Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-31 / 13. szám
Zöldségtermesztés a Nové Zámky-i járásban A zöldségfogyasztás állandó emelkedő tendenciát mutat hazánkban és határainkon túl egyaránt. A hazai növekedés céljából az ötödik ötéves tervben újabb feladat vár mezőgazdasági üzemeinkre, ezen a szakaszon, hogy a zöldségtermesztést olyan szintre tudjuk emelni, hogy önellátók lehessünk és ne szoruljunk behozatalra. Erre minden lehetőség adva van mert mi is rendelkezünk azokkal a klimatikai. területi, önlözési és meleg éghajlati viszonyokkal, mint azok az államok, ahonnan a zöldséget behozzuk Ezek a feltételek megvannak Délszlovákiában, Nové Zámky környékén, ahol 1974 ben elkészül Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb konzervgyára. Milyen változásokat követel járásunk mezőgazdasági üzemeitől ez a nagy gigant felépítése? Elsősorban várható hogy ez a járás szolgáltassa a nyersanyag oroszlánrészét. Ez megköveteli tőlünk, hogy a zöldségtermesztést 1971-hez viszonyítva 252 %-al emeljük, ami annyit jelent, hogy a területet 566 ha-ról 1428 ha-ra növeljük, az az 862 há-al. így a termelést 10 ezer 622 tonnáról, 32 ezer 100 tonnára emeljük, ami 302 %-os növekedést tesz ki. Minden esetre ezt a növekedést főleg a hektárhozamok állandó emelésével, a minőség javításával és a betakarrítás utáni szortírozási munkálatok gépesítésével akarjuk elérni. Másodszor: Az igények megkövetelik, hogy a mezőgazdasági területet kevesebb üzemekbe és nagyobb egységekbe összpontosítsuk, hogy lehetőség nyíljon a gépesítés tökéletesítésére s a specializálás érvényesítésére. Így megtudjuk valósítani egy üzem keretein belül az egyes zöldségfélék nagy területen való alkalmazását s lehetőség nyílik a speciális gépek tökéletes kihasználására. Mert, ha az egyes zöldségfélék gyakran változnának, ez a gépi betakarítást csak nehezítené. A korszerű zöldségtermesztést ma már el sem képzelhetjük a vegyszerek szakszerű használata nélkül. Tehát a jövőben terveinket is arra irányozzuk, hogy a növényvédelem helyes alkalmazása érvényesüljön az egész zöldséget termesztő mezőgazdasági területen. Sajnos, de a gépek még hiányoznak. Mindent elkövetünk, hogy mire elérkezik a betakarítási Időszak azokat is megvásárolhassuk. Az igénylést -hiár múlt év áprilisában elküldtük a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba és a további lépéseket is megtettük behozataluk érdekében. Reméljük ez sikerülni fog. Hogyan is képzeljük el az összpontosítás, gépesítés, specializálás és a kémia helyes alkalmazását járásunkban? Az 1975-ig kidolgozott tervek alapján, járásunk mezőgazdasági területét 21 szövetkezetbe és 2 állami gazdaságba akarjuk összpontosítani. A zöldségtermesztés specializálásánál tekintettel voltunk arra is, hogy ez azokban az üzemekben létesüljön, amelyek a zöldségtermesztésben már tapasztalatokkal rendelkeznek és a zöldségtermesztésnek hagyományai vannak, de figyelembe vettük azt is, hogy ezek az üzemek közel legyenek a feldolgozó üzemhez, hogy ezzel csökkenteni tudjuk a szállítási költségeket és szállítás közben is megőrizzük a termék minőségét. Ezek a következők: A Zemné-i (szímői) efsz, amely 150 ha-on fog zöldséget termeszteni, a Dvory n/Žit. (udvardi) efsz 186 ha-on, a Tvrdosovce-i (tardoskeddi) efsz 78 ha-on, a Svodín-1 (szőgyéni) efsz pedig 140 ha-on és mások. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy egy üzemben termelhessünk 100 ha-on zöldborsót, 74 ha-on sárgarépát, további két termelőnél pedig 20 hektáron petrezselymet és egy másik üzemben 18 ha kései káposztát stb. Egy üzemben 40—50 ha-on fogunk termeszteni gyökeres zöldségféléket s ennek a betakarításához Ne felejtsük el, hogy gyümölcsfáink is jobban teremnek, ha legalább minden 3.—4. évben szerves trágyával trágyázzuk őket. egy EM — 11-es kombájnt vásárolunk és 40 hektáron pedig hagymát és ennek a felszedésére egy HB—4-es fölszedő gépet vásárolunk. Minden esetre ezeket a gépeket szeretnénk gazdaságosan kihasználni, hogy a termelőknél ezzel is növekedjen a gépek megvásárlása iránti érdeklődés. Az alábbiakban szeretném illusztrálni, hogy hogyan is állítottuk össze járásunkban a szocialista szektor zöldségfelvásárlási és termelési tervét 1975-ig, az 1971 es évhez viszonyítva. a valóság terv Termésmutatók 1971 1975-ig Index a zöldségterület hektárban 566 1 428 252,3 elért eredmény ha-ként q-ban 170 225 132,3 össztermelés tonnában 10 622 32 100 302,2 ebből a zöld. felv. üzemnek t 8 010 12 000 149,8 a LIKÖ részére t 194 18 100 9 329,8 A távlati tervek kidolgozásánál már számoltunk az összpontosítás és a specializálás, valamint a gépesítés hatékony kihasználásával s így az egyes mutatókat a következőképpen terveztük: valóság terv terv Termelési mutatók 1971 1975 1980 zöldségterület hektárban 566 "1 428 1 675 zöldségtermesztők száma 31 19 19 átlagterület egy termelőnél 18,2 75,1 88,1 zöldségfélék száma egy termelőnél 6,1 3,6 3,5 egy félének az átlagterülete 2,9 20,8 25,1 Hogy a lakósság friss zöldséggel való ellátását is biztosítani tudjuk e célból növelni akarjuk járásunkban a fólia alatti zöldségtermesztést, mert ezen a szakaszon szintén nagyon jó tapasztalataink vannak. Például a bardoňovoi (Baracska) és a zemnéi (Szímő) szövetkezetek 1971-ben csak 0,40 ha területen kezdték meg a fólia alatti zöldpaprika termesztését, mely na gyón jól jövedelmezett. Az egy hektárra átszámított tiszta bevétel 545 ezer korona volt. Ezerkilencszázhetvenkettőben, már 11 szövetkezetben bevezették ezt a módszert 4 hektáron és 1975-ig a területet 20 hektárra akarjuk növelni. A fólia alatti termesztést a kertbarátok szervezete is nagyon megkedvelte, mert a múlt évben, már majdnem minden községben lehetett látni a kisebb-nagyobb fólia sátrakat. Ezekből arra következtetünk, hogy az említett szervezet is arra törekszik, hogy a falvak önellátók lehessenek zöldség és gyümölcsfélékből, fő leg szezóntermés idején. A jó terméshozamokat csakis úgy tudjuk biztosítani, ha gon doskodunk az egészséges és gyors palántanevelésről, valamint I az előhajtatási lehetőségek növeléséről. A lehetőségeink erre adva vannak, mert Podhajská község határában melegvíz for rást nyertünk, amely olcsón biztosítja majd a melegágyak és üvegházak fűtését. A munkálatokat ebben az évben szeretnénk elkezdeni és évről-évre fejleszteni a következőképpen: A hajtatott zöldségfélék vetésterületének növelése valóság terv terv Termésmutatók 1971 1975 I960 hajtatott zöldségterület ha-ban 0,6 23 41 ebből üvegházban ha 0,2 3 в és fólia alatt ha 0,4 20 35 Igaz, hogy a múlt években nagyon gyér volt a felvásárló i közegeknél az érdeklődés a zöldségfelvásárlás iránt, ezért kényszerültünk a vetésterület csökkentésére, pl. az elmúlt év ben is. Reméljük, hogy ezek a kérdések a jövőben megoldód nak. Minden igyekezetünk ezzel arra irányul, hogy teljesíteni tudjuk a CSKP múlt év februári üléséről, valamint a párt XIV. kongresszusa által kitűzött gazdasági mutatókból reánk háruló feladatokat. MUDROCH J. mérnök. Nové Zámky JA tavalyi szeszélyes ídőjá** rás jónéhány helyen a szőlőbogyók rothadását Idézte elő. Fontos, hogy az ilyen szőlőből készült borokra nagyobb gonddal ügyeljünk, mert a káros mikroorganizmusok ezeknél gyorsabban lépnek fel és különböző bőrbetegséget idéznek elő. Megtámadják a bor alkotó részeit s ezeket részben, vagy teljesen felbontják. Ha ezt időben nem vesszük észre, jelentős károkat okozhatnak, és teljesen tönkre tehetik borunkat. Nagyon fontos, hogy az említett szőlőből készült borokat a fejtés után kipróbáljuk. Egy pohárba mintát veszünk és azt vigyük meleg szobába. Néhány órát tartsuk a szoba hőmérsékletén, így ízleléskor jobban észrevehetők az íz és illathibák. A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ BETEGSÉGEK Virágosadás (pimpósodás). Ez a jelenség az alacsony szesztartalmú boroknál fordul elő. Rendszerint akkor, ha az levegővel érintkezik, vagy ha a tároló helyiségben (pincében] a hőmérséklet magasra emelkedik. A betegség arról állapítható meg: hogy a bor felszínén fehér hártya képződik, amely sűrű ráncos felületűvé vastagszik majd szürkésfehér színt kap. Később a hár-Idejében védekezzünk tya széjjel oszlik és egy része leszáll a hordó aljára, majd új hártya kialakulása indul meg, fokozatosan elrontja a bor alkohol tartalmát és ízetlen lesz. E betegséget a bor rendszeres felöntésével előzhetjük meg. Ha borunk gyengén virágosodon ezen úgy segíthetünk, hogy a hártyát lopóval óvatosan átszúrjuk és magasabb savtartalmú borral öntjük fel. — Közben az akona nyílás körül veregetjük, — amíg a hártya a túltöltés következtében ki nem folyik. Utána a hordót légmentesen lezárjuk. Ha már a hártya vastag, a bort feltétlenül szűrni kell és tiszta kénezett hordóban tároljuk. Barnatörés: E betegséget a penészgomba által termelt „enzim“ okozza, főleg akkor, ha a bor levegővel érintkezik. Ez a penészes szőlőből készült borokra jellemző. Az ilyen ital sárgás, vagy sötétbarna és zavaros. Ize és szaga kellemetlen, aszalt gyümölcsre emlékeztet. Az enzim jelenlétéről, törési próbával győződhetünk meg. A borból egy keveset fehér üvegben a szoába viszünk, azt először fölrázzuk, majd 24-órán át hagyjuk állni a szoba hőmérsékletén. Ha a bor szintjén barna karika képződik, akkor borunk beteg. Az ilyen bort kénezéssel gyógyítunk, úgy, hogy a bámulás méretei szerint 10—30 gramm káliummetabiszulfitot (borként] adagolunk 100 liter borhoz. Ha a törés erősebb méreteket ölt és nem használ a kénezés, abban az esetben derítsük borunkat csersav — zselatinnal. Ecetesedés: Ebben az esetben az ecetbaktériumok a bor felszínén vékony hártya képzésével a bor alkohol tartalmát ecetsavra és vízre bontják. A bor szaga szúrós ecetre emlékeztető, íze kellemetlenül savanyú. Melegebb pincékben fordul elő, ha a bor levegővel érintkezik. Fellépését tisztasággal, kénezéssel és gondos feltöltéssel megelőzhetjük. Ha észrevesszük a bor ecetesedését, azonnal kénezzük (10—15 grammot adunk 100 liter borhoz) és a bort tiszta hordóba fejtsük át. Záptojás szag: Akkor fordul elő, ha az erjedő mustot kénezzük, vagy kénezéskor kén csepegett a hordóba s így a káros élesztőbaktériumok- „kénhidrogénné“ változtatják. A bor íze és szaga a záptojásra emlékeztet. Nyílt fejtéssel védekezünk ellene és a bort kénezett hordóba öntjük. Egér íz: akkor következik be, ha a pince hőmérséklete magas és borunk lassan erjed, feltöltését elhanyagoljuk. Szellőztető fejtéssel védekezhetünk ellene és borkén adagolásával (100 liter borhoz 20 gramm). KOVÁCS EDIT ft Kertészet című szakmellékletünk folyó évi 1. számában, a „Kérdezett — válaszolunk“ című rovat keretében — Tóth Ferenc, chlabai (helembai) lakős kérdéseire adott hiányos válasz kiegészítése céljából a következőket közöljük: 1. Hány kg cukor szükséges a 14 tokos 100 liter must felédesítéséhez, hogy elérjük a 18 fokot? — kérdezte olvasónk. Mivel nem tudjuk, hogy olvasónk milyen fokolóval — Kloestenburgi (Magyarországról beszerzett), avagy csehszlovák mustfokolóval állapította meg a must cukorfokát, így kénytelenek vagyunk a szükséges cukormennyiséget mindkét mustfokoló viszonylatában megállapítani. Elöljáróban azonban még megjegyezzük, hogy a Kloestenburgi ~ fokoló — ugyanazt a mustot — általában két fokkal kevesebb cukortartalmúnak minősíti, mint a csehszlovák mustfokoló. Ezért nem lehet olvasónk kérdésére általános, egyértelmű választ adni. Amennyiben olvasónk azt akarja, hogy bora tartós legyen, tehát a tavaszi és a nyári időszakban ne induljon bomlásnak, úgy már a must cukortartalmának kialakításakor meg kell teremtenie az előfeltételeket, hogy borának kellő szesztartalma legyen. Ehhez pedig elégtelen a mustot 18 cukorfokra „felhúzni“. Amennyiben Kloestenburgi mustfokolót használ, ajánljuk a mustot legalább 18 — 20; ha pedig csehszlovák mustfokolót használ, úgy 20—22 fokra készíteni. FIGYELEM! A Kloestenburgi mustfokoló esetében egy foknyi cukortartalom emelkedést 1,25 kg cukor hozzáadásával érhetünk el. A csehszlovák mustfokoló használata mellett pedig 1,05 kg cukor hozzáadásával. Ezek szerint tehát, ha olvasónk mustja Kloestenburgi mustfokoló használata mellett mutatott 14 cukorfokot, s ha ezt húsz fokra akarja emelni, úgy 100 liter musthoz 7,50 kg cukrot kell adni felmelegített mustban feloldva. Ha pedig csehszlovák mustfokoló mutatott 14 cukorfokot, s ha fel akarja húzni 22 fokosra, úgy 100 liter musthoz 12 kg cukrot kell adnia az említett eljárás mellett. 2. Mivel az idei szőlőtermés gyönge volt, ezért 100 liter musthoz 50 liter vizet kevertem — mennyi cukrot kell adni 100 liter vízzel kevert musthoz, hogy elérjem a szükséges cukorfokot? — kérdezi olvasónk. Ilyen esetben azt tanácsoljuk olvasónknak és másoknak is, hogy ne a tiszta must, hanem a már vízzel vegyített must cukorfokát állapítsa meg, majd a szükséges cukormennyiséget az első kérdéshez fűzött magyarázatunk alapján juttassa a felvegyített mustba. 3. Az ilyen felcukrozott borokat, hogy megvédjék a „feketetörés“ ellen, milyen eljárást kell foganalositani a kénezéssel? — így hangzik olvasónk harmadik kérdésé. Mivel feltételezzük, hogy nem „fekete“, hanem barna törésről van szó, amely eléggé gyakori jelenség, e kérdésre választ nem adunk tekintettel arra, hogy erre a kérdésre szakszerű választ ad Vasas Ferenc, az „Időszerű teendők a borospincében“ című cikke, amely szakmellékletünk 2. számában jelent meg. Tekintettel arra, hogy sok „borosgazda“ megelégszik az alacsony — 16—18 cukorfokos musttal, csehszlovák fokoló használata mellett — s így a melegebb időjárás beálltával fennáll a gyenge borok bomlásának — virágosodásának — veszélye, e bőrbetegség megakadályozása céljából javasoljuk a következőket: 1. Amennyiben megfelelő hordók állnak rendelkezésünkre, úgy tartsuk be azt a követelményt, hogy a hordónk mindig tele legyen. Ugyanis így borunk nem érintkezik a levegővel, mint a virágosodás és bomlás előidézőjével. Abban az esetben, ha a bort egy bizonyos hordóból rendszeresen fogyasztjuk, mind nagyobb- és nagyobb levegőtér jön a hordónkban létre, úgy ajánlatos a bor feletti hordótérben kénszeletet elégetni, amely megöli a gombásodást, virágzást előidéző baktériumokat. Az első alkalommal, amikor mondjuk 20—25 cm. légtér van, elég 2—3 cm hosszú kénszelet, majd ahogy a légtér növekszik, növekedjen a kénszelet nagysága is. Persze elégséges a kénezést 5—6 hetenként ismételni —p -Új virágfajták Az NDK-ban a Harz hegységtől északra fekszik Auedlinburg város, melyben a V. E. B. Blumenzucht virágáé viráginag-termesztő központ székel. Ezért ezen a környéken hagyományai vannak a virág- és a virágmag termesztésnek. Az említett vállalat nagy tapasztalatokkal rendelkezik a híres Őszirózsa termesztése terén, ezért több specialitásuk éremmel lett kitüntetve az erfurti I. G. A. virágkiállításon. Az idei árjegyzékükben is közel 100 különböző szinü és alakú őszirózsa fajta szerepel. Nagyon kedvelt fajták a magasnövésű „Isabella“, melynek szép sárga a színe, és a valamivel alacsonyabb növésű „Poesie“ fajta, valamint a kékes lila színű „Domperle“ fajták. Az előző két fajtának érdekessége, hogy viráguk átmérője meghaladja a 10 cm-t és a más fajtáké sem sokkal kisebb. Idei újdonságuk a „Geronie“, melynek magassága 55 cm, a színe fénylőén rózsaszínű. A rózsák nemesítésén kívül foglalkoznak a paprika virág (Salvia) és a bársonyka (tagetes) nemesítésével is. R. V. I
