Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. január 6. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A szakbizottságok küldetése és feladatai a szövetkezetekben Számos szövetkezetben túlzottan leszűkítve értelmezik az egyes szakbizottságok küldetését és feladatait. A következőkben két fontos szakbizottság feladatkörét így fogalmazhatjuk meg: MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 1. A szövetkezet taggyűlése a munka- és egészségvédelmi kérdések intézésére munkavédelmi szakbizottságot választ. A munka- és egészségvédelmi előírások betartásáért, s ezek végrehajtásáért — a Munka-Törvénykönyv és egyéb előírások szerint — az elnökkel és a munkavédelmi technikussal együtt a szövetkezet vezetősége felelős. A munkavédelmi szakbizottság társadalmi felügyeletet gyakorol a szövetkezetben. 2. A munkavédelmi szakbizottság elsősorban a dolgozók munka- és egészségvédelmi kérdéseivel, a köztisztaság, s az életkörülmények állandó javításával törődik. Ezen ügyek intézésében hatékonyan segíti a szövetkezet vezetőségét. 3. Ez a szakbizottság intézkedéseket javasol a munka kulturáltsága színvonalának emelésére, a munkakörülmények javítása érdekében elemzi a megtörtént — főleg halálos kimenetelű — balesetek okait, konkrét javaslatokat terjeszt elő, hogy az efféle balesetek ne ismétlődjenek, valamint csökkenjen a munkaidő-kiesés, balesetek következtében. 4. A munkavédelmi szakbizottság a munkavédelmi előadó (technikus) útján ismerteti a tagokkal a mirnka- és egészségvédelmi, valamint közegészségügyi előírásokat és népszerűsíti azok betartását a szövetkezetben. 5. Továbbá, ugyanez a szakbizottság javasolja a szövetkezet vezetőségének, hogy a szociális alapon belül elegendő pénzeszközt Irányozzon elő a munka- és egészségvédelmi intézkedések végrehajtására, beleértve э munkakörnyezet és az életkörülmények javítását Is. Ezen pénzügyi keret fa szövetkezet beruházási keretén kívül) felhasználandó tűzoltőfelszerelés, közegészségügyi berendezés és egyéb szolgáltatások — szövetkezeti üzemi konyha, szövetkezeti, vagy a hnb-vel, illetőleg egyéb üzemekkel közösen létesített bölcsőde, óvoda — üzemeltetésére. 6. A szövetkezet munkavédelmi szakbizottságát módszertanilag a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének illetékes szervei irányítják. KULTŰRA ÉS MŰVELŐDÉS Az efsz másik igen fontos bizottsága a kulturális-művelődési szakbizottság, amely főleg a következő feladatokat hajtja végre: 1. A szövetkezet kulturális-társadalmi tevékenységének fellendítése érdekében; a) a szövetkezeti tagok körében népszerűsíti a haladó új technika és technológia alkalmazását, valamint egyéb jól bevált munkamódszerek bevezetését, amely kétségkívül hozzájárul a termelés színvonalasabbá, jövedelmezőbbé tételéhez; b) megismerteti a szövetkezeti tagokkal a „Mindenki szocialista módon“ és egyéb versenymozgalmak Irányelveit, s irányítja a szocialista munkaversenyt a szövetkezeten belül; c) megfelelő könyvtárszolgálatot létesít a szövetkezeten belül és gondoskodik a mezőgazdasági szakfilmek vetítéséről, valamint egyéb szemléltető eszközök beszerzéséről; d) rendszeresen elősegíti a szövetkezeti tagok politikai és szaktudásának gyarapítását; e) törődik a tagok tudományosműszaki és művészeti alkotókészségének fejlesztésével, valamint a helyi nemzeti bizottsággal, illetőleg más társadalmi kulturális Intézményekkel karöltve megteremti a szövetkezetben — vagy faluban, községben, városban — öntevékenységük feltételeit és a szövetkezeti klubon belül egyúttal a szabadidő célszerű hasznosítását is; f) elősegíti és szervezi a csoportos színház- és egyéb kulturális rendezvények, programok megtekintését; g) fejleszti a testnevelési-, sport és honvédelmi tevékenységet, Illetőleg javaslatot tesz ilyen intézménvek létrehozására, egyéb társadalmi intézményekkel karöltve, úgyhogy ezen intézmények elősegítsék az efsz-tagok aktív pihenését, testi erejük fokozását, munkaképességét; h) az efsz-tagok munkaképessége visszanyerése érdekében megteremti annak lehetőségeit, hogy azok, akik közös munkájukkal elősegítették a jó gazdasági eredmények elérését, üdülőbe, a tagok gyermekei nyári úttörőtáborokba juthassanak; ennek a szakbizottságnak a feladata az is, hogy tanulmányutakat szervezzen olyan élenjáró mezőgazdasági üzemekbe, ahonnét a tagok értékes, hasznosítható tapasztalatokkal térnek haza: i) a falusi Iskolákkal karöltve fejleszti az ifjúság politechnikai nevelését, a mezőgazdasági munka szeretetére nevel abból a célból, hogy a fiatalok a mezőgazdasági pályát válasszák hivatásul; szövetkezeti klubokat (ifjúsági, nyugdíjas, stb.) klubokat létesít, s gondoskodik üzemeltetésükről, céltudatos kihasználásukról. 2. A szövetkezeti tagok szakképzettségének gyarapítása érdekében: a) a szövetkezet kipróbált, megbízható vezetőit és tagjait iskolába küldi, javasolja anyagi támagatásukat, illetve a nekik nyújtandó kedvezményeket, s tanulmányaik sikeres befejezése után javaslatot tesz munkabeosztásukra; b) az efsz-tagok szakismereteinek gyarapítása érdekében ezeket különféle szaktanfolyamokra, szakiskolákba küldi, hogy elsajátíthassák a mezőgazdasági termelés legújabb módszereit, szakismereteket; Felelősségteljesebb hozzáállást! A HESZ komárnoi járási szervezete a helyi nemzeti bizottságokkal és a polgári védelem járási törzskarával együttműködve háromnapos tanfolyamot rendezett Patincén az egyes községekben és városokban megalakított önsegélyező osztagok vezetői és helyettes vezetői számára. A szép számban megjelent dolgozókkal — közülük többen a mezőgazdaságban tevékenykednek — ismertették a napjainkban létező nagyhatású tömegpusztító fegyverek alkalmazásának, valamint azok sokrétű pusztító hatása elleni védekezés legegyszerűbb és legcélravezetőbb módját. A színvonalas előadások alapján a résztvevők megismerkedhettek a különböző védőruhák és egyéb védőeszközök alkalmazásának hogyan s mikéntjével, a nem hadköteles lakosság tevékenységének háború idején esedékes irányításával, szervezésével, stb. A háromnapos előadás-sorozatot témábavágó rövidfilmek vetítésével tették érdekessebbé és tanulságosabbá. Az utolsó napi előadások szünetében elbeszélgettem jakubek Géza elvtárssal ,a polgári védelem járási szekciójának titkárával, aki elégedetten konstatálta, hogy a megjelent dolgozók valóban pozitív hozzáállást tanúsítanak a dolgok iránt, s értékelik ezt az iskolázást. Odahaza a saját községükben ők folytatják majd a megalapított polgári védelem önsegélyező csoportjai tagjainak oktatását, jakubek elvtárs annál inkább nehezményezte, hogy a különböző fokú nemzeti bizottságok felelős dolgozói a felhívás ellenére sem vették figyelembe, hogy ezen előadássorozat azon polgárok számára volt előkészítve, akik nem hadkötelesek, s az esetleges viszontagságos helyzetekben lakhelyükön tartózkodva vehetnek részt a lakosság munkájának és védelmének szervezésében. Ennek következtében az iskolázás teljes mértékben nem teljesíthette a küldetését, jő volna, ha legközelebb felelősségteljesebben járnának el a különböző fokú nemzeti bizottságok felelős dolgozói az ilyen és hasonló iskolázásokra küldendő személyek kiválasztását illetően, hogy ezzel is elősegítsék a jól szervezett akciók sikerességét! jkádek) c) gondoskodik a csökkent munka képesésgű szövetkezeti tagok átképzéséről, hogy egészségügyi állapotuknak megfelelő munkát végezhessenek; d) azoknak a szövetkezeti Tagoknak, akik továbbfejlesztették szakképzettségüket, Illetve gyarapították, erről szakminősítési bizonyítványt ad ki. 3. Az efsz-ek kulturális célokra évente megfelelő pénzügyi keretet biztosítanak, amellyel — az éves termelési-pénzügyi tervhez mellékelt társadalmitevékenységi terv és költségvetése szerint — a kulturális művelődési szakbizottság gazdálkodik. 4. A kulturális alapot a szövetkezet elsősorban a következő célokra használja fel: ф a szövetkezeti tagok és az ifjúság politikai-szakmai tudása gyarapítására; • a mezőgazdasági szakközépiskolai, vagy egyéb középiskolai diákok, főiskolai haílgatők ösztöndíjazására; Ф az iskoláztatásra küldött efsztagok személyi jövedelmének pótlására; ф a tanuló efsz-tagok tanulással kapcsolatos kiadásainak fedezésére; 9 az alapfokú iskolákon történő politechnikai oktatás költségeinek részbeni megtérítésére; 9 az újító és ésszerűsítő mozgalom segítésére (műhelyek, laboratóriumok létesítésére), a szocialista munkaverseny eredményeinek értékelésére és népszerűsítésére, valamint a szemléltető agitáció költségeinek fedezésére; 9 a szövetkezeti tagok hazai és külföldi üdültetése, a társadalmi és kulturális intézmények, színházak, testnevelési és sportrendezvények csoportos megtekintése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tagok gyermekei nyári táborozásai költségeihez való hozzájárulásra; 9 a szövetkezeti kulturális és testnevelési intézményei építésére, karbantartására és üzemeltetésére, szakkönyvek, újságok előfizetésére, a lmbvel, vagy más társadalmi és tömegszervezetekkel közösen létesített, s üzemeltetett kulturális-testnevelést intézmények, községi klubok költségeihez való hozzájárulásra. 4 5. A kulturális alap felhasználását a kulturális- és művelődési szakbizottság, az efsz vezetősége, valamint taggyűlése negyedévenként értékeli, ellenőrzi. (dr.) Sikeres A Tôň-i (lányi) Efsz-ben is lázasan készül az 1972. évi gazdálkodás mérlege. Betoppanva a közös gazdaság irodájába, épp a számok halmaza Eölött találom C s ém i Lajos efsz-elnököt, Szép Sán- Cséml Lajos dór fozootecbniaz efsz elnöke kust és Kovács Imre ökonómust. Belemélyedtek a nagy munkába, de mégis szakítanak egy kis időt, hogy év végi tájékoztatót nyújtsanak. Elöljáróban arról beszélgetünk, hogy eléggé mostoha volt a nyár és az ősz, s bizony nehézségeket okozott a begyűjtésben. Ennek ellenére a szövetkezet elnöke elégedett a növénytermesztés eredményeivel. A nehézségek közepette is búzából 40, az árpából 43,23, a kukoricából 37, s a cukorrépából pedig 4B2 mázsás hektárhozam-átlagot értek el. Mindamellett jelentős káruk származott abból, hogy az ázott búzáért kevesebbet kaptak ... Összegezve: a tervezettnél jóval több lett a termés árpából, cukorrépából, kukoricából, lucernából, burgonyából, silótakarmányból. Tehát elegendő a terimés takarmányuk; s a növénytermesztés előirányzott bevétele 4 millió 7B9 ezer korona helyett 5 millió 10U ezer koronára növekedett. Az állattenyésztésben beütött egy kis baj, a sertéseknél, s ezen a szakaszon bizonyos lemaradás észlelhető. Ettől függetlenül nem állnak rosszul. év után hiszen hektáronként 301 kg húst és 970 liter tejet értékesítettek, ami a belterjesség elég magas fokáról tanúskodik. Ma már ebben a szövetkezetben 100 hektáronként 72 szarvasmarhát (ebből 31 tehenet) tartanak, s az évi tejhozam-átlag tehenenként 3500 liter, az eladás pedig 3160 liter. A termelés továbbfejlesztéséhez ]ó alapokkal, s feltételekkel rendelkeznek. Minden tartalékot felhasználva, a vezetőség úgy számol, hogy a tavalyi eredményekhez arányítva az új gazdasági évben mintegy 20 ezer liter tejjel és 2—3 vagon gabonával többet tudnak majd eladni. Különösen a sertéshústermelést akarják fokozni. A számok embere — az ökonőmus — elárulta, hogy az összbevétel! tervet teljesítik, s kellően feltöltik a különféle alapokat. Beszélgetés közben az is kiderült, hogy elegendő pénzt fordítanak majd szociális célokra. Például, ha a fiatalok egybekelnek, a ledolgozott munka egységektől függően lány esetében 700, fiú esetében 1500 koronát juttatnak esküvői ajándék címén. Az ily nagy eltérés abból adódik, hogy a lányok többnyire csak a nyári idénymunkák végzésében segítenek — tehát a munkaegységük is kevesebb. A nyugdíjasok háztáji földjét a szövetkezet ingyenesen megműveli és a kész termést, 10—12 mázsa gabonát házhoz szállítja. Az előzetes számvetés adatai alapján elmondhatjuk, hogy a Tófi-i Efszben sikeres évet zártak, s hírnevükhöz méltóan élen járnak a termelésben, s a lehető legtöbbet adnak a társadalomnak. (balia) A\\\\VV\\\\\V\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\W\\\\VWWW\WWWWWV\\W\WWW\WVWN.WVV\V\VVW.VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HATÉKONYABB FEJLESZTÉSÉÉRT! Versenyfelhívás í A Nitral (nyitrai) Állandó ^ Mezőgazdasági kiállítás Gazdaí ságának dolgozói nagy figye^ lemmel kísérték a CSKP és az ^ SZLKP Központi Bizottságainak Ž decembert tanácskozásait. £ Örömmel és nagy büszkeség^ gél vették tudomásul azokat az ^ eredményeket, amelyeket a me^ zőgazdaság és az élelmiszer£ ipar, valamint a népgazdaság ^ más szakaszain elértünk a ^ CSKP XIV. kongresszusa hatáí rozatainak végrehajtását ille-2 tőén. A kiemelkedő sikereken tel^ buzdulva vállalták az említett ^ gazdaság dolgozói, hogy min^ den igyekezetüket latbavetve az ^ elkövetkező legközelebbi idő^ szakban azon fáradoznak majd, í hogy a központi bizottságok £ decemberi plenáris ülései hatá^ rozataiből a mezőgazdaságra és ^ az élelmiszeriparra háruló fel-2 adatokat teljesítsék, ž Legfőképpen a szarvasmarha£ tenyésztést, s azon belül a te^ hénállományt fejlesztik az ed^ digiektől Is hatékonvabban, va^ lamint a nagyon igényes beru^ házási program megvalósítását I szorgalmazzák. I A gazdaság SZLKP üzemi 4 szervezetének központi vezető? sége 1972. november 30-i ülé^ sén — amelyen megtárgyalták ^ az 1972. év gazdasági eredmé^ nyelt, s az 1973. évi tervfelada^ tok sikeres teljesítését elősegítő ^ komplex intézkedéseket, elhať tározták, hogy a szocialista V munkaverseny fellendítése érdekében a következő felhívást teszik közzé: „Mi, a Nitrai Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának kommunistái és valamenynyi dolgozója a szarvasmarhatenyésztés hatékonyabb továbbfejlesztése, valamint az 1973. évi tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében a központilag irányított mezőgazdasági üzemeket, s a mezőgazdasági igazgatóságok által irányított állami gazdaságokat versenyre hívjuk fel. Versenyfelhívásunk alapján a következő mutatók értékelendők: 1. Szarvasmarhaállomány-sürűség, 10 ha mezőgazdasági területre. . 2. Az előirányzott szarvasmarhaállomány-létszám túlteljesítésének aránya. 3. A szarvasmarhaállomány 1971. évhez viszonyított gyarapodási arányszáma. 4. Tehén-létszám, 100 ha mezőgazdasági területre. 5. A tehénállomány 1971. évhez viszonyított gyarapodási arányszáma. 6. A tervezett tehénlétszám túlteljesítésének aránya. 7. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutő tejtermelés mennyisége. Я. A tejhozamátlag emelkedésének aránya (tehenenként). 9. Az egyes tehénfajták szerint differenciált, tehenenkéntl haszonérték. 10. Az egy hektár mezögazd. területre jutő szerződéses tejeladás mennyisége. 11. A szerződéses szarvasmarhaeladás mennyisége, egy hektár mezőgazdasági területre. 12. A 100 tehénre jutó választott borjak száma. 13. Az eladott borjak száma, 100 ha mezögazd. területre. E versenyfelhívás mutatóit a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az 1973. június 30-i és december 31 i eredmények szerint értékeli majd. Ebből a célból a versenybe benevező valamennyi mezőgazdasági üzem a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóságok, ill. az ágazati igazgatóságok (trösztök) útján a minisztériumhoz beterjesztik a felsorolt muta^ tőkban elért eredmények kimutatását. Meggyőződésünk, hogy ezen versenyfelhívásunk kellő visszhangra talál a mezőgazdasági üzemek dolgozói, párt- és gazdasági szervei körében!“ Közös erővel a békéért! Aláírások: Stefan Herz, az SZLKP üzemi szervezetének elnöke, Pavel Palička, CSc., főigazgató, Ľubomír Krajčír, szakszerv, üb-elnök nevében Balugiknvá \\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\V\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\> Falvainkban egyre több a korszerű élelmiszerüzlet.