Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-07 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. április 7, 6 MASOK IS PÉLDÁT vehetnének róluk Hektáronként 2000 liter tejet termelnek MATÉJ GALUSKÁT, a „Munkaérdemrend“ tulajdonosát a Dél-Morvaországban lévő Ostr. Nová Ves-i Efsz elnökét a környéken sokan ismerik. Ugyanez vonatkozik az általa vezetett vörös-tarka tehéntartásra berendezkedett — gazdaságra is, ahol kitűnő eredményt érnek el a jófajta tejelő állatok nevelésében, s a tejtermelésben. Eredményeik országos méretben is a legjobbak közé tartoznak. Az elnök méltán büszke a múlt évi sikerekre, hiszen a 428 tehéntől nem kevesebb mint másfélmillió liter tejet adtak a tejfeldolgozó üzemnek. Évi átlagban tehenenként 4380 liter tejet fejtek, s a törzstenyészetben nyilvántartott tehenek átlagban 5800 liter tejet termeltek. Ésszerűen KORSZERŰSÍTENEK Manapság az efsz eléggé sűrűn látja vendégül a környező gazdaságok vezető- és egyszerű dolgozó.it, akiket a nagy termelőképességű állatokon és a szervezésben alkalmazott jó módszereken kívül egyebek is érdekelnek. A gazdaság ugyanis önkezdeményezően, pénzeszközeinek igénybevételével hozzákezdett a régebben kifogástalannak tartott négysoros tehénistállók korszerűsítéséhez. — Teheneink átlagban 7,5 mázsásak, a fiatalabbja pedig 6,5 mázsás — jegyezte meg az elnök, s hozzátette, hogy a továbbiakban a hasznosság javítása mellett az állomány egészségi állapotának megőrzésére is jobban törekednek. Erre pedig a kötött tartás semmiképpen sem nyújt módot, s a fejes régebbi gépesítése sem kielégítő. A gazdaság az istállók korszerűsítését saját elgondolás szerint oldotta meg, mivel sehol nem talált elfogadható leellenőrzött módszert. Egyedüli elfogadható támpont volt a bikahizlaló istállók korszerűsítése. Mennyiben különbözik a régi négysoros tehénistálló a korszerűsítettől? Annyiban, hogy a négysoros közepén védőfal húzódik, mely két részre osztja az istállót. Az ilyen istállót úgy módosították, hogy eltávolították annak két szemben lévő falát, s az istállót átformálták mélyalmosra. A középen húzódó védőfal így jó szolgálatot tesz majd a nem kívánatos légáramlás ellen. Az istálló belterülete a jövőben fekvő helyül szolgál az állatoknak. Középen 7 méter széles takarmányozó folyosót létesítettek, s a takarmányt adagoló kocsikról juttatják az állatok elé. Tehát a korábbi bekötéses rendszerű istállózást box-rendszerre építették át. Egy-egy boxban 16—20 állat fér el. A takarmányozó helyiségből minden állatcsoportnak önálló kijárója van a kifutóban. Az itatőkat a takarmányozó és a fekvőrész közt helyezték el, hogy az állatok feleslegesen ne sétálgathassanak, itatókat természetesen a kifutókban is készítettek. A mélyalom eltakarítását buldózerrel végzik, mely a trágyát egyenesen a pótkocsira tolja, hogy az rakványba szállíthassa. A takarmányozó részt lejtőssé képezték ki, s az ürüléket onnan naponta kis traktorra szerelt tolólemez távolítja el. A sár behordását a takarmányozó helyiségbe öt méter széles betonozott rész gátolja. A második és a harmadik tehénistálló közti fejőház ugyancsak az efsz „patentja". Elipszis alakú. Kerekes rendszerű fejőberendezésekről fejik az állatokat. Az épületben 14 ilyen kerekeken futó fejőberendezést használnak. A fejésnél a berendezést mindig odaszállíthatják, ahol arra éppen szükség van. Egy tehén kifejése kb. 8 percig tart. A kerekes fejőberendezések áthelyezése villamosenergiával történik. Arra az eshetőségre, ha netalán baj történnék a központi áramszolgáltatásban, az efsz saját áramszolgáltató aggregátorral készült fel, hogy zavartalanná tehesse a fejést. Az istállók korszerűsítésétől [háromnegyedrészben már befejezést nyert) sokat várnak a szövetkezetben. Javul például a munkatermelékenység, s csökken a termelési költség. Addig míg a régi istállóban egy dolgozó tíz tehenet látott el és fejt meg, a korszerűsítés után egy dolgozó munkatermelékenysége megnégyszereződik, — tehát 35—40 tehenet lát el. Ezért sietnek oly nagyon a korszerűsítés mielőbbi befejezésével. A Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az’istállók korszerűsítését az eredetileg előirányzott tervhez képest fél évvel hamarabb befejezik. így az új technológiára már ez év június végén áttérhetnek. Az elnök azonban nagyon reménykedik, hogy a korszerűsítés ettől hamarabb befejeződik, s a korábbi teljes üzemelés százezer korona megtakarítást eredményez a gazdaságnak. FELHÍVÁS AZ ORSZÁG ÖSSZES TEHÉNTARTÖIHOZ A korszerűsítéssel párhuzamban egyéb célokat is követnek. A tehenek behélyezése a korszerűsített istállókba rendszerint azzal a kockázattal jár, hogy csökken a hasznosság s az efsz éppen ezt akarja elkerülni. Az állami tervben meghatározott 1 millió 533 ezer liter tejmennyiséget mindenképpen el akarják érni. Különben a szövetkezet kötelezettségvállalása erről nagyon szépen megemlékezik. A Győzelmes Február 25. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy év végéig a mezőgazdasági földterület hektárjára 2000 liter tejet és 1974 végére további 100 liter tejet termelnek. A vállalás komolyságáról tanúskodik az is, hogy a szövetkezet versenyre hívta az ország öszszes mezőgazdasági üzemeit. Versenyfelhívásuk a partnereknél természetesen az új technológia bevezetésével is számol. Tehát nemcsak a termelékenység emelése a cél, hanem egyben azt is be akarják bizonyítani, hogy a gazdaságosság elveinek a betartásával kifizetődő a tejtermelés. A múlt évben ugyanis minden liter tej után 41 fillér tiszta hasznot értek el, a vállalás értelmében idén pedig 62 fillér tiszta haszonnal számolnak, a tej eladott literjeként, mely nagy eredmény. Ezekután érthető, hogy a gazdaságot sokan látogatják, s az emberek a hogyanról érdeklődnek. A szövetkezet vezetőivel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy a látogatók félnek a tejtermeléstől. Azzal érvelnek, hogy viszonyaik között nem kifizetődő. Ez a szövetkezet azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A megfelelő technológia, az állatok gondos kezelése és takarmányozása lehetővé teszi, hogy a tejtermelés kifizetődjék. A gazdaság a 9 millió korona össziizemi bevételből 4 millió koronát éppen a tejtermelésből ér el, s további 4 millió koronát eredményeznek az értékesítésre kerülő jó származású üszők. Az átlagos tejelékenység megállapításánál sokhelyütt visszaélések tapasztalhatók. A tejelékenység átlagát azzal igyekeznek kedvezőnek feltüntetni, hogy aránylag sok tej belüzemi felhasználását mutatják ki. Ebben a járásban a viszszaéléseket azzal akadályozzák meg, hogy üzemegységenként 250 liter tej belüzemi felhasználásában egyeztek meg. Aki tehát többet fogyaszt, annyival kevesebb az egy tehénre jutó tej átlaga. A korábban épített istállók korszerűsítése segít a szövetkezetnek a szakosítás elmélyítésében, s abban, hogy a kunovicei üzemközi együttműködésnek értékes tagja lehessen. A hagyományos tenyésztői tevékenység így minőségileg új tartalmat kap. A gazdaság farmján lévő korszerű utak, s a telep neonmegvilágítása itt már városi színvonalat ért el. Jaromír Németek (zn) Ha a szőlőtőke sírni tudna in. MIVEL METSZÉS IDEJE VAN — sőt már el is végeztük — ] erről kell néhány sort írnom. Hogyan kell metszeni, hogy a | szőlőtőke „örülni“ tudjon. Amikor hozzáfogunk a művelethez, tudnunk kell, hogy milyen a fajta, milyen erős a tőke, előzőleg hogyan volt megterhelve, vesszői beértek-e stb. A Moserféle művelésről van szó, melyet mostanában sok helyen ismernek. Legjobban előretört a szálvessztizés, a kordonkarok helyett, de erről nem kívánok vitatkozni, mert mindenki maga dönti el, hogyan és milyen metszési módot alkalmaz fajtánként. Szőlészetünkben rövidre, közepesre és szálvessznre metszünk. Ha a töke gyenge, akkor nem terheljük, ha közepes erősségű, akkor ahhoz mérten, ha pedig nagyon erős, úgy kívánt módon terheljük. A lényeg az. hogy mennyiségre vagy minőségre törekszünk-e. Eddig a mennyiség volt a cél, de úgy vélem, ezután a minőséget is szorgalmaznunk kell. Általában 32—40 szemre törekedünk a metszésnél, de ettől kevesebbre (esetenként) és többre is. Mindig a talajerőhöz és a tőkéhez igazodunk. A tőkékkel véleményem szerint úgy vagyunk, mint az emberekkel, ahány, annyiféle. Tehát minden tökének más és más a képessége. Ezen többször is elgondolkoztam. A VESSZŐ SZÍNEZETE, a.rügyek fejlettsége elárulja, milyen termőképességet várhatunk. Ha egy szakember végigtekint a szőlőültetvényen, rögtön látja mi ott a helyzet. Ugyanis nagy öröm a szőlész számára, amikor télen tapasztalja, hogy a veszszők jól beérettek, tiszták, betegségmentesek. így remény van a bő termésre. Ahol ez nem így van, ott aligha várhatnak jó termést. Ha terheljük a tökét, akkor kellő mennyiségű tápanyagot is adjunk számára, különben nem számolhatunk jő hozammal. Akadnak termelőhelyek ahol a sok szemre való metszés nem hozott nagy hektárhozamot Egyes fajták alsó rügyei ugyanis kevésbé termékenyek, s csak a felső rügyek adnak több fürtöt. (Piros Tramini, Leányka, Fehér burgundi, Rajnai rizling, Csaszla-félék stb.) Szövetkezetünkben a Zöld Veltelini 2—3 világos termőszemre metszve is 188 mázsa termést adott hektáronként. A tőtávolság 1,20 m s a kordonkarokon 4—5—6 termőalapot neveltünk ki általában 60 cm távolságra. Ahol kevés a tőke, ott a szomszédos tőkék kordonkarjait meghosszabbítottuk. ÜGYELJÜNK ARRA, hogy az ugarcsap mindig kevesebb szemre legyen vágva, mint a termőcsap. A tőke akkor szép, amikor nem terheltük túl. Persze el kel] venni tőle amit csak lehet, de nem helyes a túlterhelés se. A Kékfrankos a középmetszést bírja. Nálunk hektáronként 114 mázsát adott. A Csaszla hektárja 172 mázsát, s a negyedik éves telepítésű Leányka 42 mázsát, a Neuburgi fajta 60 mázsát, az Olasz rizling rövid csapra metszve 115 mászát termett. Az Opportn 116 mázsát, a Müller Thurgau 130 mázsát adott hektáronként, de az utóbbi csak 4 és 5 éves telepítésű. A cukorfok 1972-ben mint tudjuk nagyon kicsi volt, 15—20 között váltakozott. Húsz fokon felül nagyon kevés szőlő volt. A metszésnél úgy formáljuk a tőkét, hogy az megfelelő napfényhez és levegőhöz jusson, a fürtök csak úgy lesznek szépek és egészségesek. Azonban ha az erős fejlődésű tőkét kevés szemre metsszük, az a virágzáskor elrúgja a termést. A metszést többféleképpen is végezhetjük. Hiszen mindenki tudja a gondjaira bízott szőlőterület teherbírását. Ennek tudatában határozhatja meg cselekedetét. A jelek arra mutatnak, hogy ezek után a minőséget sokkal jobban figyelembe kell venni, mint korábban. Termelhetünk sok fürtöt a tokén, de az már nem biztos, hogy sok borunk is lesz. Törköly persze lehet bőven, de erťfe nincs szükségünk, hanem sokkal inkább a több jó borra. A SZÄLVESSZOS MÓDSZER több munkát igényel a lekötéssel mint a kordonkarok termőcsapra való metszése. De mivel egyes fajták jobban teremnek szálvesszőzve, azokat ajánlatos úgy metszeni. A metszés után következik a szálvesszők, vagy a karok lekötése. A műveletet úgy kell végezni, hogy a rügyeket meg ne sértsük. A vesszőt meghajthatjuk, ügyelve arra, hogy meg ne pattanjon. Az 5—6—7—8. rügyek a legtermöbbek a szálvesszőkön. Minden szőlész örül, ha tőkéken szép szállvesszők fejlődnek, de mi által érhető ez el? Ezt a kérdést az alábbiakban szeretném megválaszolni. Az ember, a víz, a napfény, a levegő, az asszimiláció és a betegséget megelőző növényvédelem teszi ezt lehetővé. Az embert azért vettem elsőnek, mert az emberi ész által néha olyan félrelépések történnek, hogy azt „megsiratja“ a tőke, de annak gazdája is. A többi tényezőknek, a töke életének a fenntartásában végbemenő folyamatról, most nem is akarok írni, de arról igen, hogyan lehet egy három vagy öl hektáros szőlőterületnek tűz nélkül leégnie. AMIKOR EGY SZÖVETKEZET vezetői naponta munkaelosztásra összeülnek, rendszerint mindegyikük a maga dolgát tartja a legfontosabbnak, s nem néz előre, talán nem is sejti, hogy a jónak tűnő munkaelnsztásnál milyen hibát követhet el a szőlészettel szemben. Az agronómust rendszerint a növénytermesztés munkafeladatai sarkallják, de kevés a gép. így a gépeket a szőlészettől vonják el, holott éppen akkor a peronoszpóra ellen kellett volna permetezni. A kár persze sem azonnal, sem pedig pár napon belül nem észlelhető, de egy-két év múlva mutatkozik a tőkék károsodása, teljes elpusztulása. Amikor kilencszer vagy tízszer kellett volna permetezni és csak háromszor permeteztek, természetes, hngy a levélzet már július és augusztusban 80—90 százalékban lehullott a tőkékről. A következő évben ismét ez történt. A szép tőkékből 1600 elpusztult. Amikor szóvá tettem, azt gondoltuk, hogy a tőkék rákbetegség áldozatai lettek. Azonban megfigyeléseim alapján rájöttem, hogy tőkéim nem a rákbetegség áldozatai, hanem a levelek korai elhullatása következtében megfulladtak. PÁSZTOR JÖZSEF, a cebovcei efsz szőlésze Mezőgazdasági termelésünk továbbfejlesztése az intenzív termelési módszerek elmélyítésében rejlik. Olyan ország vagyunk, melyben a termőföld a nagyméretű iparosítás és építkezés következtében egyre csökken. Ezért kerül előtérbe a meglévő földterület ésszerű, gazdaságos kihasználása, mely a tápanyag-gazdálkodás növelése, a kutatás és a tudományos kísérletezés legújabb ismereteinek alkalmazása, valamint a korszerű ipari termelési módszerek bevezetése révén jut kifejezésre. Ehhez azonban olyan feltételeket kell létrehozni, hogy a közös gazdaságok saját forrásaikból mindezt megoldhassák. Természetes, hogy a feltételeknek csak a megalapozott szilárd anyagi bázissal rendelkező gazdaságok tehetnek eleget. Pártunk előrelátó, következetes politikája folytán — mely á szocialista termelési viszonyok nagyszerű távlataiból indul ki — e célkitűzések megvalósításában jó úton haladunk. A célt szolgálja a kisebb mezőgazdasági üzemek egyesítése is. Van azonban egy másik nem kevésbé lényeges szempont, mely szintén jelentős szerepet játszik a termelés szintjének a meghatározásában. nyezett a szövetkezetnek — terven felül. Az állattenyésztésben tavaly ismét emelkedett az egy tehénre jutó évi fejési átlag, s a tehenek tejhasznossága évi átlagban több mint 3900 liter volt, ami országos viszonylatban is kiváló eredménynek számít. A közeljövőben ezer férőhelyes tehénistálló építését kezdik el a szomszédos NOVÝ ŽIVOT-I (Új Élet) efsz-el. A vezetőség VASS FERENC elnökkel az élen megfontolt, céltudatos munkát végez. Jő bizonyíték erre a 120 hektáros gyümölcsös is, mely tavaly rekordtermést adott. Almából hektáronként 100 ezer korona jövedelemhez jutottak, s így a szövetkezet 23,5 millió koronás összjövedelméhez a gyümölcsös 9 millióval járult hozzá. Ezt földterületüknek mindössze 10 százalékán produkálták. A szövetkezeti tag rendszerint saját bevétele alapján méri fel az eredményeket. Tavaly a „Béke“ efsz annyit termelt mint az 1968 —1969-es években összesen. A tagság átlagos évi jövedelme 1971-ben 26, 1972-ben pedig már 32 ezer korona volt. Ezzel egyenes arányban a szövetkezet többet fordított a gépi felszerelés korszerűsítésére és az épít-A belterjes gazdálkodás jo peldaja Tehát a legjobb határozatok, a legreálisabb célkitűzéseket tükröző tervek, a sajátos termelési feltételek figyelembevételére alapuló irányzatok is kárba vesznek, ha a termelési irányító üzemi szervek nem látnak előre, nem tárják fel a tartalékokat, elhanyagolják a következetes irányítói, szervezői és ellenőrző tevékenységet. Minden anyagi forrásunk alapja a termelés, az ember, akinek a munkához való viszonya nagyban elő' segíti, esetleg gátolja a termelési terv mutatóinak a teljesítését. A CSKP KB legutóbbi februári plénuma nem indokolatlanul figyelmeztetett az egyenlő feltételek közt gazdálkodó efsz-ek és állami gazdaságok egyenlőtlen termelési eredményeire. A fő hiba ez esetben minden kétséget kizáróan a termelést irányító szervek, tehát a vezetőség hiányos ellenőrző és irányító tevékenységében rejlik. Ugyanis még ma is léteznek olyan gazdaságok, ahol a vezetőség egy helyben topog, elhanyagolja a továbbképzést vagy „óvakodik“ az ellenőrzés következetes érvényesítésétől. Egyes funkcionáriusok nem akarnak „rossz fiúk“ lenni, ennél fogva elnézik a társadalmi tulajdon megkárosítását. Megfeledkeznek küldetésükről, vagyis arról, hogy a vezető beosztásban a párt és a tagság megbízatásából kerültek, tehát munkájukért azoknak felelősek. A ZLATÉ KLASY-I (aranykalászi Béke elnevezésű efsz múlt évi eredményei a leghűbb kifejezői annak, mire képes szocialista mezőgazdaságunk megfelelő szintű munkaszervezés, irányítás és ellenőrzés mellett. A növénytermesztésben az intenzív gazdálkodás bevezetésével, nagy hozamú szovjet vetőmagfajták használatával jócskán túlteljesítették a tervezett hozamokat. Bevált továbbá a Slovmona H egy csírás cukorrépa is, mely 430 mázsás hektárhozamot adott. Kétségtelen, ebben sokat segített a felsőcsallóközi öntözőrendszer is. Mindez 1,5 millió koronával nagyobb bevételt eredmékezésekre. Tavaly például 2,6 millió koronát költöttek ilyen célokra. Az intenzív termeléssel szorosan összefügg a szakkáderek kérdése is. Vass Ferenc elnök erről a következőket mondja: — Célunk, hogy irányítói beosztásba politikailag és szakmailag képzett emberek kerüljenek. Szövetkezetünkben minden fontos vezető beosztásban rátermett mérnök és technikus tevékenykedik. A mezőgazdaság Iránt érdeklődő fiatalokkal szerződést kötünk és tanulmányi idejük alatt havonta anyagi támogatást nyújtunk számukra. Ügy vélem, ez más szövetkezetek számára is példa lehet. A szakkáderek képzésébe fektetett pénzösszeg minden gazdaságban kifizetődő, hiszen csak így érhetnek el jobb eredményt az irányításban. Nem feledkeznek meg a mezőgazdasági sajtó terjesztéséről sem. Minden szövetkezeti tag megkapja a Szabad Földművest és a Csallóköz című járási lapot. Megbecsülik a nyugdíjasokat is, akiknek személyenként a’ múlt év végén 1000 korona jutalmat adtak. Az irányító munka szakaszán a személyi felelősség elvéből Indulnak ki. Az elnök — akinek magasfokú szervezői és irányítói készsége mindig közmegelégedést váltott ki — jól irányítja a vezetőséget és az egész tagságot. Valamennyien rendszeresen ellenőrzik feladatuk teljesítését; időben megteszik a szükséges intézkedéseket. A szövetkezeti házirend betartása mindenki számára törvény. Megsértése fegyelmezést, esetleg büntető eljárást von maga után. Következetesen érvényesítik a szövetkezeti demokráciát, mely biztosítja az alulról jövő kezdeményezést az irányítói munka minden vonatkozásában. Idén újabb lépéseket tesznek az intenzív termelés elmélyítésére. A Bratislava közelében lévő szövetkezet bővíti zöldségtermesztését és rátér a szegfű termelésre. Ez újabb jövedelemhez juttatja a gazdaságot. SVINGER I.
