Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-10 / 10. szám
A baknyúl tartása és gondozása Л baknyúl szerepe a minőségi tenyésztésben mindig jelentősebb, mint például az anyanyúlé. Ez érthető is, mert egy anyanyúl egy év alatt 1—25 fiókát szaporít, ezzel szemben egy baknyúltól egy év alatt több száz utód származik. Ezért a baknyúl kiválasztására, tartására, ápolására nagy gondot kell fordítani. A kiválasztáshoz kizárólag a külemi bírálat nem elégséges, hanem feltétlenül ismerni kell a szülők, a nagyszülők származását, illetve azok tenyésztési és termelési teljesítményét is. jgj í ,'r: - -A kifejlett fedezőbakot legcélszerűbb az anyanyulaktól távolabb eső ketrecekben elhelyezni. Minéí messzebb van a baknyúl az anyanyulak ketrecétől, annál jobb. Ha a baknyulak közel vannak a nőstényekhez, állandóan érzik azok szagát (vizelet stb.j. Ez az állapot a baknyulat egy ideieg idegességben, feszültségben tartja, végül Is megszokja ezt a feszült állapotot, mire párzási ösztöne fokozatosan eltompul és a párzás idején nem aktív, mondhatnám azt is, hogy közömbös. Tenyésztőink közül igen sokan a baknyulakat kisméretű ketrecekben helyezik el, abból a meggondolásból kiindulva, hogy egyedül van és így nincs nagy hplyre szüksége. Monda, nőm sem kell, hogy ez rendkívül Tiibás nézet és gyakorlat. Tapasztalatok szerint a baknyulak számára a következő méretű ketrecek alkalmasak. j. Ketrecek mérete Faj fák Testsúly hosszúság szélesség magasság Öriás fajtáknál 6—7 kg 150 cm 70 cm 60 cm Középnagy fajtáknál 4—5 kg 130 cm 70 cm 55 cm Kistestű fajtáknál 2—3 kg 100 cm 70 cm 50 cm A baknyulaktól tehát nem szabad sajnálni a ketrec alapterületet. A kedvezőbb mozgási lehetőség, a tenyészkondíció egyensúlyban tartását segíti elő. A lehetőséghez mérten úgy helyezzük el a baknyulakat, hogy nyugodt környezet álljon rendelkezésükre állandó jelleggel. A baknyulakat az anyanyu- Takkal egy ketrecben elhelyezni rendkívül káros megoldás. Ha e felső keretcsorba tesszük a baknyulat, akkor a lepergő vizelet és ürülék az anyanyulakat zavarja, mert állandón érzik a bakszagot. Ha alulra tesszük a baknyulat, akkor az odahulló ürülék a baknyulat tartja állandó feszültségben. A baknyulak ketrecét állandóan és szigorúan tisztán kell tartani. Fontos ez azért, mert az anyanyulakat ide tesszük be párosítás céljából, ha szennyes a baknyúl ketrece, esetleges kórokozók továbbterjesztését segítjük elő. A fedezőbak kölcsönzésétől óvakodjunk. A bérfedeztetéssel foglalkozó nyulász baknyulait rendszeresen ellenőriztesse állatorvossal. Egyes tenyésztőcsoportoknál káros divat, hogy közösen vásárolnak baknyulat és a „fedeztető állomásra“ hordják a nőstényeket pároztatni. Ez igen sok betegségnek lehet a forrása és alkalom a betegségek széthurcolására. Ma a házinyúltenyésztés jórészt árutermelő ágazat, ennek következtében alapvető követelmény, hogy minden tenyésztő telepén megfelelő számú fedezőbak álljon rendelkezésre. —szikora— ♦ A baromfitenyésztőnek áprilisban legtöbb gondja a csirkenevelés körül akad. A felcseperedő csirkéket, amennyiben azok tiszta vérvonalú fajtából származnak, idejében lábgyűrűzni kell a SZKSZ nyilvántartó gyűrűivel. Amennyiben a csirkék január végén voltak naposcsibe korban, úgy jelenleg már megközelítik a vágósúlyt. A felesleges kakasokat fokozatosan felhasználjuk a háztartásban. Ha lehetőségünk van rá, úgy a növendékbaromfit csibetáppal etessük, amely a részükre szükséges tápanyagokat tartalmazza. A napi takarményadagot rendszeresen zöldtakarmánnyal egészítsük ki (apróra vágott fűvel, zöldherével, csóvánnyal stb.j. Az itatóedényekben mindig friss legyen a víz. A tojótyúkok hozamát igyekezzünk a lehető legmagasabb szinten tartani, ezért kiadós takarmányozásról, tojótápról gondoskodjunk és a tyúkólban teremtsünk mintaszerű tisztaságot. О A lúdtenyésztő ezidőtájt már rendszerint várja a kislibák kelését. A kistenyésztők általában anyalűddal keltetik a tojást, azonban fokozatosan át kell térni szervezetünk saját keltetőiben, vagy más közületek üzemeiben történő keltetésre, ami főleg a nagy tojóképösségö fajtákra vonatkozik. Ha Iáddal keltetünk, úgy a lúd alatt hagyjuk megszáradni a naposlibákat és csak azután, egyszerre helyezzük át őket meleg helyre, mert különben a lúd, az összes tojás kikelése előtt feleslegesen nyugtalankodna. A kislibákat tejbe mártott kenyérmorzsával kezdjük etetni. A tejet a kenyérmorzsa marokrafogásával kissé kicsurgatjuk. A kislibáknak életük első heteiben száraz és meleg szállást kell biztosítanunk. © A kacsatenyésztó megfelelő körülmények között már gondozhatja a kiskacsákat, amelyek etetéséhez takarmánykeveréket használ. A kikelést követő tizennégy napig ügyelni kell arra, nehogy a kiskacsák megfázzanak. Kiadós takarmányozással elősegítjük gyors növekedésüket, hogy két hónap elteltével elérjék a vágósúlyt. ■ A házinyúltenyésztő a február eleji eliésből származó fiókákat már elválasztja, s egyidejűleg ellenőrzi a későbbi pároztatásból származó első ellés előtt álló, vagy a már megellett nyulak fészkét-. Ilyen ellenőrzés alkalmával az anyanyulat kivesszük a ketrecből, hogy feleslegesen ne idegeskedjen amikor a fészket kézzel érintjük. A kiszedett fiókákat ne feledjük el regisztráltatni és törzsszámúkat betetováltatni. Ugyanis csak fgy kaphatunk részükre törzslapot. Etetés, gondozás alkalmával az anyanyúllal kissé foglalkoznunk kell. A tenyésztő szól az állathoz és simogatja őt, hogy megszokja közelségét és tapintását. Később az alom ellenőrzésekor nem nyugtalankodik majd. A korai alomból származó fiókák őszig szépen kifejlődnek, s kiállításra készíthetők elő. A nyúlketrecben alapos tisztaságot tartunk fenn, nehogy az igen veszélyes nyúlkokcidiózis elterjedjen. ♦ A galambtenyésztő már a fiókák második kelését várja. Az első fészkekből felcseperedő galambfiókák már kirepültek. Amennyiben a tenyésztőnek eléggé nagy tér áll rendelkezésére, úgy legjobb a fészkekből kirepülő fiatal galambokat külön nevelőtérbe helyezni, ahol olyan takarmányt adhatunk nekik, amely a növekedésben lévő fiatal szervezetnek megfelel. Volleres galambtenyésztés esetén gondoskodnunk kell a szabályos időközökben történő zöldeleség ellátásáról (fejessaláta, szecskázott fű stb.j. Gritet külön etetőkben adagolunk; Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a galamboknak naponta fürödniük kell. Ezt nagyobb edényben tesszük lehetővé, amelyben 5— 6 cm mély vizet talál a galamb. Fürdés után az edényt eltávolítjuk. ’j4,' A kecsketenyésztő e hónapban már a kiskecskékkel foglalatoskodik. Figyeli fejlődésüket, növekedésüket és a továbblenyésztésre kevésbé alkalmasakat étkezési célokra használja fel. Az ellenőrzött kecsketenyészetekben az az elv érvényesül, hogy csak az április 15-ig világra jövő kiskecskéket lehet tetoválni, feltéve ha azok a szeptember eleji tenyészállat kiállítások és vásárok idejéig kellő fejlettséget érhetnek el. Ha koratavasszal napos az időjárás, úgy áprilisban már megfelelő legelővel lehet számolni. A zsenge fű kellemetlen emésztési zavarokat okozhat, ezért az átmenet fokozatos legyen, s a naptári takarmányadagból semmi esetre sem hagyjuk ki a • száraz szénát vagy hereszénát. 4» Az egzotikus madarak tenyésztői már összeállitották a tenyészpárokat, hogy majd május közepén átköltöztethessék őket a kerti volierekbe. A kevésbé érzékeny egzotikus madarakat (a különféle papagájokat) már április közepén áthelyezzük a volierbe. Az egzotikus madarak nyári röpdében tartásának legfontosabb előnye, hogy pótolja a szabad természetben lévő környezetet és életkörülményeket. A volierben, amelyet megfelelő módon bokrokkal ültettek be, leginkább a kisebb egzotikus madarak (astrildák) nevelése végezhető, amennyiben fészkelésük idején elégséges mennyiségű élő eleséget biztosítunk számukra. ★ A nemes kanárimadarak tenyésztői már teljes lendülettel járnak a tény észidényben. A nőstények már másodszor fészkelnek és a fiókák elkülönítve élnek az úgynevezett röptelő ketrecekben. A napi takarmányadagból nem hiányozhat a reszelt főtt tojás és a reszelt sárgarépa. Az etető vályúba csak annyi eledelt teszünk, amennyit az anya a fiókák egyszeri etetésére felhasznál. A főtt tojás ugyanis melegebb hőmérsékletű helyiségben gyorsan romlik. Ha a nőstény fiókáit romlott főtt tojással etetné, úgy az egész fészekalj elhullása következne he. Ezért A ügyeljünk a helyes takarmá- £ nyozásra. —ar— / Régóta megfigyelték a nyulaknak azt a különös szokását, hogy az állukat a kerítéshez, fatörzshöz, bokrokhoz dörzsölik. Sokáig úgy vélték, hogy ezzel a bolhacsípés okozta viszketést igyekeznek enyhíteni. Ausztráliai kutatók tapasztalatai szerint azonban ennek a furcsa szokásnak egészen más oka van. A nyulak álla alatt ugyanis egy mirigy található, s ennek váladékát kenik a kerítésre, fatörzsre stb., mintegy ezzel „jelzik“ birodalmuk határát. Ezt azonban csak a bakok végzik és azok is csak akdörzsölik Az ezíistrókatenvasztés története Az eredményes tenyésztés története — azt megelőző kísérleteket nem számítva — 1894-től számítható, mert több évi kísérletezés után csak ebben az évben sikerült először Ch. Dalton és B. Oulton tenyésztőknek az Edward szigeteken berendezett farmjukon ezüstróka kölyköket felnevelni. A századfordulóig ez a cég uralta a nemzetközi piacot. (B. R. N. Journal) —sz— Miből készítsünk salambfeszket? kor, ha ivarzó nőstény van a közelükben. A nőstény ivari váladéka — nem ritkán a nőstény puszta jelenléte — idézi elő ezt a tevékenységet. E különös mirigy működését nyúl embrióknál tanulmányozták. Megállapítottak, hogy ezek apokrin tipusú mirigyek, melyek eleinte csak szőrtüszö nyúlványok. Teljesen kifejlődve kétféle kiváiasztúsú sejtből állnak. A legújabb megállapítások szerint ezek a mirigyek az ema nvulak tűsöknél eddig talált legbonyolultabb felépítésű biirmirigyek. A hímeknél a mirigyek nagyobbak mint a nőstényeknél, gyakori például, hogy a hímnyúl (baknyúl) álla sárgállik a mirigyek váladékától. Az apokrin mirigyek az alacsonyabbrendű emlősöktől az emberig megtalálható ősibb verejték mirigyek. Csak bizonyos testtájakra szorítkoznak, így mindenekelőtt a nemi szervek és a végbélnyílás környékére. Szoros kapcsolatban vannak a liormoaz äUuhat? náüs rendszerretf elsősorban az ivarmirigyekkel. Az általuk termelt „verejték“-nek jellegzetes szaga van: ez a szag állatoknál az ivarzás idején a két nem egymásra találását segíti elő. A ketrecben lartolt házinyúl hasonló viselkedése csak miniatűr mérete a szabadban élő üregi és egyéb nyúlfajoknak — írja a New Scientist c. lap. —szikora— E A fészek számára változatlanul legjobban bevált a fából készített fészek, bár ennek takarítása kissé körülményesebb és nagyobb gondot igényel. Az égetett agyagtányér hideg. Különösen akkor tapasztalható ez, ha kora tavasszal akarunk keltetni. A gipszből készített fészkek sem váltak be, mert megfigyelés szerint sok vizet vonnak el a galambtojásból és ennek káros hatása a gyenge kelésben jut érvényre. Számos Sok szakkönyv szinte ,,dobálódzik“ az évek számával. Ha azonban utána nézünk a dolgoknak, akkor döbbenünk rá, hogy nem egészen úgy van minden, ahogy néhány szakíró leírja egyes háziállat fajok háziasításának időpontját, fgy vagyunk például a házikacsával is. íme egy viszonylag biztos forrásból származó adat a kacsa domesztikációját illetően. Az egyiptomiak, a régi zsidók és a Homér korabeli görögök idejében a házikacsa még ismeretlen volt, sőt Columelle a kiváló gazdasági szakíró — teljes nevén: Lucius június Moesetben az ilyen gipszfészekben az egyébként termékeny tojás a keletkező nedvességhiány miatt elhal. A nedvesség pótlására még a fából készült fészekbe is sok helyen kevés zsenge, friss füvet tesznek. A fészken ülő galambot ez a beavatkozás nem nagyon zavarja, különösen akkor nem, ha ezt akkor végezzük, amikor a galamb evés céljából egy kis időre elhagyja a fészket.-sz — deratus Columelle — és Varró is szükségesnek tartották a kacsáknak mint más madaraknak hálóval fedett helyeken tartását, hogy el ne repüljenek. Egyébként Columelle ajánlja azoknak, akik kacsáik számát gyarapítani akarják, hogy szedjenek kacsatojásokat és tyúkokkal köttessék ki (!?). Ez is azt igazolja, hogy a kacsa 1800 évvel ezelőtt még nem volt teljesen megszelídítve. A házikacsa a közönséges vadkacsától (tőkés réce) az Anas boscbas-lól származik, amely az egész világon elterjedt. —szikora— Nyércprém Olaszország részére Nemrégiben két olaszországi üzletasszony kereste fel a matuskovoi (taksonyi) nyérctenyésztő telepet, ahol nyércprém vásárlása iránt érdeklődtek. Egy-egy prémért 20 dollárt kínáltak. Meg is egyeztek a farm vezetőivel, akik ígéretüket adták, hogy leprémezés után a KARAEXPORT közbeiktatásával a prémet eladják nekik. A KARAEXPORT a hazai árjegyzék szerint fizet és devfzarészesedést nem ad. Krajcsovics F erdinánd, Galanta (Galánta) Mikor domesztikälták a kacsát Káros-e a gépkocsik kipufogása a bázinyuiakra? Bern egyik kivezető útjánál levő nyúltenyészetben az 5 hónaposnál fiatalabb nyulak nagyobb arányú hirtelen elhullásából merült fel a gyanú á megnövekedett gépkocsiforgalom okozta gáz- és zajártalmakra. Az eddigi vizsgálatok ezt nem igazolták egyértelműen. A kérdés végleges tisztázása érdekében további, megfigyeléseket végeznek. (Grünne, Zürich) —sz— A galambok táiékozédása és a napszak A szakembereket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen belső'mechanizmus szabályozza a galambok tájékozódási képességét. Az újabban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy az otthonuktól 10—150 km távolságra elszállított galambok tájékozódósi képességét nagymértékben megzavarta az, hogy a felbocsátás előtt 4—7 napig mesterségesen megváltoztatott napszakos ritmusban tartották őket, vagyis a nappal és az éjszaka változását mesterséges fénnyel és elsötétítéssel módosították. Ha a galambok számára a nappal 6 órával előbb kezdődött a valóságnál, akkor a természetes körülmények között tartott galambokéhoz képest 9U fokkal balra, a 6 órával később kezdődő nappal körűimé; nyei között tartott galambok pedig 90 fokkal jobbra tértek el. A 12 órával megváltoztatott, vagyis teljesen megfordított napszakos ritmusban tartott galambok pedig a felbocsátás után az ellenkező irányba repültek. Ezek a kísérletek és megfigyelések elsősorban a postagalambokra vonatkoznak, de igen értékes és messzemenő következtetéseket vonhatunk lé a röpgalambfajták versenvszerflí röptetése területein is. Célszd» rű lenne a ropgalambfajtáS röptetésével kapcsolatosan W kísérleteket és szabatos még* figyeléseket végezni, mert leg» több helyen azért nem röptét® a röpgalambokat, mert eltefl* nek a légtérben. (Science et Vie)-szikot«»*
