Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-31 / 13. szám

1973. március 31. SZABAD FÖLDMŰVES IS Már negyedszer... E* övben már negyedszer találkoznak a Brnoi Nemzetközi Vásár kiállí­tási területén a közszükségleti cikkeket előállító legjelentősebb cégek, hogy közszemlére bocsátsák legújabb termékeiket. A kiállító 1100 válalat, gyér és iizem hazánk ás a világ 37 nrszágának közszükségleti iparcikkei­ből ed ízelítőt. Kilenc nap alatt, április 7-tfll 15 ig a nagyközönség számára is lehetőség nyílik, hogy bírál ft szemmel hasonlítsa össze, mérje le az el­ért fejlődést. KÉTSZERES JUBILEUM A közszükségleti cikkek idei nem­zetközi vásárának megrendezésekor kettős jubileumról kell megemlékez­nünk. Huszonöt évvel ezelőtt április 24-én fogadta el hazánk legfőbb tör­vényhozó testületé a külkereskedelem állami irányításáról szóló törvényt, amely külkereskedelmünk szocialista alapookn történő felépítésének kezde­tét jelentette. Hatása népgazdaságunk dinamikus fejlődésén mérhető le. A másik emlékezetes évforduló pe­dig az, hogy tizenöt éve — 1959-ben rendezték meg a brnoi kiállítási te­rületen az első nemzetközi vásárt, mint szakosított gépipari kiállítást. Annakidején a vásáron. Csehszlová­kián kívül 28 ország vett részt. FOLYAMATOS FEJLŐDÉS Azóta a vásár hatalmas fejlődést mutathat fel. Jelenlegi kiállítási terü­lete 750 ezer.négyzetméter, ebből 65 ezer m2 fedett. Most vezetik be két pavilonba a füűtést, s így már ez évtől kezdődően az időjárástól függetlenül, télen is rendezhetnek majd különböző vásárokat és kiállításokat. A brnoi „tavaszi“ vásár kizárólag a közszükségleti cikkek legújabbjait igyekszik bemutatni. E céljának el­érése érdekében a legkorszerűbb cik­keket, amelyek teljesítik a kitűzött feltételeket, aranyéremmel jutalmaz­za. Már a mostani kiállításon 50 aranyérem kiosztására kerül sor, a­­melyek elnyerése, a kiállított újdon­ságok nagy számát tekintve, komoly sikernek számit. A megkövetelt felté­telek a cikk tökéletessége, újszerűsé­ge valamint az, hogy maradéktalanul kielégítse a fogyasztó szükségletét. Ezért az aranyérem elnyerése fémjel­zi az illető cikk kiválóságát és a fo­gyasztó számára biztosítékot nyújt, hogy minden szempontból elsőrendű minőségű árúcikket kap. A közszükségleti cikkek idei nem­zetközi vására hangsúlyozottan érzé­kelteti a KGST keretében együttmű­ködő országok integrációs igyekeze­tének eredményeit. Egyben a vásár kiséröjeként megrendezett tudomá­nyos-műszaki program keretében ha­tékonyan segíti elő a tapasztalatcse­rét. A nagyközönség számára viszont kiváló alkalmat szolgáltat arra, hogy összehasonlítsa a közszükségleti cik­kek hazai iparának termékeit a kül­földiek színvonalával. Az idei vásáron a külföldi kiállítók 14 ezer négyzetméter területen teszik közszemlére termékeiket. A szocia­lista tábor országai közül, a legna­gyobb kiállító a Szovjetunió 2036 m2, majd az NDK 1265 m2 összterületen. Ez évben először vesz részt a brnoi kiállításon a Vietnami Demokratikus Köztársaság, amely elsősorban házi­­iparának kézműves remekeit mutatja be. A kapitalista országok közül a legnagyobb kiállítási területet Olasz­ország foglalja el, utána következnek Ausztria és az NSZK. Első ízben ta­lálkozunk most a vásáron Chile, Hongkong és Nigéria közszükségleti cikkeivel. Ammt azt a szovjet kiállítási rész­leg vezetője elmondotta a szovjet ipar a legutóbbi 5 esztendő alatt közszük­ségleti iparának termelését — a be­rendezések korszerűsítésével és új, a legmodernebb termelővonalak üzem­behelyezésével — már eddig 50 száza­lékkal tudta emelni, s így az idei brnoi kiállításon nagyobbára teljesen új termékekkel jelentkezik. A vásár egyik további érdekessége lesz a nemzetközi divatbemutató, amely az előző évhez hasonlóan, most is hatalmas közönségsikerre számít. TOVÁBBI KIÁLLÍTÁSOK ÉS VÄSÄROK A most április 7—15-ig megrendel zett „tavaszi“ nemzetközi vásár a leg­korszerűbb közszükségleti cikkek be­mutatója lesz. Ezt követően a brnoi vásár területén rendezik meg május 18-tól 27-ig a már szintén hagyomá­nyos eladási vásárt, amelyen a nagy­­közönség már meg is veheti, vásárol­hatja a kiállított új termékeket. ' Június 25—29-e között kerül sor az EMBAX 73 kiállítás megrendezésére, ahol a legújabb göngyölegek és cso­magolástechnika bemutatására gyűl­nek egybe a gyártó cégek képviselői a világ minden tájáról. Igen népszerű a július 7—8-án meg­tartandó kutyakiállitás is, amely Brno­­ban vonzza a dísz-, haszon-, vadász- és fajkutyák tenyésztőit, gazdáit négy­lábú kedvencükkel. Mint minden évben úgy az idén is szeptemberben (7—16.) tartják meg a hagyományos nemzetközi Gépipari mintavásárt. Ezen kívül még néhány kisebb, szakosított kiállítás lesz ez évben a brnoi vásár területén, s ugyancsak itt tartják majd november 9—11-ig a kihasználatlan tartalékok vásárát. • Tehát kinek-kinek érdeklődése sze­rint legalább.egyszer adódik majd al­kalma arra, hogy ellátogasson Brno­­ba, hazánk nemzetközi hírnévnek ör­vendő vásárvárosába. (obenau) Az állami támogatással adett úlházas kölcsönről A Szövetségi Gyűlés elnöksége 1973. március 6-án elfogadta a Tt. 14/1973. számú törvényerejű rendelkezést az ifjú házasoknak állami hozzájárulás­sal adott kölcsönről. Ezáltal további olyan intézkedés valósult meg, amely a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott fokozottabb tár­sadalmi támogatás által Csehszlová­kia Kommunista Pártja XIV. kong­resszusa határozatainak realizálását segíti elő. A kölcsön megadása kettős célt szolgál, éspedig megkönnyíteni az Ifjú házasok anyagi helyzetét a csa­ládalapításkor, másrészt pedig*előse­gíteni a népszaporulat gyorsabb'nö­vekedését. Az újházasoknak ezt a kölcsöntez év április 2-tól kezdik folyósítani. Több előnye közül ki­emelhető, hogy kisebb e kölcsön ka­matlába, a szokottnál hosszabb a tör­lesztés időtartama, és az állami hoz­zájárulás összegéből fedezik a köl­csön részbeni törlesztését a gyerme­kek megszületésekor. KIK KÉRHETIK A KÖLCSÖN MEGADÁSÁT Az újházasoknak állami támogatás­sal nyújtott kölcsön folyósítását kér­hetik mindazok az újházasok, akik 9 becsületesen dolgozó ember józan életmódját folytatják, 9 állandó lakhelyük van a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság terü­letén és legalább egyikük cseh­szlovák állampolgár, # 1970. március 31. után kötöttek házasságot, 9 a kölcsön megadását igénylők ja­vaslatuk benyújtásának évében 30 évesnél fiatalabbak, illetve ebben az évben töltik be 30. életévüket, 9 a kölcsönről szólő szerződés meg­kötése előtti esztendőben a rendes munkaviszonyból vagy az ehhez hasonló tevékenységből, esetleg más kereseti forrásból, az efsz-ben végzett munkatevékenvségből, a betegbiztosítás bért helyettesítő anyagi hozzájárulásából, a rok­kantsági, részleges rokkantsági járadékból, főiskolás ösztöndíjból eredő jövedelmük összege nem haladta meg együttesen az 5000 koronát. A kölcsön megadható a Csehszlovák Szocialista Köztársaság olyan polgá­rának is, aki nem él házasságban í például leányanya, özvegy, elvált), amennyiben közvetlenül gondoskodik egy saját vagy örökbefogadott gyer­mekről, amely gyermek 1973. április 1-én nem volt három évesnél idősebb. Az ilyen polgárnak emellett teljesí­tenie kell ugyanazokat a feltételeket, amelyeket az ifjú házasoktól megkö­vetelnek. {Kivéve természetesen a há­zasságkötés követelményét.) MILYEN CÉLOKRA ADHATÓ A KÖLCSÖN Az újházasoknak állam) hozzájáru­lással adott kölcsön kétféle célra használható. 1. Lakás megszerzésére, tehát a szövetkezett lakásépítés esetében a tagsági hozzájárulás összegének ki­­egyenlítésére, további személyi tulaj­dont képező családi ház felépítésével, illetve vásárlásával kapcsolatos költ­ségek fedezésére, esetleg nem lakás céljait szolgáló helyiségek átépítésé­nek. vagy hozzáépítés költségeinek fedezésére, de csak akkor, ha ezáltal az újházasok külön lakásegységet tudnak létesíteni. 2. A lakás berendezésére, tehát min­den lakberendezési tárgy beszerzésé­re, amely megkönnyíti, kulturáltabbá teszi a háztartási munkát, a lakás kellékét képezi, esetleg a családala­pítással függ össze. A bútorokon kívül kölcsönt adhatnak szőnyegek, ágyne­mű, mosógép, tűzhely, hűtőszekrény, edénymosogató, rádió, televízió, víz­melegítő bojler, kályhák, mixer és egyéb eszköz beszerzésére. A kölcsön felhasználásának célja szerint különböző a számított kamat is. A lakás megszerzésére adott köl­csön után a kamat 1 százalék, a lakás berendezésére nyújtott kölcsön ese­tében 2,5 százalék. Viszont ezt a kölcsönt nem lehet szövetkezeti garázsépítés tagsági hoz­zájárulása összegének kiegyenlítésé­re, valamint nem közhasznú cikkek, mint például motoros járművek, min­dennemű sportfelszerelés, fényképe­ző- és filmezőgépek, hangszerek, mű­tárgyak, régiségek stb. beszerzésére, vásárlására fordítani. A KÖLCSÖN ÖSSZEGE ÉS A TÖRLESZTÉS IDEJE Az ülházasoknak adott kölcsön leg­magasabb összege 30 ezer korona. Folyósítását egyszerre, vagy részle­tekben lehet mind a lakás megszer­zésére, mind a lakberendezési tár­gyak megvételére realizálni. Nincs meghatározva, mennyit meríthetnek az egyik vagy másik célra, de a há­zastársaknak adott kölcsön teljes ösz­szege nem haladhatja meg a legfel­sőbb határt. A kölcsön törlesztésének ideje 10 év. Az adós kérelmére a törlesztés egyéves felfüggesztését, elhalasztását engedélyezhetik a gyermek megszü­letésekor, még akkor is, ha ezáltal 10 évnél hosszabb lesz a lefizetés idő­tartama. A kölcsönt nem fizetik ki készpénzben, hanem a kért összegre utalványt állítanak ki, esetleg átutal­ják az illető szervezet számlájára. Az utalvány kiállításának napjtól 30 na­pig érvényes. A SZÜKSÉGES OKMÁNYOK ÉS BIZONYLATOK A kölcsönt igénylők a megkövetelt feltételek teljesítését a következő ok­iratokkal igazolják: 9 személyazonossági igazolványok­kal, в házasságlevéllel, 9 munkaadó szervezet fsaiát kere­settel nem rendelkezőknél a hnb) igazolásával arról, hogy a kölcsönt igénylők elmúlt évi tiszta keresete mennyit tett ki, továbbá a kérvé­nyező becsületbeli nyilatkozata szükséges (a nyomtatványokat a takarékpénztár adja), 9 a házasságban nem élő, egyedül­álló polgárok esetében a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a családi pótlékot kifizető munka­adó szervezet igazolása szükséges arról, hogy a gyermek a kölcsön­ért íolyamodő közvetlen gondozá­sában van, 9 a lakás megszerzésére kért köl­csönök esetében ezen felül más igazolás is szükséges (például a lakásépítő szövetkezet igazolása a tagsági hozzájárulás összegéről, valamint annak Igazolása, hogy a kölcsönért folyamoró tagja a szö­­kölcsönért folyamodó tagja a szó­kor az építkezési engedély, illetve a ház tulajdonjogának igazolása). A kölcsönök iránti kérvényt a kér­vényezők lakhelye szerint illetékes takarékpénztári fiókintézetnél kell benyújtani. Ha a házastársak külön­böző helyeken laknak, úgy a férj lak­helye a mérvadó. A takarékpénztár a kérvény elintézésekor aprólékosan kivizsgálja, hogy a kölcsönért folya­modók teljesítik-e a követelményeket és meg van-e az előfeltétele, hogy a kölcsönt a megszabott határidőben letörlesszék. Állami hozzAjArulAs Az állami hozzájárulást a kölcsön törlesztésére fordítják abban az eset­ben, ha a szerződés megkötése után a házastársaknak, illetve az egyedül­álló személynek gyermeke született. Az állami hozzájárulás megadásának igénye akkor keletkezik, amikor a gyermek elérte egy éves korét, ösz­­szege az első gyermek megszületése­kor 2000 korona, a második és min­den további gyermek esetében 4000 korona. (ob) n L* i^KÍRDKüKRE Milyen bevételekből számítják ki az eísz nyugdíjas havi átlag díjazását? Kovács István Dolný Bár-i (albári) olvasónk a fenti kér­désre kér választ. Fiiként azzal nincs tisztában, hogy a pénz­beli bevételeken kívül miként számítják be a természetbeni juttatásokat. Kérdésére eddig különböző válaszokat kapott, szeretné tudni, miként rendel­keznek a törvényes előírások. állapítja meg. Ha a természet­beni juttatás értéke tényleg magasabb lenne, a nyugdíj szempontjából csak az említett 1500 koronát lehet beszámítani. (Nem lehet beszámítani a ház­táji föld termésének értékét sem.) Ha a szövetkezeti dolgozó­nak abban az időben, amelyből az átlagos havi munkadíját szá­mítják ki, munkaviszonyból eredő keresete van vagy jutal­mat kap, mint a nemzeti bizott­ság képviselője tisztségének betöltéséért, ezeket a bevétele­ket is teljes összegben a mun­katevékenységből eredő jövede­lemnek kell tekinteni. Az olyan szövetkezet! tag munkatevékenységéből eredő ibevétele, aki a szövetkezetbe lépése előtt, vagy ismételt be­lépése előtt, mint munkavi­szonyban dolgozó, mint kis­ipari termelőszövetkezeti tag (nem efsz-tag), esetleg mint hivatásos katona vagy a bizton­sági testületek tagja járadék­­biztosítás részese volt, a munka­­viszonyban dolgozók járadék­­biztosításáról szóló előírások által meghatározott terjedelem­ben kell beszámítani az ilyen kereseteket is. Háborús károk megtérítése Az 1964/103 sz. efsz nyugdíj­törvény 42. §-a határozza meg, hogy a havi átlag díjazást az igény keletkezése évét megelő­ző 10 vagy 5 év átlaga alapján (attól függően, mi előnyösebb az efsz nyugdíjas részére) kell kiszámítani. Ha az efsz dolgozó a nyugdíjigény megnyílta elle­nére megszakítás nélkül tovább dolgozik anélkül, hogy kérte volna nyugdíja folyósítását, ha az kedvező számára, az említett átlag kiszámítását a tényleges nyugdíjbalépésének évét meg­előző 5 vagy 10 év átlagából kérheti megállapítani. Tudni kell továbbá, hogyha az így kiszámított havi átlag­díjazás meghaladná a 2000 ko­ronát, akkor a 2000 koronát meghaladó összeget csak egy­­harmadával vehetik figyelembe. Végül eltérő rendelkezés a rokkantak javára, amely szerint az öregségi, illetve rokkantsági járadékot azok esetében, akik ilyen járadékot élveznek, vagy élveztek, nem szabad alacso­nyabb havi átlagból kiszámíta­ni, mint amilyenből az előző járadékot kiszámították. Az említett havi átlag-díjazás kiszámításánál az 1964/104 sz. végrehajtási rendelkezés 43. §-a írja elő, hogy mit milyen összegben lehet beszámítani: a) az alapdíjazásokat (előle­geket és elszámolásokat), a­­melybe bele kell érteni a szö­vetkezeti tag részesedését az általa elért termelési eredmé­nyekben. A részesedés összegét az eladott termék felvásárlási árának megfelelően állapíthat­ják meg; b) a szövetkezet üzemviteli eszközeiből a munkadíj része­ként kifizetett prémiumokat (a folyamatos és az időszaki, illet­ve célprémiumokat egyaránt). Továbbá az Állami Társadalom­­biztosítási Hivatal által külön meghatározott összegek erejéig kifizetett egyéb prémiumokat. Ezen rendelkezés értelmében például beszámíthatók a tej, a gabona, a cukorrépa és cikória elért terméstöbbletéért kifize­tett prémiumok; Egy Levice környéki olvasónk az iránt érdeklődik levelében, hogy a háború okozta károk megtérítését kérheti-e. Sajnáljuk, hogy olvasónk nem írta meg nevét és címét, ezért levélben kérdésére bőveb­ben nem válaszolhatunk. Kér­désére közöljük, hogy a hábo­rús károk megtérítését, kárta­lanítását már vagy tizenöt év­vel ezelőtt végleg lezárták, így ebben az ügyben már semmit sem tehet. RokkantjMili Ugvekben Sz. M.: ön 1969 óta már nem táppénzt, hanem rokkantjára­dékot kap (havi 525 koronát). Rokkantságát egyik keze meg­bénulása által előidézett mun­­kaképetlensége alapján állapí­tották meg. Betegsége közben rosszabbodott és a béna kezet le kellett amputálni. Ezen szo­morú körülmény alapján a jnb járadékbizottságánál orvosi iga­zolás alapján tehetetlenségi pótlékot (príspevok za bezvlád­nosť) kérhet. Ennnek összege havi 100—400 korona lehet a szociális körülmények szerint, önkéntes Juttatásról van szó, amelyre senkinek siíjcs perel­hető igénye. NAGY LÄSZL0, Ülany (Födé­­mes): Betegsége miatt 1961— 1970 között részleges rokkant­­járadékos volt. Mivel 1970-ben olyan állást vállalt, ahol töb­bet keresett, mint a rokkantsá­ga előtti átlagkeresetének 2/3-a volt (esetében havi 1100 koro­na), részleges rokkant járadéká­nak folyósítását beszüntették. Most azonban egészségi állapo­ta újbód romlott, nem tud már elérni olyan keresetet, mint 1970-ben, kérdi, felújul-e ko­rábbi részleges rokkantjáradé­ka, vagy azt újból kell kérel­meznie. c) a szövetkezeti vagy állami pénzforrásból juttatott kiegyen­lítő hozzájárulásokat; d) a szövetkezeti munkadí] részeként juttatott természet­­beniek értékét; c) a szövetkezeti tag munka­­tevékenységével kapcsolatban kifizetett rendkívüli jutalma­kat; f) az elmaradt munkáért járó munkadij-megtérítéseket. A munkadíj részeként jutta­tott természetbeniek értékét a vonatkozó rendelkezés átlagos f paušál) összegben, évi 1500 koronában (havi 125 korona) A részleges rokkantjáradék egyik főmutatója az utolsó hat hónapban a keresetének leg­alább egyharmaddal való csök­kenése az egészség tartós le­romlása miatt. Ha ezt a felté­telt teljesíti, újból kérelmezheti a részleges rokkantjáradékot. Ennek indokoltságát a járási szociális biztosítási véleménye­ző bizottság állapítja majd meg. KISGÉCZY ARNOLD, V. Tra­­kany (Nagytárkány): Gondo­zottja szociális járadéka ügyé­ben a jnb járadék bizottságán kérjen elsősorban tájékoztatást. Dr. F. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents