Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-10 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1973. március 10, 6 Tapasztalataink a napraforgótermesztésben Nálunk, Csehszlovákiában a napraforgó termesztésben nem használjuk ki kellően a lehetőségeket. Erre utal az is, hogy míg 1953-ban 11 ezer 855, addig 1968-ban már csak 1547 hektáron termeltek napraforgót, s ennek 96 százalékát Szlovákia mezőgazdaságában. Érdekes kép tárul elénk, ha például megvizsgáljuk az 1972-es év ezirányúercdményeit. A nyugat-szlovákiai kerületben bevetett 3905 hektárból 2682 hektár napraforgó a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás (68,7 százalék) mezőgazdasági üzemeire jutott. A járás egyes gazdaságai mint pl. a Dvory nad Žitavou-i (udvardi) szövetkezet 500, a Svodín-i (szőgyéni) szövetkezet 237, a Tvrdošovce-i (tardoskeddi) szövetkezet 197 stb. hektáron termesztett napraforgót. A napraforgónak mint melegévövi növénynek, főleg Szlovákia és Morvaország déli fekvésű területein, vagyis a kukorica övezetben van nagy jelentősége, ahol az őszi repce termesztése a gyakori őszi száraz idő és a kevés téli csapadék miatt bizonytalan. Kérdezhetné valaki, mi ösztönzi járásunk mezőgazdasági üzemeit a napraforgó vetésterületének a bővítésére? A kérdésre azzal válaszolhatnánk, hogy 1968-ig a napraforgó termesztése több gazdaságban kis területen korszerűtlen agrotechnika, vagyis nagy emberi munkaeröráfordítással történt. A sorbavetést alkalmazták a növényegyedek sűrű távolságának a betartásával, s az egyelést kézzel végezték. Vegetációs időszakban kétszer kapáltak, s a termést kézzel szedték le, majd kombájnokkal csépelték ki a magot. Érthető, hogy szocialista mezőgazdaságunk gyakorlatában az ilyen technológiának nincs létjogosultsága. Ezért csökkent a vetésterület évenként. Az 1963-as évben a mostoha éghajlati körülmények szükségessé tették az őszi repcének csaknem százszázalékos kiszántását, járásunkban akkor határoztuk el, hogy behatóbban foglalkozunk a napraforgó termesztésével, mely biztosabb eredményt nyújt mint a repce. A törekvés az emberi munkaszükséglet csökkentésére, a termelés munkaigényes mozzanatainak a gépesítésére, s egyben a hektárliozam jelentékeny emelkedésére irányult. Ebből eredően különös figyelmet fordítottunk a gépesített betakarításra, mely korábban kézi erővel is nagyon igényes feladat volt, de a gépesítés döntő módon befolyásolta a jövedelmezőséget. Ma már elégedetten mondhatjuk, hogy sikereink jelentékenyek. A napraforgó termesztésének a gépesítése szinte hasonló színvonalra került a magkukorica termesztésének gépesítésével, s ez a körülmény kedvezően befolyásolja a napraforgó vetésterületének a bővülését. Míg 1969-ben csak 600 hektáron termesztettünk napraforgót, addig az idei tervünk már 3000 hektár, vagyis öt éven belül ötszörösére emelkedett. Milyen technológiát alkalmazunk a termesztésben? A nagy hozam elérése céljából időben, jó minőségben készítjük el a talajt, kezdve a tarlóhántástól az esetleges istállótrágyázáson keresztül, egészen a Vetést megelőző talajporhanyításig. A múlt esztendőben járási átlagban hektáronként 348,7 kg műtrágyát használtunk tiszta hatóanyagban. Ebből a nitrogén 104,9, a foszfor 95,7, a kálium pedig 148,1 kg volt. Az NPK műtrágyák 25 százalékát ősszel leszántottuk, s a megmaradt részt vetés előtt használtuk fel. A vetést március 25-én kezdtük és április 15-én fejeztük be SPC—6-os típusú vetőgépekkel 60X30 és 70X25 cm-es kötésben. így hektáronként 8 kg vetőmag felhasználásával 55 ezer növényegyedet értünk el. Gyomirtásra Treflant használtunk hektáronként 4—5 kg-os adagban, s a vegetáció idején legtöbbször két ízben végeztünk sorközi sarabolást, s betakarításáig nem bolygattuk a növényzetet. Betakarítás előtt, amikor a napraforgó növényzete 75 százalékban megsárgult, 460 hektáron Régiónéval deszikációt végeztünk, s hektáronként 5 kg vegyszert 400 liter vízben feloldva használtunk fel. A keveréket az Agrolet gépe permetezte. A permetezés Utáni napon a napraforgó növényzete száradni kezdett és 4—5 nap múlva teljesen lehervadt a szemek jól fellazultak, megszáradtak. A deszikáció után azon növényegyedek is megszáradtak, melyek később fejlődtek ki. Azelőtt ezek a növényegyedek sok gundot okoztak a betakarításnál, illetve a begyűjtött napraforgómag tárolásánál. El kell mondani továbbá azt is, hogy a napraforgót gabonakombájnokkal takarítottuk be a deszikációs kezeléstől számított ötödik nap után, ezzel szemben a nem kezelt növényzetet meg kellett hagynunk teljesen száradni. Gyakori a veszteség a napraforgó betakarítására elő nem készített kombájnoknál, ezért a további hibák elkerülése céljából tanácsos a gabonakombájnok alábbi módosítása: 4 .a vágószerkezet rögzített részére sorterelőt kell szerelni, hogy a növényt a vágószerkezetre juttassa; # a sortereló alá megfelelő fémlemezt kell szerelni a veszteségek elkerülésére; ф a motolla lécei helyére mintegy 20 cm széles deszkákat kell szerelni, hogy a levágott napraforgó a cséplőszerkezetbe jusson; • a kosarat a lehető legnagyobbra állítsuk be: ф a cséplőszerkezet percenkénti fordulatszámát ötszázra csökkentjük. Betakarításkor a mag nedvessége nálunk 15—18 százalék közt váltakozott, s a kicsépelt termést tisztítottuk és 13 százalékos nedvességtartalomra szárítottuk. Ezzel szemben a deszikációs kezelés után begyűjtött magot csupán tisztítani kellett. A napraforgó betakarítása után a növény fennmaradó részét SKPZ—180 típusú tépővei aprítottuk fel, majd beszántottuk. Ugyanis e növényrészek nagy foszfor- és kálitartalommal rendelkeznek. így a napraforgó termesztését maximálisan gépesítettük, s emberi munkaigényessége minimálisra csökkent. A gépesítés lehetővé tette a napraforgó termőterület összevonását, illetve a valóban nagyüzemi, azaz nagytáblás termelés kialakítását. Járásunkban régebben hagyományos technológiával 36 gazdaság foglalkozott napraforgó-termesztéssel, s a vetésterület egy gazdaságban átlagosan 16 hektár volt. Tavaly azonban már 27-re csökkent a szakosított termelőüzemek száma, s az átlagos terület egy gazdaságban száz hektárra bővült. Az átlagos hektárhozam (18 q/ha) a napraforgó termesztés eredményessége mellett szólt. Ebből is látható, hogy a napraforgó-termesztés problémáit sikeresen megoldottuk, ami végül is a vetésterület bővülésében, a hozamok emelkedésében és a jövedelmezőségben jutott kifejezésre. A napraforgó igénytelen növény, minden talajon sikeresen termeszthető, mert jól tűri a száraz éghajlatot. Ezen tulajdonságát a kukorica övezetbe tartozó gazdaságokban jól kihasználhatják. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nové Zámky-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság föagronómusa ■ lyenkor, amikor a tavasz * közeledik, sokakat érdekel, lesz-e elegendő jófajta vetőmag, műtrágya és vegyszer választék szerint. Ebben a kérdésben kértünk tájékoztatót Tóth József elvtárstól a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási Teíményfelvásárló és Ellátó Vállalat igazgatójától, aki kérdésünkre elmondta, hogy idén a járás mezőgazdasági üzemeinek a háromévenként ismétlődő csereakció keretében 32 vagon Dvoran, 28 vagon Diamant és 5 vagon Denár M—4-es tavaszi árpa vetőmagot szállítanak. Ezenkívül 40—50 vagon kereskedelmi vetőmagot is készítenek, hogy más járásokat is kielégíthessenek. Vegyszerellátási problémák? IDÉN AZ NDK-BÖL szaporításra 200 mázsa Elgéna néven ismert tavaszi árpa vetőmagot is sikerült beszerezniük. A kukorica vetőmaggal összefüggésben csupán annyit, hogy külföldi nagyhozamú fajták beszerzését illetően még tárgyalások folynak. A MŰTRÁGYA KEVERÉSE és szállítása ütemterv szerint történik. Csupán szuperfoszfátból mutatkozik hiány, amit a gyárakkal való tárgyalás útján kívánnak megoldani. Nagyobb baj, hogy vegyszerekből jóval kevesebbre van kilátás, mint amennyi a termelésben szükséges lenne. Annak ellenére, hogy közegészségügyi szempontból nem kívánatos, mégis vissza kell térni a DDT használatához, mert behozatalból nem képesek kellő mennyiségű vegyszert biztosítani. A Dyfonate vegyszerből például 8 vagon helyett csak 10 mázsát kapnak, de Burexból, Betanalból, Polybaritból, Aretitból és más vegyszerekből sincs elegendő. A hiány mintegy 2 millió koronára becsülhető. —hai— Pölhös Károly mérnök az egyesült efsz elnöke Curice (Ső"* reg) merészen ívelő dombok völgyében húzódik meg. Bizony ilyen természeti feltételek között nem könynyü a gazdálkodás. Mindjárt erre tereljük a szót, amikor az egyesült szövetkezet irodájában Pölhös Károly mérnökkel, a közös elnökével, Homolya István agronómussal és Štriežovsky Júliussal a szőlészeti részleg vezetőjével beszélgettünk. Amikor azt kérdez, zük, hogy helyeslik-e a szakosítást, röviden csak annyit mondanak, hogy nézzünk szét a gazdaságban, a tények mindent elmondanak. Pölhös Károly mérnökkel pár évvel ezelőtt még a luőeneci (losonci) járási termelési igazgatóságon találkoztam, akkor bizony nem nagyon tetszett neki a munka, nem szerette a sok kimutatást, papírmunkát és1 inkább termelőüzembe vágyott: Kívánsága teljesült és kihelyezték a šuricei efsz-be, ahol két évig agronómus volt, négy év óta pedig az Efsz elnöke. Á vezetőséggel együtt lépést tart a fejlődéssel, mert az elsők között egyesültek a Cainovcei (Csorna) efsz-el és napjainkban már láthatóan bontakozik a szakosítás. Az elnök szerint a volt két gazdaságot -három termelési egységre szakosítják. Az elsőn a sertés, a másodikon a szarvasmarha-tenyésztés, a harmadikon pedig a szőlő- és gyümölcstermesztés honosodik meg. A šuricei egyes számú részlegen már eddig is kiváló sikereket értek el a sertéstenyésztésben (az. egy kocára eső évi malacszaporulat pl. 18 darab volt), ezért már két évvel ezelőtt fajtatenyészetnek ismerték el. A tervek szerint 1974-ig Až alkotni akarás nem ismer akadályokat • MÁRIS KIBONTAKOZIK A SZAKOSÍTÁS # A SZARVASMARHA-HIZLALÁST KOOPERÁCIÚVAL OLDJÁK MEG • A HÁROM ÜZEMEGYSÉG AZ ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁS ALAPJÁN GAZDÁLKODIK • TÖRZSTENYÉSZETET AKARNAK. 500 férőhelyes malacneveidét építenek és így évente 800 malacot és 200 tenyészkocát nevelhetnek fel. А К—99-es tehénistállót ketreces malacneveidévé állítják át és a tervek szerint ezen módszerrel 22 malacot választanak el évente anyakocánként. Ezen a részlegen 1975-ig teljesen megszüntetik a tehéntenyésztést. Az 1974-es évben el akarják érni, hogy sertéstenyészetüket törzsállománnyá nyilvánítsák. A sertéstenyésztés szakosítása egyrészt úgy történik, hogy új ólakat építenek, másrészt kiegészítő termelés céljából felhasználják a régi épületeket is. Ha kifizetődő, ezeket korszerűsítik, ha nem, akkor pedig addig használják, amíg ez lehetséges. A leendő törzstenyészetből egyrészt tenyészállatokkal látják el a járás más mezőgazdasági üzemeit, másrészt a nagyhizlalda számára olyan süldőket adnak, amelyek minden szempontból megfelelnek a nagyüzemi hizlalás követelményeinek. A Camovcei második számú gazdaságban a szarvasmarha hizlalásra fektetik a fősúlyt. Felépítenek két 500 férőhelyes rostos szarvasmarha hizlaldát, amelyekben a világító berendezéseken és ventillátorokon kívül nem lesz más berendezés. Két traktoros önjáró takarraányadagoló gépekkel telíti majd meg a vályúkat. A munka termelékenysége lényegesen emelkedik, mert az évi 3200 mázsa húst hét személy termeli ki. A hét ember maga készíti elő a silót és még a kukoricát is megdarálja. Az állatállomány számára a szemeskukoricát hermetikusan elzárt silőtornyokba raktározzák, a silókukoricát pedig hugyannyal konzerválják. A hizlalás tehát a legkorszerűbb módszerekkel történik majd. Az elnöktől beszélgetés közben megtudtam azt js, hogy ma már a szakosítás sok esetben nem valósítható meg kooperációs kapcsolatok fejlesztése nélkül. Az ő esetükben például a járási borjúneveidével kooperálnak, ahonnan 150 kilós növendékeket kapnak továbbhizlalásra. Ebből a példából is láthatjuk, hogy a termelés koncentrációja mennyire összefonja — szövi még a nagyobb termelési egységeket is. A harmadik számú gazdasági egység, a szőlészet és gyümölcsészet a legnagyobb tanúbizonysága annak, hogy az egyesített efsz haladó szellemű, vezetősége a többtermelés érdekében mindent elkövet és bírókra kel a természettel is. Az 1500 hektárnyi területből csak 800 a szántő, tehát sok értéktelen dombos-lejtős, kevés hasznot hozó legelőféléjük van. A szakosítás keretében jelentős részt erdősítenek. Ahol viszont lehetséges a termelés, gyümölcsöst létesítenek. Mivel a talaj eróziója igen nagy és általában fennáll annak a veszélye, hogy a víz a termőterület jő részét a völgybe hordja, teraszos művelést honosítottak meg. Eddig már közel 200 hektár kevés hozamú legelőn telepítettek ezzel a módszerrel szőlőt és gyümölcsöt. íi- eddigi sikereken felbuzdulva, valamint a belterjesség fokozásának érdekében, a távlati tervek szerint 500 hektáros gyümölcsösük és szőlészetük lesz. Ehhez hasonló gyümölcs- és szőlőtermelési szakosítással még nem találkoztunk. Nem csoda, hogy fejlesztése, kiépítése nagy gondot okoz a vezetőségnek, azonban nem torpannak meg, bár sok az ellenérv és többen kifogásolják, hogy ebben a körzetben a fagy veszély miatt miért foglalkoznak ilyen nagy méretben szőlő- és gyümölcstermesztéssel. A szövetkezet vezetői nem adják fel a harcot és a fagy ellen úgy védekeznek, hogy minden tőkén két szál vesszőt hagynak és az egyiket földdel takarják. Tény, hogy rendkívül nagy vállalkozásba kezdtek, és ha már megtették az első lépéseket, a járás vezetőinek is nagyobb segítséget kell nyújtaniuk, hogy a lelkesedésből eredő igyekezet ne legyen hiábavaló. Jártunk már sokkal nagyobb területen gazdálkodó közös gazdaságokban is, azonban nem tapasztaltuk a szakosítás Ilyen gyors és nagyméretű kialakítását. Ügy látszik a gazdaságban dolgozó négy mérnök tudása javát adta a termelés fejlesztése érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy fajta, később pedig törzstenyészettel foglalkoznak. A gyümölcsészet, valamint a szőlészet fejlesztésével pedig hozzájárulnak a lakosság vitamindús ellátásához. A három termelési egység önálló elszámolással dolgozik, saját gépparkkal és megfelelő számú munkaerővel rendelkeA dombokon teraszos művelést valósítanak meg. zik. A harmadik részlegnek például 60 dolgozója lesz. Emellett a központi javítóműhelyben végzik el majd a gépek karbantartását, javítását. Ezen a részlegen hatalmas épület magasodik az ég felé. Az irodahelyiségek mellett helyet kap benne két laboratórium is, továbbá szociális helyiségek, társalgók, ebédlő és reprezentációs borpince. Olyan épület lesz ez, amely megfelel a mezőgazdaság fejlődésének, mert kulturáltabb körülmények között tisztálkodhatnak, szórakozhatnak benne a szorgalmas szövetkezeti tagok, úgy Is mondhatnánk, hogy a kulturális-nevelőmunka egyik központja lesz. Surice a múltban nem igen hallatott magáról és ha megemlítették, inkább rosszat mondtak róla, mint jót. Ma a tények bizonyítják, hogy a helyzet gyökeresen megváltozott, a pártszervezet, a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége pártunk XIV. kongreszszusa határozatának szellemében szabta meg a mezőgazdaság fejlődésének irányát és máris mutatkoznak az első eredmények. Az óriási munkaenergia befektetés és a jelentős pénzügyi beruházás csak ez elkövetkező években mutatkozik majd meg igazán, amikor a szakosítás teljes megvalósítá-anak következtében lényegesen többet termelnek, és az új technológia nagyarányú alkalmazása mellett rohamosan csökkennek a termelési költségek ts. Gigantikus elképzelések megvalósulását láttuk az egyesített efsz-ben és úgy éreztük magunkat, mintha máris a jövő gépesített, korszerű termelési eszközökkel rendelkező üzemében járnánk. íme egy példa, — az alkotni akarás nem ismer akadályokat. BÁLLÁ JÓZSEF
