Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-07 / 14. szám

Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. április 7. Ara 1.— Kös XXIV. évfolyam, 14. szám. Több és jobbminőségű szolgáltatást Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszu­sának határozata kimondja, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében az elkö­vetkező években lényegesen több és jobb minőségű szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. A határozat megszületése óta párt és állami szerveink többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel és megtették a szüksé­ges intézkedéseket az üzlethálózat szélesítése, a köz­szolgáltatási üzemek teljesítőképességének növelése érdekében, és az élelmiszeripart arra ösztönzik, hogy a lehető legtöbb félkészárut készítsen, hogy így le­rövidüljön a háztartásokban az ételkészítés ideje. Konkrét számadatokon keresztül bizonyíthatnánk, hogy Szlovákia minden járásában, évről-évre bővül az üzlethálózat és a lakosság a múlt évekhez viszo­nyítva, rövidebb idő alatt szerezheti be a közszükség­leti cikkeket a bevásárló központokban. Zlaté Klasy-n [Aranykalászon) és más községekben is már olyan bevásárló központok vannak, amelyekben igen bő vá­lasztékban vásárolhat a fogyasztó. A tények tehát azt bizonyítják, hogy ezen a szakaszon elég sokat tet­tünk, azonban meg kell mondanunk, hogy sok még az elavult és higiéniai szempontból távolról sem meg­felelő, főleg falusi üzlet, amelyekben lassan megy a kiszolgálás és az áru választéka is hiányos. Sajnos, több száz községben találkozhatunk ilyen üzletekkel, és a lakosság panaszai süket fülekre találnak, mert semllyen intézkedés sem történik a helyzet megvál­toztatásának érdekében. A legtöbb esetben a felsőbb szervek arra hivatkoznak, hogy nincs új üzletek épí­tésére fedezet. Ez az állítás lényegében igaz! A gya­korlat azt bizonyítja, hogy a lakosság aktivitásának felhasználásával fele, vagy még ennél is kisebb költ­séggel új üzleteket építhetünk. A Banská Bystrica-i és martini felhívás keretében már a központilag irá­nyított üzemek is segítenek a nemzeti bizottságok programterveiben szereplő középületek építésében. Számos kötelezettségvállalásban a városban vagy községben lévő ipari és mezőgazdasági üzem, vala­mint a lakosság összefogásával készül el az új műve­lődési ház, szolgáltatások háza, bevásárló központ és egyéb olyan épület, berendezés, amely megkönnyíti a dolgozók életét. Az ilyen kötelezettségvállalásokat országos méretben minden eszközzel népszerűsíte­nünk kell, mert ezek lényegesen meggyorsítják a XIV. kongresszus határozataiból eredő feladatok teljesíté­sét. A párt szociális határozatai a gyermekeket nevelő szülők és dolgozó anyák anyagi helyzetét és élet-, valamint munkakörülményeit igyekeznek javítani. Az anyagi résszel már nincs is nagyobb baj, azonban a gyakorlati példák azt bizonyítják, hogy még mindig sok időbe kerül a bevásárlás, a közszolgáltatási üze­mek tisztítói és javítói aránylag hosszú idő alatt tisz­títják, illetve javítják a beadott ruhát vagy a „bete­geskedő“ rádiót és televíziót, esetleg más közszükség­leti cikket. Ezért teljes mértékben támogathatjuk a martini és Banská Bystrica-i felhívás keretében szü­letett olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek a szol­gáltatások idejének lerövidítését tűzték ki célul. Az élelmiszerüzemek vállalásaiból kiemelhetjük azt a részt, amely az áruválaszték bővítésére irányul. Saj­nos, azonban a kezdeményezések a legtöbb esetben kudarccal végződnek. Nagyon örültünk például a ne­gyedliteres csomagolású tejfölnek és tejszínnek, azonban sajnos, elég ritkán kapható. Üdvözöltük a palacsinta készítésére készült port is, de szintén „fe­hér holló“ az üzletekben. Hány javaslat hangzott el már annak érdekében, hogy legalább a felszeletelt kenyeret árulják becsomagolt állapotban. Ebből sem lett semmi. Summa summárum, a helyzet az, hogy kevés az olyan félkészáru, amelyből gyorsan ebédet, vacsorát rögtönözhetünk. Pártunk Központi Bizottsága több ülésén megállapí­totta, hogy ha nem is kellő mértékben, de mégis bővült az áruválaszték, azonban sokszor a rossz elosztás az oka, hogy a kívánt árucikkek nem jutnak el az üzle­tekbe. Erről falusi szemléink alkalmából több köz­ségben meggyőződtünk. Az üzletesek maguk is el­árulták, hogy tisztán kényelemből nem rendeltek elég a vidéken is annyira keresett déllgyümölcsöt. Pedig főleg a kisgyerekeket nevelő szülők a vitamin­dús gyümölcs beszerzésének érdekében 20—30 kilo­métert is utaznak a járási székhelyekre. A népi fo­gyasztási szövetkezetek ellenőrző bizottságainak lé­nyegesen többet kellene törődniük ezzel a problémá­val, hogy a falu dolgozó népe is megkapja azt az árut, amire szüksége van. Közös összefogással, a párt és állami szervek együttműködésével a dolgozó nép al­kotó kezdeményezésének felhasználásával érhetjük el, hogy minden város és kö*0*'’ a lehetőségekhez mérten több és jobb minősén- uhoz, szolgáltatás­hoz jusson. BÁLLÁ JÓZSEF k\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V, Ezelőtt 28 esztendővel, ápri­­" lis 4-én a győzedelmesen előrenyomuló szovjet egységek Bratislaváből is kiverték a német fasiszták utolsó maradványait. Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális centruma, azokban a napokban szomorú képet nyújtott még a sokat ígérő tavaszi napfény­ben is. Ha a kegyetlen háború nem is sújtotta oly mértékben Bratisla­­vát, mint sok más várost, mégis mérhetetlen károk keletkeztek. Az őslakók szomorú szívvel nézték a tönkretett üzemeket, lakóházakat és a Dunát átívelő híd roncsait. — Vajon mikor lesz ebből az a régi szép, tiszta város? — mondo­gatták egymásnak az emberek. Szlovákia fővárosában azóta minden évben megünneplik a fel­­szabadulás évfordulóját. Megemlé­keznek azokról a hős szovjet ka­tonákról, akik életüket áldozták a Duna-partt metropolis felszabadí­tásáért, s a kegyelet emlékeként koszorúkat, virágcsokrokat helyez­nek a város felett kiemelkedő Slavín emlékműhöz és a körülötte lévő slrhalmokra. Természetesen az emléknapon újra s újra vissza­pillantanak az elmúlt esztendők­ben történtekre, a város hihetet­lenül gyors fejlődésére. Azt hiszem, a felszabadulás óta országunk városai közül Bratislava fejlődött a legtöbbet. Minden év­forduló hoz valami újat, amely szebbé, kulturáltabbá, gazdagabbá teszi a várost és bizonyítja, hogy a szocialista társadalomban való­ban „csodákat“ lehet művelni. Bratislavának 1940-ben 132 ezer lakosa volt, s napjainkban az itt élők száma már meghaladja a 300 ezret. Az ötödik ötéves terv végéig mintegy félszáz ezerrel emelkedik a lakosság száma. A felszabadulás után 32 212 olyan lakásegység volt a városban, amelynek csak az egy­­harmada felelt meg a kulturális követelményeknek. Azóta új lakó­negyedek egész sora létesült, s a lakásegységek száma megközelíti a százezret. Évenként közel 5000 család költözik új „fészekbe". A fővárosban húsz jelentősebb üzem épült a közelmúlt időszak­ban és Szlovákia ipari termelésé­nek mintegy 1/5-ét a bratislavai Ünneplő fővárosunk üzemekben állítják elő. A szét­bombázott Apollo helyett épült fel a legnagyobb üzem, a Slovnaft, mint a csehszlovák—szovjet gaz­dasági együttműködés legimpozán­sabb kifejezője. A közelekedéS az utóbbi évek­ben hihetetlenül megnőtt Bratisla­­vában. A biztonság kedvéért a leg­több útkereszteződést fényjelző be­rendezéssel látták el és aluljárók építését is tervezik. A közeli években átépítik a bel­várost, ahol főleg középületek kapnak helyet. Az Obchodná utca körzetében létrehoznak egy mére­teiben hatalmas, korszerű üzlet­­központot. Természetesen sértetle­nül hagyják és rendbehozzák a műemléknek számító épületeket, amelyben közel 500 van a régi vá­rosrészben. Távlatilag öt Dunát átszelő hidat terveznek. A múlt ősszel már át is adták rendeltetésének ez elsőt,' amely a Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viseli. A kétszintes egypilo­­nos híd európai viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Elszállásolási lehetőség nagyon kevés volt a fővárosban. Ezért több szálloda építését is tervezik. A 420 ágyas Kijev Hotelnak a szál­lodai részét a műkorcsolyázó vi­lágbajnokság előtt már át is adták rendeltetésének. A másik 400 ágyas szállót államközi megegyezés sze­rint a Győri Állami Építővállalat készíti. A vendéglátó kombinátban helyet kap egy 300 személyt befo­gadó kongresszusi terem is. Az épülettömböt rekordidő alatt épí­tik fel, s a jövő év végén már át is adják rendeltetésének. Bratislava vásárvárosi rangja is egyre emelkedik. Az évenként megrendezett Incheba elnevezésű vegyipari kiállítás után egyre na­gyobb az érdeklődés. A színpom­pás világkiállítást szintén sokezer belföldi és külföldi érdeklődő lá­togatja. Dióhéjban mutattuk be az ün­neplő várost, amelynek felszabadí­tásáért annak az országnak a fiai hoztak véráldozatot, és költöztek csillagos fejfák alá, ahol először győzött a szocialista forradalom és utat mutatott a mi dolgozó né­pünknek, amelynek a pártunk ál­tal vezetett munkásosztálya egy negyedszázaddal ezelőtt végleg a kezébe vette ahatalmat s kitűzte a szocializmus építését. Ennek az új útnak köszönhető, hogy Szlová­kia fővárosa oly sokat fejlődött a közelmúlt évtizedek során. TÓTH DEZSŐ lozef Lenárt Mrs 50 éves A csehszlovák szocialista haza nem­zeteinek javára kifejtett alkotó mun­ka közepette élte meg 50. születés­napját jozef Lenárt elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára. Mint munkásszülők gyermeke 1923. április 3-án született Liptovská Po­­rubkán. A középiskola befejezése után a volt Bat'a üzemekben dolgozott Svi­­ten és Gottwaldovban, abol mint munkás-kémikus a napi munka mel­lett elvégezte az ipari-kémiai iskolát. Ifjúságát lényegesen befolyásolta, hogy kommunista családban nevelke­dett és szülőfalujában elég erős volt a pártszervezet, később pedig világ­nézetét ás osztályöntudatát az üze­mek munkásainak erős forradalmi mozgalma formálta. A kommunista pártba 1943-ban lé­pett és mint fiatal kommunista részt­­vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A fasizmus elleni harc, az új szocia­lista Csehszlovákiáért való küzdelem volt az ő nagy forradalmi tapasztalata, amely kialakította politikai és emberi arculatát. A szovjet partizánok olda­lán folytatott közös harc elmélyítette forró és őszinte vonzalmát a Szovjet­unióval. A felszabadulás után különböző funkciókban következetesen küzd a társadalom demokratikus forradalmi átalakulásáért, a termelés felújításá­ért, az államosításért, a földreform megvalósításáért és a népi hatalom megszilárdításáért. Az 1947-es évben, amikor a politi­kai helyzet Szlovákiában kiéleződött, Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságán dolgozik és mozgó­sítja a dolgozókat a reakciós burzsoá maradványok elleni harcra. Lenárt elvtárs a Februári Győzelem után ak­tívan harcol Szlovákia iparosításáért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért, az iskolaügy fejlesztéséért. Ennek a programnak az elkötelezettje lett. mint funkcionárius a partizánskei Augusztus 29. üzem igazgatója és ké­sőbb mint a könnyűipari miniszter he­lyettese. Lenárt elvtársat, mint bevált funk­cionáriust a párt 1953-ban a moszkvai párt-főiskolára küldte, ahol elmélyí­tette elméleti tudását és a Szovjet­unió lenini Kommunista Pártja ta­pasztalataiból merítve, valamint a szovjet nép életének megismerése kö­zepette még jobban kialakult marxis­ta-leninista világnézete. Az iskola el­végzése után 1956-ban a Bratislavai Kerületi Pártbizottság vezetőtitkára, 1958-tól 1962-ig Szlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága titkára, 1962 októberétől 1963 szeptemberéig a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, 1958 júniusától Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak a tagja és 1962 decemberétől az Elnökség tagja. Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága El­nökségének tagja 1962—1963-ig. Eze­ket a felelős párt- és állami funkció­kat abban az időben tölti be, amikor a párt új és összetett problémákat ol­dott meg és amikor le kellett küzdeni az előző időszakban elkövetett hibák­ból eredő nehézségeket, jozef Lenárt elvtárs kommunista felelősséggel ho­nosította meg a pártban a lenini nor­mákat és a társadalmi problémák megoldására mindig az osztályszem­pontokat vette figyelembe. Rendkívül nagy érdeme van a Szlovák Nemzeti Felkelés helyes marxista-leninista szemszögből való értékelésében, an­nak történelmi jelentőségű méltatásá­ban, az V. illegális pártközpont sze­repének és feladatainak értékelésé­ben. Segített az úgynevezett burzsoá­­nacionalizmussal megvádolt funkcio­náriusok rehabilitálásában. Neki is nagy érdeme van abban, hogy a mes­terségesen felnagyított burzsoá-nacio­­nalista vádak alól tisztázták a Közpon­ti Bizottság tagjait. Jozef Lenárt elvtárs 1963—68-ban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke volt. A nemzet­­gazdaság dinamikus fejlődésének ér­dekében átültette a tudományos irá­nyítási rendszert, a kormány szervei­vel törekedett a termelés racionalizá­ciójára, a tudományos-technikai for­radalom vívmányainak alkalmazására, a csehszlovák ökonómika nagyobbfo­­kú bekapcsolására a szocialista mun­kamegosztás keretébe, főleg a Szov­jetunióval való ökonómiai tudomá­nyos együttműködés elmélyítésére. Le­nárt elvtársnak erre vonatkozó törek­vése főleg a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésében nyilvánult meg. A marxista-leninista elvek alap­ján az új irányítási rendszert alapo­san és felelősen valósította meg a gyakorlatban a revizionista és kon­zervatív nézetek ellenére. Lenárt elvtárs 1968-ban a CSKP KB titkára. A nehéz években, amikor vál­ságba került mind a párt, mind a tár­sadalom, meggondolt, elvhű, öntuda­tos, önfeláldozó kommunistaként, a proletár internacionalizmus és a Szov­jetunióhoz való odaadó barátság szel­lemében cselekedett. Lényegesen hoz­zájárult az antiszocialista, jobboldali opportunista erők legyőzéséhez és a pártban, valamint a társadalomban lefolyt konszolidációs folyamat érvé­nyesítéséhez. Főleg az 1969-es májusi irányelvek megvalósításának gyakor­lati érvényesítéséért küzdött, mint a CSKP KB ökonómiai titkára, tapaszta­latait felhasználta a párt marxista­­leninista jellegének formálásában. A sok tapasztalattal bíró harcost Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plénuma, 1970 februárjában az SZLKP KB első titká­rává választotta. Jelenleg tagja a CSKP KB titkárságának, elnökségé­nek, az SZLKP KB titkárságának, Szlo­vákiában a népi milícia parancsnoka, a Nemzeti Front szlovákiai elnöke, a Nemzeti Front Országos Központi Bi­zottságának tagja és a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője. A vezető párt és állami funkciók­ban lényegesen hozzájárult a társa­dalom konszolidálásához, alko jan (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents