Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-17 / 11. szám
1973. március 17. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A SZOVJET FALU MA ÉS HOLNAP Milyen lesz az 1973-as év? „Hagyjuk a természetet természetnek és dolgozzunk, mivel az időjárás viszontagságaival szemben a legjobb fegyver az, ha elérjük a gazdálkodás legmagasabb színvonalát“ — mondta Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának moszkvai ünnepségén. Az SZKP főtitkárának ez a kijelentése napjainkban vezérgondolattá vált a szovjet sajtóban, a kolhozokban és a szovhozokban az elmúlt év mezőgazdasági eredményeinek jelenleg folyó megtárgyalásakor és elemzésekor. Ha olyan időpontban, amikor a naptár szerint tél van és a Szovjetunió európai részének északi területein az erdőkben gombák nőnek (ami egy évszázad alatt ha egyszer előfordul) és Moszkva az új esztendőt hó nélkül köszönti, az ilyen jelenségek arra engednek következtetni, hogy a természet a földműveseket nem kecsegteti jó terméseredmények elérésének reményével az 1973-as évben. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által jóváhagyott állami terv azonban kitűzte a gabonatermés mennyiségének az előző évhez viszonyított lényegesebb növelése szükségességét. Milyen reális, tárgyilagos feltételek tették lehetővé, hogy az idei évre a gabona betakarítandó termésmennyiségét mégis 197,4 millió tonnában állapítsák meg? A legtekintélyesebb szakemberek számításai szerint a kellő nedvességgel rendelkező körzetekben (s ilyennek a gabonával rendszerint bevetett 122 millió hektárból csupán 45 millió hektár tekinthető) hektáronként legalább 30 mázsás átlaghozamot lehet elérni. A fennmaradó 77 millió hektárról jelenleg. 8—10 mázsát, a legkedvezőb esztendőkben átlagosan 15 mázsát takarítanak be. „A természeti adottságok helyes kihasználása mellett még a leggyengébb esztendőkben is körülbelül 196 millió mázsa gabonát lehet betakarítani“, — jelentette ki nemrég V. Pannyikov, az Össz-szövetségí Mezőgazdaságtudományi Akadémia alelnöke. „Hogy az ilyen gabona-termésmennyiség betakarítása valóság legyen, feltétlenül további beruházásokra és a gazdaságok anyagi-műszaki ellátottságának növelésére lesz szükség.“ A Szovjetunió 1973-as népgazdaságfejlesztési tervében gondoltak az ilyen beruházásokra. Az e célokra megszabott állami hozzájárulás összege eléri a 16,4 milliárd rubelt, ami 11,7 százalékkal több, mint az elmúlt évben volt. Ebben az esztendőben a mezőgazdasági beruházások az ország történetében eddig a legmagasabb összeget teszik ki, hiszen a kolhozok saját beruházásaival együtt 25 milliárd rubelt jelentenek. Az elmúlt év eredményeinek ellemzése azt mutatja, hogy a gazdálkodás és a növénytermesztés színvonalának növelése jelenti a leghatásosabb fegyvert a szárazság, az aszály elleni harcban. Kibővülnek a gazdaságok termelési tapasztalatai, és ezek a gazdaságok ma már 100—150 százalékkal nagyobb hektárhozamokat érnek el, mint amilyen az egyes járások, illetve körzetek termésátlaga. Ez azt jelenti, hogy e téren még mindig akadnak tartalékok. A növénytermesztők összszövetségi versenye, amelyet a kubányi földművesek kezdeményezésére hívtak életre és amely versenyt az SZKP Központi Bizottsága, valamint a szovjet kormány is támogatja, bizonyára elősegíti kiaknázni a növénytermesztés potenciális lehetőségeit, még akkor is, ha ebben az évben zordabb éghajlati feltételek mellett az időjárás nem is kedvez majd különösen a földműveseknek. Tartalékokkal rendelkezik az állattenyésztés is. E téren a tartalékok legfontosabb tényezője a megművelt legelők, a szántóföldi rétek területének kibővítése és a betakarított szénamennyiség növelése. Az idei évben 957 ezer hektáron kell új szántóföldi legelőket létesíteni és 421 ezer hektáron öntözéses legelőgazdálkodást vezetnek be. Amint ismeretes a mezőgazdaságra fordított állami beruházás egyharmada a melioráció, a talajjavítás céljait szolgálja. A meliorációs beavatkozással feljavított talaj területe a Szovjetunió szántóterületének hat százalékát teszi ki, amelyről azonban a növényi termékek mennyiségének 20 százalékát takarítják be. Ez a terület az idén 701 ezer hektár öntözött és 911 ezer hektár lecsapolt szántóterülettel bővül. Amint az előbbiekből kitűnik az 1973-as állami terv számadatait konkrét tények és kellő gyakorlati intézkedések támasztják alá, olyan intézkedések, amelyek a kolhozok és a szovhozók anyagi-műszaki alapjának további megszilárdulását segítik elő. (APN) A sörárpa termesztésének módszertana (Folytatás a 3. oldalról.) az Avadex BVV helyett Carbyne vagy Bídisín készítményt kell használni. Ezen készítményeket csak nyolc nappal a boronázás, illetve hengerezés után szabad applikálni. A különböző vegyszerek és azok használatának hogyanja a „Növényvédelem metodikájáéban lett ismertetve. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg a betakarítás és az azt követő terménykezelés folyamán károsították meg sok helyen a sörárpát. Ezért ezen kérdésekre is nagyobb gondot kell fordítani a jövőben, mert éppen a sörárpa az a termék, melynek minőségére a legnagyobb figyelem összpontsul a világpiacokon, s csakis ló minőségű sörárpával és egyéb termékekkel újíthatjuk fel és tarthatjuk meg a világpiacokon ezidáig betöltött jelentős szerepünket. Tab. 1. Az egyes fajták 34-os magoszlása a termeld körzetekben 1975-ig Körzet Nvugat-Szlovákia Közép-Szlovákia Kelet-Szlovákla Kerület I. ' IT. III. I. II. III,—IV. I. II. III.—IV. SZSZK Dvoran 25 30 85 Denár 15 10 15 Topas 15 5 — Valtický, Sladar, Jantár 10 — 5 Diamant és az új rövídszárú fajták 35 55 15 50 35 55 40 40 55 44 10 10 15 15 15 15 IS 10 5 — 10 10 — 8 > 30 50 30 35 35 30 35 I.= kukorlcatermö, II. = répatermö, II.= burgonyatermö, IV.= hegyi termökörzet. Nitrogénadagok N kg/ha nagysága az egyes termelő körzetek ban Tab. 2. Talaj Istállótrágyával és nagyobb N-adagokkal trágyázott kapások után Istállótrágyával és Gabona után nagyobb N-adagokkal trágyázott kapások után Gabona után Diamant típusú, alacsonyszárú fajták Dvoran, Denár típusú, magesszáró fejték Kukorica- és répatermö körzetben Könnyebb és középnehéz talajon Nehéz talajon 30—50 30-tg 40—80 25—40 40-ig 25-ig S0—50 30-lg Burgonyatermö körzetekben, hegyi és hegyvidéki üzemekben Könnyebb és közápnehéz talajokon 40—60 50—70 30—50 40—80 Nehéz talajokon 40-ig 50-ig 30-lg 40-lg Hírek a Szovjetunióból HDTÖ-FÜTÖ FALELEMEK Fűtésre vagy hűtésre egyaránt kitűnően használható a Szovjetunió Krizsanovszkljról elnevezett energetikai Intézetében kifejlesztett újfajta falelem. Működése arra épül, hogy a villamos áram egy termoelemen áthaladva hőt fejleszt vagy hőt von el — attól függően, hogy melyik irányban halad át a termoelemen. Hűtöüzemben a falelem és a környezet és a környezet közötti hőmérséklet 10—15 fokot, fütö-üzeraben pedig 70—80 fokot érhet el. íSZAPVULKANOK ATLASZA Az Azerbajdzsán SZSZK neves tudósainak sokéves munkája eredményeként Bakuban nemrégiben megjelent Azerbajdzsán iszapvulkánjainak atlasza. A világ geológiai szakirodalmában mindeddig egyedülálló mű jelentős segítséget nyújt majd a földgázt és kőolajat kutató geológusok munkájához. Egyedül a Kaukázus délkeleti térségében mintegy 15 ezer négyzetkilométernyi területen működnek iszapvulkánok. Az általuk kivetett anyag (vulkániszap-breccsa) mennyiségét 100—110 milliárd köbméternyire becsülik —, ebből a menynyiségböl sok-sok sziget, zátony formálódott ki a Kaszpi-tengerben. Tudományos szempontból fontos feladat felderíteni az iszapvulkángázok keletkezését. összetételét és mennyiségét. Az azerbajdzsán kutatóit megállapításai szerint az iszapvulkángázok főként metánból állnak. Ennek részaránya 83— 95 százalék között váltakozik, a nehéz szénhidrogének részaránya csupán 2—3 százalék. VILLAMOS FOG VIZSGALAT Már századunk eleje óta kísérleteznek vele, hogy a villamos áramot a fogbetegségek felismerésére, megállapítására hasznosítsák. Minthogy a kemény fogszövet különböző vastagságú, ugyanaz a villamos inger minőségileg különböző ellenreakciót vált ki. 1945 után sikerült L. R. Rubin professzornak, a moszkvai fogászati intézet tanárának hatásos módszert kidolgoznia a fogbetegségek korai felfedezésére a fogak egyenáramú ingerlése révén. Ezzel az eljárással nagy pontossággal megállapíthatták a fogbél reakcióját. Az utóbbi években nagy erőket összpontosítottak a félvezető elemeket tartalmazó villamos fogdiagnosztlkai berendezések kifejlesztésére. A Szovjetunió fogászati kutatóintézetében nemrégiben elkészült az új berendezés, amely 50 Hertz periódusé váltóárammal működik. Az a legfőbb előnye, hogy a váltóáram használata révén a feléra csökken a fogbél ingerküszöbé és segítségével pontosabban megfigyelhető a fogbélben levő idegvégződések reakciója. A itárovoi (párkányi) körzetben komoly problémák voltak a szőlő feldolgozásával. A szőlőtermesztők nagy örömére végre Gbelcán (Kiihülkátnn) üzembe helyezték a minden Igényt kielégítő korszert! bnrözemet. Jaromtr Podhradský mérnök a tiálöfeldolgozé tizem vezetője ottjártunkknr elmondta, hogy egy idényben 750 vagon sztildt vásárolnak fal, ás 880—700 vagon nyersanyagból készítenek bort. Az áj idénybe már teljaa kapacitáasel indulnak. Balia felv, Nagv-Minia, a gépkocsik második legnagvoUi piaca Európában Nagy-Brttanniában Jelenleg nagyobb a kereslet a gépkocsik lránt, mint 1964 óta eddig bármikor. Éveken át az angol piacon egymilliónál kevesebb darabot adtak el évente, míg az idén a jelek szerint 1,65 millió autó talál gazdára. Ezzel Nagy-Brítannia a gépkocsieladásban Nyugat-Németország mögé Európában a második helyre zárkózott föl, megelőzve Franciaországot és Olaszországot. Egyidejűleg azonban kétszeresére nótt az import, úgy hogy az Idén augusztusban az újonnan regisztrált személyautók 23 százaléka importból származott, jelenleg az angolok több külföldi autót vásárolnak, mint a franciák, s csak alig valamivel kevesebbet, mint az olaszok. Ebben részint közrejátszott az is, hogy az angol gépkocsigyártők aránylag hosszabb idóre szállítják a megrendeléseket, mint külföldi versenytársaik. A sztrájkok miatt ugyanis az angol gépkocsiipar nem képes sem mennyiségileg, sem határidőre való szállítás tekintetében kielégíteni a belső és a külső keresletet. A „British Leyland“ konszern az utóbbi 12 hőnap alatt például 20 millió fontot veszített a sztrájkok miatt, ebből a Jaguár gyáregységben 4 millió fontot. így aztán, habár a nagy angol gépkocsigyárak közül csupán a „British Leyland“ működik jelenleg nyereséggel, a konszern 1971/ 1972. évi nyeresége e tervezett 32 millió font helyett csak 25 millió font volt. A befektetett tőkével arányosan azonban legalább 35 millió font nyereséget kellett volna elérnie.
