Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

1973. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES Napirenden a tejtermelési problémák megoldása Az elmúlt év gazdálkodásának eredménymutatóit elemezve megálla­píthatjuk, hogy az előző évhez viszo­nyítva a mezőgazdasági termelés 3,6 százalékkal, a piaci termelés pedig 7,1 százalékkal növekedett Szlovákiá­ban. Mindez annak ellenére, hogy je­lentős veszteségeink voltak a gabona­betakarításnál, kevesebb zöldség és gyümölcs termett stb. Az állattenyész­tés terén szintén voltak kiemelkedő és kevésbé jó eredmények. Igaz, nem a megkívánt ütemben, de gyarapodott a szarvasmarha-állomány, állandósult a sertések átlagszáma. A takarmány­alap eddiginél jobb hasznosításával sikerült növelni az állatok termelé­kenységét, túlteljesíteni a vágómar­ha, a sertés- és baromfihús, valamint a tojás szerződéses eladási tervét. Tejből 2,5 százalékkal vásároltunk fel többet mezőgazdasági üzemeink­től, mint amennyit az eredeti terv előirányzott. Amint azt a fentiekben is említet­tük, a szarvasmarha-állomány növelé­se nem érte el a megkívánt mértéket. Ezért ebben az évben az állattenyész­tés terén az a legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a szarvasmarha-állo­mány, s ezen belül a tehénállomány tervszerinti növelését. Az elmúlt év­hez viszonyíítva 1,3 százalékkal kell növelni Szlovákiában a tehenek szá­mát, ami lényegében nem is olyan nagy feladat, hiszen a múlt évben be­fedeztetett üszők idén nagyban hoz­zájárulnak az ezirányú célkitűzések valóra váltásához. A múlt évben túl­teljesítettük a tejfelvásárlás országos tervét, de ez még nem jelenti azt, hogy e téren minden rendben van. Egyes járásokban ugyanis csak nagy erőfeszítések árán sikerült úgy-ahogy biztosítani a tej évi eladási tervének teljesítését. Ezt elsősorban azok az üzemek idézték elő, melyek nem for­dítottak kellő gondot a tejtermelésre és az ezirányú fejlődés helyett pan­gást, sőt némely esetben jelentős visszaesést mutattak ki. A lemaradozó üzemekben a járási mezőgazdasági igazgatóságok szakembereinek hatha­tós segítségével olyan intézkedéseket kell főganatosítani, melyek hozzájá­rulnak az állománynövelési és tejter­melési eredmények érdemleges javu­lásához. JOBB IS LEHETETT VOLNA! A komárími járás mezőgazdasági igazgatósága által irányított mező­gazdasági üzemek a múlt évben 101 százalékra teljesítették a tejeladás tervét. Jobb eredményt is elérhettek volna, ha minden üzemben kellő gon­dot fordítanak a tejtermelésben mu­tatkozó problémák azonnali megoldá­sára. Így azonban egyes mezőgazda­sági üzemekben — főleg az utolsó dekádokban — döcögött a tervtelje­sítés. A legnagyobb hiányosságok a komárnoi, chotíni, Dolný Peter-i stb. szövetkezetben voltak. Ez utóbbi szö­vetkezetben pl. 530 literrel, vagyis 2953-ról 2423 literre csökkent az el­múlt évben a fejősök átlagos tejhasz­nossága, minek következtében 463 ezer korona értékű tejmennyiséggel maradtak adósak 1972-ben. A járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnökével, P o 11 á к János elv­társsal folytatott beszélgetésünk so­rán megtudtuk, hogy a szarvasmarha­állomány létszámnövelése kellő üte­mének biztosítása több éve problémát okoz a komárnoi járásban. A múlt évi kimutatások szerint mindössze 47 szarvasmarha — ebből 19 a fejős — jutott 100 hektár földterületre. Az 19S8-as valósághoz viszonyítva ez ugyan 9,2 százalékkal jobb eredmény, de még mindig kicsi az állatsűrűség. A hasznosság fokozásában már jobb eredményeket értek el. Ezerkilenc­­százhatvannyolcban 2645, a múlt év­ben viszont 3050 liter volt a tehenen­ként! évi tejhasznosság járási átlaga. A piaci termelés ugyanebben az idő­szakban 2342 literről 2848 literre, vagyis 33 %-kal növekedett. Mindezt a takarmányok jobb kihasználásával, az állatok hasznosságának fokozásá­val és a belüzemi tejfogyasztás lénye­ges csökkentésével sikerült elérniük. Az igazgatóság által irányított mező­­gazdasági üzemek 1972-ben 9,8 millió literrel több tejet értékesítettek, mint 1968-ban. ÜJ EV — IGÉNYESEBB FELADATOK Az 1973-as esztendő ismét nagy, az eddiginél igényesebb feladatok elé állítja a járás mezőgazdasági dolgo­zóit, üzemeit. A távlati termelésfej­lesztési terv szerint a járásban beha­tóan kell foglalkozni a szarvasmarha­program megoldásával, az állatsűrű­ség növelésével és a hasznosság fo­kozásával. Egyszóval mennyiségi és minőségi javulást kell eszközölni a marhatartásban, tejtermelésben. Ho­gyan fogtak hozzá ezen feladatok tel­jesítéséhez? A kérdésre Pollák mér­nök adta meg a választ. — Számításaink szerint a járási mezőgazdasági igazgatóság által irá­nyított üzemekben idén mintegy 3500 üsző borjazik meg. Ha ebből leszá­mítjuk a kiselejtezett fejősök pótlá­sára szükséges egyedek számát, ak­kor kiderül, hogy további mintegy 500 üsző járáson kívüli beszerzése után eredeti terveinknek megfelelően 1200 darabbal növelhetjük a tehén­­állomány létszámát. Ez annál is in­kább fontos feladat, mivel idén közel 3 millió literrel több tejet (összesen 42 milliót) kell értékesíteniük mező­gazdasági üzemeinknek. Az 500 üsző beszerzését illetőleg már tettünk kü­lönböző lépéseket, de ezidáig vajmi kevés eredménnyel. Ez lényegében érthető is, hiszen országszerte az ál­lomány növelését szorgalmazzák az üzemek, s így nagyon kevés, vagy csak kishasznosságú egyedek kerül­nek eladásra. A LEHETŐSÉGEK TÖKÉLETESEBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT A mezőgazdasági igazgatóság fele­lős vezetői úgy tervezik, hogy idén a jmi által irányított ' üzemekben 14,6 ezerre növelik a fejősök évi átlagál­lományát. Ebben az esetben mintegy 45,5 millió liter tejet kell a járásban kiprodukálni ahhoz, hogy a 8 %-ra tervezett belüzemi fogyasztás leszá­mítása után maradék nélkül teljesít­hessék eladási kötelezettségüket. Ez átszámítva annyit jelent, hogy a múlt évben kimutatott 3050 litrről 3100 liter fölé kell emelniük az egyeden­kénti átlagos tejhasznosságot. — Járásunk egyes mezőgazdasági üzemeiben már a négyezer literes át­lagos tejelékenységnél járnak, mások viszont alig érik el a 2,5 ezer litert. Ez is azt igazolja, vannak még tarta­lékaink, lehetőségeink, s ezért telje­síthetőnek tartom a kitűzött felada­tot — mondta Pollák elvtárs. — Per­sze nagyobb gondot kell fordítani a takarmányozási technológia korszerű­sítésére, a hasznosság állandó foko­zására. A komárnoi járásban jelenleg 9 uni­verzális szárítót tartanak nyílván. Ezek a szárítók nagy segítséget nyújtanak a gabona és a kukorica szárításánál, lehetővé teszik a betakarítás korsze­rű gépesítését. Fő jelentőségük azon­ban abban rejlik, hogy jó minőségű heredarát és lisztet bocsátanak az üzemek rendelkezésére. A korábban etetett hereszénának mindössze 5— 6 % fehérjetartalma volt, a szárítók üzembe helyezésével nyert heredara viszont már 15—16 % fehérjetartal­mú. így az eddigi 360—420 kg helyett 1,2—1,3 ezer kg fehérjét nyernek egy egységnyi területről. Ez értékben ki­fejezve mintegy 10 ezer korona több­letjövedelmet jelent hektáronként, nem beszélve arról az értékről, ami a jobb hasznosítás, az állatok terme­lékenységének növekedése révén mu­tatkozik. Ezen tényeket szem előtt tartva az ötéves tervidőszak végéig 15—16-ra szeretnék növelni a járás területén üzemelő univerzális szárítók számát. Ha ezt sikerül elérniük, akkor 1975- ben már 30—35 vagon heredarát tud­nak kitermelni naponta a járás állat­­tenyésztői számára. Alaposan áttanulmányoztam az idei kimutatásokat is. Vannak olyan mező­­gazdasági üzemek, melyek az első két hónapban 8—9 literes egyedenkénti és napi eladási átlagot mutattak ki, míg másból az 5—6 liternél tartanak. Igaz, a járási átlag 7,1 liter, de az említett adatok is igazolják, vannak még lehetőségek a tejtermelés foko­zására. Persze az üzemek vezetőinek és maguknak az állattenyésztési dol­gozóknak is felelősségteljesebben kell viszonyulniuk az említett problémák­hoz. Ez főleg azokra az üzemekre vo­natkozik, amelyek a múlt évhez ha­sonlóan ismét lemaradoznak az élen­járó, illetve az átlagos eredményeket felmutató gazdaságok mögött. Tény, hogv a termelési feltételek nem min­denhol azonosak, de a ma élenjáró mezőgazdasági üzemeknek is el kel­lett egyszer valahol kezdeni. Nekik sikerült, miért ne sikerülhetne má­soknak is?! KÄDEK GÁBOR A búza kőüszögje (Tilletia caries) valamennyi üszög közül a legvesze­delmesebb. Romlott halra emlékeztető szaga miatt büdös üszögnek is neve­zik. A fertőzött növény bujábban nő, sötétebb zöld színű. Kikalászolás után fordítani arra, hogy a fertőzött táb­lákon ne jusson sok „puffancs“ a tar­lóra. Az arató-cséplőgépeket pelyva­gyűjtővel járatjuk, s felfogjuk a puf­fancsokat. Üszögös búzát ne enged­jünk át a gép toklászolóján, kalász­­vágóján, mert így kevesebb puffancs törik össze, kevesebb spóra jut a bú­zaszemekre, a szalmára és a tarlóra. Ilyen esetben a szelelőket is szaksze­rűen kell beállítani. A búza kőüszögje főleg a tavaszi fajtákat támadja meg. Kiváltképpen a A BÚZA KŐÜSZÖGJE arról ismerhető fel a megtámadott növény, hogy a szétálló pelyvalevelek és toklászok nem fedik teljesen a fe­kete, kenőcsszerű anyaggal telt, söté­tebb színű puffadt szemeket, vagyis az „üszögpuffancsokat“. A kalász bor­zas. A búza kőüszög kártételének meg­előzése, fertőzésének leküzdése érde­kében kötelező a vetőmag csávázása, amit Agronal H (200 g/100 kg vető­mag) és Agrostan N (200 ml/100 kg vetőmag) készítményekkel végeznek. Csávázás előtt feltétlenül ki kell tisz­títani a vetőmagot. Aratáskor különös figyelmet kell nedves, tömődött és nitrogéndús (is­tállótrágyázás, pillangósok után) ta­lajba vetett tavaszi búzákat károsítja. Leginkább a későn vetett őszi és ko­rán vetett tavaszi búzát támadja meg. A mély és sűrű vetés is segíti a kő­üszög fellépését. A vetés előtt adott szuperfoszfátnak fertőzéscsökkentő hatása van. Az ábrán a búza kőüszögjének kór­képe látható: egészséges (balra) és fertőzött búzakalász. A beteg kalász pelyvalevelei a duzzadt, spóraporral telt szemek miatt jobban szétállnak; a kalász borzas. VANEK ARANKA, mérnök m IlmlMllill Trf!:»IKlÜ KV.<WA im íáqáJ^ôt Hatsoros rotációs kultivátor A felvételen látható 6 KRX 1 jelzésű hatsoros rotációs kultivá­tor sorközi talajművelésre szolgál. A 450 mm sortávolságra vetett cukorrépa, takarmányrépa, mag­növény vagy magra termesztett takarmányok esetében egyaránt kitűnően üzemeltethető. Működte­tését a kultivációs kivitelezésű 3011-es traktorral lehet megvaló­sítani, mivel ezen erőgépek hid­raulikusan kezelhető liárompont­­függesztéssel is fel vannak sze­reli«. A kultivátor lényegében 7 dol­gozó egységgel van ellátva, s így lehetőség nyílik a nyomtávval azo­nos sorok tökéletes megművelésé­re is, ahol többnyire eltérés mu­tatkozik már a vetés idején. A dolgozó egységek mindegyike 8 késsel van ellátva, amelyek a gép haladásával azonos irányban fo­rognak. Minden dolgozó egység védőfedéllel van felszerelve, mely csúszótalppal követi a talaj egye­netlenségeit, s ilymódon állandó­sítva van a gép munkamélysége. A 3030 mm hosszú, 2870 mm széles és 580 kg tömegű munka­gép vontatási sebessége 12 km/óra, munka közbeni haladási sebessége pedig 6 km/óra. Sarabolás közben a dolgozó korongok 340 fordulatot tesznek percenként. A talajműve­lés mélysége 2—6 cm között mo­zoghat. A gép óránkénti átlagtel­jesítménye 1,2 hektár. A 6 KRX 1 rotációs kultivátor a jiőíni Agrostroj legmodernebb ter­mékei közé tartozik. Kép és szöveg: —dek— Hidraulikus traktor A Carron Hydraulics, Mitchelston, Kirkcaldy skót cég új hidrau­likus motort fejlesztett ki, mely állítólag jól bevált a mindennapi gyakorlatban. A hagyományos Ford traktorok hátsó meghajtással rendelkeznek, de mind a négy kerék meghajtható. Ezért csupán né­hány alkatrészt kell kicserélni az első futóművűn, hogy létrehozzák az új típusú traktort. Az új hidraulikus motor tömege mindössze 28 kg. A meghajtás egyszerű vezetéken keresztül történik, amely az erőgép hidraulikus rendszerére van rákapcsolva. Ezen vezetékek eltávolítása után az erőgép visszanyeri eredeti változatát, típusát. Main és érelnnszesedes A bratislavai Népélelmezési Ku­tatóintézet biokémiai osztályán tengerimalacokkal végzett kísérle­tek folyamán felfedezték a C-vita­­min eddig ismeretlen biokémiai funkcióját. A tudósok rájöttek, hogy ez a vitamin meggyorsítja a koleszterin epesavvá történő átala­kulását. Krónikus C-vitaminhiány esetén a tengerimalacok vérében és né­hány fontos szervében koleszterin gyűlik fel. A felhalmozódott ko­leszterin e lösegíti az erek elme­­szesedését. A nagy mennyiségben adagolt C-vitamin meggyorsítja я koleszterin oxidációt, epesavvá válását, valamint az epesav kivá­lasztását a szervezetben. Ilyen mó­don lassítani lehet az állat érel­meszesedésének kialakulását. Rejtett C-vitaminhiányban szen­vedő embereken végzett vizsgála­tok azt mutatták, hogy az állat­kísérletekben nyert tapasztalatok és eredmények az emberre is al­kalmazhatók. A tudományos dolgo­zók a vizsgálatokhoz a korszerű rádioizotóp-technikát alkalmazták. (Technický týdeník) EwnufifflKämk a világ mezőgazdaságban э|с Hidrosztatikus kombájn. A FAHR- M 1600-as típust 240 lóerős Diesel-motor hajtja. A hidrosztati­kus erőátvitel kiküszöböli a sebes­ségváltást. Az új kombájn átlagos munkasebessége 6 km/óra. A maxi­mális szemveszteség 1,5 százalék. э(с Üj rotációs kasza. Rövidebb száradási idő érhető el a nemrég kifejlesztett új angol rotációs ka­szával. Az egyelőre ellenőrzési stádiumban lévő gépekkel a levá­gott növényzet jobb, lazább terí­tését lehet biztosítani, mint az eddig alkalmazott kaszáknál. >jc Gépesített fejeskáposzta-be­­takarítás. Az újonnan kifejlesztett fejeskáposzta - betakarító gép mű­ködési elve: a két lejtősen elhe­lyezett, egymással szemben forgó csiga megfogja a káposztafejeket és kihúzza a talajból az egész nö­vényt. A káposztafejet a kiemelés után vágják le a törzsről. A gépen ülő három segédmunkás a tiszto­gatás és az osztályozás feladatát végzi. A betakaritógép tartályának űrtartalma 3300 liter. э(с: Precíziós műtrágyaszóró. E- zen új műtrágyaszóró segítségével reggel is el lehet végezni a sor­trágyázást, függetlenül attól, mi­lyen nedves a növényzet. A pneu­matikusan működő szórófejek köz­vetlenül a talajfelszín fölött halad­nak, s megkímélik a levélzetet. A nyolcsoros kivitelben készült gép munkaszélessége 5,60 m-től 7,20 méterig állítható. * Üj kombájn a rizstermelők számára. A MASSEY—FERGUSON cég új MF 520 típusú rizskom­bájnja a gyakorlatias kísérletek során jól megbirkózott a rizs be­takarításának ismert két fő prob­lémájával, a laza talajszerkezettel és a termény okozta fokozott ko­pással. A kombinált járószerkezetű gép lánctalpainak szélessége 660 mm, a gumiabroncsok mérete 9,5/9-24. э|е Lengő altalajlazító. A traktor teljesítményleadó tengelyéről haj­tott lazítótestek négyütemű rend­szerben végeznek lengést és 60 cm mélységig lazítják és szellőztetik a talajt. э(с Betakarítógép ribizlitermesz­­töknek. Jól bevált a tartós üzemi kísérletek során az angol gyárt­­máilyú feketeribizli betakarító gép, s ezért a közeljövőben elkez­dik annak sorozatgyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents