Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-10 / 10. szám

1973. március 10.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

5

A jó gépesítő ismeri

a kovácsmesterséget is.

Itt a pályaválasztás időszaka. Ez

nagy feladat elé állítja mind a szülőket, mind a tlzenötéveseket. Így van ez minden év február—márciusában, hiszen számtalan lehetőség közül válogathatnak. Ellátogattunk hát a Lelesi Mezőgazdasági Szaktanintézetbe, ahol bepillantást nyertünk a leendő fiatal mezőgazdasági szakemberek életébe.

Az iskola kovácsműhelyében a másodikosok egy csoportja épp a kovácsmesterség fogásait sajátítgatta el Cap János mester vezetése alatt. Lakatos Károly másodéves tanulót munka közben találtuk.

— Ml késztetett a mezőgazdasági pályára?

— Úgy döntöttem, mezőgazdasági szakmunkás leszek. így azután a Vef. KapuSany-l (nagykaposi) AGROSTAV- ba jelentkeztem munkásnak, ahonnan iskolába küldtek. A tanulás jől megy. Már megszerettem a különféle mezőgazdasági gépeket. Más szakmát már el sem tudnék részemre képzelni.

— Milyen mezőgazdasági gépekkel ismerkedtél meg?

— A három év alatt, megismerkedünk a lánctalpas, kerekes traktorokkal, kombájnokkal, s egyéb mezőgazdasági gépi eszközökkel. Rövidesen megszerzőm a kombájnos- és a gépkocsivezető jogosítványt.

— Milyen szakképesítéssel fejezed be tanulmányaidat?

— Ha sikerül a vizsgám, úgy mező-ABl■ //

wvo

szakemberei között

gazdasági gépesítői képesítést szerzek.

A harmadik osztályban épp a félévi bizonyítványt osztották. Itt találkoztunk Borbély Tiborral.

— Elégedett vagy a jegyekkel?

— Elégedett vagyok. Aki rendesen tanül, az jő osztályzatot kap. Iskolánkban a tanítók Igazságosan osztályoznak.

— Szerinted milyen a jő mezőgazdasági gépesítő?

' — A jő gépesítő Ismeri a mezőgazdasági gépeket és gépi berendezéseket, azok működési elveit, kezelési módját,' műszaki karbantartását és a hibajavítások módját. E téren már széleskörű Ismereteket szereztem.

— Rövidesen befejezed tanulmányaidat. Mik a terveid?

— Már megszereztem a kombájn- és a gépkocsivezetői jogosítványokat. Ha végzek, községünkben Vei. RaS- kovcében (Nagyráskán) traktoros leázek a szövetkezetben. A gabonabetakarítás Idején kombájnnal, télen pedig a javítóműhelyben dolgozok majd,

Pankovics László mérnökkel, az

iskolaigazgatóval Is beszélgettünk.

— Szaktanintézetünk 1960-ban létesült,' oly céllal, hogy fiatal mezőgazdasági szakembereket képez a mezőgazdaság számára. Azóta mintegy félezer szakembert adtunk a mezőgazdaságnak. A kezdeti nehézségeken már túl vagyunk, de . .. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlődése, a fokozódó igények egy modern géppark építését tették szükségessé. Az építési munkálatok jól haladnak. Rövidesen elkészül a gépjavft6m0hely„ s az új tanévben a tanulók gyakorlati oktatását már ott folytatjuk.

— Ml mindent sajátítanak el iskolájukban a tanulók?

— A tanulók a traktoros-gépesítői szakon és az állattenyésztői szakon tanulnak. Az előbbi szakon a fiúk megtanulják a növénytermesztési és állattenyésztési gépek, gépi berende-Balogh Lajos, SZISZ-elnök.

zések — gabona-, burgonya-, cukorrépa- és silókombájnok, rakodók, nagy nyomású sajtológépek és permetezőgépek — kezelését. Tanulóink a szakvizsgák után gépkezelői képesítést nyernek a felsorolt gépekre, gépi eszközökre. Megismerkednek a közlekedési szabályokkal és a tanulási idő alatt gépkocsivezetői jogosítványt is szereznek. Elsajátítják a tisztítő- és szárítógépek, valamint az öntözőberendezések kezelését és javítását, illetőleg a hegesztést is.

Ami meg az állattenyésztési szakot illeti, a tanulók elsajátítják a tejtermelés fiziológiáját, s a tejkezelést. Megtanulják a betegségek tüneteinek felismerését, a beteg állatok gyógykezelését *— és a munkabiztonság szabályait. A lányok kötelező tantárgyként a háztartásvezetést is tanulják, valamint a szabás-varrást, s a kézímunkázás tudnivalóit is,

— Hogyan folyik az oktatás?

— Minden tanulócsoportnak van egy szakmai vezetője, aki három éven át az elméleti oktatás alapján a gyakorlati tudnivalókkal is megismerteti a fiatalokat. A gyakorlatokat a tanulók a Kráf. Chlmec-i [királyhelmecl) Állami Gazdaság műhelyében végzik. A lányok az állattenyésztési gyakorlatokat a helyi efsz-ben sajátítják el. A szabás-varrást szakoktató Irányítja.

— Tanulóink milyen anyagi támogatásban részesülnek?

— Az első osztályosok 50—100 korona között, a másodikos és harmadikos tanulók 190 korona zsebpénzt kapnak, havonta. Az Intézet diákotthonában tanulók ingyenes ellátásban részesülnek.

Az iskola SZISZ-elnökét az előadásról hívtuk kt néhány percre, s megkérdeztük tőle, milyenek a lehetőségeik a képességek kibontakoztatására, továbbfejlesztésére?

— Elöszörís, jók a sportolási lehetőségeink. Iskolánkon nagy népszerűségnek örvend a sportlövészet. Több versenyen már eredményesen szerepeltünk. J61 működik a foto-szakkörünk és a zenekarunk. A SZISZ tanulmányi kirándulásokat szervez. Beszélgetéseket rendezünk az idős kommunistákkal. Az eszmei-politikai nevelést iskolánkon a SZISZ-szervezeten belül oldjuk meg. Hetente egyszer politikai iskolázáson veszünk részt. Van asztalitenisz- és labdarúgócsapatunk, s ezek különböző tornákon, mérkőzéseken vesznek részt. Közösen járunk filmelőadásokra. S szórakozásra is jut időnk.

Mindezeket azért mondtuk el, hogy ezzel Is könnyítsünk a pályaválasztás gondján.

ILLÉS BERTALAN

Kondás Klárika már önállóan varr.

ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT!

Bodrogköznek ez a községe már az

I. burzsoá köztársaság idején is munkásmozgalmi gócpont volt. A kommunista párt helyi szervezete 1922-ben alakult. Ettől az Időtől kezdve mind többet hallatják szavukat a kommunisták PleSanyban (Szentesen) és az egész Bodrogközben. Földreformot követeltek, sztrájkoltak a magasabb bérekért, röpcédulákat, plakátokat terjesztettek, amelyeket a környező falvakba Is eljuttattak. Szervezték a május elsejei felvonulásokat, ami bizony a legtöbbször a csendőrök puskatusainak koppanásaítól, kardlapozásától volt hangos. Ennek ellenére mind többen csatlakoztak az élharcosokhoz, felsorakozva a vérvörös lobogó alá.

A- jö tömegpolitikai munka eredményeként — az 1924-es választásokon — a község 18 mandátumából 10-et a kommunista párt szerzett meg. A burzsoá államhatalom szervei azonban nem engedték meg, hogy kommunista legyen a községi bíró — csakis vagyonos ember lehetett. Am ez sem szegte a párttagok aktivitását, tovább küzdöttek, egyre több hívet szerezvén a marxista-leninista eszmének.

Az 1931-i választásokon ugyancsak a kommunista párt győzött, s Németi Ferenc, a párt alapító tagja lett a községi bíró, 1933-ban a burzsoá uralkodó osztály a kommunista bíró helyébe kormánybiztost nevez ki. A párt ennek ellenére mindent elkövet a munkalehetőségek biztosítására. 1934- ben a kőbányában véglegesen leáll a munka. Még sanyarúbb sors vár. a munkásokra. Vásároltak ugyan 2—3 hold földet a szomszédos Vojka (Véke) és .Svínlca (Szinyér) földbirtokosaitól, hogy a mindennapi élet-HARC

gondjaikat némileg enyhítsék. De ez

a földvásárlás csak a bankárok zsebét hizlalta, mert csak 12—14 százalékos kamatlábbal adták a kölcsönt.

A kommunista párt ez idő tájt arra törekedett, hogy minél erősebbé tegye az egységfrontot, mivel a hitleri fasizmus egyre terjeszkedett, s a háború veszélye mind közelebbről fenyegetett.

Az 1938-as választásokon ismét a kommunista párt győz, 50 százalékos részaránnyal. De a bírói széket a burzsoá államgépezet nem engedi a kommunistáknak. Kormánybiztos irányít, egészen a Horthy-csapatok megszállásáig.

A Hortby-megszállással a kommunista párt teljes illegalitásba kényszerül, de a munkát tovább folytatja. Szinte napi hívatlan vendégek a kakastollas csendőrök a párt hü tagjainak házatáján. Feldúlják a lakásaikat, kihallgatják, ütik-verik, meglincselik, majd börtönbe vetik azokat, akik szót mernek emelni a féktelen elnyomás, megaláztatás ellen. Am a szentesi kommunisták keményen dacolnak, a burzsoá rendszert kijátszva. A pártszervezet egysége szilárd. Erőt ád nekik a további helytálláshoz a győzelmesen előretörő szovjet hadsereg közeledtének híre ... Végre 1944. november 26-án községünk felszabadult a fasiszta járom elől. A község élére a párt legjobb harcosai kerültek, Mátyás Istvánnal az élen. A nemzeti bizottság tagjai: Tar Mihály, Nagy József, Kis-Kendi Lajos, Oltman László, Dudás József és Péter Ferenc, ök a rend helyreállítói, az élelemellátők, s ezer más gond, nehézség leküzdői. Ez sem tart sokáig, mert 1946-ban már Ismét kormánybiztos van a község élén, ami a demokrata mozgalom erősödésével magyarázható.

ES GYŐZELEM

Ez sem töri meg a kommunisták

erejét, szívós állhatatosságát. így jutunk el 1948. Győzelmes Februárjáig, minekutána a nép veszi kezébe a hatalmat, a kommunista párt irányításával. Ez a dicső győzelem ment meg 102 családot a kitelepítéstől... Ezután kezdődik az igazi munka, élen a kommunistákkal: a szocializmus építése.

Nehéz körülmények között ver gyökeret az új élet. 1950-ben alakul meg az egységes földmüvesszövetkezet. Göröngyös az út, sok-sok akadállyal. De leküzdik ezeket a nehézségeket. A párttagok élenjárnak a munkában, szüntelenül agitálnak, hirdetve a párt szavát. Még a szomszédos községekben Is példaként emlegetik őket.

Villanyt kap 1951-ben a falu, ami kezdi megvilágítani az emberek gondolkodását Is. Mind gyorsabb a fejlődés, ami igazában 1955-ben érezhető a legkézzelfoghatőbban, amikor kétmillió korona a közös gazdasági évi bevétele, s jut már a tagoknak évvégi részesedés. Ez újabb lökést ad a fejlődésnek. Nagyobb a munkalendület, bőségesebb a hektárhozam, gyarapszik a szövetkezet állatlétszáma, s az állattenyésztés jövedelmezőbb — emelkedik a tagok életszínvonala.

Új, többszobás családi házak rendre megváltoztatják a falu arculatát, könnyebbül a dolgozó nők háztartási munkája.

Megint sokat segfi a pártszervezet, főleg a vezetésben. A szövetkezet vezetőit iskolázásra javasolja, hogy megszerezzék a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges politikai- és szakismeretet. Ez főképp az 1960—85-ös években történik, amikor az efsz összjövedelme már eléri a hat millió koronát.

A szövetkezet továbbfejlődésével párhuzamosan halad a családiházépítkezés. Többszintes lakások épülnek, garázsokkal. A község 280 lakóházának több mint a fele már a Februári Győzelem őta épült. Szalmatetős, földpadlős lakás már mutatóban sincs. Oj Iskolában tanulnak a gyerekek. Míg 1948. előtt alig volt a faluban érettségizett, ma a gyerekek 90—95 százaléka vagy érettségizik, vagy szakmát tanul. Már számos a faluban nevelkedettek közül az orvosi, mérnöki diplomával rendelkező, s tanítókból van a legtöbb.

A szövetkezeti gazdálkodást életképtelennek tartök ma, 23 év múltával anyagiakban is érezhetik a szocialista társadalom emberbecsülö, felemelő erejét, gondoskodását. Ezt bizonyltja a sokgyermekes családok segélye, az öregek nyugdíjjáradéka, a fiatal házaspárok kedvezményes kölcsönhöz juttatása, stb.

Nagy a termelési versengés, a munkakedv, aminek eredménye: ma már 14 millió korona a szövetkezeti tagok közös vagyonának értéke, s az efsz évi jövedelme eléri a 10 millió koronát. A tagok életszínvonala lemérhető abban is, hogy a község helyi üzletének havi áruforgalma 300 ezer korona körül mozog. A község portalanított közútaln több mint 80 személygépkocsi futkároz.

Huszonöt év tükrébe érdemes néhanéha beletekinteni. Van mivel büszkélkedni. Ez mind-mind a szocialista rendszerünk vívmánya. További célunk: a CSKP által Jelölt, biztos, egyre simább úton haladni. Olcsóbban, többet termelni, s még boldogabban, kulturáltabban élni!

PARAJOS LÄSZLÖ, mérnök,

Plešany (Szentes)

ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT!

A miinkaversenv

győztesei

• Tejhozamátlag: 4102 liter 0 Hogyan Is kezdték #’ Siker, siker után ф Mit hoz az 1973. év? ф

A Michal na Ostrove-1 (mihályfai) Efsz fiatal mérnöke Lojko Tibor megszokta már az embereket, akik nagyon becsületesek, jól végzik munkájukat. Különösen büszke a nyolc tehéngondozóra. Hogy miért? Mert, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban sikerült elérniük a leges-legmagasabb tejhozamátlagot, s ezáltal a tejtermelési verseny abszolút győztesei.

— S mi volt a helyzet néhány évvel ezelőtt?

Régebbi kimutatásokat keres elő az asztalifiókból. Bekapcsolja a villanyra működő törpe-számológépet. Szoroz, oszt, majd válaszol:

— Például 1970-ben csupán 2807 liter volt az évi tejhozamátlag. Egy évvel később már 3785 liter, s a múlt évben pedig elértük — kétszáz tehén esetében — a 4102 liter évi tejhozamátlagot.

Természetesen, amíg sikerre újabb siker született, ez nem volt olyan agyszerű.

— Amikor a szövetkezetbe jöttem, szintén nyolcán fejték a teheneket. Csakhogy minden munkát közösen végeztek. Ez semmiképp sem tetszett nekem. Megbeszéltem hát az emberekkel, ugyanezt a munkát végezzék külön-külön: egy gondozóra 25 tehén jut. Beleegyeztek. Egy-két hét után már mutatkozni kezdett a különbség. Akkor már sejtettem, elképzelésem valóra válik ...

Vagyis, a fiatal mérnök pontos takarmányozási tervet készített. Ennek teljesítéséhez megkapott minden támogatást a nyolc tehenész részéről.

— Ahogy emelkedett a tejhozam — magyarázza Lojkó mérnök —, úgy emeltük a takarmány

/mennyiségét és minőségét. Emellett szigorúan betartottuk a gazdaságosság elveit. A takarmány frissességére, jő minőségére törekedtünk. Az abraktakarmányt sem prédáltuk fölöslegesen; a legjobb tejelékenységű tehénnek literenként 35 dekányit adtunk.

— S mennyi egy liter te] előállítást költsége?

— Mindent beszámítva, 2,06 korona, s emellett 2,48 koronáért értékesítjük.

— Rekorder-tehenük hány liter tejet ad?

— Több is van belőlük. Például a „SUTA“ tavalyelőtt 6120, s tavaly már 7097 litert adott.

— Azt hiszem, a tejeladás állami tervének teljesítése nem ütközött nehézségbe?

— Nem! A tervezett 560 ezer liter helyett 720 ezret adtunk a dolgozók asztalára.

A szocialista munkaversenyt a járás részéről a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási Bizottsága értékelte. Véleményük: kevés olyan efsz van Szlovákiában, amely 4 ezer 102 liter évi tejhozamátlaggal dicsekedhet.

Krajčovič F.

Lojko Tibor, mérnök.