság mintegy 40 ár területű telket engedett át, melynek kisajátí­tása már folyamatban van. A továbbiakban foglalkoztak a tiszta vérvonalban tenyésztett állatok beszerzésével, melynek érkezését időponthoz kötötték. Az egyesület vezetői ezen főbb problémák megoldásában látták a továbbfejlődés útját, mely odaadást és főleg kitartó munkát követel. ÄGÖCS JÓZSEF, Fiľakovo (Fülek J •+ A baromfitenyésztőnek már rendelkezésére állnak a vágási érettséget elérő csirkék. Elvég­zi a csirkék előzetes válogatá­sát és különválasztja azokat, amelyeket tenyésztésre megfe­lelőnek talál, vagyis amelyek növekedési erélye, tollazata és egyéb külemi jelei megfele­lők. Amennyiben bő az adott udvartérség, úgy a jövendő jér­­céket és a kakasokat külön ki­futóba helyezi. © A kacsatenyésztő még gyűjtheti a keltető tojást, azon­ban ezek megtermékenyülésé­­nek százalékaránya csökkenő­ben van. Az ilyen késői keltető­tojásból világrajövő kiskacsá­kat nem nevelik továbbtenyész­­tésre, hanem kizárólag hús­hasznosítási céllal. © A lúdtenyésztő teljes mér­tékben kihasználja a víz mel­letti réteken való kisliba-legel­tetési lehetőségeket. Nem fe­ledkezik meg azonban a szük­séges szemestakarmány eteté­séről sem. Csakis így érhető el a kislibák gyors növekedése. ■ A házinyúltenyésztö már nem küzd takarmányozási gon­dokkal, mert elégséges zöldta­karmány áll rendelkezésre. Ez azonban nem jelentheti a sze­mestakarmány mellőzését a na­pi takarmányadagból. Széna, vagy száraz hereszéna állan­dóan legyen a házinyúl takar­mánytartó rácsa mögött. A nyúlfiókák zöldtakarmányozása közben legyünk elővigyázato­sak, mert ezek emésztőszervei még igen érzékenyek. Könnyen keletkezhetnek hasmenést oko­zó emésztési zavarok. Ezt kö­vetően a nyúl szervezete gyen­gül, s a kokcidiózis az ilyen gyenge szervezetet sokkal könnyebben megtámadhatja. Fontos szerepet játszik itt per­sze a ketrecek és az egyéb fel­szerelések, valamint helyiségek tisztasága. A galambtenyésztő ebben a hónapban már örömmel fi­gyelheti az első kirepüléseket. Amennyiben valamilyen begyes galambfajtát tenyészt, akkor már figyelemmel .kisérheti a begy felfújódását. A melegebb napokon szaporodni kezdenek a tetvek. A galamboknak min­den nap lehetővé tesszük a fürdést. Ezt galambjaink egész­ségének megőrzése végett kell megtennünk. A galambfiókák kirepülése után a fészket azon­nal kitisztítjuk és alaposan fer­tőtlenítjük. Ж A kecsketenyésztő Igyek­szik kihasználni a napról-napra javuló legeltetési lehetőségeket. A tenyészanyák lassanként le­gelőre szoktatják a kiskecské­­ket, amennyiben azok tovább­­tartásra kerülnek. Amint, ezt a körülmények lehetővé te­szik, úgy később a kiskecskéket az öregektől elkülönítve legel­tetjük. Ebben a hónapban telje­sen áttérünk a nyári takarmá­nyozásra, mert már elégséges a zöldtakarmány mennyisége, mi­nek következtében az állatok legelőn-tartózkodásának idejét meghosszabbítjuk. Elérkezett az istálló meszelésének ideje is. Az ablakokat kinyitjuk és le­gyek ellen dróthálóval szerel­jük fel. Az istálló és környéké­nek tisztántartása állandó fel­adat. ф Az egzotikus madarak te­nyésztője idény kezdetén sok tennivalónak néz elébe. Az utolsó fagyok elmúltával apró madarait a kerti röpdébe köl­tözteti át. Kezdettől fogva ki­adós takarmányozást kell vé­gezni, mert ez meggyorsítja a madarak párzását és fészkelé­­sét. Ebben az időszakban foko­zottabb gondoskodásban része­síti a madarakat minden tekin­tetben, mert meg kell szokniuk a voliér nagy térfogatát. Az etetőket és itatókat úgy helyez­zük el a röpdében, hogy a ma­darak könnyen megtalálják és hozzájuthassanak. Gondosko­dunk az etető és itatóvályúk tisztántartásáról. A vizet na­ponta legalább egyszer cserél­jük. ]|( A nemes kanárimadarak tenyésztője egy különálló nagy ketrecbe összpontosítja az elő­ször kirepülő fiatal madarakat. Számuk folyton szaporodik. Az így elkülönített fiatal madara­kat szabad időnkben figyelem­mel kísérjük, hogy fokozatosan különválaszthassuk a hímeket a nőstényektől. A hímeket az­után jobban takarmányozzuk, hogy hangjuk megerősödjön, meggyorsuljon. Május végén előkészületeket kell tennünk a tenyészidény befejezésére, mert a később kikelő fiókák csak megkésve tökéletesíthetnék éneküket. Megtörténhetne, hogy a december elején megrende­zett énekversenyen a későn ki­kelt hímek nem érnének el he­lyezést a legjobbak között. —ar— TELJES ÉRTÉKŰ SZEMCSÉZETT TAKARMÁNYKEVERÉK NÖVENDÉK NYULAK SZÁMÁRA K. N. Mozorov szovjet szak­író a következő receptúrát is­merteti cikkében. A növendék nyulak felneveléséhez 40 % fű­lisztet és 15 % emészthető fe­hérjét tartalmazó szemcsézett takarmánykeverék átlagosan 28,99—29,61 gramm napi súly­­gyarapodást eredményezett. Ez 9—10 százalékkal előzte meg az ellenőrző csoportét, és a ta­karmányértékesítés is kedve­zőbb volt. Az alacsony emészt­hető fehérje tartalmú takar­mánykeverék csökkentette a súlygyarapodást. A 30—40 szá­zalék fűüsztettel és 15—18 emészthető fehérjét tartalmazó szemcsézett takarmánykeverék­kel — (a nyulak elválasztásuk 135 napos korukig 3,8—3,9 kg) — élősúlyt értek el és 1 kg élő­súlyt 4,5—4,6 kg takarmány­egységből állítottak elő. A vá­gási súly 58—59 % volt. (Krolik, i. Zver, Moszkva) —SZ­EGY TERMELÉSI ÁGAZAT, NÉGYFÉLE PÉNZFORRÁS Gaisford M. angol szakíró „Nyúltenyésztés, gilisztaszapo­rítás, gombatermelés, komposzt­­előállítás“ című nagy érdeklő­déssel kisért cikkében részle­tesen tárgyalja a címben írt té­mákat. Számunkra csak annyi érdekes a terjedelmes cikkből, hogy a szerző szerint Anglia horgászainak igényét 50 %-ban egy nyúltenyésztő telepe fedezi. A szóbanlevő nyulász 100 anya­­nyulból álló telepet. tart fenn és a nyulak által termelt trá­gyában giliszta-törzseket he­lyez el és azokat „tenyésztési program“ szerint szaporítja. Egy anyanyúl 5 font hasznot hajt, de ezt a bevételt a gilisz­ták eladásával még megkétsze­rezi. Ez a nyulász évenként 50 —75 millió gilisztát ad el. A nyúltelepén az akvaristáknak és a horgászoknak való na­gyobb méretű földigilisztákat állít elő. A legnagyobb szapo­rulatot adó gilisztafajokat az USA-ból importálta. Egy másik nyúltenyésztő a giliszták kimo­sása után a komposztot gomba­termelésre használja fel, majd a gombaszüret után a komposz­tot csomagolva kerti földként hozza forgalomba. A giliszták főszezonja május —augusztus hónapok között van és ezeket 50 db-os plasztik csomagolásban árusítják. A megmaradt tételek néhány na­pig plusz 3 fokon tárolhatók. A cikk szerzője szerint nem az ismeretes földi gilisztáról van szó, hanem „hibridgilisztá­ról“, amelynek szaporasága nagy és csaléteknek eddig a legjobban bevált. —szíkora— AZ ELSŐ Jobb a keresztezett Iba PRÉSELT KACSA OLAJBAN Honkongi specialitás, amely­ből az utóbbi időben jelentős mennyiséget tudnak exportálni az Egyesült Államokba is, mi­után a honkongi baromfifeldol­gozási előírásokat egyeztették az Egyesült Államokéval. (Poultry International) HÄZISZÄRNYAS­TENYÉSZTÖ, AKI SZOBROT KAPOTT A Főnix (Japánul Onogadori)' tyúkfajtát a XVII. században tenyésztették ki Japánban, Shi­koku szigeten, Kochi városbeli Riemon Takachi kisállattenyész­tő. A Főnix-tyűk azért lett vi­lághírű tyúkfajta, mert a kakas faroktollainak hossza a 3 mé­tert is meghaladja. Persze eh­hez a kakasnak legalább 10 évig kellett élniK miután a fa­roktollazat évenként kb. 90 cm-t növekedik. A farok hosz­­szúsága összefügg az életkor­ral. A tenyésztői és a genetikai munkánál legfontosabb tényező az életkor hosszabbítás és an­nak stabilizálása az utódokban. A szelekció a hosszú farok ki­alakítására csak ezután követ­kezik. A tenyésztés és a szelek­tálás igen bonyolult munkafo­lyamat, mert a hosszú farokkal rendelkező kakasokat tenyész­tésre nem használják, m.ert összetörik a farok. Riemon Ta­kachi hihetetlenül nagy mun­kát végzett, amikor a világon egyedülálló fajtát kitenyésztet­te. E nagy munka elismeréséül Kochi városában tiszteletére szobrot állított fel a hálás utó­kor — írja a National Geogra­fie. —sz— Szürketollú landesi és fehértollú rajnamenti ludak. (A szerző felv.) Éveken át kérték a lúdhizla­­lók a landesi fajtát vagy a ke­­resztezetteket, s mostanában, amikor már hozzá lehetne jut­ni, megesik, - hogy visszautasít­ják. Tarka a tolla — ez a leg­gyakoribb kifogás. Rosszul teszik a lúdhizlalás­­sal foglalkozók, ha a toll tar­kasága miatt lemondanak a ke­resztezett libákról. Az ilyenek ugyanis lényegesen jobb máj­termelők, mint a fehértollú rajnaiak. Az azonos korú és fejlettségű landesi vagy ke­resztezett libának meghizlalva legalább 10—15 dkg-mal na­gyobb a mája, mint a rajnamen­­tinek. Ez nem megvetendő. A legjobb májtermelő viszont — jelenlegi ismereteink szerint — a landesi fajta. Ha fehértollú fajtával — rajnamentivel vagy magyarral — keresztezik, ak­kor is nagyobb májat ad. Tarka a tolla, az igaz. Ke­resztezésben viszont csak rész­ben az. Bizonyos keresztezés! kombinációban csak. a liba szárnya és nyaktollai tarkák: ez utóbbi esetben, ha valaki a fehér tollat is értékesíteni akarja, külön rakhatja tépés­kor. De ha teljesen tarkatollú a liba, a májtöbblet jócskán ellensúlyozza a toll árának kü­lönbségét. Ha viszont nem tépik a libá­kat — s egyre gyakoribb a 8— 10 hetes korúak hízóbafogása — még ez a szempont sem té­nyező. —g— A galambtermeSés gazdaságossága kismértékben A galambhús csemege-élelmiszer marad még szinte beláthatatlan időkig. A tartás módja azonban lehetővé teszi, hogy aránylag kis állo­mányok tenyésztése, tartása is gazdaságos le­gyen. A párban élő galambok tömeges tenyésztése nem is olyan egyszerű, mint a pecsenyecsirkéé. Hústermelésre legjobban beváltak a középnagy­testű fajták. Köztudomású, hogy hústermelésre nem lehet cél az őriásfajták tenyésztésbe állí­tása. Köztudomású, hogy a nagy testtömeg el­lentétes korrelációban van egymással. Minél nagyobb a testtömeg, annál kisebb a szapora­­ság. Mint kisegítő üzemág a galambtartás jö­vedelmező lehet háztáji és nagyüzemi méretek­ben is. —szíkora— Kiváló „húsformát“ mutató vörös francia mondain galamb. (Sz. A., felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents