Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

1973. április 7. SZÖVETSÉGI SZEMLE s Tapasztalatgyűjtés - MAGAS SZÍNVONALON A mezőgazdasági termelésben végbemenő műszaki­­technolőgfai változások megteremtik az előfeltételeket a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeinek javulására. Ezek a lehetőségek ugyanakkor megkövete­lik a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének nö­velését, idejében történő átképzését, képzettségük rend­szeres kiegészítését. A vázolt feladatok realizálását se­gíti elő a mezőgazdasági dolgozók részére sugárzott tévé-iskola. Az első négy témakör befejezése után látogattunk el a Lehnicei {nagylégi) Efsz-be, s az előadássorozatból eredő kérdéseinkkel Karácsony Istvánt, az efsz elnökét, az adássorozat konzultánsát kerestük fel. # Űn szerint a „Haladó tapasztalatok iskolája“ meny­nyiben segíti elő a mezőgazdasági dolgozók szakképzé­sét és nevelését? — Az adássorozat elsősorban a kezdeményezőkészség kibontakoztatását befolyásolja pozitívan, mivel a részt­vevők saját szemükkel győződhetnek meg arról a hatal­mas fejlődésről, amely mezőgazdaságunkat jellemzi. Ezen keresztül rájönnek, hogy a korral nekik is halad­niuk kell, s ez a tény politikai szempontból is nagy je­lentőségű, mert elősegíti a régi gondolkodás, a meg­szokás, valamint a kényelemszeretet leküzdését. Az adások jellegzetes területet érintenek, s valahogy olyan helyzetet alakítanak ki, ahol az új, modern meg­oldások sikeresen szorítják ki a régit. S ez olyan tény, amely a tagságot is gondolkodóba ejti, s legtöbben szin­te saját maguknak teszik fel a kérdést: — Vajon én hogyan vehetnék részt ennek az újnak a meghonosítá­sában? • Több efsz-ben objektív problémákkal kell megküz­deni. Az egyik ezek közül: a szövetkezet nem rendelke­zik megfelelő klubhelyiséggel, vagy éppen a TV hiányzik. Az önök szövetkezetében fennáll-e a vázolt nehézség? — Ilyen nehézségeket nem ismerünk. Sikerült a mező­­gazdasági munka kulturáltságát biztosító szociális épü­letet létrehoznunk az efsz telepén. Ebben az épületben van a mintegy 100 férőhelyes klubhelyiség. Az egyes tévéadásokat közösen tekintjük és vitatjuk meg. О Milyenek a nehézségek a közönségszervezés terü­letén és az adásokon belöl? — Közönségszervezés szempontjából dolgozóink meg­értették, a fejlődés követeli az érdeklődést és az öntu­datos viszonyulást. Az egyes adássorozatokat átlagosan 80-an kísérték figyelemmel. A lebonyolítás egyetlen ne­hézsége: az adás nyelvi része. Ugyanis dolgozóink szá­mottevő része keveset ért szlovákul és csehül. Ezt a problémát részben rögtönzött fordítással, részben pedig az adást követő konzultációk segítségével oldottuk meg. ф Bővebben szeretnénk hallani az adássorozatot kö­vető vita hasznosságáról, a megfontolt ötletekről, javas­latokról, s felhasználásuk helyi lehetőségeiről. — Az egyes adásokat követően nagyon élénk, egész­séges vita alakult ki, amelynek kapcsán a résztvevőket sikerült nemcsak felvilágosítani, hanem meg is győzni a mezőgazdaság egyes aktuális problémáiról. Például az efsz-ek egyesítésének jelentősége, a kooperáció és in­tegráció célja, a takarmánybázís biztosításának fontos­sága stb. — A viták során felmerülő problémák közül legna­gyobb jelentőséget annak tulajdonítok, hogy tagságunk­kal sikerült megértetnünk a szövetkezetek egyesítésének fontosságát és Időszerűségét. Ugyanis az emberek fejé­ben valahogy berögződött, hogy ez a „miénk“ s ebből a szempontból tartózkodnak elsősorban az egyesítéstől. Konkrét példaként hoztuk fel a Belová Ves-i (vitányi) együttműködéses alapon épülő 7000 férőhelyes sertés­­hizlaldát, melybe szövetkezetünk is társult. Ennek kap­csán megmagyaráztuk: ilyen hatalmas befektetésre egy szövetkezet képtelen. Nagyszerű eredményként könyvel­hetjük el, hogy a viták után úgyszólván mindig teljes nézetazonosság alakult ki. — A megfogant javaslatokat, melyeket szövetkezetün­kön belül is felhasználhatunk, a következő témakörökre osztanám: a) Takarmányalap biztosítása. — Eddigi nehézségeinket ezen a területen elsősorban a szárazság okozta. Ezt a nehézséget a jövőben még fokozottabb mesterséges öntözéssel küzdjük le. Az öntözés jelentőségét egyéb­ként már a múltban is tapasztaltuk, főképpen a siló­­kukorica, valamint a cukorrépatermesztés terén. E cél érdekében a jövőben az állami támogatással kivi­telezett beruházások bizonyos részét meliorációs lé­tesítményeink, valamint az öntözőrendszerünk továb­bi bővítésére használjuk majd fel. b) A mechanizáciö fokozatos bevezetése az állattenyész­tésben. Istállóinkban sajnos a régi klasszikus módszereket alkalmazzuk, de ezeket fokozatosan új létesítmények­kel cseréljük fel. Folyamatban van egy korszerűsített 400 férőhelyes tehénistálló, valamint 98 férőhelyes sertésistálló építése. Az utóbbi két részből áll majd: előkészítőből és fiaztatóból. c) Szervezési kérdések. A jövőben még jobban megszi­lárdítjuk a munkafegyelmet és megteremtjük a biz­tonságos munkavégzés előfeltételeit. Kiterjesztjük az egyes termelőéi ágazatok irányítóinak önállóságát, s ezzel párhuzamosan szigorítjuk az ellenőrzést. Beszélgetett: CSIBA LÄSZLÓ ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! NAGYKÖZSÉG nagy békemanifesztáclón is, 1938-ban, tiltakozva a köztársaság feldarabo­lása ellen. S a felszabadulás utáni években vezető tisztséget töltött be az SZLKP alapszervezetében. A helyi szövetkezetben is megmutatta, hogyan kell a közösben példásan dolgozni, legyűrni a nehézségeket. Ma már nyugdíjasként éldegél, s tesz-vesz még, a szocializmus építése érdeké­ben. Közben kiürül a poharunk. A csinos felszolgálónő, kedves mosoly kísére­tében újabb üdítő italt hoz. S János bácsi folytatja élménybeszámolóját: — Negyvenötben végre, mi kommu­nisták Is fellélegezhettünk a felsza­badító szovjet hadsereg csapatainak érkezése után. Am nehéz évek követ­keztek. Aggódva, saját községünkben Is észlelhettük, milyen mesterségesen szftják a nemzetiségi viszálykodást. Ebből a kínos helyzetből az 1948-as februári győzelem menekített meg bennünket. Földhöz jutottak most már olyanok Is, akik addig földnélkü­liek voltak, s mások földjén robotol­tak. Állami Gazdaság létesült. S 1949- ben Ondrej Öurfk vezetésével 24 kis­gazda gépi szövetkezetei alakított. A döntő fordulat 1950 őszén követke­— Sokan megcsodálták termékein­ket, létesítményeinket. Állami Gazda­ságunk országos méretben is az elsők közé tartozik. S szövetkezetünk is nagyon sokat fejlődött. A búza hek­tárhozama húsz év alatt több mint a kétszeresére emelkedett; már 40 má­zsás átlagnál tartunk. Míg a bevétel 1952-ben alig volt több másfél millió koronánál, tavaly már elérte a 18 millió koronát. Az aranyszínű, átlátszó, friss habos sör kortyolgatása közben újfent fel­tette a kérdést Szloboda bácsi: — A magamfajta ember hajdanában gondolhatott-e emeletes családi ház­ra, fürdőszobára, vaskapura? Aligha! Ogy fest a dolog manapság, mintha a lakosok versenyeznének egymással, ki épít szebb lakóházat. A községen kívül különböző Ipar­ágakban, s egyéb munkahelyeken több mint kétezer személy dolgozik, legtöbben Bratislavában. Nekik jelen­tette a legnagyobb örömet: tavaly új autóbusz-vonal nyílt Bratislava és Veiké Olany között, s naponta 14 járat indul, Illetve érkezik. Koccintunk. Egymás egészségére ürítjük poharunkat. Majd a veterán I. ^mus építés* latságot is a Vadászkertben, szabad ég alatt tartottuk, rendszeresen. Minek, vagy kinek köszönhető a községfejlesztés ütemének felgyorsu­lása? Kérdő Pavel személyében 1964- ben új hnb-elnököt választott a lakos­ság. Irányításával a hnb valóságos forradalmi változáson esett át. Sike­rült a lakosságot aktivizálni, s egész­séges internacionalista szellem ala­kult ki. Azóta korszerűsítették a köz­­világítást, orvosi és fogorvosi rendelő, két árúház, cukrászda, tejcsarnok épült. A felszabadulás 27. évfordulója tiszteletére a lakosság 2000 díszfát ültetett ki, társadalmi munkában. A község főterén áll a Felszabadulás emlékműve, körülötte gyönyörű, gon­dozott park. A szökőkutat s az emlék­művet mintegy száz rózsabokor veszi körül. Itt van a cikk elején említett Fényes Étterem, szép terasszal, az efsz irodaháza a borozóval, a kultúr­­ház a népkönyvtárral, s még egy eme­letes épület, amelyben a hnb székel és a posta kapott helyet. Ezt a gondo­KONYVRAJONGŰK! Türkné segítségre vár...! öreg este van. A kultúrház ablak­szemei messzire űzik a sötétséget. Benézek. Fiata­lok böngészik az újságokat, folyó- Türk Lászlóné, Iratokat, sakkoz­könyvtáros iák, billiárdoznak, s a terem közepén az asztaliteniszezők. No meg a zene­kar is próbál. így van ez hétfő kivé­telével minden este. A klubesteket könyvkölcsönzésekkel is összekap­csolják. A könyvtár-részlegen Türk Lászlóné könyvtáros épp a legújabb könyveket rendezgeti. KAPÓS A JÓ KÖNYV Ennek a könyvtárnak — Türk néni szerint — másfélszáz állandó olvasója van, s több száz az alkalomszerűen kölcsönzők száma. A 4419 kötet könyvnek mintegy 90 %-a magyar és a többi szlovák. Míg 1970-ben egy ol­vasóra átlag kölcsönzése jutott, ta­valy viszont már 13,3 kötet. Tehát, gyors ütemben gyarapszik a lelkes könyvbarátok létszáma. A könyvek iránti érdeklődés egyre fokozódik. Kikből is tevődik össze az olvasó­tábor? Milyen foglalkozásúak? S a kor szerinti összetétel? Lám, az olvasók kétharmada (210 fő) tizenöt éven aluli. S minél idő­sebb a korcsoport, annál kevesebb: például 16—30 év közöttiekből még hetven az olvasó, s az e korcsoporton felül lakosokból már csak húszat tart nyilván a könyvtáros. örvendetes jelenség ez, mármint a gyermekolvasők részaránya; ez azon­ban nem kárpótlás a felnőtt olvasók viszonylag csekély számáért, hiszen a munkásolvasók száma alig haladja meg a negyvenet, s a mezőgazdasági dolgozóké a tízet. Sőt, úgy is mond­hatnánk, nagyon kedvezőtlen, avagy aggasztó a felnőtt olvasók csekély arányszáma. KÖNYVTÁROS — ÉS AZ OLVASOK Türk Lászlóné öt évvel ezelőtt ke­rült a könyvtárosi tisztségbe. Munká­ját pontosan, s felelősségteljesen vég­zi. Ezt a kikölcsönzött könyVek szá­mának évről-évre gyarapodása is tükrözi. Míg 1968-ban csupán kétszáz kötetet kölcsönöztek, 1970-ben már ezer kötetet, s tavaly pedig kétezren felül. A múlt évi kölcsönzött könyvál­lomány így oszlik meg: 1030 kötet szépirodalmi, 709 ifjúsági, 180 mesés­könyv, 53 politikai, 38 mezőgazdasági, s 11 természettudományi. Az olvasókat illetően kezdjük a leg­idősebbekkel: a 74 éves Gloviczky Imre bácsi öt év alatt egymaga a könyvtár­nak csaknem az összes magyar köny­veit elolvasta. Varga Feri bácsi most a Delfin-sorozat köteteit olvassa. Ha­lász Marika, Kiss István és Palágyi Mária állandó olvasója a könyvtár­nak. Kala Bertalan Jókai, Verne és Rejtő Jenő művelt szereti a legjobban. Urbán Imre és Kázsmír Gyula a po­litikai és a mezőgazdasági irodalmat kedvelik. Sőt, már az óvodások is igénybe veszik a könyvtárat. Olvasmá­nyaik a képeskönyvek. Szép számban rendelkezik a könyvtár ilyen köny­vekkel. MÓDSZEREK Az iskolások részére úgy teszik ér­dekessé a kölcsönzést, hogy a község pedagógusaival közösen ismeretter­jesztő előadásokat tartanak. Az isko­lák pionírvezetői pedig a kisiskolá­sok számára mesedélelőttöket szer­veznek, s ezeket társasjátékokkal kapcsolják egybe. így a gyermekek idejében megtanulnak sakkozni, bil­­liárdozni és pingpongozni. Már rendeztek az olvasóteremben író-olvasó találkozót, Leles (Lelesz) fiataljai találkoztak a község szülött­jével: Török Elemér költővel. Ennek tulajdonítható, hogy az ifjúság egyre inkább a versek olvasása felé fordul. A különféle rendezvényeket gyakran kötik össze könyvkölcsönzéssel. Tavaly számos‘vetélkedőt tartottak, mint például: Mit tudsz a Szovjetunió­ról?, stb. Irodalmi- és sportvetélkedő­ket is tartanak. A fiatalok találkoz­nak többször a veterán kommunisták­kal, akik hasznos élménybeszámoló­kat tartanak a munkásmozgalom múltbéli harcairól, küzdelmeiről, a szövetkezet alakulásáról, stb. Tehát a rendezvények változatosak és hangulatosak, amelyeket kedvelnek a fiatalok. KÖZNAPI GONDOK A könyvek АВС-sorrendben sora­koznak a polcokon. Sőt, mázsaszám hevernek az asztalokon, s parketten. Még szerencse, hogy a könyvtár vala­mennyi olvasója rendszeresen kölcsö­nöz — egyszerre öt-tíz kötetet is el­visznek —, mertha egyszerre össze­gyűlne valamennyi könyv, be sem le­hetne lépni a köynvtárba ... Vagyis, kellene négy-öt könyvespolc. A hnb és az efsz segíthetne Türk néninek. Hiszen a szövetkezetnek van deszká­ja, a hnb-nak pedig asztalosműhelye. Csupán a segítőkészségen, a Jó indu­laton, a megértésen múlik, hogy a könyvtárosnő változtathasson a rossz benyomást keltő helyzeten. Reméljük, ezt a csekély segítséget nem tagad­ják meg a könyvtárosnőtől. No, melyiket...? Miből adódott ez az állapot? Abból, hogy évről-évre gyarapszik a könyv­­állomány — évente 8500 koronát for­rjanak könyvvásárlásra, állománykl­­egészítésre. ... Mi módon javíthatnának az ol­vasók korösszetételén? Olymódon, hogy a könyvtárost ne hagyják magárai Ahhoz, hogy a könyvtár társadalmi hatását növeljék, s az irodalom nevelő tevékenysége kibontakozhassék, a könyvszerető em­berek bevonására, a legjobb olvasók segítségnyújtására van szükség. Türk­né egymaga nem Juthat el Lelesz va­lamennyi lakosához, s képtelen egye­dül sokrétűbbé tenni a könyvtár tevé­kenységét. Milyen tevékenységre gondolok? Rendszeresíteni lehetne például a fel­nőttek számára a könyvismertetése­ket. Legalább havonta elhangozhatna egy-egy rövid ismertetés a legújabb szépirodalmi müvekről, vagy szak­könyvekről. Ez nem kerülne nagy fá­radságba. Ha egy-egy alkalommal csak tizenöt-húsz ember vesz is részt ilyen olvasótermi beszélgetésen, már az is eredményi Végső soron elmondható: a leleszi könyvtár még a legigényesebb olva­sókat, a falu értelmiségi tagjait is ki­elégíti. Bárcsak minden községben ilyen könyvtárral rendelkeznének. ILLÉS BERTALAN zett be. amikor harmadik típusú szö­vetkezet alakult; П0 hektár földet műveltek ekkor közösen. 1952-ben már 275 tag 1500 hektár Tőidet tud­hatott magáénak. Jelenleg az állami gazdaság területe 3728 hektárnyi. Szloboda bácsi büszkén újságolta, hogy a múlt év őszén ebben a köz­ségben tartották a járási mezőgazda­­sági kiállítást, nemzetközi lóverseny­nyel egybekapcsolva. pártharcos tovább beszél: — Községünk fejlődése a hatvanas évek derekáig nem volt olyan gyors ütemű, mint ma. Bár az utakat por­­talanítottuk, s egy korszerű Iskola is felépült, de a kultúrház építése Jó­­néhány évig félig készen várta sorsa beteljesedését, pedig nagy szükség lett volna rá. Csupán a két füstös kocsma jelentette a szórakozóhelyet. Még a hagyományos búcsúi táncmu­zott, szép teret szívesen fogadná ma­gáénak bármelyik Járási székhely. Ez a község az, amelyre valóban ráillik a városiasodó jelző, hiszen hét­­mérföldes léptekkel halad előre a fejlődés útján. — így van ez fiatal barátom! — fe jezte be élménybeszámolóját, a köz sége fejlődésének örömteljes történe tét Szloboda János bácsi. KOLOZSI ERNŐ ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! SakkOIli fiatalok T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents