Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-10 / 10. szám
Galambjaink takarmányozásáról Galambjaink termelése két igen fontos tényezőtől függ, mégpedig az öröklött tulajdonságoktól, valamint a környezet hatásától. A környezeti hatás legfontosabb tényezője a takarmányozás. Csakis kielégítő takarmányozás esetén várható az örökletes képességek érvényre jutása. Ha a takarmánynak egy fontos összetevője hiányzik, galambjaink ezt nem jelzik, de feltétlenül csökken pl. a kölfés gyakorisága, és az így felnevelt fiókák minősége is. A galambok táplálásában rendkívüli szerep jut a fehérjéknek, mivel ezek a szervezet építőkövei. A fehérjék képezik a szervek és az izomzat alapanyagát, s teljes hiányukban az állatok elpusztulnának. Sok fehérjét tartalmaz a tojás, amely az embrió fejlődéséhez létfontosságú. A fehérjék sokféle egyszerűbb vegyületből épülnek fel, melyeket aminosavak-nak nevezünk. Galambjaink optimális fehérjeellátását csak többféle takarmány juttatásával biztosíthatjuk, mivel a különböző összetételű és értékű aminosavakból így kedvezőbben, gyorsabban tudják a testfehérjéket előállítani. A galambfiókák fejlődési erélye rendkívül gyors, ezért szükséges, hogy költési és nevelési időszakban galambjaink nagyobb arányban jussanahf fehérjékben gazdag magféleségekhez. Ezzel széniben holtidényben, amikor a költés szünetel ( télen), fölösleges a fehérjetakarmányokat az életfenntartáshoz szükséges menynyiségnél nagyobb arányban etetni. A galambeleségek közül legtöbb fehérjét a hüvelyes magvak {borsó, bükköny stb.) tartalmaznak. Ezért költés, nevelés idején takarmányunk 30—40 °/o-át képezzék. Közepes mennyiségű fehérje van a gabonafélék magjában. Főleg az intenzív tartásit galambok takarmányozása igényel sokkal körültekintőbb gondosságot. Míg a mezörejárő galambok általában mindennemű táplálékigényüket megtalálják a szabadban, addig a nagytestű húsgalamboknak ezt a lehető legkedvezőbb összetételű eleség fokozásával kell megadnunk. Arra törekedjünk, hogy takarmányadagjuk optimális menynyiségben és főleg arányban tartalmazza a tápláló anyagokat (fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitamint, ásványi anyagot). Az intenzív tartásmóddal járó költséges takarmányozás ily módon a leggazdaságosabb, mert ha a takarmány kifogástalan összetételű, galambjaink kevesebbet fogyasztanak belőle. Ügyelnünk kell, hogy az etetett takarmányok csak néhány hónapja tárolt gabonamagvak, hüvelyesek és bizonyos mértékig olajos magvak legyenek. Ezek különböző gombáktól, mérgező gyommagvaktól, romlott szemektől és mérgezett vegyszerektől mentesek legyenek. A keverék összeállításakor vegyük figyelembe az évszakot, a pillanatnyi költés, vedlés szintjét, valamint az állomány egészségi állapotát. Amikor nem szaporodik vagy csupán csökkent mértékben szaporodik- - N.< я >. W w_ ns «ST-$ E a > я a >o -2 • 'Я- В ► 'U о Ж а az állomány (például télen) általában fehérjében szegényebb takarmányt etessünk. Ilyenkor lehetőleg a következő arányokat vegyük figyelembe: 75—85 százalék kukorica és gabona, 15—25 % hüvelyes mag. Tenyészidőben — amit haszonfajták tartásakor igyekeznünk kell az év minél hosszabb szakára kiterjeszteni — fehérjében és zsírokban is viszonylag gazdag takarmányokra van szükség, hogy a fiókák táplálása megfelelő, növekedése pedig eredményes legyen. Költés, nevelés idején tehát a következő arányokat tartsuk szem előtt: 50—60 százalék kukorica és gabona, 30—40 % hüvelyes mag és 5—10 °/o olajos mag. Konkrét példaként a legáltalánosabban használt magféleségekből a következő keverék a legjobb: Nyugalmi időszakban: 50—60 % kukorica, 30—30 % gabona búza, árpa), 20—10 % hüvelyes mag (borsó, bükköny). Tenyészidényben: 25—30 % kukorica, 30—30% gabona (búza, árpa), 30—40% hüvelyesmag (borsó, bükköny), 5—10 % olajos mag (len, kender). Az arányok változásakor be kell tartani a fokozatosság elvvét, mert a hirtelen áttérés részletes vedlést válthat ki, ami kedvezőtlen következményekkel járhat, mint pl. az ellenállóképesség csökkenése, a költés vagy a nevelés abbahagyása. A kifogástalan egészségi állapotnak és az eredményes költésnek, nevelésnek csak a jó minőségű takarmányozás lehet az elsőszámú feltétele. KOVÁCS TIBOR, Veiké Blahovo (Nagyabony) A takarmánypazarlás is nagy kárt okoz, de ha a drága eleség az ürülékkel keveredik és azt az álatok felszedegetik, akkor a baj és a kár még jobban hatványoződik. A képen látható hengeres, fémből készített önetető tyúkoknak, galamboknak igen jól megfelel és a takarmánypazarlást, a takarmány alomba jutását teljes mértékben megszünteti. lényeges, hogy az etetőtér pereme olyan magasan legyen, hogy a tyúk, vagy a galamb vállamagasságával egyszintben álljon. Az etetőtér felett elhelyezett ereszalakú, peremgallér megakadályozza a madarakat abban, hogy a takarmányba piszkítsanak. Az etetőtér körkörös és választó drótszálak teszik lehetővé a tyúkok és galambok számára azt, hogy evés közben ne zavarják egymást. Az űnetető felülről töltődik és 5, 10, 15 esetleg 25 literes ürtartalmú lehet. Megfelelő karbantartással rendkívül hosszú ideig használható. —szikora— 4 A pulykahizlalásról 1. Figyeljünk arra, hogy időben történjen az átállás a fejlettségi foknak megfelelő táptipusra (indítóról közepes hizlaló, illetve erről véghizlaló tápra). Kísérletek bizonyítják, hogy a bakoknak már a 12. héttől célszerű véghizlaló tápot adni. 2. Tanácsos elkülöníteni a legyengült és beteg egyedeket a többiektől. Megéri a fáradságot: példák sora tanúsítja, hogy az állományban már pusztulásra ítélt állatok a „pulykaszanatóriumban“ való rövid tartózkodás során annyira megerősödtek, hogy visszakerülhettek az állományba és ott továbbra is szépen fejlődtek. 3. A hizlalásnál ki kell használni a nemek elkülönítetten való nevelésének előnyeit: ilymódon a bakok már kezdettől tágasabb helyen tartózkodhatnak, ami jobban megfelel természetüktől fogva nagyobb mozgásigényüknek. A bakoknak az ól 2/3-át, a tojóknak az 1/3-át kell elkeríteni; a tojók értékesítésekor szabaddá váló terület is a bakok életterét gyarapítja. Az ajánlatos állatsűrűség bakoknál 2—2,5, illetve tojóknál 4—5 egyed/m2. E módszer alkalmazásával munkánk is jelentősen könnyebbedik: nincs szükség válogatásra az -elszállításkor, kisebb a testsúly szóródás, és nem utolsósorban a tojók elszállításakor nem nyugtalanítjuk a bakokat, ami károsan befolyásolná a továbbhizlalás eredményességét. 4. Bevált az ún. all in out rendszer, amikor egyszerre ólazzuk be, illetve szállítjuk el az egész állományt: így — miután az állatok naposkortől a hizlalás végéig ugyanazon a helyen maradnak — meggátolhatjuk a betegségek idősebb állományról fiatalabbra való terjedését és nincs szükség átrakásra sem. Annak ellenére, hogy ilymódon rosszabb a helykihasználás, az egy pulykára jutó költség nem több, mint ha külön nevelőházat használnánk. (Deutsche Gefl. Wirtschaft) —B. Ä.— А ВЕКОТО keltetógép A sokféle típusú Bekoto keltetőgépek közül a 90 720 tojásost ábrázolja képünk, amely folyamatos tojásberakásra konsstruált. A folyamatos berakás előnye, hogy a gépben levő tojások egy része a magas önhő következtében energia igénybevétele nélkül melegíti a később berakott friss tojásokat, ez utóbbiak pedig hűtőhatást gyakorolnak a régebbiekre. A gépbe óránként 50 000 tojás rakható. A gép 12 szakaszból, egymástól független részből áll. Ha tehát bármilyen meghibásodás támadna valamelyik rész — szakasz — energiaszolgáltatásban, az csak egy a tizenkettő közül, mert az egyes szakaszok motorjai, reléi is függetlenek egymástól. A géphez hatféle tojástálcát gyártanak: a fémből készült standardot, a 120, illetve 126 tyúktojáshoz való műanyagtálcát, attól függően, hogy kézzel, vagy vákuumos berendezéssel történik-e a tálcák megtöltése, a 156 gyöngytyúktojáshoz valót, valamint pulyka- és kacsatojás számára készültet. (A Bekoto cég eddig nem gyártott lúdtojás keltetésére való gépet, most ilyet is kialakítottak, a próbaüzemelés egy lengyel gazdaságban folyik.) A gép teljesen automatizált. A friss levegő adagolása, a párásítás, fűtés, forgatás, hűtés (lég- és párahűtés) beprogramozható, illetve a gép e műveleteket a szükséglet szerint végzi. A legtöbb gép maximálisan 45 fokos szögben képes forgatni a tojásokat, a Bekoto 52 fokosán is. A tojások helyét az egész keltetési idényben szükségtelen változtatni. A gép ventillátorai egymással szemben forognak, ily módon minden részében csak századnyi százalékban különbözhet egymástól a levegő állapota, a pára, a hő. A legkisebb áramerősség-csökkenést mutató — nem piros lámpa — jelzi. A forgatás is beprogramozható, S szerkezet jegyzi, hogy ez hányszor és milyen időközönként történt meg. A gépben folyamatos fertőtlenítés valósítható meg: tapasztalatok szerint nem elég, ha csak a tojás berakásakor fertőtlenítenek. A gép ajtaján kis műszerfal található, a szokásos gombok nélkül. A kis csappantyúk csak arra szolgálhak, hogy ha a gépben akadna valami tennivalónk, akkor kapcsoljuk ki. A Bekoto-bújtató ugyanolyan biztos működésű, mint a keltetógép. Kiképezhető termes megoldásúra is, s padozata ily módon beton lehet, a falak pedig csempék. Semminemű olyan alkatrész nincs benne, amely ne bírná a legerősebb fertőtlenítőszer használatát. Egy kis villamos műszerfal egy mozdulattal leemelhető és kivehető a bújtatóból, amikor a fertőtlenítés történik. Kitűnő a bújtatótálca is, minden oldalon és az aljazatán is átengedi a levegőt, csibe azonban nem eshet ki belőle. A tökéletes biztonság okáért mind a keltetőgép, mind a bújtató kulccsal zárható. 0i takarmány a pulykáknak Az angliai BOCM Silcock cég új takarmányt állított elő pulykáknak: használatával mintegy 10 %-kal fokozható az egy pulykára jutó haszon. Az új készítmény azonban nemcsak a pulykatartóknak hoz nagyobb profitot, hanem ésszerűbbé is teszi egyúttal a takarmányozást: az eddigi hatféle táptipus helyett mindössze 4 módozatban gyártják: indító-, hizlaló-, felnőtt állatoknak való és kiegyenlítő — az „ideális testsúly“ elérésére szolgáló — táp formájában. Az újtípusú takarmányozási program segítségével a tenyésztő jobban kézben tudja tartani a hizlalás folyamatát és ezáltal a kívánt időben a piaci helyzetnek megfelelően, biztonságosabban tudja értékesíteni áruját. Ez azért is figyelemreméltó, mert az utóbbi tíz évben 20 ezerről hetvenezer tonnára emelkedett az évente forgalomba kerülő pulykahús mennyisége Nagy- Britanniában, miközben fontonként! ára (1 font = 45,30 dkg) 2 pennivei Csökken. (Deutsche Geflügel Wirtschaft) —B. Á.— helyzete Az utolsó két év alatt Belgiumban a tojásárak olyan alacsonyak voltak, hogy az egyik legnagyobb feldolgozó vállalat felmérése szerint a velük szerződött termelők átlagosan évente 1 dollárt fizettek rá tojótyúkonként, A Berbroaek cég Dél-Belgium legnagyobb szövetkezeti tojásfelvásárlója. Öt évvel ezelőtt még hetenként 2500 termelőtől 1,5 millió tojást vásárolt fel. Ma kétszer ennyi tojást vásárol hetenként, de csak 200 termelőtől. Szerintük ez a tendencia, vagyis a termelők csökkenése tovább fog tartani, éppen úgy, mint más országokban. A cég ma már nem is szerződik csak olyan termelővel, aki legalább 4000 tojótyúkot tart és a jövőben ezt a minimumot 8— 10 ezerre növeli. Ez azonban nem- jelenti azt, hogy mammutüzemeket akarnának szervezni. Ellenkezőleg, nem tartják kívánatosnak, hogy bármely tojástermelő-partnerük állatlétszáma meghaladja a 20 zeret. (Poultry International)
