Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-31 / 13. szám

védelme

Amikor már kellemesebb az időjárás, de a kerti növények még a téli nyugalmi állapotban vannak, végezzük el azokat a faápolási és fatisztítási munkákat a gyümölcsöskertben, amelyek ősszel elmaradtak.

A besűrűsödött fák koronáját ritkítsuk ki, mert ezek kedveznek a károsítok elszaporodásának és tenyészidő alatt nehezítik a permetezést és hatásának érvényesítését.

Ezeket a munkákat nagy gonddal és figyelemmel kell végezni. Távolítsuk el a galagonypille hernyóit tartalmazó kis téli hernyófészkeket (2. sz. ábra) és az aranyfarú pille hernyóinak búvóhelyét [3. sz. ábra), a nagy téli fészkeket, valajnint azokat a vesszőket, vékony gallyakat, amelyeken a gyűrűs pille (4. sz. ábra) kúp alakú szürke tojásait találjuk. A gyapjaspille taplóra emlékez-Л galagonyapille (Aporia crataegi) hernyóit tartalmazó kis téli fészek. A hernyók riigyfakadás idején jönnek elő és kezdenek táplálkozni, — rügyeket kiodvásítják és a fakadó

tető, sárga szőrökkel fedett tojáscsomói a fatörzsön és vastagabb ágakon telelnek át. A tojáscsomókat késsel távolítsuk el a fák törzséről, ágairól, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, esetleg Arborol, vagy Arborol M permetezőszerrel, majd beecseteljük (egy kis vízzel való felhígítás után). Távolítsuk el a kaliforniai pajzstetűvel fertőzött vesszőket és a tömeges fertőzést jelző fás részeket, amelyeken az áttelelő lárvák szürke réteges bevonatot képeznek. Metszőollóval vagy fűrésszel dolgozzunk. A vastagabb ágakat először alul fűrészeljük le, csak azután felülről. Így a leszakadó ág az egészséges farészeket nem sérti meg. Csonkot ne hagyjunk. A nagyobb vágási felületeket kenjük be oltóviasszal. A fatörzs és vastagabb ágak elhalt és pajzstetves részeit először kaparóval, majd drótkefével tisztítsuk, vigyázzunk az élő részeket ne sértsük meg. A fa alá mindig terítsünk ponyvát, esetleg rögzített újságpapírt, hogy a kaparékot könnyebben össze tudjuk gyűjteni. A fertőzött kaparékot és eltávolított fertőzött növényi részeket még rügyfaleveleket elpusztítják.

kadás előtt égessük el. Ne vigyük a komposzttelepre, mert a károsítók itt is életképesek maradnak.

A fentebb említetteken kívül az egyes gyümölcsfajok mechanikai védelménél különösen ügyeljünk a következő károsítókra:

Almafa. — A lisztharmattal fertőzött vesszők és az almafamonília telelését biztosító gyümölcsmúmiák, valamint a kaliforniai pajzstetűvel fertőzött részek eltávolítása, vagy tisztítása szükséges.

Körtefa. — A kaliforniai pajzstetűvel rétegesen fedett vesszőket, ágakat távolítsuk el, a törzset tisztítsuk meg. Szedjük le a körtefa-monília áttelelő gyümölcsmúmiáit.

Birs. — Birsmonília áttelelő múmiáinak leszedése.

Őszibarack. — A kora tavaszi metszéssel lehetőleg valamennyi lisztharmatos hajtásvéget, a szilvapajzstetű lárváival nagymértékben fertőzött pusztuló vesszőket, ágakat távolítsuk el. A csonthéjasok moníliájának egyik áttelelési formáját biztosító gyümölcsmúmiákat szedjük le és semmisítsük meg. A mézgás sebektől és a kéregmoly okozta elhalásoktól tisztítsuk meg és éles késsel vágjuk simára, majd kenjük be oltóviasszal.

Cseresznye-, meggyfa. — Gyümölcsmúmiák leszedése és megsemmisítése, száraz virágok és hajtósvégek eltávolítása, ezzel a monília áttelelési formáit semmisítjük meg. A kéregmoly által elpusztított részeket hasonlóan kezeljük, mint az őszibaracknál. A gnómóniás levélfoltosság károsítását jelző száraz leveleket is eltávolítjuk.

Szilva- és ringlófélék. — A

monília áttelelését biztosító gyümölcsmúmiák, valamint a

bába szilva károsítására utaló ráncos felületű gyümölcsöket az ág egy darabjával is eltávolítsuk.

Diófák. — Az elhalt ágak kivágása farontó gombák eltávo- Jítása (a fa egészséges részéből is legalább 2 cm-nyi részt faragunk hozzá mert a gomba fonálzat ide is behatol.

Ribiszke-bokrok. — A pajzstetű áttelelő lárváival rétegesen borított vesszőket, valamint a lisztharmattal fertőzött galylyakat vágjuk ki tőből.

Köszméte-bokrok. — Az amerikai lisztharmat barna micéliumszövedékével borított veszszőrészeket és vesszőket, valamint a pajzstetves vesszőket távolítsuk el és elégetjük.

Aranyfarú pille (Euproetis chrysorrhoea) nagy téli hernyófészke, amely ököl nagyságú és több levélből van összeszőve. A hernyók rögyfakadás idején hagyják el a fészket. Leveleket, rügyeket és virágokat egyaránt pusztítanak.

Gyűrűs pille (Malacosoma neustria) tojáscsomója és lepkéje. A lepke júniusban látható, színe okkersárga, sötétebb sávval díszítve. A tojásokból április folyamán kelnek ki a hernyók. Tömeges előforduláskor a fa egyes részeit teljesen lombtalanítják.

I

I

♦

I

♦

I

♦

«

4

I

♦

(

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

4

I

4

I

4

I

♦

«

4

I

4

I

4

!

i

i

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

i

4

I

4

I

i

4

I

4

I

4

I

4

I

i

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

!

t

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

«

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

4

I

g® égőta foglalkozik

" * már az őszibarack termesztésével Hegedűs Antal Domaszéken. Min< den évben akadtak olyan megfigyelései, tapasztalatai, amelyek megváltoztatni kényszerítették hagyományos metszési módszereit. Hosszas meg.figyelés után így jutott el odáig, hogy a kiirtásra szánt öregebb fákat —• a most már tudományosan is igazolt metszési módszerével — megfiatalítsa, terméshozamra bírja. Miután bebizonyosodott, hogy munkája eredményes, dr. Gulyás Sándor docenshez fordult segítségért, tudományos magyarázatért. Hároméves közös munka után találmány lett a hosszas megfigyelésből, amelyet minden bizonnyal más, őszibarackkal foglalkozó gazdaságok is hasznosítanak.

Az

őszibarackról

Összegezve: tovább

életben maradhat a fa, teremhet, olyan gyümölcsöt, amelyen jó tulajdonságai sokkal különbek a hagyományosan ápolt ősszibarackosokénál.

De miben is különbözik a gyógymetszett fa gyümölcse a korábbitól? Csak egyetlen példa a sok jó tulajdonságai közül, amelyre majdnem véletlenül jöttek rá a megfigyelők. Ez a szállíthatóság, amely az őszibarack szívós, rugalmas héja, keményebb húsa miatt tartott tovább, még az almánál is.

Az alma, ahol ütést kapott, megfoltosodott, a mellette levő ládában az őszibaracknak semmi baja nem volt. Azonnal lefényképezte a jelenséget és tudományos vizsgálat alá vették a visszaszállított gyümölcsöt. Az eredmény ismét pozitív volt, az őszibarack javára, az eladásra indult szállítmány útja pedig kísérleti út lett, hasznos megfigyelésekkel.

A múlt nyáron be is fejeződött ezzel a gyógymetszett fák és gyümölcsének tudományos megfigyelése, számtalan mikroszkopikus adat igazolja a fa, a levél, a virág, a hajtások és a gyümölcs jó tulajdonságát. Az őszibarackfák szépen fejlődtek. jövőre már gazdag, exportképes gyümölcsöt hoznak gondozóinak.

Z. F.

4

Védekezés rügypattanás idején

Rügypattanáskor vagy közvetlen utána, különösen a nedvesebb, folyómenti vidékeken, ahol gyakori a ködképződés, már ilynekor kezdjük a rendszeres vegyi védekezést a gombás megbetegedések ellen. Az áttelelt gombafonálzat által indul az elsődleges levél és hajtás fertőzés, pl. a lisztharmatnál, varasodásnál, a csonthéjasok levéllyukacsosodásnál stb. Ha áttelelt hernyókat észlelünk kertünkben, amelyek a rügyekkel és a fiatal levelekkel táplálkoznak,^ a gombaölőszer permetléhez rovarirtószert is keverünk.

Almafák. — Mikor az áttelelt lisztharmat gombafonál fejlődése megindult (rügypattanáskor), 5 %-os Sulkával (hatását fokozhatjuk és 0,5 %-os vasgáliccal) permetezzünk. Ahol

i

Г0

c

(0

■*—

ä

oo

:3

fennáll a varasodás veszélye, permetezzünk kombinált permedével 0,1 %-os Karathane + 1 %-os Kuprikol (a permedének nem szabad állni, csak anynyit készítsünk, amennyit egyszerre kipermetezünk).

Körtefák. — Megkezdjük a rendszeres védekezést a varasodás ellen. Permetezünk 1 %-os Kuprikollal, vagy más rézoxiklorid hatóanyagú permetezőszerrel [Cupravit, Vitigran

— 0,3%), vagy szerves hatóanyagú gombaölőszerrel pl. Dithane M—45 0,2 %-os vagy Melprex 0,07—0,05 % vagy Pirozin—75 0,4 %-os, vagy Orthocid—5 0,3 %-os töménységben. Ha a sodrómoly vagy araszolóhernyók kártételét észleljük (összeszövött, megrágott levélcsomók), akkor a varasodás elleni permedéhez keverünk 0,2 százalék Metatlon—E-50 rovarölőszert.

Űszibarackfák — rügypattanáskor vagy közvetlen utána a „tafrinás“ levélfodrosodás és a klasztirosporiumos levéllyukacsosodás ellen permetezünk (ez különösen csapadékos vidékeken fontos) Polybarit 0,3 %-os vagy Kuprikol 1 %-os vagy Cupravit, vagy Vitigran — mindkettőnél 0,3 %-os töménységű permedét készítünk. A kártevő hernyók ellen (sodrómoly, barackmoly) a permetléhez keverünk Métádon E—50 rovarirtószert (0,2 %) töménységben.

Kajszibarackfák. — Rügypattanáskor vagy közvetlen utána permetezünk a monília és a levéllyukacsosodás ellen (csapadékos, nedves területeken). Permetezésre Kuprikol 1 %-os, vagy Cupravit, vagy Vitigran 0,3 %-os töménységben használjuk. A sodrómoly és barackmoly ellen 0,2 %-os Métádon E—50 keverünk a permedéhez (ha a kártevő hernyókat észleljük).

Mandulafák. — Kezeljük mint az őszibarackfákat.

Cseresznye- és meggyfélék. — A klasztirospóriumos levéllyukacsosodás ellen Kuprikol 1 %-os, vagy Cupravit, vagy Vitigran 0,3 %-os permetezést alkalmazunk. A sodrómolyok, illetve araszolók ellen szükség esetén a permetléhez 0,2 %-os Metation E—50 rovarirtószert adunk.

Szilva- és ringlófélék. — Hasonlóan kezeljük, mint a cseresznye- és meggyfákat.

Szamócaültetvények — levél-Tafrinás levélfodrosodás (kórokozó: Taphrina deformaus). A kórokozó gomba a fán, vagy a talajban telel át. Kora tavaszszal 4—5 C fok hőmérsékletnél fertőzőképes. A fertőzés veszélye akkor a legnagyobb, mikor a csapadékos időszakot meleg, párás idő, majd ismét esővel járó lehűlés követi. A levelek torzulását, megvastagodását a levélszövet belsejébe hatoló és ott élősködő gomba-fonálzat okozza.

foltosságok ellen a vegetációs idő megindulásakor, a tőlevelek fejlődésének kezdetekor kell megkezdenünk a növényvédelmet gombaölő szerekkel. Permetezésre alkalmas Kuprikol 1 %-os, vagy Orthophaltan 0,2 %-os, vagy Orthocld 0,3 %-os töménységben. Ha észlelünk az ültetvényen táplálkozó hernyókat, főleg sodrómolyokat vagy szamóca-sodrót, a permetléhez keverünk 0,2 % Metation E—50.

Málnabokrok. — Ha az előző évben észleltünk a hajtásokon vesszőfoltosságot (didmellás vesszőfoltosság, vagy elzino és vesszőfoltosság), rügypattanáskor permetezünk 1 %-os Kuprikollal, vagy 0,3 %-os Orthocid gombaölőszerrel.

Ribiszkebokrok — a rügyfakadást követő 1—2 leveles állapotban újból kezdik táplálkozásukat az üvegszárnyú ribiszkelepke áttelelt hernyói. A károsított vesszőket felismerhetjük a felületükön található szeli lőzőnyílásról és az azon kitóduló rágcsálókról. Ezeket a vesszőket kivágjuk és elégetjük.

Köszmétebokrok. — Lisztharmat ellen permetezünk 0,5 %-os Thlovit, vagy 0,1 %-os Karathane-val. Ha a köszméte araszoló hernyói kártételét észleljük, permetezünk 0,2 százalékos Metation E 50 rovarirtószerrel is.

Szőlő. — A metszés által eltávolított növényrészeket őszszeszedjük és elégetjük. Ezzel csökkentjük a lisztharmat és peronoszpőra — elsődleges fertőzési gócait, valamint csökkentjük a pajzstetvek egyedszámát. A metszést követően áztatásszerűen permetezünk 3—5 %-os Polybarit, vagy 4—5 %-os Sulkával a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka ellen.

A csonthéjasok klasztirospóriumos levéllyukacsosodása (kórokozó: Clasterospórium carpophilum). A kórokozó a fertőzött vesszőkben, gallyakban, rügyekben, vagy lehullott leveleken telel át goinbafonálzatával, vagy szaporítóképleteinek segítségével. Enyhe teleken 0 C fok feletti hőmérsékleten is fertőzőképes. A tenyészidő folyamán a kártétel nagysága a csapadékmennyiség alakulásától függ.

ÚJ SZÓLÖKOMBÁJN A VILÁGPIACON

A szakemberek nemrég még megoldhatatlannak látták egyes kertészeti növények termése betakarításának gépesítését, ide sorolták a szőlőt is. A Szovjetunió, Franciaország, Olaszország, az NSZK és az USA tudományos dolgozói ennek ellenére kísérletezni kezdtek a szüretelő gép előállításával, de mind ez ideig kevés elfogadható eredmény látott napvilágot. Végül az északamerikai Chisholm—Ryder vállalat kutatóinak sikerült az igényeknek megfelelő gépet szerkeszteniük. Erre a gépre a szőlészeti és borászati gépeiről közismert COQ francia cég is felfigyelt. Miután meggyőződött annak jó tulajdonságairól, megszerezte a forgalmazás európai jogát, sőt valószínűleg gyártani is fogja az új szőlőkombájnt.

A magyar szakemberek is tanulmányozták a gép munkáját, majd két darabot vásároltak a Chisholm—Ryder CROW jelű kombájnból és a múlt év őszén már ki is próbálták őket a balatonboglári és kunbajai állami gazdaságokban.

A szóban forgó kombájn a vízszintes vibráció elvén működik. A tapasztalatok szerint, minden 1,8—2 méter magas és legalább 2,5 m-es sortávolságú, magasművelésű szőlőben üzemeltethető, ahol a keresztirányú lejtés maximum 5—10 %. A szedószerkezet rugózó, fésűszerűen kinyúló, merev karokból áll, végükön rázóvillák vannak. A szerkezetet FORD 4000-es hidastraktor hordja és emeli a tőkék fölé. A rázóvillák percenként 300—500 ütéssel rázzák és verik le a bogyókat a szedőszerkezet alá szerelt önzáródó műanyagpikkelyekre, amelyek a szállítószalagra továbbítják a szemeket. A szállítószalagról levegő befúvásával lesöprik a leveleket és a letört vesszőrészeket, s így csak a tiszta szőlőszemek jutnak a másik sorban haladó szállítótartályba.

A kombájn egyszerre csak egy sort szed le, s óránkénti átlagteljesítménye 0,5—0,6 hektár. Egy műszakban mintegy 80— 100 szüretelő munkáját végzi el A két állami gazdaság szakemberei elégedettek voltak a kombájnok munkájával. A gép minősége egy automata műszerfalon ellenőrizhető és automatikusan irányítható.

A kombájn használatához nem szükséges speciális metszési módot alkalmazni, de a termésnek lehetőleg a földtől számított 60 és 180 cm közötti magasságban kell elhelyezkednie, mert a kombájn csak ilyen magasságban szedi le a szemeket. A gép nem okoz kárt a szőlőben, esetleg a metszéskor amúgy is eltávolításra kerülő, belógó vesszőket tépázza meg Az üzemeléshez egy gépkezelőre és egy kisegítő dolgozóra van szükség, valamint a szállítóeszközök vezetőire.

A kezdeti igen jó tapasztalatok alapján Magyarország további Chisholm—Ryder szőlőkombájnok vásárlását tervezi.

A Mezőgazdasági technika és az Élet és tudomány nyomán: —dek—