Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-13 / 2. szám

1973. január 13. Ara L— К fis XXIV. évfolyam, 2. szám. Szakmelléklet Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója SOKAT ÍGÉRŐ A legutóbbi választásokon népünk egyértelműen kifejezte azt az elhatározását, hogy a békéért, a szocializmusért akar dolgozni. Az évek során meggyőződhettünk arról is, hogy az egész társa­dalom boldogságát hazánkban becsületes munká­val saját kezünkkel, tudásunkkal teremthetjük meg. Azt Is tudatosítottuk, hogy a békés tevékeny­ségünk, fejlődésünk záloga, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való őszinte barátság és együttműködés. A képviselőtestületek megválasztása óta arány­lag rövid idő telt el, de az eredmények, amelyeket valamennyi fokú nemzeti bizottságok a kitűzött választási program teljesítésében elértek, máris elismerést érdemlőek. Minek köszönhető a soha nem látott nagy akti­vitás? Elsősorban a választási program kidolgozásá­nak, amely jőelőre egyesítette a lakosságot, s a program megvalósítása során az egység tovább elmélyült. A másik, nagyon jelentős tényező; való­ban a legjobb, legértelmesebb egyéneket válasz­tották a nemzeti bizottságokba, ahol méltóképpen van képviselve az ifjúság, a nők, s arányos a nem­zetek, valamint a nemzetiségek összetétele. A kü­lönböző funkciókba sokoldalú, politikailag jól felkészült elvtársakat választottak, vagyis olyano­kat, akik érettek a vezetésre. A nagy lendület motorjai a kommunisták voltak, akik élenjártak a feladatok teljesítésében, ügye­sen egybekapcsolták a politikai nevelőmunkát és a szervező tevékenységet. Ahol így volt, ott a la­kosság elkötelezte magát a pártpolitika megvaló­sításáért, az emberek közelebb kerülnek egymás­hoz, megtanulnak szocialista módon dolgozni és élni. A feladatok megvalósításában nagy szerepet játszott a szocialista munkaverseny kibontakozása. A galantai Járási Nemzeti Bizottság és a trnavai vnb, valamint más nemzeti bizottságok felhívásai a Nemzeti Front választási programjának gyor­sabb megvalósítására serkentett. A Szovjetunió megalakulásának 50. és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. évfordulójának tiszteletére indított versenymozgalmak, jelentősen elősegítet­ték a kitűzött feladatok idő előtti megvalósítását. Főleg falvainkon nagy jelentőséggel bír az egy­séges földművesszövetkezetekkel való szoros őszinte együttműködés. Az a tapasztalat, hogy a falu gazdasági ereje az efsz, erkölcsileg és anya­gilag jelentősen segíti a nemzeti bizottság törek­véseit. Természetesen, ahol szükséges, a sürgős mezőgazdasági munkák idején a hnb szintén bri­­gádosokat szervez és segíti a termés gyors; vesz­teségmentes betakarítását. A lučeneci (losonci) járásban lévő Veliká nad Ipfom-on az üzlet, vendéglátó nagyon szegényes, s nehéz ott kielégíteni a vevők igényeit. Oj üzlet­ház felépítését csak a későbbi időben tervezik, de a megfelelőbb üzlet kérdéseit sürgősen meg kel­lett oldani. Az újonnan választott nemzeti bizott­ság addig kilincselt, mígnem megszerezték az anyagiakat egy provizórikus üzlet létesítésére. A felépítése viszont csak úgy ment gyorsan, hogy az anyag szállítását a szövetkezet járművei végez fék, s az ügyes összefogás nyomán egy-kettőre LENDÜLETTEL össze is szerelték az épületet. Velikán (Vilkán) a lakosság látja a helyi nemzeti bizottság igyekeze­tét, s ezért egyre többen kapcsolódnak be egy-egy kitűzött feladat elvégzésébe, mert egyre jobban tudatosítják, hogy a választási program megvaló­sítása csakis az ő érdeküket szolgálja. Falvaink többségében hasonló a helyzet és a közös összefogás eredményeként művelődési ott­honokat, gyermek játszótereket, stadionokat ad­nak át rendeltetésének, s emellett utakat porta­­lanítanak, parkokat létesítenek. Jónéhányszor hal­lottam, hogy tavaly sokkal többet valósítottak meg, mint az előző választási időszakban. A kedvező jelenségek ellenére még komoly megoldatlan feladatok várnak a nemzeti bizott­ságokra. Falvaink egy részében még mindig na­gyon hézagosak a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások s nincs kiépítve az üzlethálózat. Kevés a megfelelő javítóműhely, mosóda, stb., s általában a helyi gazdálkodási üzemeknek kicsi a kapaci­tásuk. Ez az okozója, hogy csak magas „borra­valók“ ellenében hajlandók időben elvégezni egy­­egy szolgáltatást. A családok megfelelő ellátása sok utazással jár, mert mindenért a legközelebbi városba kell menni, amely időt és fölösleges anyagi kiadást jelent. Sokan azért nem dolgoznak napokig a szövetkezetben, mert utazniuk kell olyan dolgok beszerzése »égett s szolgáltatások után, amelyeket otthonukban is be lehetne sze­rezni, meg lehetne oldani. Sokkal többet lehetne tenni a céltudatos, tömeg­­nevelő politikai munka terén is. Nagyobb figyel­met érdemelne a kulturális szervezetek munkájá­nak ellenőrzése és irányítása. A könyvtárak egyes helyeken szintén elhanyagoltak, vajmi keveset tesznek a rendbehozatalával. Az iskola, óvoda problémájával sem törődnek kellőképpen s a köz­ségi krónika vezetésére alig gondolnak. Vannak a képviselők közül olyanok is, akik nem fejtenek ki rendszeres munkát a választóik között. Pedig az lényegesen fontos, mert az állan­dó kapcsolattartás teszi lehetővé, hogy a dolgozók megismerkedhessenek a párt és a nemzeti front politikájával, tájékozódva legyenek a képviselők munkájáról, ötleteket szerezzenek saját tevékeny­ségükhöz, mert ezáltal ellenőrizhetik, helyesen oldották-e meg az egyes problémákat. A nemzeti bizottságok fontos társadalmi külde­tése megköveteli, hogy állandóan javítsák tevé­kenységüket, gazdasági-szervező és politikai ne­velőmunkájuk hatékonyságát. A jövőben egyre jobban fog növekedni a nemzeti bizottságok álta­lános társadalmi szerepe a politikai, gazdasági és kulturális fejlődésben is. Ennek a megvalósításá­hoz lényegesen fontos, hogy a párt vezető szerepe, a hnb-ben lévő kommunistákon keresztül, egyre jobban elmélyüljön. Legyenek mindenben példa­mutatók, mert ezáltal serkentik a többieket, és előbb hozzák létre a feltételeket népünk anyagi szükségleteinek kielégítéséhez, az emberek kö­zötti szocialista viszony kialakításához. Azt hiszem, az eddig elért eredmények feljogo­sítanak arra, hogy bizakodva nézzünk az új esz­tendő elé, hiszen megvan minden előfeltétel a választási program még sikeresebb teljesítéséhez. TÓTH DEZSŐ HOGYAN TERMELTÜNK TAVALY Mi vár ránk az 1973-as évben Munkatársunk felkereste RU­DOLF BUCKÓ mérnököt, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési főosztá­lyának igazgatóját, s felkérte, hogy a Szabad Földműves olva­sói számára néhány alábbi kér­désben nyújtson tájékoztatót. # Igazgató elvtárs hogyan értékeli az 1972-es gazdasági év eredményeit? — Amellett, hogy az első esztendő sok bonyodalommal járt nagyon ered­ményes volt. Nemcsak a mezőgazda­­sági üzemek, hanem az Irányító szer­vek dolgozóinak a képességét is pró­bára tette. Sajnálatos, hogy az aratás­kor bekövetkezett esőzések szinte le­hetetlenné tették a gazdagnak ígér­kező szemtermés veszteségmentes be­gyűjtését. A betakarítás mindamellett eredményesnek mondható. A siló és a szemeskukorica-termés — főleg Dél- Szlovákiában — bőségesen helyre­hozta a kalászosok és a hüvelyesek veszteségét. A cukorrépatermés pe­dig szocialista mezőgazdaságunk tör­ténetében minden eddigi eredménynél kitűnőbb volt. A múlt év az állattenyésztés tekin­tetében is nagyon eredményesnek mondható. Elsősorban azért, mert (a juhok kivételével) minden állatcso­portnál gyarapodott az állomány, má­sodsorban pedig azért, mert a fö mu­tatókban javult a hasznosság. Ez le­hetővé tette az értékesítési tervfel­adat korábbi teljesítését. Igv Ján Ja­­novicz miniszter elvtárs már decem­ber 15-én tájékoztathatta a legfelsőbb párt -és gazdasági szerveket, hogy Szlovákia mezőgazdasági dolgozói az állati termékek egész évi értékesítési tervét kedvező feltételek mellett tel­jesítették. 9 Említette, hogy a múlt esztendő kedvezőtlen időjárása az aratásnál bonyodalmat okozott. Minek tulajdo­nítja, hogy mindamellett jó eredmé­nyeket értünk el? — Annak, hogy szocialista mező­gazdaságunk dolgozói eredményesen kihasználták társadalmi rendszerünk vívmányait. A majdnem negyedszáza­dos tapasztalattal, jő anyagi alappal, s korszerű technikával rendelkező mezőgazdaságiunk így eredményesen megvívhatta a csatát a szeszélyes idő­járással szemben. N'e feledjük, hogy hozzáértő emberek nélkül a legkor­szerűbb technika sem érne semmit, s nálunk már számos jó szakember akad a termelésben és az irányítás­ban egyaránt. A sokéves tapasztalat, a szakmai hozzáértés, a lelkesedés és a kezdeményező készség egyesítésé­vel bizonyítottuk a mi rendszerünk előnyeit, a szocialista mezőgazdaság hatalmas tömegmozgató képességét. Talán mondanom sem kell, hogy pártunk XIV. kongresszusa, s az ápri­lisi plénum célkitűzései, valamint a Szovjetunió fennállásának 50. évfor­dulója tág teret nyitott a dolgozók al­kotó készsége kibontakozására, ami a szocialista munkaverseny kiszélesí­tésében csúcsosodott ki mezőgazdasá­gunkban és azon túl. Köztudomású, hogy amikor a gabo­na megmentéséről volt sző, a párt és a kormány felhívására a gyárak s más termelő ágazatok munkásai a mező­gazdaság megsegítésére siettek. En­nek köszönhető, hogy közös erőfeszí­téssel sikerült leküzdeni a nehézsé­geket, megmenteni a gabonatermés többségét. , 9 Ön szerint az 1973-as feladatok igényesebbek az elűző esztendeinél? — Természetesen, mégpedig két oknál fogva. Pártunk XIV. kongresz­­szusának irányelveiből eredően szük­séges és kívánatos a termelés ará­nyos bővítése, hogy a fogyasztókat az igényeknek megfelelően elláthassuk, s azért is, hogy a múlt esztendei ga­bona- és burgonya veszteséget behoz­zuk, illetve a takarmányalapot fel­tölthessük. Ebből .kifolyólag télen na­gyon igényes feladatok hárulnak a mezőgazdasági üzemek állattenyész­tési dolgozóira. Arról van ugyanis sző, hogy a kedvezőtlen körülmények mellett lehetőséget találjanak az ál­latállomány gyarapítására, az állatok hasznosságának a növelésére, s nem utolsó sorbán a fogyasztói piac bősé­gesebb ellátására. 9 Melyek az idei év legfontosabb feladatai? — Nehéz fontossági sorrendet állí­tani, mert a tervben szereplő felada­tok mindegyike fontos. Ugyanis az aprónak tűnő feladatok valóraváltása is feltételezi az egész évi terv sikeres teljesítését. Tudjuk, hogy a terv az törvény, így a célkitűzések mindegyi­kének, minden részletének a teljesí­tése egyformán fontos. Mindamellett megragadom az alkalmat hogy fel­hívjam a Szabad Földműves olvasói­nak figyelmét az évi terv legjelentő­sebb tételeire . A növénytermesztésben a gabona­problémát a CSKP XIV. kongresszusá­nak irányelvei alapján kell megolda­ni. Azt mondhatom, hogy a vetést terv szerint teljessítettük. A minőség is jő, s a fajtaösszetétel ideális. Fon­tos, hogy koratavasszal mindenütt el­végezzük a biológiai ellenőrzést és megállapítsák az áttelelt vetés minő­ségét, s szükség esetén beavatkozza­nak. Most, télen arra törekszünk, hogy lényeges javulást érjünk el a tavaszi árpa és a zab összetételében, hogy tavasszal kiváló minőségű, nagyhoza­­mú mag kerülhessen a talajba. Ezért minden egyes gazdaságban kellő ko­molyságot kell tanúsítani a tavaszi vetőmagvak előkészítésének, mert hi­szen továbbra is érvényes a régi igaz­ság: „Ki mint vet, úgy arat“. A kukorica vetésterületének a bő­vítése szükségessé teszi több mint 2000 tonna hibridkukorica vetőmag beszerzését Jugoszláviából, a Magyar Népköztársaságból és a Román Nép­­köztársaságból. Arra törekszünk, hogy a vetésterü letnek legalább 35 százalékán idén korai és félkorai, 45 százalékán fél­­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents