Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-17 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1973. március 17. A BiiniBsniizgalnm kiváló személyiségeire emlékezünk Marx Károly, amikor barátjával és harcostársával, Engels Frigyes­sel együtt megírta a Kommunista Kiáltványt, a kommunizmus még csak „kísérteiként“ járta be Euró­pát. Ma pedig már nincs a világ­nak olyan szeglete, ahol ne lenne a kommunizmus elméletének híve, pártolója és pártja, sőt több mint a föld egyharmadán, köztük ha­zánkban is a marxizmus elmélete alapján épül az új, szocialista tár­sadalmi rend. Marx a Kommunista Kiáltvány­ban és az eddigi társadalmak ta­nulmányozása és bírálata alapján, eljutott addig a következtetésig, hogy korunkban, a kapitalizmus korában, egyedül a proletariátus a valóban forradalmi osztály, a­­melynek történelmi hivatása a tő­kés társadalmi rend megdöntése, és az új szocialista társadalmi rend megteremtése. Életművének jelentősége felmér­hetetlen. A forradalmi cselekvés és a tudományos gondolkodás gi­gásza volt. Elsőként tárta fel azt a tényt, hogy az anyagi létfenntar­tási eszközök termelése a gazda­sági termelési viszonyok az az alap, amely a történelem fejlődés­menetét, a társadalom szerkezetét és ideológiáját meghatározza. Marx volt az, aki tudományos elemzés alá vette a tőkés terme­lési módot, és kimutatta annak mozgástörvényeit, szükségszerű pusztulását, ö volt az, aki a prole­tariátusban nemcsak a szenvedők, a megalázottak és kizsákmányol­tak osztályát ismerte fel, hanem a kapitalizmus sírásóját és a holnap győzőinek osztályát. A nagy forradalmár annak a célnak szentelte életét, hogy a történelem fejlődésének szükség­szerűségeit tudományos érvekkel bizonyítja. Nincs olyan ága a tár­sadalomtudománynak, melyekben Marx újat ne alkotott volna. Marx a kiváló tudós és gyakor­lati forradalmár nagyszerű egyéni­ség volt. Küzdelmes élete, kiváló jelleme és tulajdonságai példamu­tatók a későbbi korok emberei számára. A tudományos kommu­nizmus megteremtőjét ezelőtt 90 évvel, március 14-én kísérték utol­só útjára a londoni Highgate-i te­metőben. ★ Hetven évvel később, 1953-ban ugyanazon a napon, mint Marx Károlyt, ragadta el a halál a marxizmus-leninizmus hű tanítvá­nyát, gyakorlati folytatóját, Kle­ment Gottwald elvtársat. A csehszlovák munkásosztály kiemelkedő egyénisége élete egész tevékenységét a proletariátus fel­szabadításának szentelte. 1929 óta állt a kommunista párt élén, s több esztendőn keresztül részt­­vett a Komintern munkájában is. A burzsoá köztársaságban, mint parlamenti képviselő kérlelhetett len harcot folytatott a dolgozó nép elnyomóival szemben, és minden erejével igyekezett megakadályoz­ni a fasizmus előretörését. A fel­­szabadulás után a gottwaldi veze­tés vitte győzelemre a proletariá­tus diktatúráját, a hatalom teljes átvételét. Utána Klement Gottwald lett az első kommunista köztársa­sági elnök Csehszlovákiában, amely tisztséget hirtelen bekövetkezett haláláig töltött be. A csehszlovák munkásosztály hű fiának, vezérének neve és műve, hasonlóan, mint a tudományos kommunizmus megalapítójáé, szá­zadokon át élni fog. —tt— fk pártszervezetek évzáró gyűlései ** már lassan minden járásban befejeződnek. A nagyjelentőségű számvetések a kommunisták magas­fokú aktivitásáról tanúskodtak. Ezt tapasztaltam többek között a Rimav­ská Sobota-i (rimaszombati) járásban is. Rövid beszámolómban a Vőelincei (méhi) Egységes Földművesszövetke­zet mellett működű üzemi pártszerve­zet igen jó légkörben lezajlott évzáró gyűléséről számolok be. Varga elvtárs, a pártszervezet elnö­ke elmondotta, hogy a párttagok min­den erejükkel hozzájárultak a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredő feladatok megvalósításához. Ezt bizonyítja például az is, hogy a ve­zetőségi gyűléseken száz százalékos, a tizenkét taggyűlésen pedig 92 szá­zalékos volt a részvétel. Amint a be­számolóból kitűnt, a veterán kommu­nisták, többek között Hók József és Szívók József elvtárs, jó példát mu­tárhozamot értek el. Kukoricából 45 mázsát terveztek májusi morzsolt ál­lapotban. de ezzel szemben 55 mázsát gyűjtöttek be hektáronként. A cukor­répa hektárhozama 418 mázsa volt. A sertéshús eladási tervét 91 száza­lékra teljesítették, a marhahúsét vi­szont 127 százalékra. Summa summá­­rum. az évi bevételi tervet 102 száza­lékra teljesítették. Az eredményeket azonban kisebbítette, hogy állatok vásárlására 218, takarmány vásárlá­sára 363, alkatrész vásárlására pedig 94 ezer koronát kellett fordítaniuk. Ha ezeken a szakaszokon csökkent­hették volna a kiadásokat, a pénzügyi gazdálkodás még jobb lett volna. Az évzáró gyűlés beszámolója igen nagy figyelmet szentelt a párttagság eszmei-politikai nevelésére. Az elnök megemlítette, hogy a vezetőség tuda­tában van annak, hogy a XIV. kong­resszus határozatait csakis kellő poli­tikai és szaktudással felvértezett ta-FoMik a kommunisták aktivitása A külföldi piacokon is keresettek személvgépkocsijaiÉ Az utóbbi időben egyre több jó hírt hallunk a csehszlovák SKODA személygépkocsikról. Tény, hogy autógyárunk dolgozóinak több újítással sikerült a gépkocsik minőségét Javítani. A szocialista országokba 53 600, a tőkés országokba pedig 34 000 Skoda gépkocsit exportáltunk. A Német Demokratikus Köztársaság 15 ezer, Jugoszlávia pedig 15 ezer autót vásá­rolt tőlünk a Motokov Csehszlovák Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. Sikereinket bizonyítja, hogy még olyan államokban Is adtunk el személy­autókat, ahol igen erős a konkurrencia, mert nagyon fejlett autóiparra! rendelkeznek. Ezek közül megemlíthetjük Nagy-Britanniát, ahova 8300 autót adtunk el, de Franciaországba 6700, a Német Szövetségi Köztársa­ságba 4300, Olaszországba pedig 2600 autót exportáltunk. A kezdeti sikertelenségek után tehát a csehszlovák autógyártás világ­szerte egyre nagyobb teret hódit. tattak a fiatal párttagok előtt. Egy­részt az aktivitás annak is köszönhe­tő, hogy a pártszervezet vezetősége rendszeresen ellenőrizte, hogy ki hányszor vett részt a taggyűlésen, és ha valaki távolmaradt, a többiek előtt kellett megindokolnia. Az üzemi pártszervezet nagy figyel­met szentelt a párt vezető szerepének érvényesítésére úgy a termelési fel­adatok biztosításában, mint a falu fejlődésének előmozdításában. A ve­zetőség a párttagokat konkrét felada­tokkal bízta meg és azoknak a telje­sítéséről a taggyűléseken kellett be­számolniuk. A párttagok nemcsak az időszerű feladatokat biztosították, ha­nem emellett küzdöttek azért is, hogy a párt politikájának megfelelően a többtermelés érdekében koncentrál­ják a termelést. Munkájukat siker ko­ronázta. Jó agitáciús és meggyőző munka, valamint alapos előkészítő elemzés után négy falu egyesült, hogy a jövőben jobban kihasználhassák a földalapot és a szakosítás megvalósí­tásával az eddiginél lényegesen töb­bet termelhessenek. A pártszervezet most minden erejét arra összponto­sítja, hogy a politikai és szakkáderek aktivizálásával, valamint az összes tartalékok felhasználásával bizonyít­sa, hogy az egyesítés helyes volt, és az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben bontakozik ki az új üzemegység­ben a nagyUzemi termelés. A pártszervezet elnöke kitért az el­ért termelési eredményekre is. A szö­vetkezet a kedvezőtlen Időjárás elle­nére is elég szép sikereket ért el a növénytermesztésben. Búzából 34. ár­pából 32, rozsból pedig 31 mázás hek­gokkal valósíthatja meg. Ebből kiin­dulva példásan szervezték meg a pártoktatást. Hárman a marxista­­leninista esti egyetemet látogatják, de a pártszervezet többi tagjai is rendszeresen járnak az alapfokú pártoktatási körbe. A látogatottság 95 százalékos. Az előadásokat rend­szeresen megtartják, azonban nagy hiba, hogy a kör tagjai nem veszik ki teljes mértékben részüket a vitából. A beszámolót élénk vita követte és a felszólalók főleg a párt vezető sze­repének további elmélyítését, vala­mint a fiatalság aktivizálását szor­galmazták. Az évzáró gyűlés határo­zata szerint idén legalább négy fiatal SZISZ-tagot kell felvenni tagjelöltnek. De az ifjúságot a tömegszervezetekbe és a termelési munka minden szaka­szán igyekeznek aktivizálni. A hatá­rozat hangsúlyozza, hogy a kommu­nistáknak még nagyobb odaadással és igényességgel kell küzdeni a CSKP KB határozataiból eredő feladatok telje­sítéséért. Erre minden lehetőség meg­van, mert az új vezetőség az eddigi­nél még nagyobb mértékben aktivi­zálja majd a párttagokat, hogy azok a párton kívülieket még jobb munká­ra serkentsék. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban nagyon sok hasonló alkotó szellemű évzáró párlgyfilés zajlott le, amelyeken a párttagok konkrét fel­adatot kaptak az elkövetkező időszak­ra. hogy ilymódon minden párttag tudja, hogy milyen részt kell vállal­nia azokból az országos méretű ter­vekből, amelyeket az 1973-as évben meg kell valósftani. PÉK VENDEL Európa Kunságának kérdőjelei A múlt év végén ét az új év elején nagy optimizmussal tekintettünk a helsinki előkészítő tárgyalások elé. Az impozáns megnyitó, az első napok nyájas diplomáciai bókjai a világ köz­véleménye előtt olyan színben tüntet­ték fel a helyzetei, mintha tényleg megtört volna a jég és a népek köze­ledésére igazén optimális lehetőségek nyíltak. Igaz, már az a tény, hogy Európa közüs asztalhoz ült, némi re­ményt hintett el az emberek szívébe, mert évszázadokon át erre sohasem került sor. Az első kiábrándulás vi­szont akkor következett be, amikor kitudódott, hogy a nyugati hatalmak képviselói ellenségesen fogadták a Szovjetunió ős Csehszlovákia javasla­tát a biztonsági értekezlet program­jára. Ugyanis a nyugati államok a már többször alkalmazott halogató politikát folytatták, a tárgyalni, tár­gyalni, de semmit el nem határozni elv alapján. Mivel a szocialista orszá­gok komolyan gondolják az európai népek problémáinak rendezését és összes polgárai biztonságának szava­tolását, a Szovjetunió négy pontban fogalmazta meg a biztonsági értekez­let programját. A Szovjetunió javaslata szerint a biztonsági értekezletnek foglalkozni kellene az európai biztonság szava­tolásával, beleértve az európai álla­mok közötti kapcsolatok rendezését, a stabilitás és a bizalom megszilárdí­tását célzó intézkedéseket is. Röviden arról van szó, hogy Európában olyan légkört kell létrehozni, amely meg­nyugtatja az egyes országok népeit, hogy a második világháború ntán ki­alakult határok véglegesek és egy or­szág sem törekedik arra, hogy ezeket erőszak útján megváltoztassa. Igen fontos jelentőséggel bír a javaslatnak az a része, amely hangsúlyoza, hogy az egyenjogúságon alapuló kereske­delmi, gazdasági, tudományos, mű­szaki kapcsolatokat a lehető legna­gyobb mértékben kell bővíteni a kör­nyezetvédelmi együttműködéssel együtt. A jövőben az eddiginél jóval nagyobb méretű kulturális együttmű­ködést kell kibontakoztatni. Vágülis a 4. pont kimondja, hogy létre kell hoz­ni egy állandó konzultatív bizottsá­got, amely rendszeresen foglalkozik az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel. A csehszlovák javaslat szintén csat­lakozik a szovjet javaslathoz és leg­fontosabbnak tartja az elvi kérdések tisztázását, a biztonság biztosítását, az államközi kapcsolatok szintén elvi síkon való meghatározásút. Mindkét javaslat hangsúlyozza, hogy a végső cél a kölcsönös bizalom és a jó szom­szédi kapcsolatok megteremtése. Le­szögezik, hogy в fegyveres erők csök­kentéséről való tárgyalásokat más fórumokon kell megvalósítani, illetve folytatni. Mindenki előtt világos, hogy a szo­cialista országok a jelenlegi lehetősé­gekből kiindulva, nagyon helyesen arra törekszenek, hogy Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet elő­készítő tanácskozásán az alapvető fő­problémákat kell megoldani és a részletkérdésekre pedig különböző kiegészítő konferenciákon, összejöve­teleken kell kitérni. Nagy horderejű a javaslatnak az a kitétele, hogy ál­landó konzultatív bizottságot kell létrehozni. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy Európa biztonságának kér­désével mindig foglalkozna és az eset­leges konfliktusok idején segítene a problémák megoldásában. Tehát ebben a szervben rendszeresen foglalkozná­nak Európa népei közeledésének problémáival. A javaslatok elhangzása után szinte pánik tört ki a nyugati államok kép­viselői között, mert attól féllek, hogy nem sikerül megtorpedózniuk a biz­tonsági értekezletet. Nyomban meg­indították az eilenhadjáratot. Arra tö­rekedtek, hogy minél több program­pontot erőszakoljanak az értekezlet­re, hogy így ne legyen idő a fő prob­lémák megoldására. Többek között javasolták, hogy az európai biztonsá­gi értekezleten foglalkozzon a ktizel­­keleti helyzettel és ezzel összefüg­gően a Földközi-tenger problémáival is. A cél világos: ki akartak erősza­kolni egy olyan határozatot, amely­nek érvénybe lépése után az afrikai népek függetlenségi harcát támogató szovjet hadiflottát kirekesztették vol­na a Földközi-tengerből. De több ha­sonló provokatív jellegű programpont elfogadásáért küzdenek. Nagyon érdekes helyzet alakult ki a bécsi leszerelési értekezleten, a­­melynek sem hivatalos neve, sem programpontja nincsen. Senki se tud­ja. hogy a NATO 12 állama honnan vette azt a jogot, hogy előkészítse az értekezletet és megszabja a program­pontokat. Eleinte igen csekély rész­vétellel kezdődött az értekezlet, ma már 19 ország delegációjának eszme­cseréje folyik, ajonbép a tárgyalások nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Itt is megmutatkozik a nyugati hatal­mak fondorlatos mesterkedéseinek célja, hogy zátonyra juttassák az ér­tekezletet. A szocialista országok kül­dötteinek az a véleménye, hogy az értekezleten az egyenjogúság alapján kapjon jogot valamennyi európai ál­lam a részvéteire és feltétlenül ve-X yen részt rajta az Amerikai Egyesült Ilamok és Kanada is. Ez a javaslat nem véletlenül született meg. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a bécsi értekezleten nem vesz részt Francia­­ország, Anglia és az USA. Pedig is­meretes, hogy ezek igen jelentős had­erővel rendelkeznek. Az Amerikai Egyesült Államok nagyszámú katona­ságot tart Nyugat-Európában, de a szintén itt állomásozó angol csapatok is jelentős katonai potenciával ren­delkeznek. Ugyanakkor a nyugatiak kikötötték, hogy az értekezleten a Varsói Szerződés összes tagállamai vegyenek részt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az esetleges leszerelési egyezmények a szocialista tábor min­den országát érintenék, ugyanakkor kibújna alóla Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország. Ezzel lényegében a katonai egyensúly könnyen a kapitalista országok javá­ra billenhetne. Természetes, hogy ebbe a szocialista országok nem men­nek bele és váltig ragaszkodnak ah­hoz az elvhez, hogy igen leszerelést, de az egyenjogúság, a kölcsönös bi­zalom és az arányosság alapján, hogy ilymódon biztonságban érezhesse ma­gát a világ minden országának népe. BÁLLÁ JÓZSEF A gaulle-isták maradtak. Francia­­országban a parlamenti választások második fordulóján jóval többen já­rultak az urnák elé. mint az első for­dulón. Bár az előzetes jelentések sze­rint a baloldal lényegesen előretört, a Francia Kommunista Párt például megkétszerezte mandátumainak szá­mát, mégis a jobboldal marad ural­mon. A választásokat lényegesen be­folyásolta Pompidou francia elnök szombati televíziós beszéde, amelyben durváit rágalmazta a kommunistákat és általában a baloldali erőket, váltig hangoztatta, hogyha ő marad, a gaul­­le-istákkal, akkor rend és béke lesz az országban, viszont, ha a baloldal kerül uralomra, akkor bizonytalanság és káosz nyugtalanítja majd a polgá­rokat. Tény, hogy a múlt évi, főleg maoista irányzatú baloldali színeket öltő diáktüntetések, nagyon rossz gaz­dasági helyzetbe sodorták az orszá­got, és a polgárokat ilyen argumen­tumokkal az elnök lényegesen befo­lyásolhatta. Tehát, bár a a gaulle­­isták száz mandátumot vesztettek a nemzetgyűlésben, mégis 15 fős parla­menti többséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy maradtak. A balol­dal viszont a tömegekre támaszkod­va, a jövőben eredményesebben tud majd küzdeni a dolgozók jogaiért. ★ Kisebbségben, de mégis uralmon. Közzétették a chilei képviselőházi és szenátust választások részletes ered­ményeit. A lakosság 18,8 százaléka nem élt szavazati jogával. A baloldal 1 millió 589 ezer 025, az ellenzék pe­dig 2 millió 003 ezer 047 szavazatot kapott. A 150 tagú képviselőházban a Népi Egységnek 63 képviselői mandá­tuma van, az ellenzéknek pedig 87. A megújított szenátusban a Népi Egy­ség kettővel növelte mandátumainak számát és így összesen 20 szenátora van, az ellenzéknek viszont 30. A chilei törvényhozás mindkét házában az ellenzék tehát megőrizte többségét, és ez lehetővé teszi számára, hogy gátolja, szabotálja a Népi Egység kormányának imperialistaellenes programjának megvalósítását. Annak ellenére, hogy a jobboldal továbbra is erős maradt, Allende kormánya mégis egyre nagyobb mértékben élve­zi a dolgozó tömegek bizalmát. ★ Bővülnek kapcsolataink Jugoszlá­viával. Bohuslav Chüoupek csehszlo­vák külügyminiszter hivatalos tárgya­lásokat folytatott Jugoszláviában a két ország kapcsolatainak fejleszté­séről. A tárgyalásokról kiadott közös közlemények hangsúlyozzák, mind politikai, mind gazdasági téren egyre sikeresebb az együttműködés, emel­kedett a két ország árucsere-forgal­ma, és minden előfeltétele megvan annak, hogy a kulturális és tudomá­nyos kapcsolatokat fejlesszük. A kül­politikai kérdésekkel kapcsolatban a közlemények leszögezik, hogy a két ország népeit az azonos társadalmi berendezésen kívül az imperializmus, a kolonializmus elleni közös harc, va­lamint az európai béke és biztonsá­gért folytatott erőfeszítések jellemzik. ★ Romániai visszhang kapcsolataink elmélyítéséről. A Scinteia cimü román kommunista napilap kommentárban foglalkozik Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkára csehszlovákiai tárgyalásainak ered­ményeivel. Hangsúlyozza, hogy a két­oldali tárgyalások nagyban hozzájá­rulnak a csehszlovák—román baráti kapcsolatok sokoldalú elmélyítéséhez. A román nép őrömmel üdvözli a láto­gatás gyümölcsöző eredményeit és annak a meggyőződésnek ad kifeje­zést, hogy a román—csehszlovák kap­csolatok állandóan tovább fejlődnek, a két ország népe, a szocializmus és a világbéke javára. Szivből köszönik Amíg egy lap az olvasó kezébe kerül, az újságírón kívül sok szak­ember ügyes kezére, hozzáértésére van szükség. A Svornosť nyomdá­ban a kiváló tördelő-mesterek kö­zé tartozik Dobiéi Otmar, aki hosszú évek óta lapunknak, a Sza­bad Földművesnek munkatársa. A kiváló szakember sokat tett és tesz, hogy technikai szempontból minél színesebb, sokoldalúbb le­gyen újságunk. A fiatalos lendüle­tű, hozzáértő nyomdász e napok­ban töltötte be 50. születésnapját. Ebből az alkalomból szívből gratu­lál a szerkesztőség munkaközös­sége. Erőt, egészséget kíván továb­bi munkájához és az elmélyült együttműködéshez, a szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents