Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-24 / 12. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1973. március 24. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Gondosabban, megfontoltabban ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉG ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ellenőrző- és revíziós bizottsága Banská Bystricában ülésezett, a járási ellenőrző- és revíziós bizottságok elnökei részvételével, jóváhagyta a bizottságok ez idei első félévi tervét, értékelte a múlt évi gazdálkodás eredményeit és zárszámláinak elkészítését, valamint a költségvetési tételek felhasználását. Ugyanakkor kifejtette álláspontját a Szövetség Központi Bizottságának 1973. évi költségvetésével kapcsolatban. A járási bizottságok tevékenysége ellenőrzésének tényei és tapasztalatai alapján a szövetség KR elnökségének takarékossági intézkedéseket javasolt, szem előtt tartva a gazdasagosság elvét. alapul véve a kormány takarékossági intézkedéseit célzó előírásainak és rendeletéinek betartását — az útiköltségek 15, valamint a vendéglátás és ajándékok tételén 10 százalékos megtakarítás hiztosításával. Tekintettel arra, hogy a szövetség járási bizottságain az ellenőrző szervek, illetőleg az ellenőrző- és revíziós bizottságok tagjai megállapították a nem egységes eljárást és ügykezelést — különösen a propagációra, a versenyekre stb. fordított összegek esetében — a Központi Ellenőrző- és Revíziós Bizottság ajánlja a járási bizottságoknak, hogy a jövőben a költségvetési tételek merítését rendszeresen, negyedévenként ellenőrizzék. Utasította továbbá a szövetség járási ellenőrző- és revíziós bizottságait, hogy következetesebben vizsgálják a jb által merített költségek összegének helyességét és szükségességét. Nagyon értékes volt a közép-szlovákiai kerület járási ellenőrző- és revíziós bizottságai elnökeinek tapasztalatcseréje. amely e bizottságok munkájának javítását célozta, s arra ösztönözte a megjelenteket, hogy a jövőben gondosabban, s megfontoltabban gazdálkodjanak a szövetség anyagi eszközeivel. (dr) Tanácskozott a Szövetség Központi Bizottsága A Szövetség Központi Bizottságának elnöksége ez év március 9-i ülésén több fontos kérdést vitatott meg. Köztük a hosszúlejáratú szocialista munkaverseny javaslatát, amely a munkafeltételek és a munkakörnyezet javítását célozza mezőgazdasági üzemeinkben. Megtárgyalta továbbá a mezőgazdasági adótörvény javaslatának elveit is. A szocialista verseny aprólékos megtárgyalása több szempontból is fontos volt. Jelenleg is komoly probléma, amely kedvezőtlenül hat a fiataloknak a mezőgazdasági munkára történő megnyerésére, hogy sok mezőgazdasági üzemben kedvezőtlenek a munkafeltételek. Gyakran a legelemibb követelményeket sem teljesítik, ami feltétlenül összefügg a munkával. Gondolunk itt a szociális és higiéniai berendezések létesítésére, a gazdasági udvarokban utak építésére, a környezet rendezésére, munkaruhák és egyéb szükséges eszközök nyújtására a szövetkezeti tagoknak. Habár szövetkezeteink többsége gazdasagilag elég erős, sok helyen nem használják ki az előbb említett célokra tartalékolt összegeket. A szövetkezetek vezetőinek tudatosítaniuk kell, hogy a jó munkafeltételek a termelésfejlesztés elválaszthatatlan részét képezik és a munkakörnyezet állandó javítása elsősorban a mezőgazdasági üzemek érdeke. A kezdeményezés ösztönzésére az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága együttműködve a Mezőgazdasági Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottságával hosszúlejáratú szocialista versenyt írt ki, amely éppen az előbbi hiányosságok felszámolását igyekszik meggyorsítani. (eá) FÓLIÁSA munkásosztály vezető pártjának a hatalom átvétele után, sokszor szinte lehetetlennek látszó feladatokat kellett megoldania. Így volt ez akkor Is, amikor lehetővé vált a magyar nyelvű újságok kiadása. Ezt a hírt kitörő örömmel üdvözöltük, s méltattuk pártunk helyes nemzetiségi politikáját. Persze volt egy nagy bökkenő. Honnan szerezni a rendszerhez hű, toliforgatáshoz értő embereket? — A dolgozó nép fiai közül — adták ki pártunk vezetői a jelszót. S valóban így történt. Az esztergapad, az eke szarva mellől, és'sok 'más munkahelyről válogatták össze azokat, akik a lapok megindulása után néhány sorban hírt, tudósítást küldtek a szerkesztőségekbe. Az Újságíró-keresők így jutottak el a trsticei (nádszegi) szövetkezet kertészetébe és győzték meg a kertészt, Sándor Gábort a foltozó suszter hét fiának egyikét, hogy legyen a Szabad Földműves munkatársa. Kötélnek állt, mint sokan mások, s bizony az előzőtől jóval kisebb keresetért kellett törnie a fejét, járnia az országot. Az évek során Sándor elvtársnak sok hasznos szakmai cikke, riportja jelent meg lapunk hasábjain, és tarka írásaival is sokszor tette színesebbé az Újságot. A szakmellékletet olvasók különösen jól ismerték nevét, átgondolt tanácsait, cikkeit. De nemcsak az írott sorokon keresztül próbált utat mutatni, hanem személyesen is eljárt a mezőgazdasági üzemekbe, érvelt, vitatkozott, tanácsot adott, s közben tanult, igyekezett meglátni minden újat. Az utóbbi években a fóliás rendszerű zöldségtermesztés lett a hob-, byja. Az úttörőket sorra járta, s a tapasztalatokat népszerűsítette. Szerelmese lett az Uj módszernek. Először saját kertjében próbálkozott sikeresen. A faluban sokan követték a kiskertészkedők szervezetének az elnökét és egyre több helyütt fehérlettek a kertekben a fólia-házak. A szemfüles újságírót azonban nem elégítette ki az egy-két „sátorban“ való termesztés. Sok töprengés után úgy döntött, leteszi a tollat, visszatér szövetkezetük kertészetébe és megpróbálkozik a nagyüzemi fóliás zöldségtermesztéssel. Tavaly létesítették az első „fóliavárost“ az efsz kertészetében s próbálkoztak fektetett fóliás módszerrel paradicsomot és paprikát termeszteni. Minden kezdet nehéz. Nem volt ez másképp Trsttcén sem. A helyzetet még nehezítette a mostoha időjárás. De mind ettől eltekintve sikeresen indultak s a község lakosai az eísz zöldségboltjában már korán vásárolhattak primőrárut, s adhattak gyermekeiknek dús C- vitamin tartalmú zöldséget. Ahogy falvaink épülnek, bővülnek, a „fólíaváros“ is tovább terjeszkedik. Ez szükségszerű. Egyre több zöldséget fogyaszt a lakosság, a földalap pedig évről-évre kevesebb. De a közösnek sem mindegy, mit hoz egy hektár föld. Sándor Gábor a főkertész váltig állítja, hogy a fóliaházakban egy négyzetméternyi területről 30—50 korona értékű zöldséget lehet eladni. Természetesen csak úgy, ha szakszerű az irányítás és szorgalmasak, odaadók a dolgozók. Mikor az új termelési módszerről van szó, sokat kell forgatni a szakirodalmat. A főkertész szereti tanulmányozni a különféle új módszereket, s meglátogatni a „fóliás“ kollégáit. Résztvesz a szakemberek összejövetelein, előadásokat tart, meggyőz másokat a fólia alatti zöldségtermesztés gazdaságosságáról és sokféle előnyéről. Még az esetleges kudarcok, gáucsoskodások sem tántorítják meg hitében az úttörő szakembert. Sándor Gábor fiatalos lendülettel végzi munkáját. Pedig már neki Is őszre jár az idő, egyre deresebb az üstöké. Nem csoda, nem volt sima az életútja, és e hónap 24-én már átlépi az ötödik X határát. A jelentős évforduló alkalmából szerkesztőségi kollektívánk — és bizonyára sok olvasónk nevében — gratulálunk volt munkatársunknak, erőt, jó egészséget kívánunk, hogy az elkövetkező években valóra válthassa elképzeléseit, s minél több ízletes, friss zöldséget varázsoljon elő a mindent adó földből. TÖTH DEZSŐ MESTER ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! __év___ épiH s& Garammenti falucska. Hajdanában a feudális nagybirtokok részét képezte. A lakosság mezőgazdaságból élt, s él ma is. E település határa kizárólag szántó, s kilenc nagyobb birtokra oszlott. Ez a tagoltság még a második világháború után is látszott a falu képén. A mindössze tiz gazda közül háromnak volt közepes birtoka, a többiek 2—6 holdas törpebirtokosok voltak, akik földjeik megmunkálásán kívül a nagybirtokokon napszámmunkát Végeztek. A lakosság nem volt állandó; a gazdasági cselédek vándoroltak, ők voltak a legsorsüldözöttebbek, legkizsákmányoltabbak. Méláét (Málas) 1945. március 27-én szabadították fel a szovjet hadsereg csapatai. E felszabadító harcokban a román hadsereg katonái is résztvettek. A község felszabadításáért vívott ádáz harcokban 43 szovjet katona vesztette életét... A falu lakosai közül 12-en a fasizmus koncentrációs táboraiban lelték halálukat. ... Mivel a harcok elhúzódtak, az Iskolaépületben tábori kórházat rendeztek be. A lakosság készséges szolgálatot tanúsított; a férfjak élelmiszert, s egyéb anyagokat szállítottak a községbe, illetőleg a frontra. Rendfenntartó osztagok létesültek a férfiak soraiból; a nők pedig vállalták el kórház takarítását, a mosást, s a betegek élelmezését. 1945. április 17-én héttagU községi tanács alakult, amolv kezébe vette a falu irányítását. A kommunista párt Idők, sorsok, emberek helyi szervezete 1945. május 1-én alakult ; s ezzel egyidőben az önkéntes tüzoltócsoport is. Ugyancsak ez- idő tájt létesült a falu lakosai köréből a vadászcsoport. A háború utáni nyomott hangulatot még tetézte a nemzetiségi üldöztetés, Bár a helyi pártszervezet, a nemzeti bizottság, s a tanítók együttműködésével sikerült néhány színdarabot szlovákul és magyarul elöadatní az iskolai ifjúsággal, de a feszültség kötelékein ez mit sem lazított. Csak az 1948. Februári Győzelem oldotta fel — véglegesen — a mesterségesen szított nemzetiségi torzsalkodást. A Győzelmes Februárt köveiden alakult meg a női tanács. S a földreform során 196 személy jutott földhöz. Az Ujgazdák — volt zsellérek, cselédek — bizony igavonó és gazdasági felszerelés híján nehezen boldogultak. A tápanyagszegény földek silány termést adtak. Mivel a létfenntartást valamiképp biztosítani kellett, így a férfinép kenyérkereset után látott, s a földek művelése a nőkre, s gyermekekre maradt. Csak későbbi évek során kínálta fel segítségét a gép- és traktorállomás. Ám a keskeny földeken a gépek is nehezen boldogultak. Addig tanakodtak, vitatkoztak, mígnem szövetkezetét alakítottak. Gazdasági épületeket építettek a közös állatállomány számára, gépeket vásároltak, s a szorgos munka nyomán gyors fejlődésnek indult a szövetkezet. A jó gazdasági eredményekkel párhuzamosan gyarapodott a közös vagyon, s egyben a tagság jövedelme is. . Az utóbbi negyedszázad során eltűntek a volt cselédlakások, a roskadozó majorsági épületek, s helyükbe korszerű család! házak, hosszt! utcasorok épültek. Ma már minden lakos saját családi házzal rendelkezik. A 903 lélekszámú faluban ezidőszerint 27 autótulajdonost tartanak nyilván. Emellett azonban szellemi „táplálékáról“ is gondoskodik a lakosság: 162 napilapot, s 300 szaklapot, folyóiratot járat. Pénzét megbecsüli a málasi honpolgár — ezt a közel kétmillió korona takarékbetét Is bizonyítja. Az 1969—71. években portalanítottuk a falu közutait, s járdákat építettünk. Az efsz a múlt évben egy szociális épület építését kezdte meg, 550 ezer korona költségráfordítással, amelyet az idén átadnak rendeltetésének. A közeljövőben szövetkezeti lakásokat építenek a fiatal házaspárok részére, ilymódon nyújtva segítséget. A hnb 21 képviselője a szocialista társadalom és a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a lakossággal együttműködve a XIV. pártkongreszszus határozata, s a Nemzeti Front választási programja megvalósításán fáradozik. Dicséretes dolog, hogy a múlt évben 8240 társadalmi munkaórát dolgozott le, 103 ezer korona értékben — a környezetszépítés szakaszán. Autóbuszparkolót létesítettek, megjavították a buszvárót, rendbehozták a temetőt, ravatalozót építettek, stb. Felújították — a lakosság közmegelégedésére — a villanyhálózatot, s így megszűnt a hiányos áramszolgáltatás. Neonfény világít esténként. A választási program alapján a hnb az óvoda egésznapos üzemelését terFény és hang. vezi. A legkiemelkedőbb akció: a kultűrház építésének megkezdése, — ez év elején —, több mint egymillió korona ráfordítással. Felépítéséhez a lakosság társadalmi munkával, az efsz pedig 200 ezer koronával járul hozzá. örvendetes tény az is, hogy a Jednota már megkezdte egy korszerű élelmiszerüzlet és vendéglátó építését, több mint másfél millió korona költségráfordítással. Valószínű, még ez év végén elkészül. Épül-szépül falunk. Mindezért a nagy fejlődésért, a jómódú, kulturált életért hálával adózunk a hős szovjet népnek — felszabadítóinknak —, valamint a CSKP-nak, amely 1948. győzelmes februárjában a nép kezébe adta saját sorsa irányítását; a munkásosztálynak a belső reakció felett aratott győzelmét a földművesbizottságok kemény helytállása, szívós harca is elősegítette. A porbasújtott, letiport nép végül felemelkedett. Soha többé nem teszi nyakát járomba! Emberi méltóságában naggyá, alkotóvá, a szocializmus rendíthetetlen építőjévé vált ez a dolgos nép, s megvédi vívmányait! 0BERT JÄNOS, Málaí (Málas) A Jur prl Bratislave-i Efsz zár** számadó közgyűlésén Holzhäuser Vojtech efsz-elnök ünnepi beszédében kiemelte a CSKP támogatásával alakuló füldművesbizottságok jelentőségét, amelyek hathatósan támogatták 1948-ban a 6 mezőgazdasági törvényjavaslat elfogadását, valamint ezek közvetlen szerepét a februári eseményekben. Megemlékezett a földmüvesbizottságok 1948. februári prágai kongresszusáról — amelyen hatezer küldött vett részt —, továbbá a Vencel-téri nagygyűlésről, amelyen az ország minden részéből 150 ezer földműves vett részt. Csakis a Februári Győzelem tette lehetővé — hangsúlyozta az efszelnök —• a második földreform végrehajtását, miután az országgyűlés a hat mezőgazdasági törvényjavaslatot elfogadta, köztük módosítva az első földreform-törvényt, úgy ahogy azt a füldművesbizottságok 1948. februári kongresszusa követelte. Miért éppen a Jur pri Bratíslave-i Efszről írunk mnst? Mert másfél évtizeddel ezelőtt kapta meg a „Feb-Méltók a megtisztel« cinre ruári Győzelem Efsz-e“ titulust. S az ünnepi zárszámadó közgyűlést épp ezen a jubileumi évfordulón tartották. Bebizonyították a szövetkezet tagjai serény munkájukkal — az 1988—89-es válságos években sem hagyva magukat félrevezetni, — hogy méltók e megtisztelő cimre. Ez a szövetkezet 877 hektáros, s taglétszáma 277, melyből 190 nő és 87 a férfi. Fő termelési profilja a szőlőtermesztés: a 245 hektárnyi szőlőből 144 ha már termő. Kučera Juraj mérnök, üzemgazdász beszámolójából kiviláglott, a tagság rendkívüli erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a bruttotermelést 102, az árutermelést pedig 112 százalékra teljesítette a szövetkezet. Így válhatott lehetővé, hogy a különféle alapok feltöltése után még 27 korona jutott munkaegységenként — részesedés címén. A tagokról való szociális-kulturális gondoskodásnál kimutatható, csak néhány lényt említsünk: míg 1970-ben 108 ezer, tavalyelőtt már 127 ezer, $ a múlt évben pedig 271 ezer koronát fordítottak a fizetett szabadságra. A szövetkezet 40 tagja vett részt tavaly egy dunai társasutazáson az Amúr hajóval, egészen a Fekete-tengerig. Mik a terveik? Mazal Ladislav vezető-üzemgazdász szavai szerint a szövetkezet az árutermelésre helyezi majd a fő figyelmet, betartva a gazdaságosság elveit, jobban kihasználva az álló- és forgóeszközöket, csökkentve a termelés önköltségeit, s hatékonyabbá téve az irányítást. Erre elengedhetetlenül szükség van, ha a tervezett 16,6 millió korona bevétellel találkozni akarnak. Az idén újabb 10 hektárnyi szőlőt telepítenek, folytaják a szőlőkben я már megkezdett talajjavítást, s rendezik a gazdasági udvart. A termelési feladatokon kívül a társadalmi és szociális feladatokról sem feledkeznek meg. A társadalmi tevékenység tervét a következő közgyűlésükön vitatják meg és hagyják jóvá. Dióhéjban arról, mit is tartalmaz ez a terv? Főleg a szövetkezetben dotgozó asszonyok problémáit igyekeznek majd megoldani. E feladatok közé tartozik a lakosságszolgáltatás megjavítása, valamint a ószövetséggel és az iskolával történő szorosabb együttműködés. S természetesen gondoskodniuk kell a rászoruló tagok gyógyfürdői beutalásáról, az üdültetésekről. Különös figyelmet akarnak fordítani a szövetkezet fiataljaira, hiszen a fiatal nemzedéknek kell a nyugalomba vonulók helyébe lépni. Ezért a fiatal házaspárok részére lakóházak építését tervezik, s általában jobb. kedvezőbb munkakörülmények megteremtésén fáradoznak. Az ünnepi közgyűlés befejezése elolt került sor 1(1 nyugalomba vonuló efsz-tag érdemdús munkásságának erkölcsi elismerésére, akik meghatottan vélték át a szövetkezet vezetőitől a díszoklevelet. S hadd legyen méltó befejezés: a szövetkezet tagjai a múlt évi — az árútermelésre, valamint a munka- és életkörnyezet javítására irányuló — kötelezettségvállalásukat (405 ezer korona érték!) 204 ezer koronával túlteljesítették. (jpj
