Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-17 / 11. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. március 17, 6 Új célok Ma már nem szorul bizonygatásra '6z a tény, bogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének legfontosabb előfeltételét nem az emberi munkaerő maximális kihasználása, hanem a munka- és a termelési folyamatok szüntelen korszerűsítése képezi. Megnyugtató és bíztató jelenség, hogy az egységes földmüvesszövetkezeteink döntő többsége a jövedelmének felosztásakor már gondol a holnapra is, vagyis egyik legfontosabb feladatának tartja a bővített újratermelés anyagi előfeltételeinek megteremtését. A šamoríni ezerháromszáznegyven hektáros efsz is azok közé a gazdaságok közé tartozik, amelyek időben felismerték azt, hogy az ésszerű beruházások fokozása nélkül lehetetlen a termelés növelése, valamint a munka- és a termelési folyamatok színvonalának emelése. A korszerű gépek egész sora, az állattenyésztési termelésük korszerűsített folyamata, valamint a növénytermesztés intenzitásának növekedését szolgáló öntözőrendszer és a százhúsz hektárra kiterjedő hígtrágyázás öntöző berendezés tanúskodik arról, hogy ebben a gazdaságban nem élték fel a jövedelmet. S azt, hogy ezek az ésszerű beruházások hogyan hatottak a termelés növekedésére, a munkatermelékenység és a dolgozók életszínvonalának emelkedésére, szemléltetően bizonyítja a fontosabb mutatók alakulásának összehasonlítása. Míg például 1967- ben, a korszerűsítési folyamat kibontakoztatásának első évében a mezőgazdasági nyerstermelésük csupán 15 millió 140 ezer koronát képviselt, addig 1972-ben 22 millió 68 ezer koronát. Rendkívül gyors fejlődésről tanúskodnak a gazdaság összvagyonának alakulását tükröző adatok is. 1967-ben az efsz összvagyona 27 millió 960 ezer koronát tett ki, ma pedig meghaladja a 42 millió koronának megfelelő értéket. S a szövetkezet tagjai, akik bizony a termelés korszerűsítése érdekében több éven keresztül, elégedettek voltak a személyi jövedelmük szűkre szabott mércéjével, éppen az ésszerű beruházások által növekvő munkatermelékenység következtében elérték azt, hogy kulturált munkafeltételek mellett ma már szép személyi jövedelmet is élveznek. Míg az aránylag nehéz és primitív munka- és termelési módszerek idején, vagyis 1967-ben egy állandó dolgozó évi jövedelme 21 ezer 600 korona volt, addig a múlt esztendőben már 27 ezer 800 koronát tett ki. A munkatermelékenység aránylag magas színvonaláról tanúskodik, hogy a szövetkezet kétszázhatvanhárom dolgozója a múlt esztendő folyamán több mint huszonkétmllliő koronának megfelelő értéket hozott létre, tehát, hogy egy állandó dolgozóra 86 ezer korona össztermelés jut. Kétségtelen, hogy a Šamoríni Efsz elért a fejlődésének egy olyan szakaszába, amikor a termelés növekedésével párhuzamosan a tagság élvezheti a sokévi helytállása gyümölcsét. Egyesült erővel A Samorlni (Somorjai) Efsz gazdasági helyzete arra utal, hogy itt sem a maradiság káros jelenségei, sem pedig a munkaerőhiány nem játszott szerepet abban, hogy a gazdaságfejlesztés távlati koncepciójának megvalósításához segítő társakat keressenek. S még az a megállapítás is elfogadható, hogy ez a szövetkezet még jó pár évig meg tudott volna állni a maga lábán is, mint méltó versenytársa a termelés növelését és korszerűsítését szorgalmazó példás mezőgazdasági üzemeknek. A šamoríniak azonban hosszú távlatokban gondolkoznak. S Így rájöttek arra, hogy az aránylag kis gazdaság csak korlátozott lehetőségeket nyújt a termelés szakszerű összpontosításának és szakosításának, tehát a termékmennyiség növelésének és a munkatermelékenység színvonala további emelkedésének. Ezért határoztak úgy, hogy egyesülnek a mlieőnoi (tejfalusi), a vojkaj (vajkai) és a báői (bacsfai) efsz-ekkel. Bíztató, hogy ezeknek a szövetkezeteknek az egyesülése mind a négy helyen kedvező fogadtatásra talált és bíznak abban, hogy közös erővel sikeresen megoldják a termelés további fejlesztésének és korszerűsítésének Igényes feladatait. Az egyesült szövetkezetnek, melynek földterülete hét község határára kiterjed a „Kék Duna“ Efsz nevet adták és székhelye a központi fekvésű Mliecnon (Tejf.alun) van. Lényegében ezzel az egyesüléssel egy Ideális nagygazdaság jött létre, amely a háromezerháromszáz hektárnyi földterületével jó előfeltétele a njezögazdaságl termelés céltudatos fejlesztésének. Rendkívüli jelentőséggel bír az a körülmény is, hogy a hét község: Mliečno, Vojka, Báč, Dobrohošť, Kyselica, Čilistov és Samorín fekvése miatt a szövetkezeti tagok többségének munkahelye közel van, továbbá az, hogy a termelés egyes ágazatait, az egyes községek sajátos viszonyainak megfelelően és termelési hagyományaikhoz igazodva lehet összpontosítani, tehát a szakosítást az említett tényezők alapján lehet majd megvalósítani. Az is pozitív vonása ennek az egyesülésnek, hogy az egyesült szövetkezetek mindegyike — nemcsak a šamoríni — rendelkezik valamilyen sajátos erényekkel és gazdaságilag minden tekintetben kiegyensúlyozott. S végül külön figyelmet érdemel az embereknek a munkához és a közös gazdasághoz való viszonya, ami megmutatkozik nemcsak a becsületes helytállásban, hanem abban is, hogy nyiltan feltárják a munkák menetét és a gazdaság fejlődését fékező fogyatékosságokat és keresik azok eltávolításának módját. Arról, hogy a nyíltság és az elmélyült felelősségtudat nagy erénye az egyesült szövetkezet tagságának, az évek folyamán minden községben meggyőződtünk, legutóbb azonban Šamormban, ahol olyan tárgyilagos — rossz indulatü személyeskedéstől mentes — vitát hallottunk, amely a szövetkezeti tagok együvé tartozásának tudatát és a fejlett közösségi szellemet tükrözte vissza. Kialakult a szövetkezet fejlesztésének koncepciója A tapasztalatok sokasága arra figyelmeztet, hogy a vezetők magatartásától, őszinteségétől és attól, hogy gazdaságfejlesztési elképzeléseik mennyire vannak összhangban a reális lehetőségekkel, valamint az egyesült szövetkezet különböző községekben élő tagságának elképzeléseivel és érdekeivel függ össze elsősorban is az, hogy a közös célokat mennyiben teszik magukévá az emberek. Mivel a „Kék Duna“ Efsz fejlesztésének Iránya általános egyetértéssel találkozott, így az ember arra a következtetésre jut, hogy az egyesült szövetkezet nem régen választott vezető dolgozói jól viszonyulnak a tagsághoz és az előterjesztett gazdaságfejlesztési tervük is bizalomkeltő. Pís László mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke, Fehér Károly alelnök, a központosított pártvezetőség elnöke, Kun István, a gazdaság főmérnöke és Mészáros György mérnök, főüzemgazdász — a vezetőség további tagjaival való egyetértésben — arra a következtésre jutott, hogy már most, tehát a kezdet kezdetén, a soronlévő termelési feladatok és szervezési intézkedések konkrét meghatározásával egyidöben, fontos körvonalazni a termelés összpontosításának és szakosításának, vagyis a gazdaság fejlesztésének távlati koncepcióját is. A gazdaság minimális programja — az összes adottságok és lehetőségek maximális kihasználása mellett — célul tűzte ki a gabonafélék és a szemeskukorica hektárhozamának reális növelését, a tej- és a hústermelés színvonalának emelését. Továbbá azt, hogy egy átlag dolgozó évi személyi jövedelme az idén elérje a 24 ezer 500 koronát. A gazdaság fejlesztésének távlati koncepciója — mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztési termelés szakaszán — figyelemre méltó szakosítással és összpontosításával számol. A növénytermesztésben döntő szerep jut a gabonának és a kukoricának, ami a szántóterület hatvanöt százalékát foglalja le. Ezeket követi majd a lucerna 450 hektárnyi területen egyrészt azért, hogy a növekvő szarvasmarha-állománynak a tejtermelési Igények teljesítéséhez jó takarmánya legyen, másrészt pedig azért, hogy a közel hatmillió korona beruházással épülő lucernaszárítőt gazdaságosan kihasználhassák. Az állattenyésztési termelésben a tej- és a sertéshústermelés kerül mindjobban előtérbe. A növénytermesztésben a šamoríni részleg speciális szerephez jut. Ide összpontosul az egyesített szövetkezet szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztése tekintettel arra, hogy ezen a termelési szakaszon a šamoríniaknak már figyelemre méltó tapasztalataik és eredményeik vannak. S mivel ez a termelési ágazat aránylag sok élő munkát Igényel, kevésbé munkaigényes növény, vagyis a kukorica termesztésére szakosítják ezt a részlelöl© get. A kukoricát mind szemre, mind pedig szilázsnak monokultúrában, vegyszeres kezelés és gépesített betakarítás mellett termelik. A további három részleg pedig a búza és az árpa, valamint ipari növények termesztésére lesz szakosítva. A meglévő gazdasági épületekből, mint az állattenyésztési termelés összpontosításának reális lehetőségeiből kiindulva, azzal számolnak, hogy Šamormban és Mliecnon fő termelési ágazat a tejtermelés, Vojkán, ahol a legeltetésre kedvező lehetőségek vannak, az üszőnevelés, míg Báčra a malacnevelés lesz összpontosítva. Egyedül a sertéshizlalás összpontosításával nem számolnak —- legalább is átmenetileg nem —, mert egyelőre gazdaságosabbnak tartják a meglévő és a felszabaduló istállók kihasználását a gazdaság minden részlegén. A géppark központi irányítás alatt lesz és szezonmunkák idején a gépek összpontosított, tehát tömeges „bevetésével“ számolnak. A gépek zavartalan üzemeltetésének biztosítása céljából, pedig a korszerűség követelményeinek megfelelő javítóműhelyt létesítenek Šamorínban, tehát oda összpontosítják az egyes községek javító műhelyeinek legkiválóbb' dolgozóit, szakembereit. Kétségtelen, hogy a szakosítással és összpontosítással, vagyis a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos igényes feladatok, szakértelemmel párosuló példás helytállást igényelnek mind a vezető dolgozók, mind pedig a többi szövetkezeti tagok részéről. Ez az egyesült szövetkezet gazdagodásának és a tagság boldogulásának egyik legfontosabb előfeltétele. PATHÖ KÁROLY A. galántai járásban komoly егб” feszítések történnek a termelés koncentrációjára. A járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói a szakosítás szempontjából úgy termelési mint ekonómia! szempontból felméréseket végeztek és csak akkor kerül sor az egyesítésre, hogyha az előnyös a többtermelés, s a tagok szempontjából. Az előnyök elsősorban a mostovái (hidaskürti) körzetben mutatkoztak meg a legjobban, ezért 3000 hektáron, három szövetkezet földterületén megalakult „Vörös Csillag“ elnelegójabb vívmányait. A szakosítás kialakulásáról főleg Kubik István elvtárssal, a mostovái részleg vezetőjével beszélgettünk, aki már huszonkét éve szövetkezeti tag. Tehát nem mindegy számára, hogy milyen irányban terelődik a szövetkezet szekerének rúdja. Teljes felelősséggel jelentette ki, hogy szerinte nagyon jő lesz az egyesítés, mert például a növénytermesztést is a helyi viszonyoknak megfelelően szakosíthatják, és így a gépeket is jobban kihasználhatják. Idén természeteseit még csak az első lépéseket teszik Jói indul a „Vörös Csillag” vezéssel az egyesített szövetkezet. A központ Mostován lesz, ahol már megkezdték az új iroda és szociális létesítmény építését. Malzsenicky Géza elvtárs az új ökonómus elmondotta, hogy a bérezés olyan módszer alapján történik, hugy lehetőleg egyforma munkáért egyforma fizetéshez jussanak a tagok. Ugyanis arról van szó, hogy a fokozatos szakositás következtében egyes csoportok olyan termelési ágakban dolgoznak majd, amelyek kevesebb hasznot hoznak, viszont más csoportok jövedelmezőbb munkahelyeken akkor is nagyobb tiszta hasznot érnének el, lia kevesebbet termelnének. Vonatkozik ez főleg a tehéntenyésztésben és a sertéstenyésztésben dolgozókra. Viszont ha az egyes csoportok kimagasló termelési eredményeket érnek el, akkor év közben vagy az év végén csúcsprémiumban részesülnek. Az ökonómus szerint ezzel a bérpolitikával akarják megőrizni az új szövetkezet tagságának egységét. Az ökonömus alapos számításokat végzett és úgy véli, hogy a szakositás, az összes termelési tartalékok felhasználása, és az ésszerűbb termelés következtében lényegesen csökken az önköltség. Az irodai munkaerőt például négy személlyel csökkentik, ugyanakkor sokkal áttekinthetőbb könyvelési módszert vezetnek be, felhasználva a tudomány és technika meg a szakosítás felé, de a technikai növényeket máris két gazdaságban összpontosítják. A cukorrépa termesztés zöme Mostován lesz, a dohánytermesztés pedig Čierný Brod-on (Vízkeleten) és Mostován honosodik meg. De az elkövetkező években más növények koncentrációjára is sor kerül. A beszélgetésekből lassan elénk tárul egy sokat Ígérő, közös gazdaság szakosításának kibontakozása. Az új vezetőség, amelyben arányosan képviselve vannak a volt efsz-ek tagjai, Horváth István elvtárssal az élen olyan távlatokat tűzött ki, hogyha azokat sikerül megvalósítani, akkor a Vörös Csillag országos méretben is a legbelterjesebben gazdálkodó közös gazdaságok közé tartozik majd. Erre feljogosítják őket az eddig elért nem mindennapi eredmények. A tervek szerint korszerűsítik a régi épületeket is, és a termelés szükségleteinek megfelelően használják ki azokat. De már tervbe vették egy új 5000 férőhelyes korszerű sertésül építését is. A libatenyésztés továbbra is Mostován marad, mert hagyományai vannak. Jól indul tehéi. a mostovái Vörös Csillag egyesített efsz és példát mutat a járás többi mezőgazdasági dolgozóinak is. Olyan efsz-ek keltek egybe, amelyek már a múlt évben is a legjobbak közé tartoztak a galantai járásban. BÁLLÁ JÖZSEF Szorgalmasan dolgosak, a várt eredmény mégis elmaradt Nem megszokott hangulatban zajlott le Vinica (Ipolynyékl községben a szövetkezet évzáró gyűlése. Nem csoda, hiszen annak ellenére, hogy a tagság egész évben szorgalommal végezte munkáját, Molnár Imre elnök mégsem számolhatott be olyan jő eredményről, mint a korábbi években. Az ok minden tag előtt ismert, ilyen kegyetlen időjárásra évek óta nem volt példa. A szövetkezet nem tartozik a járás legjobbjai közé, de kimagasló eredményeivel mindig az élenjárók között foglalt helyet. A jó eredmények érdekében tavaly is megtettek mindent, a várt eredmény mégis elmaradt. A növénytermesztésben a mérleghiány 1 millió 086 ezer koronára becsülhető. Ezt pedig egy jó alapokkal rendelkező gazdaság is észreveszi. Majd kárpótol a szőlő — gondolták, — ám a baj nem jár egyedül. A szőlőtermés ugyan jó volt, s az előirányzott tervet túl is teljesítették, dehát a minőség nem érte el a kívánt szintet. Ennek következtében a tervezettnél 270 ezer koronával kaptak kevesebbet. Szerencse, hogy a növénytermesztés mérleghiányát az állattenyésztés részben enyhítette. Főleg a baromfitenyésztés, mely eddig is számos elismerést kapott az illetékesektől. Ám ez nem is csoda, hiszen a tojástermelést korszerű körülmények közt végzik. A több mint 40 ezer tyúk évi hozama egyedenként 239 tojás. Ez olyan eredmény, amelyre joggal büszke lehet a tagság és Greňo György alelnök a baromfitenyésztés irányítója, így nem meglepő, hogy a 8 millió 300 ezer tojást előirányzó évi tervet több mint 900 ezerrel túlteljesítették. Dehát nem a véletlen műve, hogy a jövőben a tojók számát 65 ezerre bővítik. Ehhez megteremtették a kedvező feltételeket. Az egyik mélyalmos tojóházat ugyanis közel 4 millió korona költséggel ketrecrendszerre építették át. így annak befogadó képessége a korábbi hatról, 26 ezerre nőtt. Emellett a Leklinc-farmon lévő baromfitelepet 709 ezer koronás költséggel korszerűsítették. A szövetkezet „gyengéje“ évek óta a szarvasmarhatenyésztés volt. Sajnálatosan gyenge eredményt értek el a tejtermelésben. Az 1972-es esztendőben ezen a szakaszon is örvendetes változásra került sor. A szövetkezet vezetősége , szorgalmának meglett az eredménye. A tejhozamot tehenenként az előző évekhez viszonyítva 391 literrel növelték, s 1972-ben egy tehéntől átlagosan 3049 liter tejet fejtek. Idén 3300 liter tejet szeretnének elérni tehenenként. Kitűzött tervük megvalósításának érdekében külföldön beszereztek 77 fekete-tarka vemhes üszőt, melyek gondozására nagy gondot fordítanak. Lukács Ferenc zootechnikus örömére azonban nemcsak a tejtermelés, hanem a hústermelés is lényegesen javult. A hízómarháknál a napi 95 dekás súlygyarapodás helyett 99 dekát értek el. A szövetkezet a beruházásokra előirányzott összeget teljes mértékben kimerítette. Annak ellenére, hogy a gazdasági telep teljesen korszerű, mégis közel 5 millió koronát fordítottak különféle beruházásokra. Gazdagabbá, szebbé igyekeznek tenni a munkakörnyezetet. Ebben a tekintetben ösztönzőleg hat az emberekre, hogy megnyerték a járási szervek által meghirdetett üzemszépítésl versenyt is, s így jelentős pénzeszközhöz jutottak, melyet a gazdasági telep további szépítésére szándékoznak fordítani. A mostoha esztendő nem kedvetlenítette el a szövetkezet tagjait. A gazdaságban három szocialista munkabrigádot alakítottak. Az egyiket a gépjárműhely dolgozói, a másik kettőt pedig az állattenyésztés dolgozói hozták létre. A brigádok munkája minden bizonnyal jelentős mértékben növelni fogja a gazdaság további eredményeit, azaz hatással lesz a többi dolgozókra is. A munkakedv fokozása céljából úgy döntöttek, hogy a jövőben az a dolgozó, aki 15 éve a közös gazdaságban dolgozik, 5000 korona hűségpótlékot kap. A családiház építéséhez — abban az esetben ha a család mindkét tagja (férj és feleség) a közös gazdaságban dolgozik — 12 ezer koronával járul hozzá a szövetkezet. Hasznos javaslatot tett a munkatermelékenység fokozására a magyarországi Érsekcsanád község termelőszövetkezetének pártelnöke azzal, hogy a két mezőgazdasági üzem az eredmények fokozása érdekében folytasson egymással szocialista munkaversenyt. Ez a baráti tsz, mely 60 milllió forint vagyonnal rendelkezik méltó versenytársa ösztönzője új nagyszerű eredmények elősegítöje lehet a vinícai szövetkezetnek. Az évzáró közgyűlés „Február megteremtette a szocialista mezőgazdasági nagytermelés alapfait“ jelszó jegyében zajlott le, Ennek szellemében zajlottak le a felszólalások, születtek nagyon ésszerű javaslatok. A Győzelmes Február lesz egyik ösztönzője a kitűzött célok megvalósításának, s kovácsa az elmúlt kevésbé eredményes év után a sikeresebb gazdasági évnek. BÖJTÖS JÁNOS
