Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-07 / 14. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. április 7. Ara 1.— Kös XXIV. évfolyam, 14. szám. Több és jobbminőségű szolgáltatást Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata kimondja, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében az elkövetkező években lényegesen több és jobb minőségű szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. A határozat megszületése óta párt és állami szerveink többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel és megtették a szükséges intézkedéseket az üzlethálózat szélesítése, a közszolgáltatási üzemek teljesítőképességének növelése érdekében, és az élelmiszeripart arra ösztönzik, hogy a lehető legtöbb félkészárut készítsen, hogy így lerövidüljön a háztartásokban az ételkészítés ideje. Konkrét számadatokon keresztül bizonyíthatnánk, hogy Szlovákia minden járásában, évről-évre bővül az üzlethálózat és a lakosság a múlt évekhez viszonyítva, rövidebb idő alatt szerezheti be a közszükségleti cikkeket a bevásárló központokban. Zlaté Klasy-n [Aranykalászon) és más községekben is már olyan bevásárló központok vannak, amelyekben igen bő választékban vásárolhat a fogyasztó. A tények tehát azt bizonyítják, hogy ezen a szakaszon elég sokat tettünk, azonban meg kell mondanunk, hogy sok még az elavult és higiéniai szempontból távolról sem megfelelő, főleg falusi üzlet, amelyekben lassan megy a kiszolgálás és az áru választéka is hiányos. Sajnos, több száz községben találkozhatunk ilyen üzletekkel, és a lakosság panaszai süket fülekre találnak, mert semllyen intézkedés sem történik a helyzet megváltoztatásának érdekében. A legtöbb esetben a felsőbb szervek arra hivatkoznak, hogy nincs új üzletek építésére fedezet. Ez az állítás lényegében igaz! A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a lakosság aktivitásának felhasználásával fele, vagy még ennél is kisebb költséggel új üzleteket építhetünk. A Banská Bystrica-i és martini felhívás keretében már a központilag irányított üzemek is segítenek a nemzeti bizottságok programterveiben szereplő középületek építésében. Számos kötelezettségvállalásban a városban vagy községben lévő ipari és mezőgazdasági üzem, valamint a lakosság összefogásával készül el az új művelődési ház, szolgáltatások háza, bevásárló központ és egyéb olyan épület, berendezés, amely megkönnyíti a dolgozók életét. Az ilyen kötelezettségvállalásokat országos méretben minden eszközzel népszerűsítenünk kell, mert ezek lényegesen meggyorsítják a XIV. kongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítését. A párt szociális határozatai a gyermekeket nevelő szülők és dolgozó anyák anyagi helyzetét és élet-, valamint munkakörülményeit igyekeznek javítani. Az anyagi résszel már nincs is nagyobb baj, azonban a gyakorlati példák azt bizonyítják, hogy még mindig sok időbe kerül a bevásárlás, a közszolgáltatási üzemek tisztítói és javítói aránylag hosszú idő alatt tisztítják, illetve javítják a beadott ruhát vagy a „betegeskedő“ rádiót és televíziót, esetleg más közszükségleti cikket. Ezért teljes mértékben támogathatjuk a martini és Banská Bystrica-i felhívás keretében született olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek a szolgáltatások idejének lerövidítését tűzték ki célul. Az élelmiszerüzemek vállalásaiból kiemelhetjük azt a részt, amely az áruválaszték bővítésére irányul. Sajnos, azonban a kezdeményezések a legtöbb esetben kudarccal végződnek. Nagyon örültünk például a negyedliteres csomagolású tejfölnek és tejszínnek, azonban sajnos, elég ritkán kapható. Üdvözöltük a palacsinta készítésére készült port is, de szintén „fehér holló“ az üzletekben. Hány javaslat hangzott el már annak érdekében, hogy legalább a felszeletelt kenyeret árulják becsomagolt állapotban. Ebből sem lett semmi. Summa summárum, a helyzet az, hogy kevés az olyan félkészáru, amelyből gyorsan ebédet, vacsorát rögtönözhetünk. Pártunk Központi Bizottsága több ülésén megállapította, hogy ha nem is kellő mértékben, de mégis bővült az áruválaszték, azonban sokszor a rossz elosztás az oka, hogy a kívánt árucikkek nem jutnak el az üzletekbe. Erről falusi szemléink alkalmából több községben meggyőződtünk. Az üzletesek maguk is elárulták, hogy tisztán kényelemből nem rendeltek elég a vidéken is annyira keresett déllgyümölcsöt. Pedig főleg a kisgyerekeket nevelő szülők a vitamindús gyümölcs beszerzésének érdekében 20—30 kilométert is utaznak a járási székhelyekre. A népi fogyasztási szövetkezetek ellenőrző bizottságainak lényegesen többet kellene törődniük ezzel a problémával, hogy a falu dolgozó népe is megkapja azt az árut, amire szüksége van. Közös összefogással, a párt és állami szervek együttműködésével a dolgozó nép alkotó kezdeményezésének felhasználásával érhetjük el, hogy minden város és kö*0*'’ a lehetőségekhez mérten több és jobb minősén- uhoz, szolgáltatáshoz jusson. BÁLLÁ JÓZSEF k\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V, Ezelőtt 28 esztendővel, ápri" lis 4-én a győzedelmesen előrenyomuló szovjet egységek Bratislaváből is kiverték a német fasiszták utolsó maradványait. Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális centruma, azokban a napokban szomorú képet nyújtott még a sokat ígérő tavaszi napfényben is. Ha a kegyetlen háború nem is sújtotta oly mértékben Bratislavát, mint sok más várost, mégis mérhetetlen károk keletkeztek. Az őslakók szomorú szívvel nézték a tönkretett üzemeket, lakóházakat és a Dunát átívelő híd roncsait. — Vajon mikor lesz ebből az a régi szép, tiszta város? — mondogatták egymásnak az emberek. Szlovákia fővárosában azóta minden évben megünneplik a felszabadulás évfordulóját. Megemlékeznek azokról a hős szovjet katonákról, akik életüket áldozták a Duna-partt metropolis felszabadításáért, s a kegyelet emlékeként koszorúkat, virágcsokrokat helyeznek a város felett kiemelkedő Slavín emlékműhöz és a körülötte lévő slrhalmokra. Természetesen az emléknapon újra s újra visszapillantanak az elmúlt esztendőkben történtekre, a város hihetetlenül gyors fejlődésére. Azt hiszem, a felszabadulás óta országunk városai közül Bratislava fejlődött a legtöbbet. Minden évforduló hoz valami újat, amely szebbé, kulturáltabbá, gazdagabbá teszi a várost és bizonyítja, hogy a szocialista társadalomban valóban „csodákat“ lehet művelni. Bratislavának 1940-ben 132 ezer lakosa volt, s napjainkban az itt élők száma már meghaladja a 300 ezret. Az ötödik ötéves terv végéig mintegy félszáz ezerrel emelkedik a lakosság száma. A felszabadulás után 32 212 olyan lakásegység volt a városban, amelynek csak az egyharmada felelt meg a kulturális követelményeknek. Azóta új lakónegyedek egész sora létesült, s a lakásegységek száma megközelíti a százezret. Évenként közel 5000 család költözik új „fészekbe". A fővárosban húsz jelentősebb üzem épült a közelmúlt időszakban és Szlovákia ipari termelésének mintegy 1/5-ét a bratislavai Ünneplő fővárosunk üzemekben állítják elő. A szétbombázott Apollo helyett épült fel a legnagyobb üzem, a Slovnaft, mint a csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködés legimpozánsabb kifejezője. A közelekedéS az utóbbi években hihetetlenül megnőtt Bratislavában. A biztonság kedvéért a legtöbb útkereszteződést fényjelző berendezéssel látták el és aluljárók építését is tervezik. A közeli években átépítik a belvárost, ahol főleg középületek kapnak helyet. Az Obchodná utca körzetében létrehoznak egy méreteiben hatalmas, korszerű üzletközpontot. Természetesen sértetlenül hagyják és rendbehozzák a műemléknek számító épületeket, amelyben közel 500 van a régi városrészben. Távlatilag öt Dunát átszelő hidat terveznek. A múlt ősszel már át is adták rendeltetésének ez elsőt,' amely a Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viseli. A kétszintes egypilonos híd európai viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Elszállásolási lehetőség nagyon kevés volt a fővárosban. Ezért több szálloda építését is tervezik. A 420 ágyas Kijev Hotelnak a szállodai részét a műkorcsolyázó világbajnokság előtt már át is adták rendeltetésének. A másik 400 ágyas szállót államközi megegyezés szerint a Győri Állami Építővállalat készíti. A vendéglátó kombinátban helyet kap egy 300 személyt befogadó kongresszusi terem is. Az épülettömböt rekordidő alatt építik fel, s a jövő év végén már át is adják rendeltetésének. Bratislava vásárvárosi rangja is egyre emelkedik. Az évenként megrendezett Incheba elnevezésű vegyipari kiállítás után egyre nagyobb az érdeklődés. A színpompás világkiállítást szintén sokezer belföldi és külföldi érdeklődő látogatja. Dióhéjban mutattuk be az ünneplő várost, amelynek felszabadításáért annak az országnak a fiai hoztak véráldozatot, és költöztek csillagos fejfák alá, ahol először győzött a szocialista forradalom és utat mutatott a mi dolgozó népünknek, amelynek a pártunk által vezetett munkásosztálya egy negyedszázaddal ezelőtt végleg a kezébe vette ahatalmat s kitűzte a szocializmus építését. Ennek az új útnak köszönhető, hogy Szlovákia fővárosa oly sokat fejlődött a közelmúlt évtizedek során. TÓTH DEZSŐ lozef Lenárt Mrs 50 éves A csehszlovák szocialista haza nemzeteinek javára kifejtett alkotó munka közepette élte meg 50. születésnapját jozef Lenárt elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Mint munkásszülők gyermeke 1923. április 3-án született Liptovská Porubkán. A középiskola befejezése után a volt Bat'a üzemekben dolgozott Sviten és Gottwaldovban, abol mint munkás-kémikus a napi munka mellett elvégezte az ipari-kémiai iskolát. Ifjúságát lényegesen befolyásolta, hogy kommunista családban nevelkedett és szülőfalujában elég erős volt a pártszervezet, később pedig világnézetét ás osztályöntudatát az üzemek munkásainak erős forradalmi mozgalma formálta. A kommunista pártba 1943-ban lépett és mint fiatal kommunista résztvett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A fasizmus elleni harc, az új szocialista Csehszlovákiáért való küzdelem volt az ő nagy forradalmi tapasztalata, amely kialakította politikai és emberi arculatát. A szovjet partizánok oldalán folytatott közös harc elmélyítette forró és őszinte vonzalmát a Szovjetunióval. A felszabadulás után különböző funkciókban következetesen küzd a társadalom demokratikus forradalmi átalakulásáért, a termelés felújításáért, az államosításért, a földreform megvalósításáért és a népi hatalom megszilárdításáért. Az 1947-es évben, amikor a politikai helyzet Szlovákiában kiéleződött, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságán dolgozik és mozgósítja a dolgozókat a reakciós burzsoá maradványok elleni harcra. Lenárt elvtárs a Februári Győzelem után aktívan harcol Szlovákia iparosításáért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért, az iskolaügy fejlesztéséért. Ennek a programnak az elkötelezettje lett. mint funkcionárius a partizánskei Augusztus 29. üzem igazgatója és később mint a könnyűipari miniszter helyettese. Lenárt elvtársat, mint bevált funkcionáriust a párt 1953-ban a moszkvai párt-főiskolára küldte, ahol elmélyítette elméleti tudását és a Szovjetunió lenini Kommunista Pártja tapasztalataiból merítve, valamint a szovjet nép életének megismerése közepette még jobban kialakult marxista-leninista világnézete. Az iskola elvégzése után 1956-ban a Bratislavai Kerületi Pártbizottság vezetőtitkára, 1958-tól 1962-ig Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkára, 1962 októberétől 1963 szeptemberéig a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, 1958 júniusától Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a tagja és 1962 decemberétől az Elnökség tagja. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja 1962—1963-ig. Ezeket a felelős párt- és állami funkciókat abban az időben tölti be, amikor a párt új és összetett problémákat oldott meg és amikor le kellett küzdeni az előző időszakban elkövetett hibákból eredő nehézségeket, jozef Lenárt elvtárs kommunista felelősséggel honosította meg a pártban a lenini normákat és a társadalmi problémák megoldására mindig az osztályszempontokat vette figyelembe. Rendkívül nagy érdeme van a Szlovák Nemzeti Felkelés helyes marxista-leninista szemszögből való értékelésében, annak történelmi jelentőségű méltatásában, az V. illegális pártközpont szerepének és feladatainak értékelésében. Segített az úgynevezett burzsoánacionalizmussal megvádolt funkcionáriusok rehabilitálásában. Neki is nagy érdeme van abban, hogy a mesterségesen felnagyított burzsoá-nacionalista vádak alól tisztázták a Központi Bizottság tagjait. Jozef Lenárt elvtárs 1963—68-ban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke volt. A nemzetgazdaság dinamikus fejlődésének érdekében átültette a tudományos irányítási rendszert, a kormány szerveivel törekedett a termelés racionalizációjára, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazására, a csehszlovák ökonómika nagyobbfokú bekapcsolására a szocialista munkamegosztás keretébe, főleg a Szovjetunióval való ökonómiai tudományos együttműködés elmélyítésére. Lenárt elvtársnak erre vonatkozó törekvése főleg a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésében nyilvánult meg. A marxista-leninista elvek alapján az új irányítási rendszert alaposan és felelősen valósította meg a gyakorlatban a revizionista és konzervatív nézetek ellenére. Lenárt elvtárs 1968-ban a CSKP KB titkára. A nehéz években, amikor válságba került mind a párt, mind a társadalom, meggondolt, elvhű, öntudatos, önfeláldozó kommunistaként, a proletár internacionalizmus és a Szovjetunióhoz való odaadó barátság szellemében cselekedett. Lényegesen hozzájárult az antiszocialista, jobboldali opportunista erők legyőzéséhez és a pártban, valamint a társadalomban lefolyt konszolidációs folyamat érvényesítéséhez. Főleg az 1969-es májusi irányelvek megvalósításának gyakorlati érvényesítéséért küzdött, mint a CSKP KB ökonómiai titkára, tapasztalatait felhasználta a párt marxistaleninista jellegének formálásában. A sok tapasztalattal bíró harcost Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma, 1970 februárjában az SZLKP KB első titkárává választotta. Jelenleg tagja a CSKP KB titkárságának, elnökségének, az SZLKP KB titkárságának, Szlovákiában a népi milícia parancsnoka, a Nemzeti Front szlovákiai elnöke, a Nemzeti Front Országos Központi Bizottságának tagja és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. A vezető párt és állami funkciókban lényegesen hozzájárult a társadalom konszolidálásához, alko jan (Folytatás a 2. oldalon.)
