Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

1973. január 6. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A termelés fokozásának lehetőségei A mezőgazdasági termelés jelenleg csak mintegy 80 % erejéig fedezi a lakosság élelmiszerszükségletét. A párt­­határozatok értelmében hazánk mezőgazdasági termelé­sének fejlesztése során olyan intézkedéseket kell foga­natosítani, megvalósítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a lehető legrövidebb időn belül saját termelésből szár­mazó termékekkel tudjuk biztosítani a lakosság egyre inkább növekvő élelmiszerigényének kielégítését. A mezőgazdasági termelés effektiv növelését előmoz­dító tényezők vizsgálatakor kiderUlt, hogy nem minden mezőgazdasági üzem használja ki kellő mértékben a kí­nálkozó lehetőségeket. A szövetkezetek VIII. kongresz­­szusán is számos bírálat hangzott el azon üzemek rová­sára, melyek még napjainkban sem igyekeznek minden lehetséges módon a termelés fokozására, a termőterület maximális kihasználására, s így nem csoda, hogy lénye­ges különbségek mutatkoznak a hasonló vagy egyazon feltételek között gazdálkodó üzemek termelési eredmé­nyeiben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ökonómiai Kutató- Intézet dolgozói 1970-ben összesen 80 cseh és szlovák szövetkezet növénytermesztési eredményeit, munkamód­szereit stb. ellenőrizte. Az üzemekben főleg azon leg­elterjedtebb növények átlaghozamait vették figyelembe, melyeket a szántó összterületének mintegy 2/3-án ter­mesztettek a vizsgált üzemek. Termelő körzetek szerint hasonlították össze a gabonafélék, valamint az egyes körzetekre jellemző kapások (kukorica, burgonya, cu­korrépa) átlaghozamait. Minderről a következő táblázat ad áttekintést. a Növény Termelő körzet Maximális hozom q/hi Átlagos hozam Minimális hozam Különbség a max. és min. között К 42,6 38,4 22,0 20.6 Gabonák C 52,3 34,3 24,7 27,8 В 38.6 29,8 18,8 19.8 К 51,2 38,8 21,4 29,8 Kukorica C 47,6 37,8 27,6 20,0 К 615,0 408,0 297,0 318,0 Cukorrépa C 565.0 431,0 314,0 251,0 К 314,0 183,0 78,0 236,0 Burgonya c 318,0 207,0 106,0 210,0 В ’ 253,0 189,0 147,0 106,0 A hasonló feltételek között termelő üzemek a legtöbb esetben 100 %-os eltérést mutattak ki az eredmények szakaszán. Érdemes megemlíteni, hogy a 60 szövetkezet­ből a gabonatermesztésben 56,8 %, a kukorinatermesz­­tésben 85,3 %, a cukorrépa esetében 48,6 %, a burgo­nyatermesztésben viszont csak 39,7 % ért el az átlagos­nál jobb eredményt. Az üzemek 40 %-ában nem érték el a szemesek átlaghozamát sem. A cukorrépa és a bur­gonya esetében a szövetkezetek 2/3-a mutatott ki átla­gon aluli eredményt. Ha a tapasztaltakat konkrét szá­mokban akarjuk kifejezni, akkor rádöbbenünk, hogy ha az elmaradozó szövetkezetekben legalább átlagos ered­ményt értek volna el, akkor 8276 tonna szemessel, 4813 tonna cukorrépával és 4808 tonna burgonyával termel­hettek volna többet a megfigyelt szövetkezetek. Vájjon milyen számadatok állnának rendelkezésünkre, ha az ország valamennyi üzemét elemzésnek vetnénk alá?! A feltüntetett kiemelkedő eredményeket a szántóföldi növénytermesztésre ható tényezők tökéletes kihasználá­sával minden üzemben el lehet érni. Ezt a tapasztalatok is igazolják. Mivel a felsorolt növények nem határozzák meg teljes egészében egyes üzemok növénytermesztésé­nek eredményességét, ezért figyelemmel kísérték üze­meinkben a növénvtermesztés nyerstermelési értékének alakulását is. Erről a következő táblázat ad áttekintést. Term, körzet Növénvterm. nyersterm. érték/1 ha m. f. Maximum Minimum Különbség Kukorica 9983 4173 5719 Cukorrépa 8594 4700 Burgonya 6041 3282 2759 Az üzemek közötti eltérés itt is szinte száz százalékos. Ezt képletesen ügy is mondhatnánk, hogv egyes gazda­ságoknak kétszer akkora területre volt szükségük ugyan­olyan termékmennyiség kinrodnk-ílásához, mint amenv­­nvit az élenjárók fölmutattak. Ezzel lényegében eljutot­tunk a dolgok magvához: nem minden üzem használta ki a lehetőségeknek megfelelően a rendelkezésére álló földet. Felméréseik szerint a kukoricatermő körzetben 12.8 millió, a répatermőben 18.8 millió, a burgonyakör­zetben viszont 4.2 millió korona értékű termékmennyi­séggel többet lehetett volna előállítani, ha mindenütt becsületesen kihasználiák a földalapot és legalább az átlagos színvonalra zárkóznak föl. Hogy miből erednek az azonos viszonyok között kimu­tatott különböző eredmények? Konkrét néldákon győ­ződtek meg arról, hoev a termelést befolyásoló legfon­tosabb tényezők egyikének, a növények ésszerű tán­­anvaenótlása szakaszán mutatkoznak a legnagyobb hiá­nyosságok. A kiértékelt szövetkezetekben esetenként 72 és 298 kg között változott az egy hektár mezőgazdasági földre juttatott tiszta tápanyagok mennyisége. A táp­­anvagpótlás intezitásának ingadozása főleg az azonos körülmények közepette gazdálkodó üzemek termelési eredménymutatóin észlelhető. Hasonló következtetésekre jutottak a tudományos doleozók a termelést befolyásoló egyéb tényezők vizsgálatakor is. Nemzetgazdaságunk egyre naevnbh összeget fordít a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá, eredményeseb­bé tételére, ezért nem lehet számunkra közömbös, hol, melvik mezőgazdasági üzemben lingyan használják ki az adott lehetőségeket. Minden esetben úgy kell eljárni, hogy a termelés fejlesztésére fordított milliók ne csu­pán terheljék a termelést, hanem kellőkéunen hozzá­járuljanak annak hathatós javításához, s a lakosság sa­ját termelésből származó élelmiszerekkel történő ellá­tásának fokozásához. Ing. RAPANT VINCENT A Cseh és Szlovák Központi Me­** zőgazdasági Ellenőrző és Kí­sérleti Intézet több mezőgazdasági vegyszer hatását ellenőrizte. Ezen el­lenőrző kísérletek eredményeiről Ing. Ján Satko elvtárs, a bratislavai ŰKSÚP egészségügyi és növényvédelmi osz­tályának vezetője számolt be a J. Di­mitrov Vegyi Üzemben megtartott „XVI. Új Technika Napjai“-n megje­lenteknek. Az elhangzott beszámoló alapján folytatásokban közöljük azo­kat az eredményeket és tolmácsoljuk azon tapasztalatokat, amelyeket az intézet tudományos dolgozói a külön­féle vegyi készítményekkel való keze­lés során elértek és szereztek az egyes növényféleségeknél. GYOMIRTÁS a GABONAFÉLÉKBEN A tavaszi gabonaféléknél — pre­­emergens hatóanyagként — a Dicu­­ran és a Trlbunil herbicideket hasz­nálták gyomirtásra. A Dicuran min­den esetben gyönge gyomirtó hatást tanúsított, ráadásul némely e setben fitotoxikus volt. Az árpánál és zabnál idén a Tribunil készítménnyel folytat­ják a kísérleteket. A tavaszi és őszi gabonaféléknél a kétszikű ellenálló gyomok irtására — postemergens hatóanyagként — a Keropur, Bandex, Aniten combi, Ag­­ren 3614 (hazai és svájci változat­ban), Basagran DP, Gasagran + Ami­­nex, Printazol total TO — 2 és Centről PA herbicideket használták a tudo­mányos dolgozók. A Keropur a legtöbb kísérleti par­cellán jó eredményt nyújtott. Mivel a Diamant árpafajtánál hozamcsök­kenést, más árpafajtáknál viszont fi­totoxikus hatás volt tapasztalható, az Illetékesek úgy döntöttek, hogy 1973- ban csak az őszi búza kezelésére ajánlják a termelőknek, mégpedig 4 liter/ha adagban. Ettől függetlenül az árpa, zab és tavaszi búza vetésekben további kí­sérleteket végeznek idén a Keropur készítménnyel, mindössze az adagot csökkentik 3 liter/ha-ra. Ezenkívül a Keropur, Bandex és a standardként elismert Aniten S készítményeknél (szintén 3 liter/ha adagban) megfi­gyelik, milyen hatással vannak az átlaghozam alakulására. A Keropur és a Bandex készítményeken kívül az Agren 3814, Basagran DP és Centről PA herbicidek is jól beváltak. A töb­biek nem haladták meg lényegeseb­ben az elismert Aniten 3 hatásfokát. A tapasztalatok alapján jóváhagyták az Agren 3614 és a Keropur (mindket­tőt csak az őszi búzánál), valamint a Bandex (ősziekben és tavasziakban egyaránt) széleskörű gyakorlati al­kalmazását. Úgyszintén az MCPP ható­anyagú Agren 3613 széleskörű elter­jesztését. Ezen készítmény előnye, hogy segítségével a ragadós galaj (Galium aparinej is sikeresen irtható. Az őszi gabonavetésekben előfor­duló ellenálló gyomok, valamint a széltippan irtásánál preemergens ha­tóanyagként való applikálással a Di­curan és a Dicuran + Igran szerkom­­btnációval igyekeztek eredményt el­érni. A tapasztaltak alapján a tiszta Dicurannal való kísérletezést beszün­tetik és a gyakorlat számára csak a Dicuran + Igran szerkombináció al­kalmazását engedélyezik. Ugyanezen gyomok ellen posztemer­­gens hatóanyagként a Dicuran, Dicu­ran + Gesaran, Dicuran + Faneron, Dicuran + MCPP, Tribunil, Fane­ron + Gesaprim, Aresin combi és Ep­­topur KF készítményeket alkalmaz­ták. A Dicuran posztemergens appli­kálás esetén a széltippanra kitűnően, de némely kéícsírás gyomokra, főleg a veronikára és a ragadós galejra már kevésbé hatott. Jól bevált a Di­curan + Gesaran 2079 (1 + 1—2 kg/ ha) szerkombináció. A Dicuran + Fa­neron párosítás esetén néhol fito­toxikus hatást észleltek. A Dicu­ran + MCPP kombináció jól bevált a veronika, székifű és a széltippan ir­tásánál. A Tribunillal már harmadik éve kí­sérleteznek, de az eredmények igen változóak. A legjobb hatás a zabban és az árpában érhető el vele. Az Are­sin combi az utóbbi két évben fito­toxikus volt. Az Eptopur nem volt ugyan fitotoxikus, de a székifűre gyengén hatott. A Faneron + Gesap­rim, vagy az első évben vizsgált Zea­­zin igen jó eredményt biztosított. A szakemberek a gyakorlat számá­ra a Dicuran + Gesaran (őszi búza tavaszi kezelésére) és a Dicuran + MCPP szerkombináciét ajánlják s ez utóbbit csak ott tanácsos használni, ahol a ragadós galaj irtását szorgal­mazzák. A HÉLAZAB IRTÄSA A GABONAFÉLÉKBEN A tudományos dolgozók már máso­dik éve sikeresen alkalmazták a hé­­lazab (Avena fatua) ellen az ószi és tavaszi búzában a Suffix 20 %-os emulziós koncentrátumát. A repülő­gépes applikáláskor is bevált. A szemcsézett Avadex BW készítményt 1971-ben kisparcsllás rendszerben el­lenőrizték, 1972-ben viszont a Micro­­band berendezés segítségével adagol­ták (20 kg/ha) gyakorlatias kísérle­tek során, ősszel preemergens, tavasz­­szal pedig posztemergens hatóanyag­ként. Hengerezés nélkül jobb hatást váltott ki ez a szer. A kísérletezést folytatják, de a gyakorlati alkalma­zását egyelőre nem javasolják, mivel nem rendelkeznek termelőink a szük­séges gépi felszereléssel. A Bidisin, VŰAgT 109 és a Fatex szereket az őszi és tavaszi búzában is kipróbál­ták, s hatásfokuk között nem volt lényegesebb eltérés. , Kisparcellás kísérletekben kipróbál­ták az AC — 84777 készítményt is, amit posztemergensen adagoltak. Elő­nye, hogy később, a hélazab 5-leveles fejlettségi fokán is sikeresen alkal­mazható. A gyakorlat számára az őszi és ta­vaszi búzában a Suffix alkalmazását engedélyezték a hélazab Irtására. A VÚAgT 109 és a Fatex szerekkel vég­zett kísérletek szintén pozitív ered­ménnyel zárultak. Az alávetéses gabonákban a SYS 67 В + Aretit és a Bidisin készítmé­nyeket lehet használni gyomirtásra. A Brominal kevésbé váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket, mivel bizonyos métrékben befolyásolta a kultúrnövé­nyek fejlődését is. (Folytatjuk) lulágáhéL Európa legnagyobb fitotrónja Martonvásáron A Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének felejthetetlen napja volt 1972. november 2-án. A tudományos dolgozók eddigi munkájáért köszönetét, a jövőre nézve pedig serkentést és elköte­lezettséget jelent az új fitotrón berendezés, amelyet ezen a napon adtak át rendeltetésének. Már jő évtizedes a mezőgazda­­sági kutatás azon törekvése, hogy a kísérleteket necsak az időjárás szeszélyeinek kitéve lehessen vé­gezni, hanem többször is megis­mételhető viszonyok között, me­lyeket természetesen csak nagyon igényes berendezéssel lehet mes­terségesen előállítani. Ezért olyan berendezéseket kezdtek használni, amelyekben előre beállítható a hő­mérséklet, a páratartalom, a lég­mozgás, az öntözés és különleges égők segítségével a napfénynek megfelelő világítás is. Hogy ezen fontos mezőgazdasági tényezők kö­zül mikor melyiknek és mennyi ideig érvényesüljön a hatása, azt a műszer előre beállított progra­mozó berendezése irányítja. Több különböző méretű, tökéletesen el­zárható és hőszigetelt kamra (2X2 vagy 3X3 m) van egymás mellé helyezve, melyekben a növé­nyek bármikor megfigyelhetők. Egy egész vegetációs időszak ösz­­szes meteorológiai változását utá­nozni lehet, s így a kísérleti nö­vényekkel az egész folyamatot meg lehet ismételni akkor is, amikor a természetben a legnagyobb tél uralkodik. Az ilyen berendezés birtokában a kísérletek állandóan folyhatnak, miáltal igen lerövi­dülnek a kutatási programok. Ezt képes nyújtani a Martonvá­sáron most létrehozott fitotrón is. A növényfiziológia, növénygeneti­ka, a növények vízgazdálkodása és tápanyagforgalma, valamint a bio­kémiai kutatások magyarországi, sőt európai központjává válik ezen berendezés által a szóban forgó város. Ez ugyanis Európa legna­gyobb fitotrónja, amely az épület­tel együtt 200 millió forint ráfor­dítást igényelt. A berendezés egy 50X50 méteres, egyemeltes épület 30X30 méteres belső tömbjében van elhelyezve. Az épület külső részében laboratóriumok és a sze­mélyzet dolgozószobái találhatók. Az emeleti folyosókon villanyko­csik szállítják a szükséges talaj- és növénymintákat. A Bratislavai Öntözőgazdálkodá­si Kutatóintézet kiküldött dolgo­zójaként 1972. augusztusában ma­gam is megtekintettem ezt a nagy­szabású és nagyjelentőségű épít­kezést. Dr. Gáspár László tudomá­nyos osztályvezető és Dr. Sutka József kutató büszkén mondta, hogy az intézet a múltban elért kiváló eredményeiért kapta ezen berendezést. Az intézetet a vala­mikor Sládkovičovon (Diószegen) működő híres árpanemesítő Fried­rich Béla vezetése alatt létesítet­ték 1949-ben. Ma Dr. Rajkai Sán­dor, a neves magyar kutató vezeti az intézetet. A múltban főleg a kukoricanemesítésben értek el ki­magasló eredményeket. Ezeket az szemlélteti a legjobban, hogy a martonvásári úi kukoricahibridek termesztésbe vételével Magyaror­szágon 20 %-kai nőtt a szemes ku­korica átlaghozama, ami 150 ezer hektár területen nem kis ered­mény. A fitotrón-berendezés 1,5 millió forintba került, ami nem kis pénz, de ha az elért eredmé­nyek szemszögéből nézzük, akkor kiderül, hogy minden kukoricater­­mö hektárra csak 10 forint költ­ség jut. Ez pedig a már majdnem 10 év óta elterjedt martonvásári hibridek 20 %-os hozamnövelésé­nek értéke mellett szinte jelenték­telen összeg. Az intézet már eddig sem szű­kölködött a világszínvonalú beren­dezésekben. A kitűnően felszerelt biokémiai laboratóriumban egy félautomata amerikai és egy auto­mata Japán aminosavanalizátor is működik. Ezek segítségével töké­letes minőségi értékelést lehet vé­gezni a kukoricanemesífési mun­kák folyamán. Eredményeik alap­ján kivezették a gyakorlatot abból a tévhitből, hogy a valamikori ku­korica fajták jobbak voltak, mint a maiak. Korszerűen felszerelt rá­­díokémiai laboratóriummal is ren­delkeznek. A növénymintákat a legkorszerűbb fagyasztást fliofili­­záciős) eljárással kezelik. ' A kanadai gyártmányú hatalmas fitotrőn birtokában a kitűnő mar­tonvásári kutatógárda a Jövőben minden bizonnyal nagyon sok ki­váló tudományos munkával és eredménnyel fogja megajándékoz­ni a mezőgazdaságot. Martonvásárt most már nemcsak a kutatóintézet­től alig pár száz méterre fekvő sziget zsúfolt nézőterén megren­dezésre kerülő Beethowen hang­versenyek teszik híressé, hanem a további kísérleti és tudományos kutatói munka eredményei is, amelyek bizonyára nem váratnak magukra sokáig. TARR GYULA mérnök Nagyteljesítményű munkagép A 34-KON-500 jelzésű munkagép a vetés, illetve az ültetés előtti talajművelés munkálatainak megkünnyítésáre és gyorsabbá tételére készült. A felvételen látható koinbinátor segítségével a könnyű és középnehéz talajokon kiváló minőségű talajporhanyítúst, rögtörést és taiajegyengetést lehet egyszerre végezni. (A szántásban a talaj ellenállása nem lehet nagyobb, mint 0,8 kp/cm2.) A kombinátort sík területen és 8 °-os lejtőn egyaránt jól lehet üzemeltetni, Ezen gép a korábban alkalmazott technológiáknál nélkülözhetetlen 2—3 munka­eszközt is helyettesít, s azok munkáját egyszerre végzi. A gép szállítás közben 2,7 m, munkaképessége 5,2 m, ebből aktív munkaszélesség 500 cm. A 7—12 km/óra munka közbeni haladási se­bességgel üzemeltethető kombinátor óránkénti átlagteljesítménye 2,8 hektár. Az alapvető tartozékokkal együtt 1240 kg tömegű gép üzemelteté­sét a Z 12011 erőgéppel lehet megvalósítani. Kép és szöveg: —bor—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents