Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

n^ÜLJFÖJUDI ÚJ LEHETŐSÉGEK A HALHŰSTERMELÉSBEN A környezettől függet­len, battériás vízkultúra rendszert állítottak mű­ködésbe Nyugat-Német­­országban a pontyterme­­; léssel és takarmányozás­sal kapcsolatosan. A fel­nevelés a legszűkebb he­lyiségben is megoldható: 1 kg halra 10 liter tar­tálytérfogat szükséges. Előfeltétel az állandó vízátfolyatás. A víz ál­landó hőmérsékleten va­ló tartásával, pl. 23 C fo­kon, egész éven át meg­szakítás nélkül lehet súlygyarapodást elérni. Az ivarérési életkor erő­sen csökken. Az ivarter­mékek leadása hormon­­kezeléssel irányítható, így az ikranyerésre min­den évszakban lehetőség van, sőt ugyanazon szü­lőktől egy évben több­ször is. A melegvizes hal­­tenyésztési rendszer új lehetőségeket nyújt a haszonhalak termelésé­re, élettani kísérletekre és a legfontosabb haszon­halak tenyésztő eljárá­sokkal való javítására. —szi— LEGNAGYOBB ANGOLNA Az angolna három évig él a tengerben, s amikor 5—7 cm hosszé, feljön az európai édesvizekbe, ahol egy év alatt 25—35 cm-esre növekedik. Az angolna (Anguilla an­­guilla) fogása egyre rit­kább, kevés van belőlök. De ha mégis sikerül egyet-egyet megfogni, sú­lyuk sohasem több 1—2 kg-nál. A kétkilós már í nagyon értékes zsák­mány, mert hétéves ko­rában visszamegy ívni a tengerbe. Hazánkban a legnagyobb angolnát a Kolín-vidéki Poborí ha­lastóban fogták 1919-ben, melynek súlya 5,80 kg volt. Ha valaki olvasóink közül nagyobbat fogott volna, jó lenne, ha meg­írná. Krajcsovics Ferdinand, Galanta (Galánta) PÖRULJÄRT BÄLNA A Csendes óceán déli részén a .„Butterfly“ ne­vű 22 ezer tonnás teher­járó összeütközött egy bálnával, és a kormánya erősen megsérült. A bál­na még jé ideig úszott a hajó mellett — jelentet­ték San Franciskóbél^ "W úlzás nélkül állíthatjuk, " hogy évről-évre, sót napról-napra rosszabbodik fo­lyóink helyzete. A szennyező­déstől alaposan csökken a fo­lyók halállománya, sporthorgá­szaink legnagyobb bánatára. A még néhány évvel ezelőtt ro­mantikus, élvezetes horgásza­tot nyújtó Fekete-víz, vagy a Kis-Duna, ma már a múlté. Sok szép napot lehetett eltölteni ezek partján, festői környezet­ben, a szép fogásokról ne is beszéljünk. Akadt itt különösen szép ponty, csuka és harcsa. Akkoriban úgy volt, hogy on­nan hal nélkül nem ment haza senki. Ha a Vág halbőségét csak jónéhány évre visszame­nőleg összehasonlítjuk a mai állapottal, bizony a jelenlegi siralmas. Nagy harcsát ma már itt ritkán fognak, de a többi halfajta esetében is csökkenés mutatkozik. daságos, mert a betelepített lialivadék meg marad benne, — leszámítva az elhullási veszte­séget. Csaknem mindenfelé akad valamilyen természetes, vagy mesterséges tó (kavics­gödör). Igaz, befektetést igé­nyel, s csak azután lehet „gyü­mölcsét“ élvezni, de a befek­tetést és a fáradságot megéri. A selicei (sókszelőcei) hor­gászokat, — akik gyönyörű ha­lastavat létesítettek —, dicsé­ret illeti. Ma a Téglás, a kör­nyék legszebb halastava, ahol akár ünneplősen is lehet ha­lászni. Igaz, nem adták ingyen, mert sok-sok brigádórába ke­rült, de ma a helyi halászok örülhetnek munkájuk gyümöl­csének. A tavat egy kútból táp­lálják tiszta vízzel — mivel más lehetőség.nincs. Így védik a ki­száradástól. Hetente eljárnak törekedni. Itt is szép számmal akadnak sporthorgászok, akik bizonyára nem sajnálnák ere­jüket, szabad idejüket a halas­tó érdekében. Persze, anyagi támogatás nélkül ilyesmi nehe­zen megy. A környéken számos tófenék létezik, amelyből halastavat le­hetne varázsolni. Valószínűleg még abból az időből valók, a­­mikor a Vág össze-vissza foly­­dogált. Ziharec (Zsigárd), Te­­šedikovo (Pered) több ilyen tóval rendelkezik. A zsigárdi téglagyár mellett lévő bágere­­zett tóról nem is beszélve. Igaz, ezek a vizek többnyire a fal­vak belterületén vannak, meg­őrzésük talán nehézségbe ütkö­zik, de újra a sóki példát ho­zom fel, ahol a Téglás szintén a falu közepén van. Ha szigo­rúbban veszik az ellenőrzést, a A Vágón a vízszint állandó emelkedése és csökkenése szin­te lehetetlenné teszi a halak ívását. Ha mondjuk hajnalban ívnak a halak, akkor magas a víz állása, de néhány óra múl­va a víz leapad, az ikrák pedig szárazra kerülnek és elpusztul­nak. A Kis-Dunán aki akar, még foghat halat, de ott meg baj van az ízével. Az elmúlt év ta­vaszán, amikor nem fértünk a bőrünkbe, s alig vártuk tár­saimmal, hogy egy-egy kirucca­nással váltsuk fel a téli tétlen­séget, elmentünk a valamikor oly sok szép élményt nyújtó Kis-Dunára, szórakozásból. A kora tavasz ellenére, a kesze­gek nagyon szépen kaptak. Ta­risznyára valót fogtunk belő­lük. Nagyon örültünk az első fogásnak, mert nem mindig si­kerül úgy. De amikor hazatér­tünk, elment a kedvünk. A ro­pogósra sütött hal, a szemét­ládába került, mert ehetetlen volt. A valamikor jó fogással ke­csegtető Vág alsó folyása is' gyengül. Régebben a „Sellye“ alatti ún. Amerika híres volt halfogási lehetőségéről. Ez ma már a múlté. Vagy ha szemügy­re vesszük a sebesi részt. Szí­vesen töltöttünk ott egész hetet is a szabadságunkból. Akadt ott szép ponty, süllő, csuka, a harcsáról nem is beszélve. Ma­napság ezek a helyek már rit­kábban látogatottak, mert a halnak gyakran mellékíze van. így aztán mindinkább az úgy­nevezett pocsolyák felé kény­szerül a horgász-ember. Hi­szen ott, ha valamilyen halat sikerül fogni, az legalább ehe­tő. Esetleg kissé „sár“-ízűek, de azon könnyen lehte segíte­ni. Egyes helyeken, ahol azt a körülmények is lehetővé tették, már évekkel ezelőtt rátértek a halastavak létesítésére. Ez gaz-LÉTESÍTSÜNK HALASTAVAT oda a környék horgászai szó­rakozni. Igaz, még nem „akasz­tanak“ horogra kapitális pél­dányokat, de ha továbbra is gondozzák a tavat, úgy néhány év múlva olyan is kikerül be­lőle. Bizonyára máshol is meg lehetne szervezni, hogy ilyen halastóval büszkélkedjenek, hi­szen a környéken jónéhány ki­­sebb-nagyobb elhanyagolt tó, vagy mélyedés akad, amelyeket kellő befektetéssel, társadalmi munkával rendbe lehetne hoz­ni, s ésszerűen hasznosítani. Emlékszem rá, amikor még Vlöany (Farkasd) és Neded (Negyed) határában az Öreg- Vág tele volt hallal. A szerve­zetnek saját keltetője volt, a­­mely bizonyára hozott néhány korona hasznot is, de föfeladat­­ként ellátták saját vizeiket pontyivadékkal. A farkasdi ol­dal már kiszáradt, csupán egy­­egy pocsonya maradt a meder helyén. A negyedi oldal még ér valamit. Vannak is benne ha­lak, de ki tudná megmondani, hogy meddig. Ha a sőkiak pél­dáját követnék ott, a környék­beli halastavak egyik legna­gyobbikát lehetne kialakítani. Kissé mélyíteni kellene, s a meglévő vízszint megtartására halorzók elöbb-utóbb belátják, hogy nem érdemes kísérletezni és felhagynak a halak enge­dély nélküli horgászatával. Az említett tavak még néhány év­vel ezelőtt létesültek. A farkas­­diakat veszem példának. A Kő­rös-tó meg a Kikiri néhány év­vel ezelőtt tele volt hallal. Számtalan ponty, csuka, kárász meg compó akadt benne. De jött a száraz idő, s azóta hal, de még víz sincs bennük. Ilyen­kor ezeket buldózerrel köny­­nyen mélyíteni lehetne, s talán az állandó vízfeltöltés sem okozna nagy problémát. Meg­érné rendbetenni ezeket akkor is, ha csak a falu és a környék sporthorgászainak nyújtanának némi szórakozást. De a falu lakosságát ellátná hallal. Igaz, a termőföldre szükség van, de ezekből termőföld, esetleg ház­hely talán évtizedek múlva sem lesz. Ha elhanyagolva ma­radnak, akkor csak bűzös, egészségtelen pocsolyává vál­nak és semmilyen haszon nem származik belőlük, sőt köz­egészségügyi szempontból ká­rosak lehetnek. ADAMCSÍK FERENC, Sala (Vágsellye) A SZABAD FÖLDMŰVES MELLÉKLETE A terepen vadászat közben ** történő sérülés ellátása sok leleményességet és termé­szetesen szakmai ismeretet kö­vetel, hogy az elsősegélytnyújtó segítő készsége érvényesülhes­sen. A helytelenül végzett első­segélynyújtással komoly káro­sodást okozhatunk a sérültnek. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS VÉRZÉSKOR: A vérzés lehet: ■ 1. Hajszáleres vérzés, élénk vörösszinű, a bőr felüle­tén apró gyöngyökben jelenik meg a vér. Ellátása: a sebet sohasem szabad kimosni, a seb környé­kéről lemossuk a szennyező anyagot, de vigyázva, hogy eb­ből a sebbe ne vigyünk bele semmit. Benzines vattával a besültet le kell fektetni és azonnal orvosért kell küldeni. A szorítókötés 1,5—2 óránál hosszabb ideig nem maradhat fenn, mert különben a végtag elhalásával lehet számolni. ■ 4. Orrvérzés. Ellátása: leültetjük a sérül­tet, vérző orrlyukat a sérülttel az orrsövényhez nyomatjuk, az orrlyukat a közben előkészített tiszta gézzel szorosan kitömjük. Egy két óráig a sérültnek nem szabad orrot fújnia. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS CSONTTÖRÉS, FICAM, RÄNDULÄS ESETÉN: ф 1. Csonttörés: lehet nyílt, vagy fedett. A csonttörésre jellemző: a végtag alakja megváltozik, a sérült nem tudja törött testrészét vagy olyan, levágott fa, amely­nek a kérge könnyen leválaszt­ható, például vastag cser- vagy tölgyfakéreg, ebből igen jő sínt lehet készíteni. A sínt mohával ki lehet bélelni, vagy kesztyűt, szvettert fektetünk a sínbe és úgy helyezzük a sérült végtag­ra, hogy azt ne nyomja. Kulcscsont-töréskor a tört végek mozgathatóságát ki le­het tapintani. Légzéskor a be­teg erős fájdalmat érez a vállá­ban. Ellátása: a sérült oldali vég­tagot, az ellenkező vállra fel­csapott kézzel, háromszögletű kendővel vagy erős sállal a mellkashoz rögzítjük. Gerinctörés: teljes nyugalom­ba helyezés, lehetőleg kemény tárgyra, a mentőket a helyszín­re kell hívni. A sérültet óvjuk mindenfajta mozgatástól. Elsősegélynyújtás vadászat közben 1 sebtől kifelé törölve tisztítjuk meg a környéket. Jódozás is csak a seb kör­nyékén történhet. A sebre szá­raz gézt teszünk és bepólyáz­zuk. Vattát sebre közvetlenül sohasem teszünk. Kisebb sérü­lésnél pólyázás helyett a steril­gézt ragtapasszal ragaszthatjuk a sérült részre. ■ 2. Visszeres vérzés: sötét vörösszinű, buggyanó jellegű. Ellátása: fedőkötés fölé ösz­­szenyomott vatta- vagy ruhago­­molyagot teszünk. Pólyával szo­rosan a sebre nyomjuk, úgyne­vezett nyomókötést alkalma­zunk. ■ 3. Ütőeres vérzés: élénk­piros, lüktető. Ellátása: nyomókötés. A kö­tést lehetőleg úgy helyezzük el, hogy a közeli Ízületen halad­jon át a vékonyabb részről a vastagabb testrész felé, nehogy a pólya lecsússzék. Ha a verőeres vérzés nyo­mókötésre sem áll meg, vagy nagyobb roncsolással járó sérü­lés történik, pl. a végtag össze­­zűzása, leszakltása, ilyenkor szorítőkötést kell feltenni. A szorítókötést a sérüléstől a szív felé eső részre, a végtagra, a felkarra, vagy a felsőcombra kell helyezni. Á sebre fedőkö­­dést teszünk és fölötte derék­szíjjal, puskaszíjjal erősen le­szorítjuk a végtagot úgy, hogy a vérzés megszűnjék. Ellenkező esetben a sérült elvérzik. A se­használni, nyomásra igen fáj­dalmas, és a törés helyén rend­ellenes mozgás észlelhető, mely erősen megduzzad. Nyílt csonttöréskor általában a csontvégek átszakítják a fö­löttük levő bőrt és lágy része­ket. A fertőzés veszélye itt igen nagy. Nyílt csonttörés előfor­dulásakor befedjük a sebet, kö­tést helyezünk fel és olyan helyzetben rögzítjük, ahogy a sérült végtag van. Azonnal or­vosért, vagy mentőkért kell küldeni. Fedett törésnél a végtagot sínbe tesszük, úgy, hogy a tö­rött csontrész fölött és alatt levő Ízületet is rpgzítjük és ilyen helyzetben szállítjuk a sérültet az orvoshoz. Töréskor általános tennivaló: leültetjük vagy lefektetjük a sérültet, a törött végtagról a ruhát eltávolítjuk, mégpedig úgy, hogy azt levágjuk, majd a végtagot sínnel rögzítjük. Te­repen ez két-két erős bottal, illetőleg alsó végtag esetében csuklővastagságú rúddal is tör­ténhet. Ha nincs lehetőség ar­ra, hogy a sérültet autóval, vagy kocsival azonnal elszállít­suk, akkor övből és puskaszíj­ból két rúd segítségével hord­­ágyat csinálunk és erre fektéi­vé a sínbe tett sérültet, szállít­juk oda, ahová már az autó is el tud jutni. Természetesen, ha drótsín vagy fasín áll rendelkezésre, Medencecsont-töréskor a helyzet az előbbihez hasonló. Koponyaalapi törés: orrból, fülből, szájból vér szivárog, az arc kékesen elszineződik, a szemhéj felduzzad. Félig ülő helyzetben, nagyon óvatosan, kevés mozgással helyezzük el a sérültet és gondoskodjunk a mentők sürgős kihívásáról. 2. Ficam: A sérülés folytán a csontok egyike elhagyja a helyét, a tok­szalagot átszakítja. Rendellenes helyzetben rögzítetten áll, moz­gatása nem lehetséges. Ellátása: nyugalomba helyez­zük: esetleg — ha meleg idő­ben történt a sérülés — hideg­vizes borogatást helyezünk a végtagra és orvoshoz szállítjuk. A ficam helyretételét csak or­vosnak szabad megkísérelnie. 3. Rándulás: A tokszalag az ízület felett megfeszül, elszakad, de a csont feje nem kerül a tokszalagon kívül. A vérzés miatt erősen megduzzad és gyorsan lilásvö­­rösre színeződik. Ellátás: nyugalomba helye­zés, borogatás, a rándult lábbal járni nem szabad, tehát gon­doskodni kell a sérült elszállí­tásáról. ELSÔSEGÉLYNYÚITÄS ROVARCSÍPÉS. KÍGYÖMARAS ESETÉN: Vadászaton legtöbbször kul-3. SZÁM 1973. MÁRCIUS 24. A TARTALOMBÓL 4| Elsősegélynyújtás vadászat közben £ Rosszul végződő vadászat ф Vadászok — véradók ff Kiveszőben a fajdfélék ф Vadvédelem — természetvédelem ф Vadásznaptár , Esti lesen Л A Duna hajdani halászdicsoségének felújítása jegyében £ írjál egy levelet.. • f Szőrös halak j. Szemfüles hamvasok •jf A márna Külföldi vizeken £ Létesítsünk halastavat lancscsípéssel találkozunk. A kullancs észrevétlenül ereszti a bőrbe szívőkáját és azzal olyan erővel kapaszkodik meg a bőrben, hogy az erőszakos el­távolítás során a szívórész be­leszakad a bőrbe. Ilyenkor a kullancs fölé bor­­sónyi vajat, zsírt vagy bármi­lyen kenőcsöt kell tenni. A ro­var nem tudja így az oxigén­­felvételt biztosítani és magától leválik a bőrről. Könnyen eltá­volítható anélkül, hogy szívó­­kaja beleszakadna a bőrbe, ami igen sok esetben kellemetlen bőrgennyesedést okoz. A kullancsok egyes területeken a fertőző agyhártyagyulladás terjesztésében is részt vesznek. Nagyon fontos, hogy tölgyerdő­ben, kora tavasztól késő őszig történő vadászat után otthon nézzük meg azokat a testrésze­ket, ahová a kullancs a leg­szívesebben tapad (hónalj, térdhajlat, lágyék-hajlat). Na­gyon fontos, hogy a kullancsot minél előbb eltávolítsuk. Sok gondot és kellemetlensé­get okoz a vízimadarak lapos területeken történő vadászata­kor a szúnyog. A szúnyog elle­ni védekezés különböző riasz­­tőszerekkel történhet, ezek használatakor azonban vigyázni kell, hogy a szerben levő mér­ges anyag ne kerüljön a szem­be, a szájszélre, s a használat után kezünket étkezés előtt mossuk meg. A nagytömegű szúnyoginvá­­ziő után a begyulladt bőrt leg­jobb ólomecetes ruhával boro­gatni és krémmel bekenni e te­rületet. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents