Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-13 / 2. szám
■SZABAD FÖLDMŰVES 1973. január 13. Tudnivalók a takarmányok karotín és foszfor tartalmáról HOGYAN TERMELTÜNK TAVALY Mi vár ránk az 1973-as évben? ES9П ф Csúcshozamok a növénytermesztésben Ф Nehezen teljesítik a tejeladás tervét • 1200 tehénnel többet tartanak ф Kevés a műtrágya ф Több gépre lenne szükség • A komárnol (komáromi 1 járás földművesei is nagyon nehéz évet zártak. Bizony minden dolgozó erőfeszítésére szükség volt, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére teljesíthessék eladási terveiket. Ján Polák a járási termelési igazgatóság főmérnöke is ezt bizonygatja, ámbár a végeredménnyel elégedett, és úgy véli, hogy a mezőgazdasági üzemekben kedvező feltételeket teremtettek a termelés fokozására az új évben. Először a növénytermesztés eredményeiről tájékoztat. A járás történelmében először értek el magas csúcsátlagokat. A búza 38,6, az árpa 36,4, a kukorica 50, a cukorrépa pedig 424 mászát adott hektáronként. Bár a begyűjtésben jelentős veszteségek voltak, a lelkes földművesek hazafias kötelességtudattal 175 vagon gabonát adtak el terven felül. A cukorrépaeladás terve 7916 vagon volt, de 9288 vagont szállítottak a cukorgyárba. A növénytermesztési eladási tervek teljesítése tehát sikeres volt. Az állattenyésztés szakaszán is jelentős eredmények születtek, de egyes termékek eladási tervének teljesítését csak nehezen tudták biztosítani. A szarvasmarha- és sertéshúseladás tervét csak jelentéktelen menynyiségben teljesítették túl, a tejeladást pedig — főleg az utolsó dekádokban — eléggé döcögött, úgyhogy ezen a szakaszon nem beszélhetünk A társadalom szükségleteinek megíeleliten S.K'gffC’TÍ komolyabb sikerekről. Ámbár figyelembe kell venni azt is, hogy járási méretben már elérték a tehenenkénti évi 3050 literes át'agos tejhozamot, és minden darab után 2850 litert adtak el. Kissé érthetetlennek tűnik, hogy amíg a tejtermelésben szlovákiai méretben a harmadik helyen vannak, ugyanakkor a tejeladási terv teljesítésében a 32.-nn. A helyzet az, hogy azok a járások, amelyek egy tehén után jóval kevesebb tejet adnak el, az eladási tervek teljesítésében mégis megelőzik a komárnoi járást. Mindent megtesznek, hogy az új évben az eddiginél még több tejet termelhessenek. A főmérnök ügy száL mítja, hogy mintegy 3500 üsző borjadzik meg az újévben. Leszámítva a kiselejtezést is, a tehénállományt 1200 darabbal növelik. Ezt részben úgy érik el, hogy a hízóüszők közül is továbbtenyésztésre válogatták ki a megfelelőket. Ugyanis az ellenőrzéskor megállapították, hogy sok olyan üszőt soroltak be a bízómarhák közé, amelyek még tenyésztési célokra megfelelnek. Különböző iskolázásokkal, a megfelelő etotési technika propagálásával el akarják érni, hogy lehetőleg minden mezőgazdasági üzemben egyforma szintre emeljék a tejtermelést. Ezen a téren eddig is jelentős eredményeket értek el, mert például amíg a tehenek száma öt év átlagát veve 9,2 százalékkal emelkedett, a tejeladásé 33 százalékkal. Ez azt bizonyítja. hogy a hasznosság lényegesen fokozódott. Azonban még mindig nagy eltérések vannak a tejtermelés szintjében. Amíg Brestovce (Silaš), Lipová, Tön (tany), Iža (ízsa), Bodza (Bogya) és még jónéhány szövetkezet már közel 4000 liter tejet fej tehenenként, vagy még ennél többet is, a komárnoi (komáromi), Dolný Peter-i falsópéteri), chotiííi (hetényi) szövetkezetben aránylag kevés tejet fejnek tehenenként. A háromnegyedévi kimutatás szerint a chotiííi efsz-ben 1966, a Dolný Peter-iben 1932, a komárnoiban pedig csak 1860 liter tej termelése jutott egy tehénre, míg az említett szövetkezetekben már közel 3000. A járási termelési igazgatóság zootechnikusai ezzel a problémával részletesen és alaposan foglalkozik, részletesen és alaposan foglalkoznak, nak el a járás földművesei. A járás földművesei a múlt év tapasztalatai alapján mindent megtesznek, hogy az újévben többet termelhesselek. A jóváhagyott eladási tervek szerint gabonából 4000 tonnával, húsból 700 tonnával, baromfiból 300 tonnával, tojásból egymillió darabbal, tejből pedig 3 millió literrel adnak el többet. Azonban a főmérnök megjegyezte, hogy amíg az egyik oldalon megvan az igyekezet, a többtermelés biztosítására, a másik oldalon az ipartól nem kapnak meg mindent ahhoz, hogy kevesebb erőkifejtéssel fokozzák a termelést. Már az év elején például mintegy 6000 tonna — tiszta tápértékben számítva — műtrágya hiányzik. Egyelőre nincs is rá remény, hogy ezt megkapják. A szükséges mennyiségű traktort csak úgy szerzik be, hogy munkaerőkkel segítik a traktorgyárakat, és így minden ledolgozott 1500 óra után vásárolhatnak egy traktort. Az eddiginél jóval több cukorrépa és kukoricabegyüjtő kombájnra, önjáró takarmánybegvüjtőgépre, jó ekékre és száritóberende; zésekre lenne szükség. Nagyon örülnének, ha „Klassz“ jelzésű kukoricabegyűjtő kombájnokat vásárolhatnának : (Magyarországon gyártják őket), mert • ezek a legtökéletesebbek. A komárnoi járás földművesei tehát i az újévben a társadalom szükségletei- i nek megfelelően állították fel terme■ lési eladási terveiket, és minden tar- I talékot felhasználnak arra, hogy a : lehető legtöbb mezőgazdasági termél két adhassák a közellátás számára. A ; járási termelési igazgatóság dolgozói 1 minden szaktudásukat latba vetve se, gítik a mezőgazdasági üzemek dolgo, zóit, hogy a meglévő lehetőségeket felhasználva fokozzák a termelést.- Mindent megtesznek azért is, hogy a ■ mezőgazdasági üzemek minél több- gépet, műtrágyát kapjanak, felhasz- nálják a beszerzés különböző formáit. , A felkészültség azt bizonyítja, hogy 1 a járás mezőgazdasági üzemei telje, síthetik az eladási terveket. 1 BÁLLÁ fÖZSEF A száj-és körömfájásról A közelmúltban elterjedt a hír, hogy Kelet-Szlovákia egyes tájain előfordult a száj- és körömfájás. Hasonló hírek érkeznek a Magyar Népköztársaságból is. Ezzel egyidejűleg szünetel a környező államokba történő turistaforgalom, s szigorúan betartják a fertőzéssel sújtott területekről a húskivitel szabályait. A száj- és körömfájás tehát vírusos fertőző betegség, mely a párosujjú emlősöket támadja meg. Ezért betegednek meg a szarvasmarhák, a juhok, a kecskék és a sertések. A kér az állatoknál kis lázzal kezdődik, s a következő három napon belül a felső és az alsó íny felületén, a nyelvféken és az új pereceken úgynevezett forró daganatok keletkeznek, melynek felpattanása után fekélyek maradnak vissza, s esetenként az állat a körmét is elhullatja. Sajnos, ez a betegség — mely sok elhullást okoz — fertőző az ember számára is. A betegséget az ember a fertőzött állattal történő érintkezés következtében kapja meg. A betegség átviteléhez azonban elegendő az állatok trágyája, teje, húsa és mindennemű terméke. A betegség lappangási ideje egykét nap. Az első tünet a száj szárazsága, étvágytalanság, hányinger, hányás és fáradtság. Rövidesen megjelenik a száj nyálkahártyájának a gyulladása. Ott piros foltok, hólyagok és fekélyek keletkeznek. Ezen folyamat az egész szájüreghen megtörténik. A kiütés a bőrön is megjelenhet, — leginkább a végtagokon. Ilyen esetben a vérnyomás alacsony. A nyálkahártya és bőrelváltozások vérzéssel és néha a fogak kihullásával is társulhatnak. A szájból kellemetlen bűz áramlik. A betegség az embernél általában 1—2 hétig tart, lassú és teljes gyógyulás következtében. Ezért nagyon fontos azoknak az előírásoknak a betartása, amelyeket az illetékes szervek ezzel a nem kívánatos betegséggel összefüggésben kiadtak. MIJDr. JUHÁSZ ISTVÄN Az állattenyésztés mai színvonala mellett elsőrendű feladatunk a takarmányalap szüntelen növelése. A menynyiségi követelmények mellett minél átgondoltabban kell takarmány óznunk. s ennél a problematikánál egyre inkább előtérbe kerülnek a takarmányok minőségi tényezői. Ezért érdemes felvetni a kérdést: Ф képesek vagyunk-e megőrizni a zöldtakarmáőyok valódi értékét? Ф kielégítői-e a takarmányok igényelt anyagkészlete? Az utóbbi időben a zöldtakarmányok és a szálastakarmányok fontos minőség mutatójaként emlegetik a karotín tartalmat. így például a lucernaliszt felvásárlásánál — mely fontos összetevője a takarmánykeverékeknek — a karotín tartalom menynyisége szerint négy minőségi és árosztályt vezettek be. A karotinnak az állatok szervezetében nagyon fontos szerepe van, szinte nélkülözhetetlen provitamin, mely az emésztés bonyolult folyamatában az állat szervezetében A vitaminná alakul át. Az A vitamin — mint ismeretes — nélkülözhetetlen a hámszövet felújításánál, a növekedésnél, s a szaporodásnál. Hiánya esetén elsősorban a hámsejtek anyagcseréje szenved, de szükséges az A vitamin a látóbíbor újra képzéséhez, mert hiánya alkonyati vakságot idéz elő. Az A vitamin a máj- és a pajzsmirigy működésének a szabályozásában is nagyon fontos. Karotin gazdag takarmányok fogyasztásával az állat szervezete jelentékeny mennyiségű karotint tartalékol a májban és a zsírszövetben. Ezért a karotént nem feltétlenül szükséges naponta adagolni. Az emberi szervezet szempontjából a tej és annak termékei szolgálnak fontos A vitamin forrásként, mely elsősorban a zsiradékokra kötődik, s ez adja a vajnak a szép sárga szint. A szálastakarmányok betakarításánál és szárításánál rendszerint nagy karotén veszteség keletkezik. Szénakészítéskor a napfény hatására a karotín gyorsan elbomlik. A tűző napon renden szárított lucerna például karotén tartalmának 80 százalékát is elveszítheti. Ha a levágott füvet 3—4 napon keresztül napsugár éri, karotén tartalmának csupán 10 százaléka marad meg. Ezzel szemben a mesterségesen szárított zöldtakarmányban a karotinnak csaknem teljes mennyisége megmarad. A dán szabadalmi! Magyar Népköztársaságban gyártott berendezésekkel szárított lucerna kg-ja mintegy 340 mg karotint is tartalmaz, míg a hagyományos módon szárított lucernában legfeljebb 40—80 mg karotín található. Az említett berendezések a zöldlucernát 850 fokra melegített levegővel gyorsan szárítják. A laboratóriumi kísérletek azt bizonyítják, hogy az így szárított lucerna karatén tartalma csak kissé csökken. Ezért előnyös a gépi szárítás. Ha azonban a szárított szénát lisztté őrlik, úgy a levegővel nagy felületen érintkező lisztben a karotén többsége В—8 héten belül oxidálódik. Ezért a lucernaliszthez a karotén érték megőrzése céljából oxidálást gátló anyagokat is kevernek. A karotén színt megőrzésére újabban a luecrna brikettezése is szokássá vált, mivel a széna karotén tartalma kazalozott állapotban is lényegesen csökken. Jú- Iiusstól novemberig a kazlazott széna karoténjának mintegy 60 százalékát elveszíti. Azonban jól silózott takarmányban a karotén 80 százaléka megmarad. A téli időszakban az állatok karotén szükséglete teljes tápértékű szénával, jó minőségű silózott takarmánnyal és sárgarépával fedezhető. A baromfi számára is készítenek karoténdús szilázst, de azzal nem biztosítható az állatok teljes A vitamin szükséglete, a sok szilázs pedig megtölti bélcsatornáikat, ami akadályozza őket egyéb, nagyobb értékű táplálék felvételére, s károsan befolyásolja növekedésüket. Ezért a baromfinál nem tanácsos a karotén juttatás ilyen módjának alkalmazása. A hiányzó A vitamin mennyiséget a takarmánykeverékek nyújtják. Ennél a módszernél is felmerül egy probléma. A takarmánykeverékek zsírtartalmú alkotórészei bizonyos időben belül avasodni kezdenek. Ilyenkor peroxid vegyületek keletkeznek, melyek gyorsítják s fokozzák a karatén oxidálódását. Ezért stabilizálás nélkül a takarmánykeverékekbe A vitamint nem szabad tenni. Az A vitamint stabil változatában külföldről szerezzük be. Az A vitamint olymódon stabilizáljak, hogy annak apró szemcséit zselatin, keményítő, vagy cukorréteggel védik így az A vitamin egymagában 6—12 hónapit megtartja teljes értékét. Sajnos, a takarmánytápok különböző alkotó anyagainak a hatására, legfeljebb 6 hónapig tartható, a készítmény aztán veszít hatásából. A másik fontos kérdés a takarmányok minőségével kapcsolatosan, hogy egyes vidékeken termett takarmányaink tartalmaznak e kielégítő menynyiségű ásványi anyagot. Főleg a foszfor- és a mészkészlet, valamint e kettő kedvező aránya a fontos. A csallóközi nagy mésztartalommal rendelkező talajokon termelt takarmányok természetesen elegendő meszet tartalmaznak. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet a takarmányok foszfor tartalma tekintetében, mivel a foszfor műtrágyák a nagy mészkarbonát tartalmú talajhoz kötődnek, s oldhatatlanná válnak. Ezért kicsi a talaj felvehető foszfortartalma, s ebből eredően a takarmányok foszforkészlete. Sajnos, ez károsan befolyásolja az állati szervezet fejlődését, mert kevés a vérsavó foszfortartalma, s ha azt másmódon céltudatosan nem pótoljuk, akkor felbecsülhetetlen károk keletkeznek az állattenyésztésben. Érdemes például összehasonlítani a csallóközi talajok és az ország nem meszes talajain termett növények foszfortartalmát. Például a cukorrépánál 370 mg foszfor 100 gramm növényi anyagára számítva az érték a Csallóközben csak 280. A cukorrépa levelénél a Csallóközben 650, az ország nem meszes talajain pedig 520, a búzánál másutt 1080, a Csallóközben pedig csak 700 mg foszfor jut 100 gramm növényi anyagra stb. Nagy probléma, hogyan és mivel pótolni a foszfort. Már korábban felmerült a kérdés, nem lenne-e helyes a takarmányba szuperfoszfátoldatot keverni. Ezt azért nem lehetett megvalósítani, mert egyes gyárak nagy fluortartalmú szuperfoszfátot hoztak forgalomba. Az utóbbi időben a pohorelicei kutatóintézetben behatóan foglalkoztak a problémával. Azt tanácsolták, hogy a rendes és a defluorizált szuperfuszfát használata lehetséges. Ha ugyanis a szuperfoszfátot hideg vízzel feloldjuk, úgy a sok foszfor mellett csak elenyésző mennyiségű fluor oldódik fel. Ez lehetővé teszi a takarmány foszforral történő dúsítását. Három órán belül hideg vízben a foszfor 72 s a fluor 3--6 százaléka oldódik fel. A szuperfoszfát vízben történő oldása a következő arányban tanácsos: a szuperfoszfát (műtrágyát) 1:S2, a takarmány-szuperfoszfátot pedig 1:180 arányban oldhatjuk. A Magyar Népköztársaságban szintén elterjedt a foszforpótló használata. Ilyen például a Foszkal nevű készítmény, mely 42—45 százalék foszfort tartalmaz. A keveréktakarmányon kívül főleg a kevés abrakkal rendelkező üzemekben van nagy jelentősége a foszforral dúsított takarmánynak. A nagy tejelékenységű tehenek s a tenyész bikák elaségébe szilazsoláskor okvetlenül szükséges a foszforpótló anyag adagolása. A kedvező foszforszitnek a meddőség leküzdésében is jelentős szerepe van. TARR GYULA vegyészmérnök, az Öntözésgazdasági Kutatóintézet dolgozója (Folytatás az 1. oldalról.) kései, 20 százalékán pedig kései hibridkukoricát vessünk. Problematikus számunkra az egyéb növények, mint például a hüvelyesek, a mák, a kömény, a gyógynövények, a dohány, a mustár, a zöldség, a fűszerpaprika termesztése stb. Tűrhetetlen, hogy például a hüvelyeseket (étkezési- takarmányhüvelyes) külföldről kell behoznunk, holott Idehaza kihasználatlanok a lehetőségeink ezeknek termesztésére. Különben mindenki tudja, hogy a takarmányhüvelyesek fontos összetevői a keveréktakarmányoknuk, ezért fontossági sorrend szerint kell eljárnunk termesztésüknél. A műtrágyákat ez évben a tervezett mennyiségben kapják a termelők, ám foszfortrágyából némi kiesés várható. El kell mondani továbbá azt is, hogy mésztrágyákból is hiány mutatkozik, ezért szükséges, hogy ott ahol arra mód nyílik, a mész beszerzését saját forrásból fedezzék. Mezőgazdasági üzemeink Idén nagy segítséget kapnak a több növényvédő anyag juttatásához. Erre a célra ugyanis majdnem százszázalékkal több devizaforrás áll rendelkezésünkre, mint tavaly. Most már az lesz a fontos, hogy a vegyszerek időben a termelőkhöz kerüljenek hasznosítás céljából. Néhány járásban a vegyszerek ésszerű és gazdaságos felhasználása céljából agrokémiai üzemek kiépítését is tervezik. ф Milyen problémákat lát az állattenyésztésben? — Elsősorban is fontos probléma és egyben feladat a gazdasági állatok színvonalas átteleltetése, továbbá a szarvasmarhaállomány s azon belül a tehénállomány tervszerinti gyarapítása. A múlt esztendei tervhez képest ugyanis a tehenek létszámát 1,3 százalékkal kell növelni. Ez alapjában nem is oly nagy feladat, mert a múlt évben befedeztetett üszők idén nagyban elősegítik ez irányú terveink teljesítését. Járásainkban el kell érnünk, hogy minden száz tehénre 30 üszőt befedeztessenek, s huszonötöt pedig tehénsorba állítsanak. A selejtezést továbbra is a negyedéves ellenőrzések alkalmával kell elvégezni a tenyésztők, a termelési igazgatóság, az állattenyésztési felügyelőség s az állategészségügy képviselőinek a közreműködésével. Ezzel egyidejűleg feljogosítottuk az állategészségügy dolgozóit, hogy a selejtezés engedélyének a kiadása előtt újra megvizsgálják a kijelölt egyedeket, s a vágóhídon az állatok levágása előtt ismételten ellenőrizzék azok állapotát (főleg a magánszektorban, hogy a vágóhídra hajtott állatok né- * • melyike nem alkalmas-e továbbtartásra. Amennyiben 25 százaléknál nagyobb mennyiségű üsző kerül kiselejtezésre, s nem biztosított a továbbtartásra szánt szarvasmarha-állomány felújítása, továbbra is alkalmazzuk azt a módszert, hogy a hizlaldák legjobb üszőegyedeit kiválogatjuk, továbbtartásra jelöljük ki. Itt nem a vágóérett egyedekről,' hanem a 200—300 kg-os továbbtartásra alkalmas üszőkről van szó. Mivel az egyedek hasznosságában mintegy 30 százalék erejéig szerepe van a származásnak, s 70 százalékban a tenyésztői feltételnek, szükséges, hogy minden egyes üszőt leellenőrizzenek, s csak az első ellés után döntsenek arról, hogy továbbtartásra vagy selejtezésre szánták-e. Mivel idén a tej termelése különösen nagy Igényeket támaszt a tenyésztőkkel szemben, nagyon kívánatos, hogy ahol lehetséges, bővítsék a takarmánykeverék és a tejpor gyártását. Idén a borjak nevelését teljes mértékben takarmánytejjel oldjuk meg. Ezzel lényegesen csökken a tehéntej felhasználása a termelőüzemekben, s ezzel párhuzamosan kisebb lesz a borjúnevelés költsége, s lényegesen kevesebb borjú elhullására van kilátás, ami nagyon kedvező számunkra. Persze más vonatkozásban Is nagyok a feladatok. Meg kell akadályoznunk például a juhállomány további csökkenését, s ki kell bővíteni a bárányhizlalás kapacitásé. Nagyon fontos továbbá, hogy egy egységnyi termékre számítva csökktentsük a takarmánykeverékek felhasználását, annál Is Inkább, mert nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségű takarmánykeverék. A fenti feladatok azt követelik tőlünk, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán összpontosítsuk, szakosítsuk a termelést, kiszélesítsük az üzemek közti együttműködést, s ebben a kérdésben a CSKP XIV. kongresszusa s a CSKP KB 1972. évi áprilisi plenáris ülése értelmében cselekedjünk.
