Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. január 6. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A szakbizottságok küldetése és feladatai a szövetkezetekben Számos szövetkezetben túlzottan le­szűkítve értelmezik az egyes szakbi­zottságok küldetését és feladatait. A következőkben két fontos szakbizott­ság feladatkörét így fogalmazhatjuk meg: MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM 1. A szövetkezet taggyűlése a mun­ka- és egészségvédelmi kérdések in­tézésére munkavédelmi szakbizottsá­got választ. A munka- és egészség­védelmi előírások betartásáért, s ezek végrehajtásáért — a Munka-Törvény­könyv és egyéb előírások szerint — az elnökkel és a munkavédelmi tech­nikussal együtt a szövetkezet vezető­sége felelős. A munkavédelmi szak­bizottság társadalmi felügyeletet gya­korol a szövetkezetben. 2. A munkavédelmi szakbizottság elsősorban a dolgozók munka- és egészségvédelmi kérdéseivel, a köz­­tisztaság, s az életkörülmények állan­dó javításával törődik. Ezen ügyek intézésében hatékonyan segíti a szö­vetkezet vezetőségét. 3. Ez a szakbizottság intézkedése­ket javasol a munka kulturáltsága színvonalának emelésére, a munkakö­rülmények javítása érdekében elemzi a megtörtént — főleg halálos kime­netelű — balesetek okait, konkrét javaslatokat terjeszt elő, hogy az ef­féle balesetek ne ismétlődjenek, vala­mint csökkenjen a munkaidő-kiesés, balesetek következtében. 4. A munkavédelmi szakbizottság a munkavédelmi előadó (technikus) útján ismerteti a tagokkal a mirnka- és egészségvédelmi, valamint köz­egészségügyi előírásokat és népsze­rűsíti azok betartását a szövetkezet­ben. 5. Továbbá, ugyanez a szakbizott­ság javasolja a szövetkezet vezetősé­gének, hogy a szociális alapon belül elegendő pénzeszközt Irányozzon elő a munka- és egészségvédelmi intézke­dések végrehajtására, beleértve э munkakörnyezet és az életkörülmé­nyek javítását Is. Ezen pénzügyi keret fa szövetkezet beruházási keretén kívül) felhasználandó tűzoltőfelsze­­relés, közegészségügyi berendezés és egyéb szolgáltatások — szövetkezeti üzemi konyha, szövetkezeti, vagy a hnb-vel, illetőleg egyéb üzemekkel közösen létesített bölcsőde, óvoda — üzemeltetésére. 6. A szövetkezet munkavédelmi szakbizottságát módszertanilag a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének illetékes szervei irányítják. KULTŰRA ÉS MŰVELŐDÉS Az efsz másik igen fontos bizott­sága a kulturális-művelődési szakbi­zottság, amely főleg a következő fel­adatokat hajtja végre: 1. A szövetkezet kulturális-társa­dalmi tevékenységének fellendítése érdekében; a) a szövetkezeti tagok körében népszerűsíti a haladó új technika és technológia alkalmazását, valamint egyéb jól bevált munkamódszerek be­vezetését, amely kétségkívül hozzá­járul a termelés színvonalasabbá, jö­vedelmezőbbé tételéhez; b) megismerteti a szövetkezeti ta­gokkal a „Mindenki szocialista mó­don“ és egyéb versenymozgalmak Irányelveit, s irányítja a szocialista munkaversenyt a szövetkezeten be­lül; c) megfelelő könyvtárszolgálatot létesít a szövetkezeten belül és gon­doskodik a mezőgazdasági szakfilmek vetítéséről, valamint egyéb szemlél­tető eszközök beszerzéséről; d) rendszeresen elősegíti a szövet­kezeti tagok politikai és szaktudásá­nak gyarapítását; e) törődik a tagok tudományos­műszaki és művészeti alkotókészségé­nek fejlesztésével, valamint a helyi nemzeti bizottsággal, illetőleg más társadalmi kulturális Intézményekkel karöltve megteremti a szövetkezetben — vagy faluban, községben, városban — öntevékenységük feltételeit és a szövetkezeti klubon belül egyúttal a szabadidő célszerű hasznosítását is; f) elősegíti és szervezi a csopor­tos színház- és egyéb kulturális ren­dezvények, programok megtekinté­sét; g) fejleszti a testnevelési-, sport és honvédelmi tevékenységet, Illető­leg javaslatot tesz ilyen intézménvek létrehozására, egyéb társadalmi intéz­ményekkel karöltve, úgyhogy ezen in­tézmények elősegítsék az efsz-tagok aktív pihenését, testi erejük fokozá­sát, munkaképességét; h) az efsz-tagok munkaképessége visszanyerése érdekében megteremti annak lehetőségeit, hogy azok, akik közös munkájukkal elősegítették a jó gazdasági eredmények elérését, üdü­lőbe, a tagok gyermekei nyári úttörő­táborokba juthassanak; ennek a szak­­bizottságnak a feladata az is, hogy tanulmányutakat szervezzen olyan élenjáró mezőgazdasági üzemekbe, ahonnét a tagok értékes, hasznosít­ható tapasztalatokkal térnek haza: i) a falusi Iskolákkal karöltve fej­leszti az ifjúság politechnikai neve­lését, a mezőgazdasági munka szere­­tetére nevel abból a célból, hogy a fiatalok a mezőgazdasági pályát vá­lasszák hivatásul; szövetkezeti klubo­kat (ifjúsági, nyugdíjas, stb.) klubo­kat létesít, s gondoskodik üzemelte­tésükről, céltudatos kihasználásukról. 2. A szövetkezeti tagok szakkép­zettségének gyarapítása érdekében: a) a szövetkezet kipróbált, meg­bízható vezetőit és tagjait iskolába küldi, javasolja anyagi támagatásu­­kat, illetve a nekik nyújtandó ked­vezményeket, s tanulmányaik sikeres befejezése után javaslatot tesz mun­kabeosztásukra; b) az efsz-tagok szakismereteinek gyarapítása érdekében ezeket külön­féle szaktanfolyamokra, szakiskolák­ba küldi, hogy elsajátíthassák a mező­­gazdasági termelés legújabb módsze­reit, szakismereteket; Felelősségteljesebb hozzáállást! A HESZ komárnoi járási szervezete a helyi nemzeti bizottságokkal és a polgári védelem járási törzskarával együttműködve háromnapos tanfolya­mot rendezett Patincén az egyes köz­ségekben és városokban megalakított önsegélyező osztagok vezetői és he­lyettes vezetői számára. A szép szám­ban megjelent dolgozókkal — közü­lük többen a mezőgazdaságban tevé­kenykednek — ismertették a nap­jainkban létező nagyhatású tömeg­pusztító fegyverek alkalmazásának, valamint azok sokrétű pusztító hatása elleni védekezés legegyszerűbb és legcélravezetőbb módját. A színvona­las előadások alapján a résztvevők megismerkedhettek a különböző vé­dőruhák és egyéb védőeszközök al­kalmazásának hogyan s mikéntjével, a nem hadköteles lakosság tevékeny­ségének háború idején esedékes irá­nyításával, szervezésével, stb. A há­romnapos előadás-sorozatot témába­­vágó rövidfilmek vetítésével tették érdekessebbé és tanulságosabbá. Az utolsó napi előadások szüneté­ben elbeszélgettem jakubek Géza elvtárssal ,a polgári védelem járási szekciójának titkárával, aki elégedet­ten konstatálta, hogy a megjelent dolgozók valóban pozitív hozzáállást tanúsítanak a dolgok iránt, s értéke­lik ezt az iskolázást. Odahaza a saját községükben ők folytatják majd a megalapított polgári védelem önsegé­lyező csoportjai tagjainak oktatását, jakubek elvtárs annál inkább nehez­ményezte, hogy a különböző fokú nemzeti bizottságok felelős dolgozói a felhívás ellenére sem vették figye­lembe, hogy ezen előadássorozat azon polgárok számára volt előkészítve, akik nem hadkötelesek, s az esetle­ges viszontagságos helyzetekben lak­helyükön tartózkodva vehetnek részt a lakosság munkájának és védelmé­nek szervezésében. Ennek következ­tében az iskolázás teljes mértékben nem teljesíthette a küldetését, jő vol­na, ha legközelebb felelősségteljeseb­ben járnának el a különböző fokú nemzeti bizottságok felelős dolgozói az ilyen és hasonló iskolázásokra kül­dendő személyek kiválasztását ille­tően, hogy ezzel is elősegítsék a jól szervezett akciók sikerességét! jkádek) c) gondoskodik a csökkent mun­ka képesésgű szövetkezeti tagok át­képzéséről, hogy egészségügyi álla­potuknak megfelelő munkát végezhes­senek; d) azoknak a szövetkezeti Tagok­nak, akik továbbfejlesztették szak­­képzettségüket, Illetve gyarapították, erről szakminősítési bizonyítványt ad ki. 3. Az efsz-ek kulturális célokra évente megfelelő pénzügyi keretet biztosítanak, amellyel — az éves ter­melési-pénzügyi tervhez mellékelt tár­­sadalmitevékenységi terv és költség­­vetése szerint — a kulturális művelő­dési szakbizottság gazdálkodik. 4. A kulturális alapot a szövetkezet elsősorban a következő célokra hasz­nálja fel: ф a szövetkezeti tagok és az ifjú­ság politikai-szakmai tudása gyarapí­tására; • a mezőgazdasági szakközépisko­lai, vagy egyéb középiskolai diákok, főiskolai haílgatők ösztöndíjazására; Ф az iskoláztatásra küldött efsz­­tagok személyi jövedelmének pótlá­sára; ф a tanuló efsz-tagok tanulással kapcsolatos kiadásainak fedezésére; 9 az alapfokú iskolákon történő politechnikai oktatás költségeinek részbeni megtérítésére; 9 az újító és ésszerűsítő mozga­lom segítésére (műhelyek, laborató­riumok létesítésére), a szocialista munkaverseny eredményeinek értéke­lésére és népszerűsítésére, valamint a szemléltető agitáció költségeinek fe­dezésére; 9 a szövetkezeti tagok hazai és külföldi üdültetése, a társadalmi és kulturális intézmények, színházak, testnevelési és sportrendezvények csoportos megtekintése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tagok gyermekei nyári táborozásai költségeihez való hozzájárulásra; 9 a szövetkezeti kulturális és test­­nevelési intézményei építésére, kar­bantartására és üzemeltetésére, szak­könyvek, újságok előfizetésére, a lmb­­vel, vagy más társadalmi és tömeg­szervezetekkel közösen létesített, s üzemeltetett kulturális-testnevelést intézmények, községi klubok költsé­geihez való hozzájárulásra. 4 5. A kulturális alap felhasználását a kulturális- és művelődési szakbizott­ság, az efsz vezetősége, valamint tag­gyűlése negyedévenként értékeli, el­lenőrzi. (dr.) Sikeres A Tôň-i (lányi) Efsz-ben is lázasan készül az 1972. évi gazdálkodás mér­lege. Betoppanva a közös gazdaság irodájába, épp a számok halmaza Eölött találom C s é­­m i Lajos efsz-el­­nököt, Szép Sán- Cséml Lajos dór fozootecbni­­az efsz elnöke kust és Kovács Imre ökonómust. Belemélyedtek a nagy munkába, de mégis szakítanak egy kis időt, hogy év végi tájékoztatót nyújtsanak. Elöljáróban arról beszélgetünk, hogy eléggé mostoha volt a nyár és az ősz, s bizony nehézségeket oko­zott a begyűjtésben. Ennek ellenére a szövetkezet elnöke elégedett a nö­vénytermesztés eredményeivel. A ne­hézségek közepette is búzából 40, az árpából 43,23, a kukoricából 37, s a cukorrépából pedig 4B2 mázsás hek­­tárhozam-átlagot értek el. Mindamel­lett jelentős káruk származott abból, hogy az ázott búzáért kevesebbet kap­tak ... Összegezve: a tervezettnél jó­val több lett a termés árpából, cukor­répából, kukoricából, lucernából, bur­gonyából, silótakarmányból. Tehát elegendő a terimés takarmányuk; s a növénytermesztés előirányzott bevéte­le 4 millió 7B9 ezer korona helyett 5 millió 10U ezer koronára növeke­dett. Az állattenyésztésben beütött egy kis baj, a sertéseknél, s ezen a sza­kaszon bizonyos lemaradás észlelhető. Ettől függetlenül nem állnak rosszul. év után hiszen hektáronként 301 kg húst és 970 liter tejet értékesítettek, ami a belterjesség elég magas fokáról ta­núskodik. Ma már ebben a szövetke­zetben 100 hektáronként 72 szarvas­marhát (ebből 31 tehenet) tartanak, s az évi tejhozam-átlag tehenenként 3500 liter, az eladás pedig 3160 liter. A termelés továbbfejlesztéséhez ]ó alapokkal, s feltételekkel rendelkez­nek. Minden tartalékot felhasználva, a vezetőség úgy számol, hogy a tava­lyi eredményekhez arányítva az új gazdasági évben mintegy 20 ezer li­ter tejjel és 2—3 vagon gabonával többet tudnak majd eladni. Különösen a sertéshústermelést akarják fokozni. A számok embere — az ökonőmus — elárulta, hogy az összbevétel! ter­vet teljesítik, s kellően feltöltik a kü­lönféle alapokat. Beszélgetés közben az is kiderült, hogy elegendő pénzt fordítanak majd szociális célokra. Például, ha a fiata­lok egybekelnek, a ledolgozott mun­ka egységektől függően lány esetében 700, fiú esetében 1500 koronát juttat­nak esküvői ajándék címén. Az ily nagy eltérés abból adódik, hogy a lányok többnyire csak a nyári idény­munkák végzésében segítenek — te­hát a munkaegységük is kevesebb. A nyugdíjasok háztáji földjét a szövet­kezet ingyenesen megműveli és a kész termést, 10—12 mázsa gabonát házhoz szállítja. Az előzetes számvetés adatai alap­ján elmondhatjuk, hogy a Tófi-i Efsz­­ben sikeres évet zártak, s hírnevük­höz méltóan élen járnak a termelés­ben, s a lehető legtöbbet adnak a társadalomnak. (balia) A\\\\VV\\\\\V\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\W\\\\VWWW\WWWWWV\\W\WWW\WVWN.WVV\V\VVW.VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HATÉKONYABB FEJLESZTÉSÉÉRT! Versenyfelhívás í A Nitral (nyitrai) Állandó ^ Mezőgazdasági kiállítás Gazda­í ságának dolgozói nagy figye­^ lemmel kísérték a CSKP és az ^ SZLKP Központi Bizottságainak Ž decembert tanácskozásait. £ Örömmel és nagy büszkeség­­^ gél vették tudomásul azokat az ^ eredményeket, amelyeket a me­^ zőgazdaság és az élelmiszer­£ ipar, valamint a népgazdaság ^ más szakaszain elértünk a ^ CSKP XIV. kongresszusa hatá­í rozatainak végrehajtását ille-2 tőén. A kiemelkedő sikereken tel­­^ buzdulva vállalták az említett ^ gazdaság dolgozói, hogy min­^ den igyekezetüket latbavetve az ^ elkövetkező legközelebbi idő­^ szakban azon fáradoznak majd, í hogy a központi bizottságok £ decemberi plenáris ülései hatá­^ rozataiből a mezőgazdaságra és ^ az élelmiszeriparra háruló fel-2 adatokat teljesítsék, ž Legfőképpen a szarvasmarha­­£ tenyésztést, s azon belül a te­^ hénállományt fejlesztik az ed­^ digiektől Is hatékonvabban, va­^ lamint a nagyon igényes beru­^ házási program megvalósítását I szorgalmazzák. I A gazdaság SZLKP üzemi 4 szervezetének központi vezető­? sége 1972. november 30-i ülé­^ sén — amelyen megtárgyalták ^ az 1972. év gazdasági eredmé­^ nyelt, s az 1973. évi tervfelada­^ tok sikeres teljesítését elősegítő ^ komplex intézkedéseket, elha­ť tározták, hogy a szocialista V munkaverseny fellendítése ér­dekében a következő felhívást teszik közzé: „Mi, a Nitrai Állandó Mező­­gazdasági Kiállítás Gazdaságá­nak kommunistái és valameny­­nyi dolgozója a szarvasmarha­tenyésztés hatékonyabb tovább­fejlesztése, valamint az 1973. évi tervfeladatok sikeres telje­sítése érdekében a központilag irányított mezőgazdasági üze­meket, s a mezőgazdasági igaz­gatóságok által irányított álla­mi gazdaságokat versenyre hív­juk fel. Versenyfelhívásunk alapján a következő mutatók értékelen­dők: 1. Szarvasmarhaállomány-sü­­rűség, 10 ha mezőgazdasági te­rületre. . 2. Az előirányzott szarvas­­marhaállomány-létszám túltel­jesítésének aránya. 3. A szarvasmarhaállomány 1971. évhez viszonyított gyara­podási arányszáma. 4. Tehén-létszám, 100 ha me­zőgazdasági területre. 5. A tehénállomány 1971. év­hez viszonyított gyarapodási arányszáma. 6. A tervezett tehénlétszám túlteljesítésének aránya. 7. A 100 hektár mezőgazda­­sági területre jutő tejtermelés mennyisége. Я. A tejhozamátlag emelkedé­sének aránya (tehenenként). 9. Az egyes tehénfajták sze­rint differenciált, tehenenkéntl haszonérték. 10. Az egy hektár mezögazd. területre jutő szerződéses tej­eladás mennyisége. 11. A szerződéses szarvas­marhaeladás mennyisége, egy hektár mezőgazdasági terület­re. 12. A 100 tehénre jutó válasz­tott borjak száma. 13. Az eladott borjak száma, 100 ha mezögazd. területre. E versenyfelhívás mutatóit a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériuma az 1973. jú­nius 30-i és december 31 i ered­mények szerint értékeli majd. Ebből a célból a versenybe be­nevező valamennyi mezőgazda­sági üzem a Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóságok, ill. az ágazati igazgatóságok (trösz­tök) útján a minisztériumhoz beterjesztik a felsorolt muta^ tőkban elért eredmények kimu­tatását. Meggyőződésünk, hogy ezen versenyfelhívásunk kellő vissz­hangra talál a mezőgazdasági üzemek dolgozói, párt- és gaz­dasági szervei körében!“ Közös erővel a békéért! Aláírások: Stefan Herz, az SZLKP üzemi szer­vezetének elnöke, Pavel Palička, CSc., főigazgató, Ľubomír Krajčír, szakszerv, üb-elnök nevében Balugiknvá \\\\\\\\\\\\\V\\\V\\\V\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\> Falvainkban egyre több a korszerű élelmiszerüzlet.

Next

/
Thumbnails
Contents