Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-17 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. március Vf. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Női szemmel a nők egvenjoqűsaoarel Immár hagyomány, hogy a Nemzetközi Nőnap táján mérlegeljük a *zo­­cialista feltételeink között elért sikereinket, g kicsit a holnapba is nézünk. örömmel állapíthatjuk meg, szeretett hazánkban a nők egyenjogúságát nemcsak szocialista alkotmányunk rögzíti, hanem elvei a mindennapi életben meg is valósulnak. A kizsákmányolásmentes rendszerünk lehetővé teszi a nők széles tömegeinek bekapcsolódását a gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai életbe egyaránt. Ezért a nőnapi ünneplés egyben jő alkalom arra is, hogy a nők méltó társadalmi elismerésben részesül­jenek a szocializmus építése terén végzett hősies munkájukért. Ha néhány évre, vagy egy-másfél évtizedre visszapillantunk, megállapít­hatjuk, hogy a mezőgazdaságban bizony — a konzervatív életszemlélet következtében — nagyon nehezen érvényesültek a nők egyenjogúságának alapelvei. A földművesasszonyok — akik a legnehezebb mezőgazdasági munkát végezték, amellett a gyermeknevelés, a háztartás gondjai is reá­juk nehezedett — nem kapták meg a megérdemelt elismerést, társadalmi megbecsülést. A kommunista párt volt az egyedüli, amely megalakulásától fogva napirenden tartotta a nők felszabadítását és egyenjogúsítását a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden szakaszán. A CSKP irányí­tásával fokozatosan teremtődtek meg azok az előfeltételek, amelyek alap­ján megvalósulhatott az egyenjogúságunk, nyugodtan dolgozhatunk, műve­lődhetünk, kulturális életet élhetünk, a gyermeknevelés anyagi gondjaitól is mentesültünk, s különböző, fontos tisztségeket is betölthetünk a társa­dalmi élet bármely szakaszán. Tavaly a mezőgazdaság tervfeladatait — gazdasági és társadalmi téren — teljesítettük. Számos mezőgazdasági üzemben bölcsődét, óvodát, s egyéb szociális berendezéseket létesítettek. Oj üzletek nyíltak. Mosődák és egyéb szolgáltató üzemek létesültek. Mindezt lehetővé tették a jó gazda­sági eredmények, a tagok becsületes munkája, s nem utolsósorban a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége és a Szlovákiai Nők Szövetsége köz­ponti, járási szerveinek példás együttműködése. Mi nők is jelentősen hozzájárultunk a társadalmi élet konszolidálásához, a CSKP XIV. kong­resszusa határozatából adódó feladatok megvalósításához. Az idei Nemzetközi Nőnap hazánkban a Februári Győzelem 25. évfor­dulója, illetőleg a vietnami háború befejezésének jegyében zajlott le. Ezek az ünnepi rendezvények is jelentősen hozzájárultak a nők körében vég­zett politikai nevelőmunka elmélyítéséhez. Különösen jelentős asszonyaink részvétele azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyek a mezőgazdasági üzemekben hivatottak javítani a nők helyzetén, ösztönzik az efsz-ek vezetőit, hogy a helyi nemzeti bi­zottságokkal karöltve bölcsődéket, óvodákat létesítsenek, s lényegesen javuljon falvainknn az élelmiszerellátás, valamint emelkedjen a szolgál­tatások színvonala. Asszonyaink, lányaink tevékenyen résztvesznek a szocialista versenyek­ben, a szocialista brigádmozgalomban (a 230 szocialista brigád közül 83-at nők vezettek). A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének elsőrendű feladatai közé tartozik a szövetkezeti nők iránti gondoskodás szorgalmazása. Azon le­szünk. hogy évente necsak egyszer — március 8-án — beszéljünk asszo­nyaink problémáiról, hanem egész évben igyekezzünk munkájukat köny­­nyíteni, s ahol csak lehet, segíteni őket — a gyermeknevelésben, a szö­vetkezetben, a társadalmi tisztségben stb. egyaránt. NÉMETH ILONA, a Szövetk. Földm. Szövetsége KB tagja, Velká Рака (Nagypaka) btestestver mind a kettő A vozokanyi labdarúgók az elsők között szeretnének végezni. W ozokanyból és Tomasikovoból " (Vezekény és Tallós) egyesült „Haladás“ nevű szövetkezet új elnö­kétől Jankovícs Lászlótól érdeklődtem a falu sportélete és az együttműkö­dés felől. — Tudom, hogy hozzájárulunk anyagiakkal a tevékenységükhöz. Csakhogy én „újonc“ vagyok s nem tudnám pontosan megmondani, meny­nyivel. De ez ne okozzon gondot, rög­tön behívok néhány vezetőségi tagot a sportszervezetekből — állt rendel­kezésemre készséggel az elnök. Jó helyen kereskedtem a szövetke­zet irodájában, mert néhány perc múlva már beszélgethettem Molnár Jánossal, a vozokanyi sportszervezet elnökével, Énekes Dezső vezetőségi taggal és Rémay Jánossal, a tallósiak képviselőivel. ——— Lehet, jobban jártunk volna, ha a szövetkezet egyesülésekor a sport terén is „házasságot köt“ a két köz­ség, — jelentette ki Molnár elvtárs. — így két labdarúgópályát kellett rendbehozni, bekeríteni. Bizony ez sok pénzbe került, s még jó, hogy a szövetkezet itt is, ott is segített. A két község alig két kilométernyi­re van egymástól. Így az egyesítés nem okozott volna különösebb gon­dot. Viszont holt biztos, ha a két fa­luból a legjobb labdarúgók egy csa­patban rúgnák a „bőrt“ már maga­sabb osztályban játszanának. Vozokanyn jelenleg mind a két csa­pat a járási bajnokság harmadik osz­tályában játszik. Az „ifik“ az őszi bajnoki forduló során gyengébben szerepeltek, mint az első csapat, bár a táblázaton mindkét gárda a 8. he­lyen végzett. Tavaly asztaliteniszben is sikeresen szerepeltek a fiatalok. Sajnos az idén a száj- és körömfájás miatt elmaradt a sportvetélkedő. Most már lehetőség nyílott a sakkozásra is, mert Szilveszter napján átadták ren­deltetésének a tágas ifjúsági klubot. A szövetkezet a kevésbé kihasznált dohányszárítót ajándékozta klub lé­tesítése céljából, az ifjúsági szerve­zetnek. A falu fiataljai lázas szorga­lommal láttak hozzá az épület rend­­behozatalához és barátságos otthont teremtettek, ahova szívesen járnak esténként szórakozni, művelődni. — A legnagyobb gondot a játéko­sok szállítási költsége okozza — em­líti az elnök. — Igaz, a nemzeti bi­zottság hozzájárul az ezirányú kiadá­sokhoz. De azért mégis sok tenniva­lót adott a jármű rendelése, fizetése. Most ennek véget vetünk. Vettünk egy kiselejtezett autóbuszt, s a falu­ban lévő szakemberekkel azon dol­gozunk, azt hozzuk rendbe. Persze ez is belekerül jónéhány ezresbe, s sze­retnénk, ha a szövetkezet is hozzá­járulna, megvenné az üléseket. Ha majd rendben lesz a busz, ők is fel­használhatják kirándulásokra, tanul­­mányutakra. Szarka Árpádhoz, a közös ökonó­­musához intéződtek ezek a szavak: — Kéretik, adatik — hangzott a bíztató válasz. — De ezt előbb meg kell tanácskozni a vezetőséggel. — Ha meglesz a saját autóbuszunk, nagy gondot tudunk a hátunk mögött — folytatja az elnök. — De még a szomszéd falusiaknak is sokat jelent­het. Ugyanis a sorsolást rendszerint úgy ejtik meg, hogy ha mi idegenben játszunk, ők otthon szerepelnek és fordítva. Ez bizonyos szempontból előnyös a látogatottsággal kapcsolat­ban is. Most azonban másként is az lesz, mert ha igénylik, a mi autóbu­szunkkal megoldhatják a játékosaik utazását. — Azért, hogy a labdarúgásban ri­válisok vagyunk — szől közbe Rémay Károly, a tallósi vezetőségi tag — ezt az okos elképzelést csak örömmel nyugtázhatjuk. — Az önök csapata hogy szerepelt ősszel? — érdeklődtem Rémay sport­­társtól. — Nincs mit dicsekedni. Az őszi fordulóban az „A“ csapat az utolsó előtti helyen telelt. Az ifjúsági gárda is csak 7 pontot gyűjtött. — Más sportágakban nem tevékeny­kednek? — Volt egy jó képességű női labda­rúgócsapatunk. Sajnos, nem sokáig örülhettünk neki. A nézeteltérések, lábtörés, no meg néhánynak „bekötöt­ték a fejét“ s máris szétesett a csa­pat. Talán az ökölvívással dicseked­hetünk. A fiúk rendszeresen edzenek, a tréner Galántáról jár hozzánk. — A tomašlkovoiakhoz nem mos­tohábbak, mint a helybeliekhez? — Nincs különbség — vág közbe az ökonőmus. — Egyforma édesgyerek mind a kettő. Az „édes gyerekek“ sem hálátla­nok. A tomašikovoi részlegen a spor­tolók tavaly több mint 500 órát dol­goztak le a szövetkezetben. A vozo­­kanyiak sem húzódoznak, ha sürgős munkák esetén segítségül hívják őket. A sporttevékenység, a labdarúgó­­pályák bekerítése, rendebentartása, az edzők honorálása, a játékvezetők díjazása, útiköltségek jelentős ösz­­szegbe kerülnek évente. Ezt a mérkő­zéseken beszedett néhány száz koro­nából sehogyan nem tudnák fedezni. Jől jön hát a szövetkezet és a hnb se­gítsége, amely a sportszervezet irá­nyítói szerint még több is lehetne. Persze, azt nehéz megállapítani, mi a kevés, mi a sok. Egy viszont tény: ebben az egyesült szövetkezetben is sokat tesznek, hogy a fiataloknak sportolási lehetőséget teremtsenek. Most már a labdarúgókon a sor. A fel­készülést idejében megkezdték, jó erőnlétben várják a rajtot. Ha ez si­kerül és a tavaszi idény alatt rend­szeresen járnak az edzésekre. TÓTH DEZSŐ ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉ llimlo élet a múlt romjain Negyedszázaddal ezelőtt Szlovákia elmaradott agrárország volt, s ipara jelentéktelen. Manapság viszont fej­lett ipart és mezőgazdaságot tudha­tunk magunkénak. E hatalmas fejlő­dés kiemelte évszázados elmaradott­ságából a falvakat is, amelyek szinte a felismerhetetlenségig megváltoztak, új arcot öltöttek. Szülőfalum Pláátovce [Palást) mind szociális, mind kulturális téren szem­léltető példa erre. Még ma is áll benne az a kastély, amelyet délről nagy kert, északról meg nyomorúsá­gos cselédházak öveztek. Ma ezen ódon épületek helyén gyönyörű egy- és kétszintes családíházak találhatók. S a kastélyban foglal helyet a könyvtár, a népművészeti szoba [ez utóbbit később múzeummá szeretnék bővíteni), ideiglenesen itt van az óvoda, addig, amíg az új, 90 férőhe­lyes, korszerű gyermeknapköziotthon elkészül. A szociális helyzet lényeges javulá­sát nagyszerűen példázza az új csalá­­diház-építkezés, az autótulajdonosok száma. Míg 25 évvel ezelőtt 4—5 csa­lád is lakott egy udvarban, sőt egy szobában két család Is szorongott; ma már a cigány származású állam­polgárok is — akikről köztudott, hogy a múlt rendszerben nagyrészt koldu­lással kényszerültek a létminimumot biztosítani — saját lakóházakkal ren­delkeznek. Persze, becsületesen dol­goznak, s nagyszerűen beilleszkednek a faluközösségbe! Több mint féls2áz már a személyautó. A második világ­háború előtt nagyon kevés gyerek járt rendszeresen iskolába, ezek kö­zül is kevesen járták ki a 8. elemit. Jelenleg viszont minden gyermek nyugodt körülmények között végez­heti el a kötelező 9 osztályt, s képes­ségeinek megfelelően továbbtanulhat. Hat évvel ezelőtt épült községünkben egy új kétemeletes iskola, korszerű laboratóriummal, tornateremmel, ebédlővel. Kulturális téren is sokat fejlődött ez a falu. Míg valaha a családban a biblia és az imakönyv jelentette a kultúrát, ma már csaknem minden család rendelkezik kis házikönyvtár­ral, s ezenkívül a diákok rendelkezé­sére áll az Iskolai könyvtár, a lakos­ság betűéhségét meg a falusi könyv­tár elégíti ki. S természetesen, a la­kosság művelődését segíti elő a tévé minden második családnál —, vala­mint a különféle újságok, folyóiratok, szaklapok. ^г/TiUS építis* Szocialista társadalmunk egyaránt gondoskodik a gyermekekről, a szü­lőkről és a nagyszülőkről, családi pótlék, szülési segély, szociális-, ille­tőleg nyugdljjáradék formájában. Napjainkban egyetlen 2—3 gyermekes családnak sem kelt attól rettegnie, hogy nélkülözés vár rá... (viszont a múltban nap mint nap szép számmal rótták a falu utcáit a kéregető koldu­sok). A gyermeknevelés és iskolázta­tás gondjaiból egyre többet vállal ma­gára szocialista államunk. Tehát a családtervezés, a családiházépítés egyaránt anyagilag ösztönzött az ál­lam részéről — a fiatal házaspárok­nak nem kell puszta kézzel nekivágni az életnek, a szülők valamelyikénél hosszú éveken át meghúzódni. Mind­ezért semmi mást nem vár szocialista társadalmi rendszerünk, csak becsü­letes, leliismeretes munkát. S ez alapvető honpolgári kötelessé­günk! GÄL MIKLÓS Az új kilencéves iskola. Korszerű, új vendéglőié. Győzelmes M serin... Dolgozó népünk életében a nagy változás 1948-ban a diadalmas Feb­ruári Győzelemmel következett be. A hatalom a munkásosztály kezébe ke­rült. E győzelmes harc fő vezéralakja Klement Gottwald elvtárs, első mun­kás köztársasági elnök volt, aki a CSKP céltudatos politikájáért szállt síkra. Ebben a harcban a dolgozók többszázezres tömegei támogatták, köztük a földműves-bizottságok is, amelyek épp a párt földművespoliti­kájának megvalósítását segítették elő. Az emberek — városon és falun — újult erővel kezdtek hozzá az új tár­sadalmi rend építéséhez. Farná (Farnad) lakosai életében a második nagy mérföldkő az 1952. év volt, amikor megalakult a szövetke­zet. A közös gazdálkodás ellen hada­­kozök száma ekkor még igen nagy volt. A gazdálkodás új formája — a sok nehézség ellenére Is — eredmé­nyes volt. így már 1959-ben az utolsó mezsgyék is eltűntek a falu határá­ból ... Ma már 2280 hektáros a szö­vetkezet, s eredményes gazdálkodásá­ról nem csupán az oklevelek egész sora, hanem a tagok anyagi jóléte, kulturáltabb életkörülményei tanús­kodnak a leghívebben. A szövetkezet jól felszerelt gép­parkkal, s műhelyekkel rendelkezik. E gépek közé tartoznak a legmoder­nebb répa- és kukoricabetakarftó kombájnok. Az ílymódon felszabaduló munkaerőket más termelési ágazatok­ba csoportosították át. S a tagok munkakörülményeinek további javítá­sát szorgalmazzák. A javított, illetőleg átépített kultúr­­házban van a községi könyvtár, egy nagy terem, ahol a táncmulatságokat rendezik, valamint egy kisebb helyi­ség a tévé és a különböző társasjáté­kok részére, amelyek a lakosság mű­velődését, szórakozását szolgálják. A sárnak, pornak 1964-ben „üzen­tek hadat“. Ez a munka közel három évig tartott, majd ezt követte a házak elejének csinosítása, virágágyások létesítése. A járdaépítés befejezését a község elöljárói ez év végére Ígér­ték. Az utcákon higanygőzlámpák fé­nye világít esténként. Az elavult, korszerűtlen Iskola he­lyébe 1969-ben új, kétemeletes iskola épült, amely tizennégy tantermes. Itt, nagyon jől felszerelt szaktantermek­ben sajátíthatják el a szlovák- és ma­gyarajkú gyerekek a tudás alapjait. Tavaly két politechnikai szaktanterem épült a kézügyesség fejlesztésére. Ez­zel párhuzamosan korszerű tornate­rem és tanítói lakás épült. Két kor­szerű üzlet és vendéglátó került át­adásra, s 1970-ben jutott orvosi ren­delőhöz és gyógyszertárhoz a lakos­ság. \ Négy évvel ezelőtt épült a szolgál­tatások háza, amelyben helyet kapott a temetkezési vállalat, a borbély és fodrász, a rádió- és tévéjavító-részleg. S az utazók kényelmét szolgálja a buszváró, kisebb büfével. A múlt évben a falu fiataljai ifjú­sági klubot kaptak. Számítva a személygépkocsik és egyéb motoros járművek szüntelen gyarapodásával, egy korszerű autó­javító üzem építését kezdték meg, amely körülbelül a következő év első felében kerül átadásra. Igen jelentős gyermekvédelmi in­tézmény építésével is számolnak, a­­melyre mintegy 3,5 millió koronát fordítanak, s számottevő lesz a lakos­ság hozzájárulása — társadalmi mun­kával. Még két fontos feladat vár megoldásra: a ravatalozó felépítése, valamint a családlház-építés kérdése. Ez utóbb íesetében sajnos, a kérvé­nyezők igényelnek csak csekély ré­szét lehet klelgítení, mivel a limit nagyon kicsi. Ezt a kérdést pedig va­lamiképp meg kellene oldani...! Ez a 2300 lélekszámú község csakis a szocialista rendszer segítségével ér­hette el a felsorolt eredményeket, s válthatja valóra a legközelebbi évek célkitűzéseit. Garai Ferenc, V. Ludince (Nagyölved)

Next

/
Thumbnails
Contents