Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-10 / 10. szám

1973. március 10.

SZABAD FÖLDMŰVES

Uiiszonöt évvel ezelőtt, dolgozó ■* népünk Februári Győzelme után Csehszlovákia Kommunista Pártja konkretizálta a szocialista mezőgazdaság kialakításának programját. Klement Gottwald e program felvázolásakor kihangsúlyozta, hogy hazai adottságaink között „nem lehet a szocializmust megvalósítani falvaink szocialista átépítése nélkül“.

A kommunista párt mezőgazdasági politikájának lényege a szocialista forradalom objektív szükségleteiből Indult ki és a világ első szocialista államának tapasztalataira támaszkodott. Az agrárpolitika sikere megkövetelte, hogy kialakítsák a kis- és középparasztokat segítő anyagi-műszaki alapot, amely konkrét formáját a gép- és a traktorállomások létrehozásában nyerte el. Tehát a gépállomások megalakulása és léte szorosan összefügg a szocialista forradalom végrehajtásával falvainkon.

A MOLT HAGYATÉKÁN

Ha most huszonöt év távlatából visszatekintünk az első egységes földművesszövetkezetek megalakulására és az öröm érzete tölt el szocialista mezőgazdaságunk kiváló eredményei láttán, helytelen lenne kellőképpen nem értékelni a gépállomások és ezek dolgozóinak aktív részét e sikerekben. Lehetetlen a földmüvesszövetkezetek gyarapodását és a gépállomások tevékenységét egymástól elválasztva értékelni. Hiszen a gép- és traktorállomások létesítésének Irányzata régebbi keletű, mint a szövetkezetek megalakulásának folyamata. Amikor ugyanis 1946-ban a párt kitűzte az előkészítés alatt álló népgazdaságfejlesztési kétéves terv legfontosabb feladatait, Klement Gottwald szavaival kihangsúlyozta a gép- és traktorállomások létrehozásának szükségességét minden járásban.

Igaz, a demokrata párt vezetői, élükön Dr. Martin Kvetkoval, az akkori mezőgazdasági és földreformmegbízottal, osztályérdekeik megvédése céljából minden eszközzel fékezték a gép- és traktorállomások létrehozását. Mezőgazdasági gépeket elsősorban szövetségeseik: a kulákok és a nagybirtokosok kaptak, habár e gépek a traktorállomások műszaki alapjának kialakítására voltak meghatározva, hogy a kis- és középparasztok megszabadulhassanak a kulákok és a nagybirtokosok befolyásától. Ezáltal már korábban létrejöhettek volna a szocialista mezőgazdaság megteremtését elősegítő forradalmi folyamat előfeltételei.

A gépállomások állal nyújtóit segítség pedig sürgős volt, ha figyelembe vesszük, hogy 1945-ben Szlovákiában csupán 1500 traktor állt a mezőgazdaság rendelkezésére, amelyek lényegében a kulákok és a nagybirtokosok tulajdonát képezték. Ezer hektár szántóterületre 1946-ban 0,8 traktor, 1,8 fűkasza és 0,2 kévekötő jutott. Ebben a helyzetben a nincstelen földműveseknek, a kis- és középparasztoknak a traktorállomások által nyújtott olcsó gépi segítség a munkásosztály tényleges szövetségét fejezte ki és e forradalmi időszakban rendkívüli jelentőséggel bírt.

A gép- és traktorállomások megalakításában határkövet jelentett a CSKP Központi Bizottságának 1948. novemberében megtartott plenáris ülése, amely többek között feladatul tűzte, hogy „a falvakon ki kell építeni a mezőgazdaság szilárd anyagiműszaki alapját az állami traktorállomások sűrű hálózatának formájában". Ez a tény is Igazolja, hogy Csehszlovákia kommunista Pártja céltudatosan alakította ki a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa létrehozásának feltételeit a gép- és traktorállomások útján, még a kollektivizálás feladatainak programszerű kitűzése előtt, amit Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa 1949- ben hagyott jóvá.

GYORS FE|LÖÜÉS

Szlovákiában a Februári Győzelmet követően gyors ütemben létesültek a traktorállomások, köztük Nové Mesto nad Váhom, Kostolná, Senec, Malacky, Bratislava, Holice na Ostrove (GelleI, Dunajská Streda (Dunaszerdahely), Štvrtok na Ostr. fCsallóközcsütőrtök). Galovo (Nagymegver), Hurbanovo (Ögyalla), komárno, Nové Zámky (Érsekújvár), Komjatlce, Senica, Lučener (Losonc), Fiľakovo (Fülek), Poltár Prfbovce. Považská Bystrica, Prievidza. Veľ. Krtlš (Nagykürtös), Humenné (Horaonna), Michalovce (Nagymlhály). Sobrance (Szobránc). Rožňava (Rozsnyó), jel- Sava (Jolsva) és más városokban, illetve községekben.

Még a CSKP IX. kongresszusának megtartása előtt, a Nemzetgyűlés 1949. április 2-án elfogadta a gépesítésről szóló törvényt. Megalakult a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek központi irányító szerve és gyakorlatilag már 1949-ben Szlovákia minden járáséban létesítettek traktorállomást.

Az elmúlt napokban emlékeztünk meg a CSKP vezette munkásosztályunk nagy győzelmének negyedszázados évfordulójáról. Ez, a burzsoázia felett aratott győzelem nyitott lehetőséget falvaink szocialista átépítésére, arra, hogy a szocialista forradalom egyik legnehezebb feladatát megvalósíthassuk, a szétforgácsolt mezőgazdasági kistermelést szocialista nagyüzemi alapokra helyezhessük. E történelmi feladat megvalósításában jelentős szerep hárult a gép- és traktorállomásokra, amelyek szintén most ünnepelték fennállásuk 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalombúi közöljük az alábbi cikket, mely visszapillant a gépállomások eddigi történetére, fejlődésére.

SZOCIALISTA MEZOGAZDASAGUNK

HARCOSTÁRSAI

Szlovákia területén 1950. január 1-én összesen 84 gépállomás működött. A CSKP IX. kongresszusa programszerűen meghatározta a gép- és traktorállomások, valamint a mezögépjavító üzemek küldetését és feladatait. Így kialakította a szocialista mezőgazdaság építésének anyagi-műszaki alapját a munkásosztály segítségének eszközeként. A gépállomások dolgozói a szovjet gép- és traktoráílomások gyakorlati tapasztalataiból indultak ki. Élénken emlékezünk még Oszkin, Minarijév szovjet mérnökökre, a szovjet instruktorokra, akik közvetlenül a szántóföldön oktatták kombájnvezetőinket e nagyteljesítményű gépek — ahogy akkor ezeket neveztük: a béke tankjainak — szakszerű kezelésére, tökéletes kihasználására. Ez a segítség és az olyan korszerű gépek leszállítása nélkül, mint amilyenek a lánctalpas traktorok, gabonakombájnok, kukorica-betakarító gépek stb. voltak, nem teljesíthettük volna sikeresen feladatainkat a szövetkezetek megalakításának kezdeti szakaszában, és nem tudtuk volna fokozni a hektárhozamokat.

KADERSEGlTSEG A MEZŐGAZDASÁGNAK

A gépállomások dolgozói legfontosabb feladataik teljesítése mellett egyúttal a nagyüzemi termelés megszervezőivé is váltak, elsősorban az újonnan alakult földművesszövetkezetekben. Az első gép- és traktorállomások segítségére siettek az ipari üzemek munkásai, technikusai és • méwveitet; 'hogy az áj egységek - ipa ri alapokon való megszervezésében hatékony támogatást nyújtsanak. Kellőképpen értékelni kell ezt a segítséget, a munkásosztály önzetlen támogatását, mivel enélkül az első gép- és traktorállomások képtelenek lettek volna oly gyorsan megoldani történelmi küldetésük komoly feladatait, amit tőlük mezőgazdaságunk joggal elvárt. Csupán ennek a kádersegítségnek köszönhető, hogv az 1948— 49-es esztendőkben gyakorlatilag Szlovákia minden járásában megalakultak a traktorállomások. Ez ugyancsak a munkásosztály konkrét segítségének kifejezője volt, amivel osztályszővetségesét, a kis- és középparasztság rétegét támogatta.

Már 1949 végén Szlovákiában a traktorok száma meghaladta a hatezret, a gépállomások traktorállománya megkétszereződött és így számuk hét és félezerrel volt több. mint 1938- ban. A gépállomásokon összpontosították a nehéz gépeket, új gabonakombájnok érkeztek, amilyenekkel a mezőgazdaság eddig nem rendelkezett és a kévekötő gépek száma Is a 353-ről 2874 darabra emelkedett.

A gépállomások első eredményeit a CSKP Központi Bizottsága 1950 februárjában megtartott ülésén értékelte. Ekkor Klement Gottwald a traktorállomásjok dolgozóinak címére kijelentette, hogy legyenek a föld közös megművelésének és a mezőgazdasági termelés új formáinak apostolai. Nem sokkal a gépesítésről szóló törvény kiadása után 1950. január 7. és 8-án Prágában megtartották a gép- és traktorállomások, valamint a mezögépjavftó üzemek dolgozóinak első országos konferenciáját, amely felmérte az eddig yégzptt munkát és kitűzte a gépesítésről -szóló yirvény gyakorlati megvalósításának feladatait, továbbá azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzése a CSKP IX. kongresszusának határozatai alapján hárultak a gépállomásokra;

A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN

A gépállomások küldetésének igényes és bíráló elemzését végezte a CSKP Központi Bizottságának 1951. február 22-én megtartott plenáris ülése Is. Itt a párt kerületi és járási valamint az állami közigazgatás szerveinek feladatául adták, hogy nagyobb figyelmet fordttsanak a gépállomások munkájára, a gépek jobb kihasználására és gondoskodjanak a

jobb kihasználása érdekében olyan döntés született, hogy a gépek nagyobb részét a gépállomások fokozatosan adják át a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Ezt a lényegében helyes döntést károsan befolyásolta az, hogy a gépeket nem fokozatosan, hanefn egyszerre és tömegesen adták át. E határozat megvalósításakor nem vették figyelembe az egyes szövetkezetek közöti különbségeket s így a gazdaságilag gyenge, káderszempontból felkészületlen efsz-ek és állami gazdaságok az átvett gépeket nem tudták kellően kihasználni. Hiányzott a gyakorlat is, főképp a tervezést, a gépek kihasználását, a műszaki karbantartást és a javítások elvégzését illetően. Ennek következményei még ma Is érződnek, s ezért is oly sok az üzemképtelen, kihasználatlan mezőgazdasági gép.

Az említett hiányosságok kiküszöbölése, a szövetkezetek gépkezelő kádereinek feltöltése és a bérkérdések rendezése után mezőgazdaságunk ma már megbirkózik a gépek jó kihasználásának követelményével Is. Ezáltal megteremtettük feltételeit annak, hogy a fejlődés további szakaszában — a termelés összpontosítása és szakosítása során — az egyes mezőgazdasági üzemeknek maguknak 1s legyen kellő anyagi-műszaki bázisuk, rendelkezzenek a szükséges gépekkel.

JELENÜNK KÖVETELMÉNYEI

Ha szocialista forradalmunk történelmi korszaka fölött elgondolkodunk, elemezve pártunk mezőgazdasági politikáját, látjuk azt a szoros kapcsolatot, amely a gépállomások és a termelő üzemek között létrejött. Ugyanakkor érzékelhetővé válik, hogy gépállomásaink milyen hatékonyan segítették szocialista mezőgazdaságunk kialakítását. Helyes az, ha viszszapillantva a társadalmunkat átformáló forradalmi harcokra értékeljük a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek dolgozóinak becsületes munkáját, akik 25 évvel ezelőtt kezdték áldozatos munkájukkal valóra váltani pártunk programját. Becsülettel kivették részüket falvaink szocialista átformálásának munkájából és ma Is felelősséget éreznek mezőgazdaságúnk dinamikus fejlődéséért. Ennek bizonysága a szocialista vállalásoknak az a tömege, amivel a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek dolgozói kívánnak hozzájárulni haladásunk meggyorsításához a dolgozó nép Februári Győzelmének és a gépállomások megalakulásának 25 évfordulója alkalmából.

Napjaink követelménye, hogy a mezőgazdasági üzemek szükséglete szerint megújult gépállomásaink nagy teljesítményű gépeikkel segítsék elsősorban a kisebb, gyengébb, az egyesített és az újonnan alakult szövetkezeteket és nevelő tevékenységükkel is támogassák mezőgazdasági termelő üzemeinket. Az új alapokon tovább épülő gépállomások feladata, hogy elősegítsék a mezei munkák Ipari jellegű megszervezését, a termelékenység növelését, a gépjavítások minőségének és a gépek üzemköpeeségének fokozását.

Az adott új körülmények lehetővé teszik, hogy a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek tevékenységükkel maradéktalanul segítsék elő a párt XIV. kongresszusa által hozott és a műszaki szolgáltatások minőségi javítását célzó határozatok teljesítését.

PAVOL MOLNÁR mérnök',

a gépállomások és a mezőgazcteségl

gépjavító üzemek főigezgatűjii

traktorállomások káderkérdéseinek megoldásáról.

E határozat megvalósításával fovább erősödött a gépállomások anyagi-műszaki bázisa. A brigádközpontok létrehozása az egyes falvakon megszilárdította az etsz-ek vezetőivel való együttműködést, javult a gépállomások munkájának minősége, a tervezés, valamint a gépek kihasználása is.

A traktorállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek problémáival behatóan foglalkozott a CSKP X. kongresszusa is 1954-ben, meghagyva, hogy lényegesen növeljék a legfontosabb mezei munkák gépesítését és az állattenyésztésben gépesítsék a legmegerőltetőbb munkafolyamatokat.

A továbbiakban felhívta a figyelmet a talajművelés költségei csökkentésének szükségességére, az üzemanyaggal való takarékosságra, amivel a minőségi javulást, a gazdaságosságot és a hatékonyság fokozását szorgalmazta. Ugyanakkor feladatul tűzte ki a növényvédelmi brigádok kialakítását és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az elsz-ekben fokozatosan gépjavító részlegeket létesítsenek.

A FEJLŐDÉS ADATAI

A gép- és traktorállomások munkájának ilyen bíráló és igényes értékelése az adott történelmi Időszakban betöltött szerepükből indult ki. Felmérte azt, milyen mértékben járultak hozzá a gépállomások mezőgazdaságunk szocialista átépítéséhez. A traktorállomások munkájának javulását, anyagi műszaki alapjuk iupger ősödését Csehszlovákia Kommunista Pártja kulcsfontosságú kérdésként kezelte.

Ezt Igazolja az a tény, hogy már az első ötéves terv esztendeiben (1949—

1953) Szlovákia gépállomásainak fejlesztésére több mint 600 millió koronát irányoztak elő. E tervidőszakban a gépállomások alapeszközei is jelentősen bővültek: 2024-ről 5569-re emelkedett a traktorok száma (ebből 1068 lánctalpas volt), a gabonakombájnok száma 24-ről 1163-ra, a kévekötőké 538-ről 5258-ra, a cséplőgépeké 266- ról 4301 darabra emelkedett. Ezen kívül a gépállomások más, nagy teljesítményű gépekkel Is rendelkeztek.

Ebben az időben a gépállomások’ dolgozóinak száma 2250-ről 15 897-re emelkedett, ebből traktoros 11037 volt. Az itt alkalmazottak átlagbéré 1200-ról 1250-re, a műszaki-gazdasági dolgozóknál pedig 1477 koronára emelkedett.

Arányosan növekedtek a teljesítmények Is. Például az 1949-ben felszántott 95 ezer hektárral szemben a gépállomások teljesítménye 1953- ban 785 ezer hektárra emelkedett.

Ugyanígy jelentős tejlödést mutathattak ki a gépi aratásban, cséplésben és a- többi mezei munkában is. A fejlődés tovább Iveit felfelé és 1957-ben a gépállomások már 7845 traktorral, ebből 2771 lánctalpas traktorral segíthették a mezőgazdasági üzemeket a munkák Idejekoráni elvégzésében.

A gépállomások dolgozóinak száma ekkor 18 502 volt. Mindez Ismételten a CSKP és a kormány gondoskodását, valamint azt tükrözte, hogy pártunk mennyire szívén viseli új, szocialista falvaink építését.

Jelentős szerepet játszottak a gépállomások abban is, hogy a traktorosok, kombáinvezetők, gépjavítók és a nagyüzemi termelés megszervezőinek ezreit nevelték fel. Ők képezték az új termelési kapcsolatok létreho« zásának káder-alapját, s a gottwaldl kifejezéssel élve a szocializmus apostolai voltak falvainkon. Kétségtelenül komoly részük van azokban a sikerekben, amelyeket mezőgazdaságunk eddig is elért.

A TÖRÉS ÉS A STAGNÄLÄS IDŐSZAKA

Anna, a baromfiaprólékkal töltött konzervdobozokat zárja le.

A szövetkezetesítés, a kollektivizálás folyamata 1959-ben lényegében befejeződött és ,a szövetkezetek jelentős hányada gazdaságilag megszilárdult. A mezőgazdasági technika

Földművesszövetkezeteink, elsősorban a csallóközi efsz-ek által felnevelt baromfi, csibék, tyúkok, kacsák és pulykák feldolgozását a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem Dunajská Streda-i egysége végzi. E konzervgyár napi kapacitása 7—8 tonna húskonzerv előállítása. KépUnknn Nagy

Foto: P. Matts