Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-10 / 10. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE 1973. március 10, HŰEN A FEBRUÁRI GYŐZELEM ESZMEIHEZ Dr. Ián Janik, az SZLKP KB elnökségi tagjának és titkárának 1973 felír. 19-en Banská Bystricán elkangzott készedéből Szlovákiában egynegyed millió férőhelyes tyúkfarmnt építünk. Több öttizenhétezer darab befogadóképességű sertéshizlalda van épülőben. Ezer férőhelyes borjú- és szarvasmarhaistéllékat építünk. Olyan traktorok érkezését várjuk, amelyek egy nap alatt húsz hektár földet tudnak felszántani, és amelyek egy évad alatt több mint ezer hektár területről tudják a takarmányt begyűjteni. Az átszervezés második fázisa Dr. Ján janik, az SZLKP KB elnökségének tagja ünnepi beszédét tartja. A cseh és szlovák nép újkori tör” ténetének egyik jelentős eseménye 1948 februárja. A februári győzelem történelmi jelentőségét pártunk több dokumentuma kiemelte és egyhon nagyra értékelte Klement Gottwald elvtárs jelentős munkáját e győzelem kivívásában. A CSKP XIV. kongresszusán HUSÁK elvtárs a párt főtitkára az egész párt nevében a következő hódoló szavakkal szólott a munkásosztály azon tagjairól, a népi milícia, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége funkcionáriusairól és tagjairól, akik Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével vívott kemény harcokban lerakták a mai szocialista jelenünk alapjait. „A CSKP az 1945 és 1948 közötti évek osztály- és politikai harcai során programja megvalósítására megnyerte munkásosztályunk és dolgozó népünk jelentős többségét. Ez lehetővé tette 1948 februárjában a reakció leverését. A februári győzelem jelenti hazánkban a munkásosztály és a dolgozó nép végleges uralmának kezdetét, megnyitotta az utat a szocialista társadalom építéséhez, ahogy azt pártunk a IX. kongresszusán elfogadott irányvonalában leszögezte. A CSKP ezen győzelmét csak úgy tudta elérni, hogy alkotó módon alkalmazta a munkáshatalom kiharcolásának lenini stratégiáját és taktikáját, megszervezte a munkásosztály, a parasztság és a többi dolgozók széleskörű szövetségét, amely e politikai harc döntő tényezőjévé vált, és hogy a Szovjetunióval való szoros szövetségre támaszkodott . ..“ E szavak fejezik ki a februári gyftzelem döntő okait és történelmi jelentőségét, valamint a belőle származó tanulságot, az elkövetkező időszak feladatainak megoldásánál. A burzsoázia azon kísérletére, hogy 1948 kezdetén megbénítsa a kormány munkáját és megakadályozza nevezetesen az alkotmány és a földreformtörvény módosítását, a párt célul tűzte ki az 50 alkalmazottnál nagyobb üzemek államosítását és az egyes birtokosok 50 hektáron felüli mezőgazdasági területének kisajátítását. E célok megvalósítása érdekében az ..alulról jövő“ nyomás módszerót választotta. Kezdeményezte az üzemi bizottságok és a földművesbizoltságok kongresszusainak összehívását. E Kongresszusok összehívása a burzsoáziával való összeütközést kcnyszerítette ki olyan időben, amikor ez a munkásosztálynak kedvező volt. mert a valóságban 1948 februárjában a CSKP mögött nemcsak a munkásosztály zöme sorakozott fel, hanem a dolgozó parasztság nagyrésze is. Az azóta eltelt 25 év bizonyítja a lenini tanítás helyességét, ntelynek segítségével sikerrel valósította meg a társadalmi, gazdasági és kulturális életünk szoeialista átszervezését. Sikerrel oldottuk meg a munkásosztály es a többi dolgozók társadalmi problémáit. amelyek lehetővé tették a szocialista termelési viszonyok, a szoeialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása megvalósítását. Az élért sikerek Ma Csehszlovákia ipari termetese az 1937 évihez viszonyítva majdnem a 7,5-szeresére nőtt. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése lehetővé tette a termelés intenzitása ás a munkatermelékenység állandó növekedését. A februári győzelem Szlovákia történelmének új korszakát nyitotta meg. A CSKP IX. kongresszusa által elfogadott nagyvonalú iparosítási grogram alapjaiban változtattő meg Szlovákia jellegét. Szlovákia ipari termelése 1948-hoz viszonyítva a 14-szeresére nőtt, 1937- hez viszonyítva pedig a 27-szeresére. Míg Szlovákia ipara a burzsoá köztársaság idején az össztermelés 7—8 százaléka volt, ez az arány 1972-ben 27,4 százalékra nőtt. Az 1943 februárját követő időszak legnagyobb sikerei közé tartozik mezőgazdaságunk szocialista átszervezése és vele párhuzamosan a falusi lakosság életében beállott óriási változások. Pártunk a Szovjetunió tapasztalatainak alkalmazásával, a munkásosztály hathatós segítségével, történelmileg igen rövid idő alatt megoldotta falvaink ősrégi problémáit, amelyekből örökre eltűnt az évszázados nyomor és elmaradottság. Az 1948. évhez viszonyítva szocialista mezőgazdaságunkban a mezőgazdasági brutto termelés a kétszeresére nőtt, az árutermelés pedig kb. a négy és félszeresére. Ma feleannyi munkaerővel, mint akkor. Míg a háború előtt egy mezőgazdasági dolgozó csak három embernek termelt élelmet, nem volt ritkaság az sem, hogy sok kisparaszt család saját maga élelmiszerhiányban szenvedett, addig ma a modern termelőeszközök segítségével egy dolgozó több mint 10 lakos részére biztosítja a sokkal bőségesebb élelmiszerellátást. Falusi lakosságunk anyagi jólétét bátrán összehasonlíthatjuk akár a legfejlettebb országok vidéki lakosaiéval. Alapjában véve megváltozott a dolgozú parasztság társadalmi helyzete. Ma már nem a vagyoni helyzetből származó különbségek, hanem a munka, a lelkiismeretesség és a társadalmi öntudat határozzák meg az emberek helyzetét és értékelését. Egy új, haladészellemű osztály, a szövetkezeti parasztság jött létre, amely már összenőtt a szocialista rendszerrel és természetes szövetségével — a innnkásosztállyal. Szövetkezeti parasztságunk e szocialista öntudatán zátonyra futott a jobboldali és antiszociaiista erők minden kísérlete, akik 1968 és 1989-ben igyekeztek kétségbevonni a szövetkezeti gondolat és pártunk mezőgazdasági politikájának helyességét. Ki feladatok A fejlődés azonban nem állhat meg. Üj feladatok, új célkitűzések előtt állunk. Annak ellenére, hogy a mai nagyüzemi termelés feltételei mellett 17 mázsával növeltük a búza hektárhozamát, több mint ezer literrel az évi fejési állagot és az utóbbi években sikerült az élelmiszerszükségletünk növekedését saját termésünkből fedezni, ezen eredmények mégis elmaradnak nagyüzemi termelésünk nyújtotta lehetőségek mögött ezért pártunk a további fejlődés feladatait tűzték ki elénk. E célkitűzések nagyrészt bentifoglaltatnak az ötödik ötéves tervben, valamint e terv végrehajtási programjában. A mezőgazdasági árutermelés feladataival összefügg az élelmiszeripari termelés növekedése is, melyet 1975-ig 23,4 százalékkal kell növelnünk. Az állati eredetű termékekből gyártott élelmiszerek nagyobb arányú növekedését tervezzük, tgy a húsipari termékeket 25 százalékkal, a tejipari termékeket 31 százalékkal és a baromfiipari termékeket 27 százalékkal. Rendkívüli fontosságot tanúsítunk az egészségügy szempontjából igen értékes tejtermékek és a tojástermelés és fogyasztás növekedésének. A nagyüzemi termelési módszerek szélesebbkörű alkalmazása nagy teret hódít nálunk. Legtovább а Ьагошfitenyészet területén jutottunk. Kelet-A szövetkezeti gazdálkodás élharcosainak egy része. Foto; N. Kovács István Az lij nagyüzemi gépsoruk alkalmazása snksznr túlnövi az egyes földmíivesszövetkezetek, illetve állami gazdaságok adta lehetőségeket. Ez a tény megköveteli, hogy a termelőeszközök új színvonalához bozzéidomftsák a termelés szervezését. A párthatározatok emellett a mezőgazdasági termelés további összpontosításának és szakosításának útját az üzemközi együttműködésben határozták meg, mert ez lehetővé teszi a termelés hatékonyságának növelését. A párthatározatok lehetővé teszik az egyes szövetkezetek közötti egyiittműkdést, de az egyes szövetkezetekét az állami mezőgazdasági vállalatokkal is. A jelen időben Szlovákiában több mint száz ilyen Uzemközi társulás működik. A mezőgazdasági termelés összpontosításának második útja az üzemközi társulásokon kívül, a mezőgazdasági üzemek egyesítése. Sok járásunkban az egyesítésre helyezik a fohangsúlyt. A mezőgazdasági termelés szakosítása, üzemközi társuláson alapuló közös vállalatok létesítése, és a földmüvesszövetkezetek egyésítése — öszszevonása — mind hatással van falvaink társadalmi életére, és az emberek helyzetére. Az áprilisi plenáris ülések ezért úgy intézkednek, hogy ezen ügyekben csak komoly mérlegelés és jú előkészületek után lehet dönteni. А XIV. pártkongresszus egyik fontos irányelve a termelés hatékonyságának sokoldalú növekedésére irányul. Ezért a párt-, valamint állami szervek és szervezetek, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elsőrendű feladata a szocialista munkaverseny minden formájával, a belső tartalékok mozgósításával és a szigorú gazdaságosság elvének betartásával elésegfteni a termelés növekedésót. A munkáméiul jelentősége Ha sikerül a vállalaton belüli munkaversenyt (a „Mindenki szocialista módon“ — és a szocialista brígádinozgalmat) a műszaki értelmiség kezdeményezését olyan szintre emelnünk, hogy a termelési és értékesítési feladatokon kívül e mozgalmak tevékenyen hozzájárulnak az új ember, a fejlett szocialista társadalom öntudatos építőinek formálásához, akkor ez összhangban van az 1948 februári győzelem hagyatékával. Nagyon jól tudjuk, hogy a múlt év feladatainak sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárult az efsz-ek VIII. kongresszusa, а VIII. szakszervezeti kongresszuss, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója és a Szuvjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítése és a szocialista munkaverseny. A jelen időben az idei termelésipénzügyi tervek teljesítésével kapcsolatban minden mezőgazdasági üzem és vállalat keretén belül az idei termelési és értékesítési feladatok teljesítése és tftlteljsítése érdekében széleskörű munkaverseny s felajánlási mozgalom létesült a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére. Az előzetes jelentés szerint eddig az állami mezőgazdasági vállalatuk dolgozói felajánlásainak értéke kb. 50 millió koruna. A Februári győzelem óla 25 óv telt el, és mi, akik ennek részesei vullunk, ezt már mint történelmi hagyatékot adjuk át a fiatal korosztályuknak, akik már a burzsoáziával vívóit harc után születtek. Mindig szemünk elüti Ingyen, hogy a szocialista társadalom tagjainak nevetése nem lehet idénymunka, amelyet egyszer keli megcsinálni és utána mindRn a helyes úton magától megy. A szocializmus építésére a népet állandóan nevelni kell, de nekünk is állandóan tannlnunk kell a néptől. Ez sokkal fontosabb a fiatal korosztály nevelésénél. Ok nem estek át a burzsoáziával vívóit forradalom tűzkeresztségén, nincs meg az osztályharcről a saját tapasztalatuk, -ezért könnyebben lehet őket különböző liberális elvekkel befolyásúim. Ne kíméljük ezért sem az időt, sem a fáradságot, amelyet az Hiúságunk nevelésére és a szocialista társadalom építőinek aktív soraiba való bevonásukra szánunk. Ez is a Februári Győzelem egyik nagy hagyatéka. A biztos jövő telő A szilárd pártvezetésnek köszönhető, hogy sikerült áthidalni a* egyes gazdasági ágazatok közötti vitás kérdéseket és a közgazdaságunk továbbfejlesztése irányvonalának megállapításával kapcsolatos problémákat. A Szovjetunióval és a KGST többi országával való szoros együttműködés a biztonságos jövőnk záloga. Ez irányban nagy jelentősége van a KGST- nrszágok közötti gazdasági együttműködés komplex programja kidolgozásának és elfogadásának. Igen Tisztelt Elvtársak! Mindnyájan felelősséggel tartozunk a szocializmus vívmányainak megóvásáért. Nagyra becsüljük a szocializmus, különösen pedig a mezőgazdaságunk kollektivizálásának élharcosait. A szocialista mezőgazdaság dolgozói a nehéz, válságos években is hűek maradtak a szocializmus eszméihez és minden erejüket lalbavetve szorgoskodnak а XIV. pártkongresszus irányvonalának és az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítésén. Meggyőződésem szerint az elkövetkező években is így lesz és elfoglalják méltó helyüket szocialista társadalmunk öntudatos építőinek soraiban. Több nőt a vezetésbe! A dolgozó nők és családanyák« helyzetének javításáról mind gyakrabban esik szó a trebišovi (tőketerebesi) járásban. Míg az üzemek, vállalatok jelentős részében jól halad a nő-probléma céltudatos megoldása, jónéhány helyütt viszont az üzemvezetők, vállalatigazgatók a termelési problémák mellett ezt a kérdést háttérbe szorítják. Nem, vagy alig segítik elő a nők szakképesítését, vagy a képesítésüknek és fizikumuknak megfelelő foglalkoztatását. Nem véletlen, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Járási Tanácsának legutóbbi plénumfllésén behatóan foglalkoztak ezzel a kérdés-komplexummal. Többek között a nők igazságos munkadfjazásával összefüggő problémák megoldásáról is szó esett, s nemkülönben a nők példás munkaeredményeinek társadalmi elismeréséről hasonlóképpen. Az említett járásban a FSZM legutóbbi évzárógyűlésetnek tapasztalatai mutatják, hogy még számos kérdés vár megoldásra. Mert, nemcsak a munka, de a vezető poszt is megilleti dolgozó nőinket. A nők helytállása a szocialista munkaversenyekben pozltfvan értékelhető, valamint az alkotó kezdeményezésük Is. A kimutatások szerlht e járásban a versenybe'bekapcsolódott 1426 nő közül 84 a szocialista brigád vezetője. Ám ezzel sem elégedhetünk meg.. Különösképpen nem a mezőgazdaságban, ahol igen kevés a vezető poszton levő nők száma. Bár szóba kerül tisztségekre jelölésük, de a gyakorlatban nem valósulnak még az elképzelések. E mellőzések oka nemegyszer a maradt nézet, az előítélet. Ezen az áldatlan helyzeten javítani'kell mielőbbi E kérdés-komplexum érdemi megoldása azonban függ a felelős irányítószervek helyes politikai állásfogalalásátől, s nemkülönben a nők nagyobb aktivitásától, szakmai-politikai fejlettségétől, s a jó tapasztalatok gyakorlati hasznosításától is. ' (i)
