Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-03 / 9. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. március 3,__________________________________Ara 1.— KB»________________________ XXIV. évfolyam, 9. szám. Szakmelléklet KERTESZET A kertészkedök, a gyümölcs- és szőlőtermesztők tanácsadója. A virágcsokor mellé Sok évtized telt ei azóta, bogy Koppenhágában a nemzetközi munkásmozgalom vezetői harcot hirdettek a női egyenjogúságért. Programjukban a nők munkához való joga, az EGYENLŐ MUNKÁÉRT EGYENLŐ BÉR elvének érvényesülése és a béke kivívása szerepelt. Az 1310-es esztendő jelentette a döntő fordulat kezdetét a nők életében. Azóta a világ haladó emberisége minden év március 8-án megiinnepli a Nemzetközi Nőnapot. Jónéhány harcos év telt el, míg az első szocializmust építő országban a társadalmi rend biztosította a munkásmozgalom oly drága eszméinek megvalósítását. Azóta sok országban, köztük nálunk is győzött a szociális forradalom, s ez megteremtette a nők igazi egyenjogúságának előfeltételét. Nőnapon rendszerint virágcsokorral és más ajándékokkal kedveskednek lányainknak, asszonyainknak. A vezető dolgozók szívhez szóló ünnepi köszöntőkben méltatják és köszönik meg mindazt, amit a szép nem a társadalom építésének különböző szakaszain tett. Ez természetesen szép és helyénvaló, de édeskevéssel járul hozzá a dolgozó nők problémáinak a megoldásához. Ismert, hogy a nők foglalkoztatásának százalékaránya nőttön nő, és egyre több közülük felelős beosztásban tevékenykedik. Ez végeredményben helyénvaló. Viszont az már semmi esetre sem, hogy sok esetben annyi munka nehezedik a vállukra, amivel csak minden erejüket latbavetve képesek megbirkózni. A nők többsége a napi munka mellett háztartást vezet és gyermekeket nevel. Bizony főleg a nagyobb családokban — különösen míg kisebbek a gyerekek — ezernyi a tennivaló és sokszor a késő éjszakai órákig kell szorgoskodniuk az asszonyoknak. Igaz, a férj is sokat segíthet, s közülük jónéhányan ki is veszik részüket a házi munkából. Oe egészében ez sem oldja meg a családanyákra háruló teherviselés gondjait. Különösen falvainkon találkozunk bosszantó jelenségekkel. A közszolgáltatás sokhelyütt nem kielégítő és ezért olyan házimunkát is kénytelenek végezni az asszonyok, amelyekre a városokban már régen nincs szükség. Vannak olyan községek, ahol az üzlethálózat kiépítése gyermekcipőben jár, és a meglévőkben sem gondoskodnak megfelelő ellátásról. Főleg a sütőipari termékek beszerzése okoz gondot. A városban dolgozó falusi nők kénytelenek a kenyeret a munkahelyük közelében megvásárolni, s túlzsúfolt autóbuszokon szoroskodni a mindennapival. Még rosszabb azoknak a falun dolgozó asszonyoknak a helyzete, akik, ha friss kenyeret akarnak vásárolni, a legközelebbi városokba kell utazniuk. Ezek olyan viszszásságok, amelyeket jóakarattal és a szállítás helyes szervezésével a falusi üzlethálózat megoldhatna. A mezőgazdasági üzemek nagy százalékában dolgozó asszonyoknak sem mindegy, hogy a bevásárlási gondok miatt nem tudnak időben munkába állni, vagy kénytelenek korábban haza menni. Tény, a családanyák helyzetének javításáért sok minden történt az utóbbi időben. A nyugdíjazás differenciálása, anyasági szabadság jelentős meghosszabbítása, a családi pótlék nemrégen történt emelése, az április elsején életbelépő előnyös kölcsönök juttatása, óvodák, bölcsődék, 'napközi otthonok létrehozása és más intézkedések sokat segítettek és kedvezően hatottak a népszaporulatra is. Amíg 1968-ban 1000 lakosra 14,9 százalék volt az újszülöttek száma, tavaly ez már 17,1 százalékra emelkedett. Ez örvendetes jelenség, s egyben bizonyítéka pártunk helyes családvédelmi politikájának, amely egyre nagyobb elismerést és társadalmi érvényt szerez a nők családi körben végzett nevelő munkájának. A társadalom szempontjából a családi otthon melege, rendezettsége nagy jelentőségű volt a múltban és lesz a jövőben is. Természetesen ez nem zárja ki, hogy asszonyaink számára olyan sokoldalú lehetőséget biztosítsunk, amely által kellő mértékben kivehetik részüket a szocializmus építéséből és szakmai vonalon is tovább képezhetik magukat. Ezekben a napokban mindenütt őszinte szívvel köszöntik a lányokat, asszonyokat, akik jelentős részt vállalnak a társadalom építésében és oroszlánrészt az új nemzedék nevelésében. Az ünnepi hangulatban elmondott szép szavak mellett azonban ne feledkezzünk meg azoknak a problémáknak a megoldásáról, amelyek még jobban megkönnyíthetnék я nők, főleg a dolgozó családanyák helyzetét. TÖTH DEZSŐ Amint a kakaskukorékolás a hajnal közeledtét jelzi, úgy a természetnek is bizonyos megnyilvánulásai a tavasz hírnökeiként szerepelnek. Ahogy mondják, a tavasz közeledtét érezni kell. Benne van a levegőben. Érzik ezt a madarak, rovarok, állatok és a természetben élő ember, valahogy minden a korai kitavaszodás tüneteit jelzi. Az életet adó föld is ébred téli álmából. Megindulnak benne a biológiai folyamatok, a talaj élövé válik. Amint a föld fagya kienged, elsőnek jelentkeznek azok a gyomok, amelyeknek magjai talajfelszini közelben átteleltek, jarovizálódtak és csírázásukhoz aránylag alacsony hőmérséklettel is megelégszenek. Tudjuk jól, hogy tavasszal vetett kultúrnövényeink magjának is jelentékeny hányada már igen alacsony talajhőmérséklet mellett csírázásnak indul, s ha föld feletti részei aránylag csak lassan fejlődnek, de gyökérzete talajt fog, jól megerősödik, úgy hogy a levegő hőmérsékletének emelkedése után bizonyos alapot nyújt a jó és gyors növekedéshez. Ehhez pedig az időben elkészített magágy, kellő tápanyagbőség és korai talajba juttatás (vetés) szükséges. A korai vetés a tenyészidö meghoszszabbítását jelenti a kedvező életfeltételek jobb kihasználása céljából a tenyészidö első felének irányában. Tavasszal még hosszabbak az éjszakák, több a harmat és az eső, nincs túl meleg, ami a növekedés és fejlődés harmonikus együttműködését megzavarná. Mindez a későbbi vetéseknél már nincs biztosítva a növény részére, s a diszharmónia mindig a növény terméshozamának hátrányára van. A kora tavasszal vetendő növényeink jő fagvállóságuk miatt és alacsony hőfokon való csírázási képesTAVASZVÁRÁS még akkor sem kell félnünk, ha védönövényként lucernával együtt vetjük, csak az 1/3-dal lecsökkentett vetőmagmennyiségre kell ügyelni az árpánál. Az ősszel leszántott talajok előkészítése vetés alá a fent felsorolt növényeknél alig okoz gondot, mivel a talaj porhanyós és rendesen simítózás és nehézboronákkal való fogasolás elég, a jó magágy előkészítésére. Ilyenkor a simító és nehéz fogas, majd a vetőgépet követő magtakaró vagy lepke-fogas tökéletesen eltávolítja a magról szaporodó és kelőben lévő tavaszi gyomokat. A vegetatív úton szaporodó többéves gyomok gyöktörzsei még mélyebben vannak. A későbbi vetésnél ez utóbbiak már felszínközeibe kerülnek, s elpusztításukhoz nem elegendő a fogasborona, de szükség lesz a kultivátorok, sőt tárcsásborona bevetésére is. Ez egyéb hátrányai mellett növeli a termelési költségeket, s csökkenti a termelés jövedelmezőségét. A simítózást ferdén 45° szög alatt végezzük, mert talajfelszínegyengetö feladata így lesz a legjobb és gyomirtó hatása is a legtökéletesebb. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha a talaj felületén elfekvő fehérszínű vastagabb cérnához hasonló gyomlünk. Más a talaj összetétele és fajlagos ellenállása a csíragyökérrel szemben a rónák alatti talajrészben és más a rónákból a barázdába lehúzott rétegben. Ahhoz, hogy a magágy azonos feltételt teremtsen az egész talajfelszínt! rétegben, a fogasborona egyengető és porhanyító hatása nélkülözhetetlen. Nélkülözhetetlen a fogasborona hatása azon célból is, hogy az ormokról elhúzott és alattuk elterülő talajrétegben megszüntesse a hajszálcsövességek elpárolgását. A csak elsimított talaj felületén legfeljebb 50 százalékban tudjuk biztosítani a nedvesség elpárolgását, éspedig azon részeken (barázdarész), ahová a talajt az ormokról lehúztuk. A lehúzott ormok helyén a kapillaritás talajfelszínig való helyreállítása révén megindul a vízelpárolgás. Lényeges az, hogy a kora tavaszi vetés után ne hengerezzünk sem árpa, zab, takarmánykeverékek, borsó, sem mákvetés után. Erre szükség nincs, mivel a talaj elég nedvességet tartalmaz a csírázás szempontjából. Mákvetésnél a vetőgép sorait függesszük fel, nehogy mélyen vessenek. Későbbi mákvetéseknél a henger használata nem nélkülözhető, de a többi említett növénynél még akkor sem kell. Csak kivételesen szabad tasolással szüntessük meg a hengerek szárító hatását. A gyors tavaszi vetés megkívánja a műtrágyáknak még most történő elszórását. Ott ahol erre a célra a légi úton történő elszórás lehetősége megvan, már most vessük el, kivéve a lejtős és hóborította talajokat, mert ezeknél fennáll a veszély, hogy hóolvadáskor a műtrágya lemosódik a völgybe, ami egyenetlen tápanyagellátást eredményez. Sok mulasztás és gondatlanság történik a vetési mélység megállapításánál is. Sokkal kisebb a hiba a sekélyebb, mint a mélyebb vetésnél, nemcsak a lassúbb kikelés miatt, de a mélyebben vetett növény elgyöngülve kerül ki a talaj felszíne fölé és sokkal érzékenyebb az utófagyok és kártevők kártételével szemben. Fontos szempont a vetőmagmennyiség, sor- és növénytávolság megállapítása is. Ez sohasem lehet sablonszerű, s nemcsak a vetőmag biológiai értékéből, de az ökológiai és talajviszonyoktól is függni fog. Itt a helyi adottságok lesznek döntők és nem lehet sablonszerű receptet adni. Minden esetre a tavaszi kalászosoknál kisebb hiba a kevesebb vetőmag felhasználása, mint a kelleténél több, s minél korábban vetünk annál lényegesebb ez a kérdés. Elmúlt évtizedes tapasztalatom alapján állítom, hogy a februári vetések sokkal biztonságosabbak, mint a márciusi, s csak egész ritka esetben volt a márciusi vetés előnyben a februárival szemben. Nem tudjuk, mit tett a medve február 2-án, visszament-e a barlangjába vagy kint maradt, de egyet tudunk: jöjjön később bármilyen idő (hő), ha a mag már a földben van, ott begyökeresedhet. Rovarkártevőktől a magot ilyenkor még nem kell félteni, mert azok bebábozva alusszák téli áUpukat, vagy le vannak húzódva a talaj mélyebb rétegeibe, s onnan csak később húzódnak fel a talaj felső rétegébe. Összpontosítsuk erőinket a gazdaságban, s ha az idő olyan lesz. hogy vetni lehet — egy órát se késsünk. A korai vetést tűrő növényeink meghálálják gondosságunkat. A jó, szakszerű és tudományosan megválasztott agrotechnika a termesztésfejlesztési tervünk egyik döntő tényezője. Rájövünk majd, hogy még mindig van annyi tartalék agrotechnikai leltárunkban, hogy növelni tudjuk terméshozamainkat területnövekvés nélkül is, s ezzel а XIV. pártkongresszus határozata szellemében fokozott mértékben növeljük ötéves tervünk által előírt mennyiséget, s az erre a célra előirányzott talajainkat más, népgazdaságunk szempontjából fontos termény előállítására tudjuk fordítani. Azt mondja a közmondás: „Ki korán kel, aranyat lel“. Ezt szeretném módosítani a fenti termelési problémával kapcsolatban úgy, hogy „ki korán vet — bőven arat“. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. FRIDECZKY ÄKOS DrSc. egyetemi tanár ségük folytán a korai vetést rendesen bővebb terméshozammal honorállak. Ide sorolhatjuk a tavaszi árpát, zabot és ezeknek borsósbükkönyös keverékét, borsót, mákot. Kellő talajelőkészltés és megfelelő időjárás mellett még februárban is vethetők. A tavaszi árpának korai vetésétől szárakat vizsgáljuk. Sokan a termelés olcsóbbá tétele szempontjából még a fogasboronát is elhagyni kívánnák és a vetőgépet a csak simitóval elrónázott talajra bocsátják. Ez semmi esetre sem helyes, mivel a simitóval elegyengetett talaj felszíne alatt igen eltérő összetételű talajréteget talávaszK kalászos után hengereznilnk, akkor, ha a talaj ősszel túlságos mélyen lett szántva és a gyökérzet nem tud jól talajt fogni —amit a növény sárgulása jelez, de ha könnyű jellegű homokos, főleg futóhomokon termeljük azokat.' Ha hengert használtunk utána a legrövidebb ■ időn belül foga
