Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-03 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1373. március 3-SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A becsületes munka eredményei- SZEMELVÉNYEK AZ EFSZ-EK ZARSZAMADO KÖZGYŰLÉSEIRŐL — Javában folynak a szövetkezetek évzáró közgyűlései, amelyeken fel­mérik a tagok, miként gazdálkodtak a múlt évben, milyen eredményeket értek el, valamint arról is szót ejte­nek, miként harcolnak a hibák, fo­gyatékosságok ellen. Jóváhagyják az 1973. évi termelési-pénzügyi tervüket. Első ízben kerül a tagság elé jóváha­gyás véget a társadalmi tevékenység terve, amely irányt mutat majd, mik Is a tennivalók ezen a fontos szaka­szon. O A Ranská Bystrica-i járás Strel­­nlky-i BARÁTSÁG Efsz-ének zárszám­adási közgyűlésén több mint 3U0 tag hallgatta meg Majer О. elnök beszá­molóját. A tagok örömmel nyugtázták, hogy sikerült az első helyet kivívniuk e járásban a gabonatermesztést ille­tően, 26 mázsa hektárhozamátlaggal — tekintettel a sajátos természeti adottságokra. A termelési tervet tej­ből 10S, húsból 108, juhsajtból 137, gyapjúból pedig 128,7 százalékra tel­­f esitették. Az elnöki heszámoló dícséroleg szólt Strelnfky. valamint a Povrazníky társközség lakosainak társadalmi munkájáról, amelyet a Nemzeti Front választási programja teljesítése érde­kében végeztek. Jórészt a szövetke­zeti tagság érdeme, hogy egy évvel hamarabb üzembe helyezhették a köz­ség víztartályát. Ugyanakkor az ifjú­ság is derekas munkát végzett, főleg a gabonabetakarítás meggyorsítása érdekében. Ez alkalommal egyszerre 150 fiatal is segített. A közgyűlés résztvevői meghallgat­ták az SZLKP járási bizottsága kép­viselőjének a Februári Győzelem je­lentőségéről szóló ünnepi beszédét. Továbbá jóváhagyta a szövetkezet 1973. évi társadalmi tevékenységének tervét. Ebben előirányozták, hogy nö­velik a szövetkezet műszaki dolgozói­nak részvételét a szövetkezet irányí­tásában. Minden hétfon értekezleten vitatták meg a fontos teendők legcél­szerűbb megoldásának módját. Figye­lemmel kísérik majd, hogy a szövet­kezet minden tagja ismerje a terme­lési feladatokat. Nagyra értékelték a Haladó tapasztalatok iskolája televí­ziós sorozatot. Minden lecke közös meghallgatásán résztvesz 60—70 szö­vetkezeti tag. akik élénk vita kereté­ben megbeszélik, miként lehetne az elhangzott javaslatokat a saját szö­vetkezetükben érvényesíteni. • A Rudlovái MÁJUS ELSEJE Efsz­­hen a termelési feladatokon kívül megvitatták a társadalmi tevékenység tervét is. Több olyan feladat végre­hajtását tervezik, amely növeli a tag­ság elméleti és gyakorlati tudását, valamint szociális és kulturális szín­vonalát. Egyebek közt elhatározták, hogy havonta minden munkaszaka­szon termelési értekezletet tartanak, vezetőségi ülést kétszer havonta, tag­gyűlést pedig negyedévenként. Az idén két szocialista munkabri­gád megalakítását tervezik, éspedig egyet a gépesítők szakaszán, a mási­kat pedig az állattenyésztésben. A brigádokról való gondoskodást a szö­vetkezet vezetősége vállalta, nemcsak a termelés, hanem a nevelés terén is. A szövetkezet rendezi az alacsony nyugdíjak kérdését, és hüségpénzt fizet majd ki. Ami a szabadságot illeti, mindazoknak, akik a szövetke­zetben több mint tíz éve dolgoznak három hét szabadság jár, ha ez év­ben bizonyos számú napot ledolgoz­nak. A Zvolenské Nemce-i telepükön új > szociális létesítményt építenek, a rudlovái gazdasági udvaron és Sásn­­ván tatarozzák a szociális berende­zéseket, ezenkívül Rudlnván a tagok részére üzemi konyhát létesítenek. Az állatgondozók részére megfelelő vé­dőruhát és lábbelit vásárolnak. Gon­doskodnak arról, hogy mindenki résztvegyen a rendszeres orvosi vizs­gálatokon. Erről pontos nyilvántar­tást vezetnek. A szövetkezet a tervbevett intézke­dések pénzügyi fedezésére a kulturá­lis és szociális alapon keresztül, több mint 90 ezer koronát juttatott és el­lenőrzi ennek helyes felhasználósát. A közgyűlés a Februári Győzelem 25. évfordulója tiszteletére 2(1 mázsa marhahús, 15 mázsa sertéshús és 20 mázsa baromfi terven felüli kiterme­lését vállalta. # Kiváló eredményekről számolt be a levicei (lévai) járás Tekovské Lužany-i (nagysallói) Efsz-ének, Ľu­dovít Pakus elvtárs. Ezek a szövetke­zet tagjai és dolgozói kiváló munká­ját dicsérik. Ezt csak úgy tudták el­érni, hogy a kedvezőtlen időjárás el­lenére nem volt egyetlenegy olyan munkaszakasz sem, ahol a feladato­kat nem teljesítették volna. A tagság nagyon jól ismeri a mezőgazdasági termelés egyik alaptörvényét, amely szerint alkalmazkodni kell az időjá­ráshoz, és a csúcsmunkák, de főleg az aratás idején ki kell használni a munka elvégzésére alkalmas időt — és ehhez tartotta magát. Az aratás idején nem nézték azt, hogy szombat vagy vasárnap van — mindenki; a traktorosuk, kombájnosok, funkcioná­riusok, úgymond minden szövetkezeti tag igyekezett a megtermett gabonát a „magtárba terelni“. Sokszor órákon múlott, hogy jelentős értékek nem vesztek kárba. A régi közmondás, mi­szerint — az idő pénz — ma is teljes mértékben érvényes. Nem szabad azonban megfeledkezni az állattenyésztés kiváló dolgozóiról sem. Ezek közé tartozik a Varga­házaspár, akik a tervezett 69 600 liter tej helyett 76 103 litert fejtek, vagy pedig a Kohút-házaspárról, akik még ezt is túlszárnyalva 76 488 litert fej­tek ki. Megdicsérendő még Hajdú Zsuzsanna, aki a tervezett napi 56 dkg helyett 78,5 dkg-ot ért el, és Sebes­tyén János, aki 89 dkg helyett a hí­­zőmarháknál 99,6 dkg súlygyarapo­dást ért el. Slovák és Ciliik elvtársak pedig a tervezett 16 választott malac helyett 19,75 darabot választottak le egy anyától. Hasonló szép eredmé­nyeket értek el Mit'ko, Búzás és Skul­­téty elvtársak is. Ok a kiváló termelési-pénzügyi eredmények „kovácsai“. Igyekeznünk kell ezért, hogy a szocialista munka­­verseny fellendítése útján minden állattenyésztő ilyen eredményeket ér­jen el, mert csak így lehet a szövet­kezeti közös tulajdont hathatósan gyarapítani. A szövetkezet tagjainak szociális és kulturális gondoskodásáról Molnár János elvtárs a nyugdíjasok és rok­kantak szervezetének helyi elnöke így nyilatkozott: „Nagyon büszkék vagyunk és örülünk annak, hogy szö­vetkezetünk, amelyet húsz évvel ez­előtt mi alapítottunk, a járás négy legjobb szövetkezete közé fejlődött. A szövetkezeti tagság becsületes mun­kája eredményeképpen termékeny szántókká, gyümölcsösökké és kertek­ké változtattuk az addig elhanyagolt földeket. Ha visszatekintünk a múltba — mit látunk? A kezdeti nehézsége­ket. Például 1948-ban kinek volt ná­lunk személygépkocsija, rádiója, te­levíziója, hűtőszekrénye, minden kö­vetelménynek megfelelően berende­zett családi háza? Nyugodtan állítha­tom, senkinek. Mi, nyugdíjasok is él­vezzük a szövetkezet hathatós gon­doskodását. Anyagi, kulturális és tár­sadalmi vonalon példás gondoskodás­ról beszélhetünk. Szívesen eljároga­­tunk a tagok közé, erőnk és tehetsé­günk szerint segítünk nekik. Különös szeretettel beszélgetünk el az ifjúság­gal, elmeséljük a múlt nehézségeit, hogy még jobban örüljenek a boldog jelennek és a reményteljes jövőnek.“ A községben többmillió korona költ­ségráfordítással egy szakorvosi ren­delővel felszerelt körzeti egészség­­ügyi központ épül. Ez nemcsak a köz­ség, hanem a környező falvak egész­ségügyi ellátását is lényegesen meg­javítja. A hub tervezi a község kiépítését. Ez megkönnyíti a szövetkezeti tagság közlekedését is. Az útépítés nagy ré­szét társadalmi munkában, egy részét a tagság hathatós segítségével vég­zik. El szeretnék érni, hogy a község­nek minél hamarább városi jellege legyen. Tavaly a szövetkezet fiatal házasainak 28 lakásegységet adtak át. Ez nagyban elősegíti a szövetkezet munkaerőellátását. Ddahatnak, hogy azon fiatalok, akik a községben szü­lettek és nőttek fel, a szövetkezetben nyerjenek elhelyezést, mert csak tett­­rekész, szakképzett ifjúság tud társa­dalmunk asztalára elegendő élelmi­szert termelni • A Medovarce-i POKROK Efsz zár­számadó közgyűlésén megállapították, hogy a múlt évi igen körülményes aratás ellenére ők voltak a járási el­sők, akik teljesítették gabonabeadási kötelességüket és két vagon gaboná­val többet adtak be. Ezt a kiváló szovjet fajtáknak is köszönhetik, mert például a Kaukáz búzafajtából 140 hektáron 39,3 mázsa átlagtermést ér­tek el. Ax állattenyésztési tervet 101,4 szá­zalékra teljesítették. Háromezer lite­ren felüli évi fejési átlagot értek el. Minden eladási kötelezettségüket — a juh és sajt kivételével — teljesítet­ték. A jó eredmények megmutatkoztak a jövedelemelosztásnál is. Az előző évhez visszonyítva tavaly 270 ezer koronával több jutott a tagságnak elosztásra. Az idei évre még nagyabb tervfel­adatokat tűztek ki. így például az évi fejési átlagot 3100 literre emelték. A Februári Győzelem 25. évfordu­lója tiszteletére kidolgozták a szö­vetkezet idei társadalmi tevékenysé­gének tervét is. A tagság tervbevett különböző előadásokat, a televíziós sorzat közös megnézését, szocialista munkabrigádok alapítását stb. A do­­manikyi gazdasági udvarban egy szo­ciális létesítmény felépítését terve­zik, támogatják a családiház építést, az ifjú házasokat, valamint a nyugdíj­ba vonulókat, az önkéntes véradókat és ezeket az üdüléseknél és gyógy­fürdői beutalásoknál előnyben része­sítik. Rendezik a fizetéses szabadsá­gok kérdését is. (ei. dr. kp) A GALANTAI JÁRÁS VÁLASZA a Banská Bvstrica-i felhívásra Mint ismeretes, Banská Bystrica felhívással fordult a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi városa és községe nemzeti bizottságához, hogy a lakosság kapcsolódjék be a Februári Győzelem 25. és a .Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója (1974-ben) tiszteletére indított város- és faluszépítési ver­senybe. Városi és helyi nemzeti bizottságaink — a Nemzeti Front bizottságaival együttműködve — a felhívást együttes üléseken fogadják el, s értékes kötelezettségeket vállalnak. A galántai járás, felhívást elfogadó első községei közé tar­tozik Čierny Brod (Vízkelet), amely a hnb és a NF helyi bi­zottsága tevékeny közreműködése alapján a lakosság 649 ezer 500 korona értékű kötelezettséggel válaszolt Banská Bystrica felhívására. Itt jegyezzük meg, hogy a kötelezettségvállalások nem a hnb irodáiban születtek, hanem a jő tömegpolitikai munka ered­ménye: ilymédon 820 egyéni és 8 kollektív munkafelajánlás született. A társadalmi- és tömegszervezetek tagjai, valamint a többi lakosok nem kevesebb, mint 10 ezer 450 társadalmi munkaóra önkéntes végzésére vállalkoztak. Igen példás, köve­tésre méltó vállalással rukkoltak ki a helyi kilencéves alapis­kola pionírjai (2100 munkaóra), a Szlovák Vöröskereszt helyi szervezete (600 óra), a Testnevelési Szövetség tagjai (500 óra), a SZISZ-tagok (400 óra) és a Szlovák Nőszövetség alapszerve­zete (400 óra). A szövetkezet gépi eszközök kölcsönzésével segíti a kötelezettségvállalások sikeres teljesítését. Többek között mire vállalkoztak? Elkészítik a halottas házat 351 ezer korona beruházási költséggel: ennek az összegnek több mint a fele társadalmi munka-érték. Továbbá kiültetnek 1900 díszfát, a lakóházak előtt létrehoznak 6720 négyzetméter­nyi virágágyást, s rendbehoznak 2500 négyzetméternyi vízle­vezető árkot, stb. Kalmár Sarolta, Galante Törődnek a szolgáltatásokkal A CSKP XIV. kongresszusának a népgazdaság további fejlesztésére vo­natkozó irányelve kifelyezetten hang­súlyozza a lakosságnak nyújtandó szolgálatok bővítését. Külön ki kell emelni a nők háztartásbeli munkájá; nak a megkönnyítését, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a lakos­ság érdekeit szolgálják. Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan Leles (Lelesz) községben? Kérdésünkre Ilko István­tól a hnb elnökétől kaptunk választ. Megtudtuk, hogy a községben jelen­leg asztalosüzem (asztalos karbantar­tószolgálat), cipőjavító, férfi és női fodrászat, férfi szabóság, női varró­­da, vendéglátóüzem, élelmiszer és vegyesbolt, lábbeli bolt és hentesüzlet elégíti ki a lakosság igényeit. A la­kosság élelmiszeri árucikkekkel való ellátásán tovább igyekeztek javítani, így az élelmiszerüzlettől távol eső ut­cákban büfé-szerű fióküzleteket léte­sítettek. A büfében az élelmiszeripari cikkeken kívül üdítő italokat is lehet; kapni. Továbbá zöldség- és gyümölcs­boltot létesítettek, ahol állandóan friss zöldség és gyümölcs várja a vásárlókat. A kommunális szolgáltatások vona­lán is eredményes munkáról beszél­hetünk. A királyhelmeci kommunális szolgálat és a leleszi HNB közötti jó kapcsolat révén ruha- és fehérnemű gyűjtőhelyet hoztak létre, ahonnan a kommunális szolgálat gépjárműve rendszeresen szállítja a vegytisztító­­ba az összegyűjtött ruhaneműt. Ezeket a szolgáltatásokat Lelesz lakosságán kívül a környező falvak lakosai Is igénybe veszik. A községbe tervbe vették egy 18 tantermes új iskolának és egy strandfürdőnek a megépítését, valamint a meglévő szol­gáltatások további bővítését. I. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! MINDIG CSAK „Hová lett a tarka szivárvány az égről? Hová lett a tarka virág . > a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak, s nyárnak?" — kárdem Petőfi szavával, amikor egy hanangozásnyi időre megállók a domb tetején. Tél van. Alszik a természet. A’ hi­deg fényt jól ismerik a füvek, fák, virágok, madarak: nem hagyják ma­gukat becsapni. Csöndben, összebúj­va várják a tavaszt. .. Előttem a falu. A falu, amely vala­mikor a tatárdúlás idején keletkezett, amikoris az erdei völgyben hullámzó nádasba, mocsárvilágba menekültek az életüket féltő emberek. Évek múltán a mocsár két oldalán házakat építettek, felégették a ki­irtott erdőket, s megkezdődött az Élet. Nyomorúságos, kemény élet. Századokon át „úrét járták“ a falu jobbágyai. Még most Is emlékeznek rá az emberek — a szájhagyomány megőrizte —, hogy hol volt á jobbá­gyok földje, hol a földesúré, és hol a „nemeseké“. Merthogy a község egy rétege — mikor, kitől és miért ma már nem tudni —, de nemesi rangot kapott — ami azt jelentette számukra, hogy szabadok, függetle­nek voltak a hűbérúrnak kijáró szol­gáltatásokkal szemben. A nemesi leveleket már rég elfűjta a szél, ha szóba kerül is, inkább csak hagyománytiszteletből teszik, semmint büszkeségből. A d étéri emberek nyílt tekinte­­tűek, szorgalmasak, becsületesek. So­kat dolgoznak ma is. Régen is ezt tették, de akkor még a munkás csak kenyérre és sóravalót keresett napi 12—16 órai munkáiéval. A csillagos katonák megérkezéséig — 1944. december 24-ig — sokat szenvedtek az ágócsistvánok, akik nyáron mezítláb gürcöltek a tizen­kettedik kereszt gabonáért, télen pe­dig rongyokba kötözött gumicsizmá­ban vágták az urasági erdőt, hogy az elszámoláskor keserű szájízzel álla­pítsák meg: „többhónapi munkánkért csak két mázsa gabonát kaptunk.. A községben egyetlen telepes rá­dió volt, de volt helyette feneketlen sár, amely századokon át megmaradt a hajdani mocsárvtlágből, hogy még sivárabbá tegye a szegényemberek életét. A legtöbb gyerek csak pár hőnapot járt iskolába. Télen ruha, cipő nem volt, nyáron meg szükség volt min­den aprócska dolgos kézre, mert alig mosolyodott el felettük a tavasz, a dombok mögött máris ott leselkedett az újabb, fagyosabb arcú, mogorvább szfvű tél. Az 1944 és 1948 közti időkről sem szívesen beszélnek az emberek. Böl­csen tartják a közmondást: a halot­takról jót, vagy semmit! Nos, az a közbeeső három év náluk is halott volt — mert holtan is született a há­ború utáni Idők szívtelen bábáinak kezében. Az igazi felemelkedést 1957. au­gusztus 15-től számítják az Itteni emberek, amikor megalakult az efsz. Nagy nap volt ez a község történeté­ben. A dübörgő gépek merészen megmásztak a dombokat, eltüntették a barázdákat. A szövetkezet első die­sel-paripáját Adám Barna lovagolta meg. — Féltem is, meg örültem is. Épp úgy, minit a többiek. Persze, ma már könnyű azt mondani: ez volt a he­lyes út. Akkor még bizonytalannak éreztük magunkat. Szinte elképzel­hetetlennek tűnt, hogy 15 év múlva mindenki szívesebben mondja az „enyém“ helyett azt, hogy a: MIENK. Habodász Nándor hnb-elnök, amíg beszélgettünk, nem szólt magáról semmit. Másoktól tudtam meg, hogy amint a község élére került, határ­talan lelkesedéssel fogott hozzá az efsz megszilárdításához, a sáros Dé­­tér széppé, csinossá varézsolásához. Minden házba bevezették Iljlcs lám­­pácskáit — a villanyt. Szabályozták a Macskás-patakot. Járdát építettek. Csupa vas és beton az egykori sár-Ilyen emeletes, pompás családi hazak épülnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents