Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-03 / 9. szám
Fagvvedelem fólia alatt Több olvasónk kérdésére válaszolva szükségesnek tartjuk néhány szót szólni erről a kérdésről. A tavaszi utófagyok nemcsak szabadföldön okozhatnak súlyos károkat, hanem a fütetlen vagy csak gyengén fütött hajtatóberendezésekben is. Ennek oka elsősorban az, hogy a koraiság érdekében általában olyan korai időpontban ültetünk, amikor az erős lehűlések veszélye még fennáll. Ez a korai ültetés szükséges kockázat, mert a teljes biztonságot jelentő későbbi ültetés rendszerint azzal jár, hogy a termés zöme egybeesik a szabadföldi terméssel, s a takarás vagyis a termesztőberendezés többletköltsége nem térül meg. A talajmenti lehűlések veszélye különösen a polietilén fóliával borított berendezésekben nagy. Nagyobb mint a PVC vagy üvegborítás alatt. Néha a polietilén sátorban 1—2,5 C fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, mint a PVC sátorban, vagy az üvegházban. Nem-egyszer előfordult már az is, hogy ROMVARY MIKLÖS: FŰSZEREK KÖNYVE. Egy mondatban úgy lehetne a könyvet jellemezni „Etel- és italízesitök ismertetése és a fűszerezés gyakorlata". Ettől azonban többet ad ez a könyv, mert valamennyi fűszernövényt a termesztés periódusától kezdve egészen a felhasználásig ismerteti az angelikától, a bors, a fokhagyma, a paprika, a kömény, a lestyán, turbolya, és még sok-sok fűszernövényen keresztül a zsályáig. Érdeklődésre tartanak számot az ismertetett fűszerkeverékek, a fűszeres pácok, pácolások. Ma, amikor egyes termelési ágazatokban mutatkozó termésfelesleg vagy értékesítési nehézség mutatkozik, igen jó módszer az ha rávezetjük az üzemeket, a konyhákat, a háziasszonyokat, sőt a konzervgyárakat is arra, hogy változatosabbak legyenek a termelvények. Ezt viszont ma már csak úgy lehet elérni, ha különleges receptúrák szerint új fűszerezési eljárásokkal készítik el termelvényeiket. Ehhez ad igen sok és értékes tanácsot a könyv. Mezőgazdasági kiadó, 200 oldal. S z i к о г а А. a polietilén borítás ellenére а szabad terület hőmérséklete meghaladta a sátorban mért hőmérsékletet. Ezt a jelenséget „inverziónak" nevezzük. Az Inverzió okát érdemes tehát megismernünk, mert így könnyebben védekezhetünk következményei ellen. Rövid magyarázata a következő: A talaj nappal a napsugarak hatására felmelegszik. A felmelegedést előidéző sugarak zömmel a látható és a rövidebb hullámhosszú infravörös tartományba tartoznak. Az átlátszó anyagokon üvegen, fólián könynyen áthatolnak. A hosszabb hullámú infravörös sugarak részére az üveg és közel hasonló mértékben a PVC már gátat jelent, míg a polietilénen ezek a sugarak is szinte akadálytalanul áthatolnak. így a polietilén sátor nappal valamivel hamarabb melegszik fel, de éjjel könnyebben is hűl le. A talajban nappal felhalmozott hő egy része ugyanis éjjel hosszú hullámok formájában távozik el, sugárzik a talajból. Mivel a po-V\\\\\\\\\\\\4V\\\\\4\\\\\\4V\\\\\\\\\\\\\\ A „BLUMENBINDEN“ KÖNYV MÁR HARMADIK KIADÁSBAN A virágkötészettel foglalkozó magyar és idegennyelvű könyvek számát kezünk ujjain könynyen megszámlálhatjuk. Függetlenül attól, hogy kevés, legtöbbször alacsony példányszámban jelennek meg s így azokat az érdeklődők egyhamar szétkapkudják. Sok dísznövény termesztéssel foglalkozó könyv néha egy két fejezetben tárgyalja e témakört s ez ma már nem elegendő ahhoz, hogy átfogó áttekintést adjon az érdeklődőknek. A modern virágkötészet egyben felhasználható tanácsokat is adjon minden e témakörrel összefüggő kérdés megválaszolására, illetve megfelelő megoldására. Ezt a hézagot pótolja az NDK- ban а V. E. B. Deutscher Landwirtschaftsverlag kiadásában most megjelent „Blumenbindekunst“ című könyv 3. átdolgozott kiadása. A könyv 480 oldalas, számos részben színes fényképpel van illusztrálva. Tárgyalja a virágkötők összes feladatait. Foglalkozik a virágkötészet fejlődésével, a csokrok készítésével, tüzdelési és ültetési munkákkal, az esküvői és gyászkötésekkel és a helyiségek dekorációjával is. Ezen kívül igen behatóan tárgyalja a kötészetben használt alapanyagokat, főleg esztétikai szempontból. Virágkötészeink, kirakatrendezőink és a lakások és munkahelyek dekorációjával foglalkozók számára ez a könyv nemcsak ötletekkel, de azonnal hasznosítható tanácsokkal is szolgál. R. V. lietilén ezeket a sugarakat könnyen átengedi, derűs éjszakákon — éppúgy mint a szabadban — a lehűlés akár talajmenti fagyok formájában is jelentkezhet. A PVC ős különösen az üveg a talajból hosszúhullámú sugarak alakjában eltávozó meleget kevésbé engedi át, mintegy „megfogja". Ez a jelenség az ún. „üvegház effektus". Az üvegház effektust azonban a polietilén fólia alatt is előidézhetjük. A fólia belső oldalára lecsapódó pára ugyanis a hosszúhullámú infravörös sugarakkal szemben az üveghez hasonlóan viselkedik. Ha tehát párás vagy deres a fólia belső felülete a kisugárzás okozta lehűlés veszélye nagymértékben csökken. Csökkenti a fagyveszélyt a talaj és a növényzet nedvessége is. Ügy, hogy a nedvesebb talaj nagyobb fajhője következtében több meleget tárol éjszakára és az alsóbb talajrétegek melegét is a felszínre vezeti, s a vele érintkező talajmenti levegőt felmelegíti úgy, hogy a növényen megfagyó víz, hőt szabadít fel és ez egy ideig a lehűlés fokozódását akadályozza. Az öntözéssel való fagyvédelem tehát a fólia alatt is hasonló hatású, sőt a sugárzó hőveszteség csökkentésével még fokozottabb mértékű, mint a szabadföldön. Alkalmazásának lehetősége is könnyebb, mert a fóliatelepek stabil öntözövezetékekkel vannak ellátva és a beöntözés viszonylag gyorsan végrehajtható, hiszen kis adagú vízzel való öntözésre van szükség. Gyakorlatunkban még nem fordult elő, hogy az ajánlott korai ültetési időpontokban a fent vázolt fagyvédelem ellenére fagykár keletkezett volna. Ugyanakkor, amikor a száraz talajú és páramentes fólia alatt a növények elfagytak. A beöntözés időpontja nagyon fontos a hőgyűjtés hatásosságát tekintve. Természetes, hogy a napközi sugárzás job ban hasznosul nedves talajon, ezért már a reggeli — délelőtti órákban öntözzük be a talajt. Ha ennek ellenére mégis komolyabb fagyveszély jelentkezne a veszélyes időszakban permetszerűen nedvesítjük a növényeket. Hasonló öntözéses módszer rel a már takarás nélküli növényállomány is megvédhető a legnagyobb lehűlések esetén is. A növények beöntözése kiváló eszköz a fagy ellen, de nem mindig előnyös egyéb szempontból. Fokozhatja a gombabetegségekkel szemben való érzékenységet, elősegítheti terjedésüket, lazább szövetűvé teheti a palántákat, félbeszakíthatja az edzést, stb. A fagyveszély elmúltával azért igyekezzünk a növényeket mielőbb leszárítani, szellőztetéssel, vagy ha módunk van rá fűtéssel is. —B~ A Dvory nad 2itavou i (Udvardij Szövetkezet kertészei szorgoskodnak a nőnapra termesztett virágerdőben 6 A máknak már földben a helye Igaz ezzel nagyapáink nem értenének egyet, mert azt gondolnák. hogy a tapasztalatokon és hagyományokon alapuló munkamódszerük nyakát akarom kitekerni. Ёрреп az ellenkezőjét ... Módszerüket még ma is hasznosan felhasználhatjuk, különösen a házikertekben. De a nagyüzemi gazdaságoknak sem hoz szégyent. Még gyermekkoromban azt hallottam, idősebb parasztemberektől, hogy a mákot hóra kell vetni. Akkor nem lesz kukacos és bőven terem. Nagyapám is azt hajtogatta. Mégis csak akkor küldte édesapámat a mezőre, amikor a hótakarónak inár csak lucskos foszlányai tarkították a határt. A mákföldén pedig semmi sem volt belőle. A hóra vetés tehát azt jelenti, hogy minél korábban (lehetőleg februárban) el kell vetni, amint a talaj állapota megengedi. Ugyanis a mák veszedelmes kártevője a máktokbarkó rovar a későbbi vetésű, zsenge növényeket nagymértékben károsítja. A kialakuló fiatal tokokat megfúrja és tojásait belerakja. Az egy hét múlva kikelő lárvák a rekeszfallal táplálkoznak. Rágásukkal az egész máktermést tönkretehetik. Ha viszont korán vetjük, akkor a növény „kiszalad“ a barkó fogai közül. De ez az eljárás, ugyanazon helyen, csak egykét évig lehet hatásos, mert a kártevők alkalmazkodnak a növényekhez. A kései kelésű rovarok éhenpusztulnak, de a koraiak elképesztő arányban elszaporodnak. A szovjet kolhozokban jobb módszert alkalmaznak. Minden éven más területeken, 15—20 kilométerrel távolabb vetik a mákot, a régi helytől. Szűzterületre. A rovar ilyen messzire nem tud eljutni. Ezért a biológiai védelem tökéletes. A megporzást pedig úgy biztosítják, hogy méhekkel odavándorolnak, amikor a mák virága festeni kezd. Sajnos a mi szövetkezetünk se a régi, se az új módszert nem követte, hanem az arany középutat választotta. Kései vetésű mákot akkor poroztatta be. mikor a pompázó virágokat a méhek ellepték. Nagyrészt a szövetkezet méhei. És ennek ellenére sem volt a termés töA karfiol azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek jó tulajdonságainál fogva nagy teret hódítanak az emberiség táplálkozásánál. A vitaminokban gazdag zöldségféle annyira keresett áru, hogy rendszerint nem tudjuk a piacot kielégíteni. Ez azzal magyarázható, hogy a karfiol magra való termesztése nagyon igényes munkát követel s ezen kívül nagyban befolyásolja az időjárás viszontagsága is. A karfiol egyéves növény, vegetációs ideje január közepétől —• egész a fagyok beálltáig — októberig elhúzódik. A karfiolmagot január közepén kezdjük kiültetni, komposzttal megtöltött ültető ládákba. A vetést szakaszonként végezzük, mert az egyszeri vetésnél palántáink túlnőnének és így nem lennének alkalmasak a tüzdelésre (pikírozásra). Ügyeljünk az üvegház klímájára, a hőmérséklet ne csökkenjen 10 C fok alá és az Uvegház talaját naponta lofcsoljuk, hogy a levegő páradús legyen. Amikor a növények elérték a 4—5 cm-t „Brassikollal“ fertőtlenített komposztba tűzdeljük, és az így kitűzőéit palántákat üvegházba helyezzük. Ha nincs elegendő üvegházi területünk, akkor előre elkészített melegágyba helyezzük el. A kifőzdéit palántákat többször meglocsoljuk, gyomtalanítjuk és a gombabetegség ellen kuprikollal permetezzük. Az üvegházi klímát úgy szabályozzuk, hogy a palánták ne maradjanak vissza fejlődésükben, de nem szabad megengednünk azt sem, hogy buján fejlődjenek, mert a buja palánta megdől. Nagyon fontos, hogy kiültetésre egészséges középmagas palánta kerüljön. A ki- 1 ültetést végezhetjük kézi és gé- 1 pi erővel. De ez akkor történ- ( jék, amikor már nagyobb fagyok nem várhatók, mert a —3 fok fagy már nagy károkat I okozhat a növényzetben. Mivel | a vegetációs ideje hosszúra nyúlik, ezért ajánlatos minél előbb kiültetni, hogy az éréssel el ne késsen. A karfiol tápanyagban gazdug talajt igényel, ezért lehetőleg középkötött talajba ültetjük, mert az jól gazdálkodik a vízzel. Kiültetés után szükség szerint öntözzük és talaját állandóan porhanyósan tartjuk. A levéltetvek rendszerint meg szokták támadni, de ez ellen foszfotionnal vagy metationnal védekezünk. Szárbaindulás után azokat az egyedeket, amelyek nem indultak szárba, eltávolítjuk és konzumra értékesítjük. A szárbaindulás után már nem tudunk gyomot irtani, mert az esetleges kézi vagy gépi beavatkozás nagy károkat okozna a növényzetben. Az aratása kézi erővel történik, és E—512-es kombájnnal csépeljük, mert ez a kombájn tisztán dolgozik. Közepes termés esetén egy ha-ról 1 mázsa magot nyerhetünk, s ezért 90 ezer koronát fizet a felvásárló üzem, tehát tízszer anynyit mint egy hektáron termett búzáért. GAL LÖRÄNT kéletes. A várvavárt mézpergetés is elmaradt ... A mák a meleg fekvésű, jó vízgazdálkodása talajokat kedveli. Legjobb előveteményei a pillangósok (zöldborsó, zöldbab) és az előző évben trágyázott kapásnövények. Egymás után legalább három évig ne vessük. Mint a legtöbb apró niagvú növény, igényes a vetés előtti talajmunkára. Az ősszel felszántott talajt tavasszal porhanyójuk, amikor erre kedvező alkalom nyílik. A rögöket munkáljuk meg és asztalsimaságúra dolgozzuk el. Magját 30 — 40 cm sortávra, sekélyen. 0,5—1 cm mélyre kell vetni. Célszerű homokkal keverten vetni. Magszükséglete: 10 négyzetcentiméterre 1 dkg tiszta súly elegendő. Mikor a növény 3—4 leveles 10—15 cm-es növénytávra ritkítjuk és a földjét porhanyójuk. Szárbaindulásig állandóan tisztán, gyommentesen kell tartani a talajt. Harmadik porhanyítás, illetve kapálás alkalmával a növények töveit kissé fel kell töltögetni. július végén, augusztus elején arathatjuk. Kis kévékbe kötve, prizmában szárítjuk. Magját száraz, szellős helyen tároljuk, mert ellenkező esetben megkeseredik. A máktok is hasznos, mert a gyógyszeripar felhasználja. Ezért ne tüzeljük el, hanem értékesítsük. A 1 v é g i téli hónapokban az emberek általában több narancsot fogyasztanak mint az év többi időszakában. A narancs fogyasztása nagyon egészséges, ezt ma mindenki tudja, de kevesen tudják, hogy héját is lehet értékesíteni. Abból többféle gyógyszer készül. Ha a narancshéjat meghagyjuk száradni, iskolásgyermekeinknek örömet szerezhetünk, mert zsebpénzre tehetnek szert, mivel a gyógyszeripar felvásárolja. Felvásárlási ára 4 korona kilogrammonként. A gyűjtésnél arra kell ügyelni, hogy minél kevesebb fehér réteg legyen a narancshéjon. Segítsük a gyógyszeripart a narancshéj gyűjtésében Most talán pár szót a narancshéjából készült fontos drogról. A narancsot a narancscserjén vagy fán (Citrus sinensis] termelik Kínában, Indiában, Portugáliában és Dél-Európában is. Fő hatóanyaga az illóolaj, amelyben 90 százalékban aromatikus limonén nevű anyag van. Továbbá tartalmaz hesperidín nevű festéket és kevés keserfianyagot. A drognak étvágygerjesztő tulajdonsága van. Préseléssel a gyógyszeripar aromatikus narancsolajat, festvényt (tinktúrát) és szirupot készít belőle. Tinktúrája a gyógyszertárakban készített gyomorcseppek alkatrésze, festvénye pedig a PLEUMOLYSIN nevű köhögéscsillapító cseppek alkatrésze. Kérjük ezért Önöket, segítsenek e fontos nyersanyag gyűjtésében. —ng— Könnyen áthelyezhető, poliészter elemek alkalmazását mutatták be Moszkvában. Képünkön a kisméretű elemeket láthatjuk, amelyek háztáji kiskertek zöldségkultúráinak védelmére használhatók a koratavaszi időszakban, amikor a hőmérséklet még veszélyesen indagozik. (Kucsera Szilárd felvétele.]
