Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-10 / 10. szám

1973. március 10.

SZABAD FÖLDMŰVES

15

A háztartási

hűtőszekrények

használatáról

A háztartási hűtőszekrény nálnnk mén alig tfz évsei ezelőtt luxusnak számított, ma pedig már közszükségleti cikk.

Az ipar és a kereskedelem az űrtartalom és komfort tekintetében egyaránt széles választékkal igyekszik a vásárlék igényeit kielégíteni. A piackutatás és a szervizszolgálat adataibél azonban úgylátszik, hogy a vásárlóközönség egy része a kereskedelmi forgalomban kapható hűtőszekrényt csak űrtartalom fés ár) szerint különbözteti meg. s a még megvásárolt hűtőszekrényeket pedig nem mindig igazi rendeltetésének megfelelően, illetve nem „gazdaságosan" használja.

A háztartási hűtőszekrény célja ugyanis általában kettős:

a) Feltétlenül rendelkeznie kell egy 0 °C feletti általában 0—5 °C közti hőmérsékletű tárolótérrel gyorsan romló élelmiszerek 1—2 napos tárolására. illetve italok és egyes élelmiszerek fogyasztás előtti lehűtésére.

h) A fenti tárolótéren kfvül lehet a hűtőszekrénynek egy (vagy több) olyan rekesze, ahol fagypont alatti hőmérséklet uralkodik, és ez fagyasztásra pl. étjég készítésére), vagy fagyasztott élelmiszerek tárolására alkalmas. A gyorsfagyasztott („mélyhűtött“) élelmiszerek terjedésével egyre nagyobb szerep jut a fagyasztórekesznek is, ezért jobban annak minűsitése szerint is osztályozzák a hűtőszekrényeket. A minósftés jelzése a csillag". Az a hűtőszekrény, amelynek a „csillag“. Az a • hűtőszekrény, amelynek fagyasztórekesze legalább — 8 C fokos: „egy csillagos" és a fagyasztott élelmiszerek kb. egy hétig tárolhatók benne. A —12°C-os rekeszti „két csillagos", és több hónapig is tárolhatók benne a fagyasztott élelmiszerek. Az a szekrény, amelynek fagyasztórekesze ugyan van, de abban még a — В C nem biztosítható, nem kap „csillag" minősítést.

A használatban lényeges még a hűtőszekrény belső világitása. polcai, speciális rekeszei (vajtartó, tojástartö. stb.) mágneses ajtózásra és az automatikus leolvasztórendszer megléte. Illetve hiánya. A legmodernebb szekrények ugyanis automatikus elolvasztóberendezéssel készülnek, és a „hőautomata" elnevezést kapják.

A hűtőszekrény megvásárlásakor tehát az űrtartalom és az ár mellett mindenkor a minősítő szempontokat is mérlegelni kell. A megvásárolt hűtőszekrény azonban csak akkor fejti ki maradéktalanul „képességeit“, ha beállítása, kezelése is megfelelő. Ehhez kívánunk néhány tanáccsal hozzájárulni. ,

A hűtőszekrény gépi berendezésének annál többet keil „dolguznia“, minél melegebb van a környezetében. Ne helyezzük tehát tűzhely, fűtőtest, vagy egyéb hofejlesztő készülék közvetlen közelébe.

A hűtőszekrény saját maga is hot termel, ezért lehetővé kell tenni, hogy a termelt hö lehetőleg akadálytalanul eltávozhasson a közeléből, mert egyébként ez is tovább melegítené a környezetét. Semmiképpen sem szabad tehát zárt fülkébe, vagy szekrénybe állítani és a szekrény tetején, hátul található nyílásokat, vagy rácsot letakarni, hiszen a gépben felmelegített levegőnek ezeken keresztül kell távoznia. Ha úgynevezett „beépített" bútorként használják a hűtőszekrényt, a mögötte felszálló meleg levegő szamara legalább 3 diliszabad keresztmetszetű csatornát kell biztosítani, hogy ez a szekrény fedőlapja fölött előre I vagy a bútorok mögött felfelé) eltávozhasson. A nem kifejezetten trópusi kivitelben készülő

hűtőszekrények a nemzetközi előírások szerint +32°C-nál melegebb környezetben nem „kötelesek“ +5°C alatti hőmérsékletet tartani, de ettől a hómésréklettől függetlenül is, melegebb környezetben a berendezés több energiát fogyaszt.

A hűtőszekrényt az első üzembehelyezés előtt vízszintes helyzetbe kell állítani. Erre különösen a régebbi típusú abszorpciós rendszerű szekrények voltak kényesek, de a beállítás ma is (és még a kompresszoros szekrényeknél is) ajánlatos. A szekrény léhait úgy kell beállítani, hogy a hűtőgép ne billeghessen. Minden új készüléknek van bizonyos „új szaga“. Ezt könnyen meg lehet szüntetni, ha kézmeleg, kevés mqsogatószert tartalmazó vízzel, puha törlőruhával, azután tiszta-vizes ruhával áttöröljük, majd kiszárítjuk. Savas anyagot (pl.

ecetet), szappant, valamint vegyszereket használni felesleges, sót sok esetben egyenesen káros.

A nálunk kapható hűtőszekrényeknek kivétel nélkül automatikus hőmérsékletszabályozója van, de egy külön forgatógomb segítségével a felhasználó (kívánsága szerint) előre kiválaszthatja, hogy a gép milyen, tehát alacsonyabb, vagy magasabb hőmérsékletet tartson automatikusan: vagyis, hogy „erősebben" vagy „gyengébben“ hűtsön.

Az alsó üzembeheiyezésnél nem árt, ha a hűtőszekrényt egy ideig üresen, a legerősebb fokozatra kapcsolva járatják, sót hosszabb üzemszünet után is ajánlatos a maximális hűtésre állított szabályozóval indulni. Ilyenkor ugyanis a még „meleg" szekrény alkatrészeit (hőszigetelés, helsokamra stb.) is le kell hűteni, amire hoszszabb-rövidebb idő szükséges.

A kompresszoros gépek mélyhűtőrekeszében a gép bekapcsolása után szinte azonnal érzékelhető a hűtés megindulása, és a szekrény néhány óra alatt lehűlt a megfelelő hőmérsékletre.

Az abszorpciós szekrények — rendszerüknél fogva — lassabban „gerjednek" be, a mélyhűtórekeszben is csak 1—l.S óra múlva indul meg a hűtés, a tárolótérben pedig (tipustól függően). 6—12 óra elteltével várható csak a megfelelő hőmérséklet. Eközben ne nyitogassuk feleslegesen az ajtót, mert az csak lassítja a lehűlést. A mindennapos használat céljára azonban a homérsékletszabályozót felesleges. és nem is gazdaságos tartósan a maximális hűtést Jelző helyzetbe állítani. Akkor helyes a beállítás,

ha a tárolótér közepén +4----)-5°C

a hőmérséklet. (Ezt bármely egyszerű, ún. szobai hőmérővel ellenőrizhetjük. A hőmérőt a behelyezés után

1—2 órával nézzük meg, s az alját, ahol az érzékelő folyadéktartály van, célszerű egy kevés vattával körülvenni: ezáltal a szekrény ajtajának kinyitása után sem „fut el“ a hőmérő szala). A kívánt hőmérséklet elérésére melegebb időben .„erősebbre“, télen. illetve hűvösebb időben „gyengébbre" kell beállítani a szabályozót. Azt, hogy pontosan mekkorára, nem lehet előre biztonsággal megmondani, ezt „házilag" kell kipróbálni. A maxi-' malis hűtésre állított szabályozóval azonban szinte bizonyos, hogy hoszszabb idő után túlbűtés következik be, ami az energiafogyasztást előre megnöveli, s egyébként is felesleges, sót káros is lehet: az üvegek, a tojások stb. szét is fagyhatnak. A „legerősebb“ maximális fokozatot folyamatos használat közben csak akkor állítsuk be, ha a szekrényt sok árúval rakjuk meg, vagy gyorsan akarnánk jeget, illetve fagylaltét készíteni, mert csak ilyenkor van szükség a legnagyobb teljesítményre. De csak átmenetileg! A berakott árú lehűtését, vagy megfagyasztását befejezve a szabályozót vissza kell csavarni a normális üzemnek megfelelő alacsonyabb állásba.

A „normál“ tárolótérbeen, ahol az említett 4—5 °C-os hőmérséklet uralkodik, a nem fogyasztott élelmiszereket lehet tárolni, az élelmiszer fajtájától függően 1—5 napig. Hogy mit, meddig, az általában ismert,, ift csupán arra hfvjuk fel a figyelmet, hogy az elrendezésre is gondot kell fordítani. Nem szabad az élelmiszerekkel a polc, vagy a rács teljes keresztmetszetét résmentesen lefedni, mert a hideg levegőnek akadálytalanul át kell járnia a berendezés belsejét. Szobahőmérsékletnél melegebb élelmiszert ne helyezzünk a hűtőszekrénybe. A folyadékot tartalmazó edényeket, mindig le kell fedni, mivel a párolgó folyadékokból sok dér csapódik le a hűtótestre és ez esetben gyakori leolvasztásra van szükség. A „csillagos“ minősítés nélküli szekrények mélyhütörekeszében — mint említettük — csak néhány napig tárolhatók a fagyasztott élelmiszerek. légkocka ..étjég" gyártására azonban ezek is alkalmasak. A vízzel megtöltött jégtalca fenekét is meg kell nedvesíteni, hogy a hűtólap hideg felületével minél jobban érintkezzék.

A „háromcsillagos" szekrények mélyhütőrekesszel a jégkészítés mellett mélyhűtött áruk töhh hónapos tárolására is alkalmas. Kevesen tudják, hogy ebben a rekeszben kisebb tételben húst is lehet fagyasztani! (A hússzeleteket ajánlatos alumíniumfóliába takarni, és úgy helyezni a rekesz aljára.) Arra is kevesen gondolnak, hogy még péksütemény Is lefagyasztható benne, és fagyasztva több hónapig tárolható úgy, hogy felmelegítése után is meglepően „friss" marad.

A hűtőszekrény és különösen a mélyhűtórekesz ajtaját feleslegesen ne nyitogassuk. mert az nagy „hidegveszteséget“ okoz. A szekrény hideg hófelületére használat közben jég (dér) rakódik. Ezt időnként el kell távolítani, mivel a vastag jég, vagy dérréteg rontja a hőhatást és növeli az áramfogyasztást. A leolvasztást akkor javasoljuk elvégezni, ha a jégréteg már 4—6 mm-nél vastagabb.

Az egyszerű kivitelű hűtőszekrényeket a leolvasztáshoz ki kell kajiceolni. s nyitott ajtóval meg kell várni, míg a szekrény felmelegszik és a dér leolvad. A csepptálcában összegyüleiniő csapadék eltávolítása után a hűtést újra el kell indítani. Ezt a mindenképpen kényelmetlen műveletet egyes típusoknál automatizálással könnyítették m eg. A „félautomatikus“ leolvasztású hűtőszekrények hömérsékletszabályozóján van egy külön lelovasztófokozatgomh. vagy kapcsoló. Ennek megfelelő beállítása után a hűtés mindaddig szünetel, amíg a hűtótest le nem olvad, de a leolvasztás befejezése után a hűtés önműködően visszakapcsolódik. A félautomatikus leolvasztásnál is gondoskodni kell a cseppvíz eltávolításáról, például úgy. hogy a csepptálca dugóját eltávolítva egy megfelelő méretű edénybe eogedjük, majd a leolvasztás után ezt az edényt a szekrényből kivesszük.

Az automatikus leolvasztás azt jelenti, hogy a dér a „normál“ hűtőtér hütőtestéről külön beavatkozás nélkül. rendszeresen leolvad. majd a csapadék megfelelő csatornán át a belső térből kifolyik, és rendszerint a gép hátlapján levő tálcákban gyűlik össze, ahonnan a gépben fejlődő hő segítségével elpárolog. Az automatikus leolvasztás azonban sohasem vonatkozik a „csillagos“ minősítésű mélyhűtőrekeszekre, illetve azok hűtőtestére, hiszen a hosszú időtartamú fagyasztott tárolás közben nem szabad felmelegedésnek hekövetkeznie. A dérrétegnek mindenféle leolvasztásnál fagypont fölé kell melegednie ahhoz, hogy leolvadjon. Ennek a + 4

— + 5°C-ra beállított szekrényekben általában nincsen semmi akadálya. De ha a hőfokszabályozó indokolatlanul maximális hűtésre van beállítva és emiatt a „normál“ térben fagypont körüli, vagy fagypont alatti hőmérséklet alakul ki, ez az automatikus leolvasztást is akadályozhatja. A hütetest nem olvad le teljesen, s a hoszszú „állásidő“ miatt a mélyhűtőrekesz is nem kívánt mértékben felmelegedhet. Ezért sem ajánlatos tehát a „háromcsillagos" automatikus leolvasztású hűtőszekrényeket (pl az abszorpciós Lehel S 140-es) tartósan a legerősebb hűtési fokozaton járatni. Az még nem baj, ha a hűtőtest egyik sarkán mindig visszamarad egy kevés dér. de ha nagyobb terület marad állandóan deres, az általában a túlhűtés jele, és ilyenkor a hőfokszabályozót az automatikus leolvasztás érdekében is célszerű 1—2 fokozattal gyengébbre állítani.

A „csillagos" minősítésű mélyhűtőrekeszeket — mint említettük — az ún. automatikus leválasztási rendszer sem olvasztja le, erről ott is külön kell gondoskodni. A nem túl vastag és tömött dérréteget müanyaglemezzel is lehet kaparni, de fémből készült kaparó megsértené a felületet. Túl erős jegesedésen csak az egész készülék kikapcsolásával lehet segíteni, de ezt elegendő évente 1—2 alkalommal megtenni. A inélyhütórekesz leolvasztásának idejére a benne tárolt fagyasztott árukat ki kell venni, és több réteg újságpapírba csavarni. (A papír jól szigetel!)

A leolvasztás meleg vízbe mártott ruhadarab használatával gyorsítható, de rezsót, vagy más fűtőtestet a hűtőtest felületére helyezni tilos! A hűtőszekrény belső terét és külső feldtetét

— mint említettük — langyos vízzel tisztíthatjuk s a vízbe kevés mosogatószert is tehetünk. A mágneses ajtótömítést azonban csak tiszta vízzel mossuk le.

A hűtőgép (aggregét) különösebb ápolást, karbantartást nem igényel. A csövekre rakódott port időnként, a nagytakarítás alkalmával porszívóval, vagy tollseprüvel (de nem drótkefével) távolíthatjuk el.

Ha a hűtőszekrényt hosszabb ideig nem használjak, a hálózati csatlakozót hozzuk ki, a szekrényből mindent távolítsunk el, takarítsunk ki és az ajtót hagyjuk nyitva.

réltem ki, s a szerszámokat e lapra erősítettem fel.

A farostlemezre felrajzoltam a karosszérianyílást, majd az új betétlapot lefektettem és a berajzolt részre rakosgattam a szerszámokat. Helyüket körül rajzoltam, majd 20—25 mm széles, és 20 mm vastag lécek felragasztásával, csavarozásával oldottam meg a szerszámok rögzítését. Ezután a leszorítólemez csavarjának fejét levágtam és helyére 30X10X2 mm-es lemezt hegesztettem. A lemezbe két felerősítő furatot készítettem, majd facsavarokkal a helyére erősítettem.

Mivel a szerszámok nem egyenlő magasak, a lesznritólécek és a szerszámok közé fatömböket helyeztem. így a szerszámok nem zörögnek menet közben. Végül a farostlemezt a szerszámokkal együtt festékkel fújtam le. L. T.

(\A OTOROf

TANÁCSOK

Szerszámfal

Moszkvicsba

Moszkvics gépkocsimba a szerszámokat úgy helyeztem el, hogy azok a csomagtartóban nem foglalnak sok hasznos helyet. A kocsi utastere és a csomagtér között levő kartonpapírt farostlemezzel cse-LV

LE

nd&m&uKRg

Kötelező

távolságok

Köz

a szölőmöveiásnál

Fischer László, Vinica n/Ipfom-i (Ipolynyék) olvasónk új lugasművelésű szőlőt akar telepíteni. Kérdi, hogy a telke határán a hagyományos művelésnél szokásos félméter távolságot tartsa-e he a szomszéddal szemben, vagy nagyobb távolságot hagyjon, esetleg a gyümölcsészetben szokásos optimális fatávolság felét.

A felvetett kérdést általánosan kötelező Jogszabály nem rendezi. Vidékenként a hagyományos szokásokat tartják be. Kötelező jogszabály mindenkit, tehát a szomszédokat Is kötelezi, más tulajdonának tiszteletbentartására, annak meg nem sértésére — és bele nem avatkozásra. Minimálisan el lehet várni minden szomszédtól — különösen, ha nincs kerítés közöttük, hogy kertjének és szőlőjének megművelésekor nem lép a szomszéd telek területére, nem a szomszéd területről kapálja meg a szőlője külső sorát, hanem a sajátjáról. További szabálynak tekintendő: úgy kell a szőlőt és a fát telepíteni; hogy annak gyökerei ne a szomszéd telkéről vegyék el a nedvet, A szomszéd az ilyen esetben salát kertje megművelésénél, elsősorban saját növényzete fejlődését joggal tarthatja szem előtt.

A magas vezetésű lugasszölő esetében a szőlő fekvése szerint számolni kell azzal is, hogy a szélső sor nagyobb árnyékával ne okozzon kárt a szomszéd szőlőjében, kertjében.

Az ilyen szomszédjogi kérdésekben a legjobb vezérlő elv, hogy senki se tegyen olyat szomszédjának, amit saját magának sem kíván. A Jószomszédság érdekében az ilyen józan mérsékletesség hasznos és kifizetődő dolog és ez felel meg a szocialista együttélés alapelvének, amit a polgári törvénykönyvünk Is megkövetel.

Dr. F. J.

ß. J. olvasónk levelében frja, hogy a szomszéd tyúkólja a telek határától B0—100 cm-re van, ilyen távolságra van az árnyékszéke Is. — Kérdi, lehet-e ilyen építményeket a lelek határán elhelyezni. Továbbá kérdi, hogy jogosuit-e a szomszéd az ön kútja közelében sertésélat felállítani. — A kút szükség esetén — amikor a vízvezeték nem műkdik •—> több család vízellátását biztosítja.

A kisebb gazdasági épületeket, így az ólakat is az alábbiak értelmében el lehet helyezni a telek határán is, de mindenképen be kell tartani a legalább 10 méternyi távolságot a saját kúttól vagy szomszéd kútjától. Az ilyen ólak szennyező hatásúak lehetnek. A rendelkezés be nem tartása esetében az Egészség- és |árványvédelmi Hivatalhoz lehet fordulni. A? Állami Műszaki Bizottság kötelező 1966. 8. 12-1 3501/32/66 sz. Irányelvei a különálló házakra, víkendházokra vonatkozóan kimondják, hogy ezeknek külső oldala legalább 5 méterre legyen a telek határától és legalább 10 méterre a szomszéd épülettől. Kivételes esetekben ezeket a távolságokat 3 illetve 6 méterre lehet csökkenteni.

Az említett Irányelvek a kisebb építményekre vonatkozóan előírják, hogyha az a község jóváhagyott beépítési terveivel, vagy más grafikusan kidolgozót alaptervvel összhangban van, ezeket el lehet helyezni a telek határán is. Ha nincs Ilyen jóváhagyott terv, vagy más ilyen tervezet, úgy az ilyen kisebb építményeknek a telkek határán való elhelyezéséhez az építésügyi szerv rendszerint a hnb építésügyi osztályának hozzájárulása, valamint az érintett szomszédok hozzájárulása is szükséges.

Az ölfát a kerítés mellett úgy kell elhelyezni, hogy a szomszéd tulajdonában ne tegyen kárt, ne szakítsa le a kerítés dróthálóját. A gondatlanságból, vagy szándékosságból okozott kárt a/inak keletkezésétől egy éven belül a járásbíróságon lehet peregni.

A Kami Mezőgazdasági Szaktanintézet

értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szeptember l-től az alább felsorolt szakokra (három éves tanoneviszonyba) felvesz olyan fiúkat és lányokat, akik 1973. július 1-íg sikeresen elvégezték a kilencéves iskolát.

1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és részben szőlészet)

2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcs kertészet)

3. Kovács szakma (hegesztő, lakatos)

4. Bognár szakma (asztalos, kádár)

A tanulók az iskola diákotthonában laknak és étkeznek.

A szakmai gyakorlatot az Iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és tangazdaság Igazgatóságán, a követ, kezö címen:

Poľnohospodárske odborné uEiliSta Mezőgazdasági Szaktanintézet

946 36 Kravajiy nad Dunajom, okr. Komárno