Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-24 / 8. szám
i973. február 24. SZABAD FÖLDMŰVES .3 AZ ŰJ TECHNOLÓGIA „FELLEGVÁRA“ A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjainak lerakása óta eltelt közel huszonöt esztendő meggyőzően bizonyltja, hogy a szocialista termelési viszonyok kedvezően befolyásolják, vagyis sürgetik és meggyorsítják a tudományos-műszaki forradalom kibontakozását a mezőgazdaságban is. Persze, a tudományosműszaki vívmányok tényleges hatékonyságának felismerése a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének első szakaszában nem volt könnyű feladat. S így, mint minden kezdetnek, úgy a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének is megvoltak a maga sajátos buktatói. Mint ismeretes, a termelés korszerűsítésének bajnokai — tapasztalatok hiányában — gyakran olyan korszerűnek vélt termelési módszereket is meghonosítottak, melyekről később kiderült, hogy sem a termelés, sem pedig a jövedelem növekedésére nincsenek kedvező hatással. Ezek közé sorolhatjuk például a gabona és a kukorica keresztsoros vetését, a kukorica keresztsoros művelését és a növendék marhák szabad, vagyis rideg nevelését, istállózását is. A növénytermesztés e korszerűnek vélt módszerei lényegesen több munkát igényeltek. S mivel nem vezettek a hozamok lényeges növekedéséhez, kedvezőtlenül befolyásolták az önköltség alakulását. A növendék marhák rideg neveléséről pedig aránylag rövid időn belül kiderült, hogy ez a módszer nem felel meg az intenzív szarvasmarha-tenyésztés követelményeinek. Persze, a melléfogások ellenére sem lenne helyes elmarasztalni azokat, akik a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének első szakaszában új, ismeretlen módszerekkel kísérleteztek. Ugyanis a gazdaságfejlesztési törekvésekkel járó törvényszerű követelményként jelentkezett a kísérletezések kibontakozása még akkor is, ha a kísérletek némelyike nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A TANULSÁGOK következményei A jóhiszemű kezdeményezésekkel járó melléfogások — melyek gyakran komoly károkat is eredményeztek — vezettek annak felismeréséhez, hogy mielőbb létre kell hozni a mezőgazdaság olyan tudományos-műszaki központját, amely képes lesz belátható időn belül mentesíteni mezőgazdasági üzemeinket a költségesebb kísérletezésekkel járó rizikóvállalástól. Az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága megalakításával, immár több, mint tíz éve voltak lerakva mezőgazdaságunk tudományosműszaki központjának alapjai. S ma már minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a gazdaság — a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával együttműködve — valóban magára vállalta a termelési technológia korszerűsítésével járó rizikó oroszlánrészét. Nagy szerepe van tehát abban, hogy a mezőgazdasági üzemek, a termelés növelését és korszerűsítését szolgáló új technikát és technológiát, mint a többéves kísérletezések szakszerűen ellenőrzött eredményét, bátran meghonosíthatják, s hogy ez a gazdaságfejlesztéssel járó folyamat, szinte minden esetben, a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növekedéséhez vezet. Napjainkig már harmincnyolcezer mezőgazdasági dolgozó kereste fel a nitrai kiállítási gazdaságot abból a célból, hogy megismerkedjen a növénytermesztés és az állatenyésztési termelés leghaladóbb módszereivel, az adott időszak legkorszerűbb gazdasági épületeivel, istállóival stb. A mezőgazdasági szakembereknek tehát lehetőségük nyílt arra, hogy megismerkedjenek az új technika és technológia pozitív és negatív vonásaival, s hogy gazdaságfejlesztési elképzeléseiket a mások tapasztalataiból levont ésszerű következtetések alapján valósítsák meg. Ezért kétségtelen, hogy mezőgazdaságunknak ez a fejlődésben levő tudományos-műszaki központja, nagyban elősegítette a termelés fejlesztésével és korszerűsítésével járó melléfogások megelőzését, a mezőgazdasági üzemek harmónikus fejlődését. Amennyiben lépést akarunk tartani a mezőgazdaság világméretű fejlődésével, úgy az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának feltétlenül és rugalmasan kell reagálnia a mezőgazdasági tudomány és technika mindazon vívmányaira, amelyek az ország határain belül és kívül születnek. Kétségtelen, hogy a tegnap még újnak, korszerűnek tartott gépek, berendezések és módszerek maholnap elavultakká válnak. Persze, olyan eset is gyakran előfordul, hogy a korszerűnek vélt — esetleg világviszonylatban is elismert — módszerek vagy berendezések, a mi sajátos éghajlati és gazdasági viszonyaink között, negatív következményekhez vezetnek. Ezt szemléltetően bizounyítják a nitrai tapasztalatok is. A közgazdasági elemzések révén például megállapították, hogy a minap még korszerűnek vélt hatszáz férőhelyes tehénistálló — ahol egy személy negyven tehenet gondoz — má már nem tartozik a legkorszerűbbek közé, tehát távlati szempontból nem lenne helyes ilyen istállók építésével számolni. Ezzel szemben megállapították, hogy az ötszáz férőhelyes tehénistálló — ahol egy személy száz tehenet gondoz — távlati szempontból is megfelelőnek bizonyul, mert berendezése összhangban van a korszerűsítés közgazdasági követelményeivel. A korszerű tehénistállókkal való kísérletezések arra is figyelmeztetnek, hogy helyes lesz előnyben részesíteni a bekötéses rendszerű tehénistállókat a szabadtartású rendszerűekkel szemben, mert a bekötéses istállóban ugyanazok a tehenek 10—15 százalékkal több tejet adnak. Nem bizonyult megfelelőnek a rácsos és kemény padlózatú tehénállás sem, mert gyakori lábbetegségekhez, a tehénállomány 10—15 százazlékának időelőtti kieséséhez vezet. Tehát ilyen típusú tehénállások széleskörű-meghonosítása nincs összhangban a tenyésztési igényekkel és követelményekkel TÖBB LEHETŐSÉG — NAGYOBB FELELŐSSÉG Az újabbnál-újabb tudományos-műszaki vívmányok, valamint a gyakorlati tapasztalatok, további kockázattal járó kezdeményezésekre késztetik a nitrai kiállítási gazdaságot. Az ország állattenyésztése fejlesztésének távlati koncepciójával összhangban megteremtik a tehénálomány nagyméretű összpontosításával való tudományos kísérletezések előfeltételeit. E célból a legkorszerűbb technikai berendezésekkel ellátott — 1000— 2700 egyedet befogadó — farmokat létesítenek. «A növénytermesztés szakaszén pedig 1000 hektár kukoricát takarítanak majd be Amerikából származó korszerű gépekkel, valamint az egycsírás Slovmona vetőmaggal a lehető legmagasabb szintre emelik a cukorrépa gondozásának és betakarításának technológiáját. Magától értetődik azonban, hogy ez a tudományos-műszaki központ fokozatosan és a mezőgazdaság fejlesztéA kiállítási gazdaság 2-es számú részlege. sével járó követelményekkel összhangban, korszerűsíti majd a többi termelési ágazatokat is abból a célból, hogy jelezze hoszsú távlatokban a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének, a munkatermelékenység növelésének, a gazdaságosság érvényesítésének legbeváltabb, legmegbízhatóbb útját. A kiállítási gazdaság eddigi tapasztalatai kidomborították mezőgazdasági propagandánk fogyatékosságait. A fogyatékosság főleg abból származott, hogy a gazdaságnak nem állt módjában hatékonyan propagálni az új technológia alkalmazásával szerzett gazdag ismereteit, tapasztalatait. Tehát sürgetővé vált a propagandagépezet kiépítése a gazdaság keretein belül. A legújabb intézkedések értelmében tehát az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága lényegesen bővíti működési körét. Az új technika és technológia meghonosítása, vagyis a legkorszerűbb termelési módszerekkel való kísérletezések mellett, feladata lesz az újjal való kísérletezések eredményeinek felmérése, rögzítése és szemléltető formákbani propagálása, a szakmai tanácsadó szolgálat folyamatos gyakorlása, kiállítások szervezése és azok technikai kivitelezése. Saját filmstúdiót és sajtóközpontot létesít a mezőgazdasági tudományos-műszaki vívmányok széleskörű és eredményes propagálása céljából. . A kiállítási gazdaság bővített működési körének körvonalazásakor az is kitűnt, hogy a közeljövőben itt kerül majd sor — a Mezőgazdasági Főiskolával való szoros együttműködésben — a mezőgazdasági szakemberek praktikus előkészítésére, szakmai látókörük állandó bővítésére. Lényegében arról van szó, hogy a főiskola végzett diákjai, a fiatal mezőgazdasági mérnökök — mielőtt még állandó munkahelyet választanának — a jövőben itt ismerkednek majd meg, mint gyakornokok — egy éven keresztül — a munkaszervezés és gazdaságirányítás, valamint a termelés korszerű módszereivel. Majd az állandó munkahelyükön eltöltött öt év után ismét jelentkeznek a mezőgazdaságunk tudományos-műszaki központjában, hogy elméleti felkészültségük, szakismereteik tárházát gazdagítsák. SZÉP KEZDEMÉNYEZÉS Bár,a nitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának fő küldetése a kockázattal járó kísérletezés, a korszerű termelési technológia széleskörű meghonosodásának elősegítése, ennek ellenére e gazdaság vezetői és dolgozói nem zárkóznak el a termelést növelő — de más jellegű — kezdeményezésektől sem. Megállapíthatjuk, hogy a CSKP és az SZLKP KB decemberi plenáris ülésének következtetéseit nagyon helyesen értelmezték, s így helyesen körvonalazták a saját termelési feladataikat is. Tudatosították például, hogy jelentős szolgálatot tehetnek a társadalomnak egy olyan szocialista verseny kibontakoztatásával, amely a szarvasmarha, főleg a tehenek számának növekedését és a tejtermelés színvonalának emelkedését eredményezi. A kiállítási gazdaság versenyfelhívása, amit lapunk január 6-i számában közöltünk, nem üres pufogtatás, hanem a dolgozók szocialista kötelezettségvállalására épül. Már a mozgalom kibontakozásának kezdetén tizenhat termelőcsoport vállalt kötelezettséget főleg a tejtermelés és a súlygyarapodás növelésére. E kötelezettségek nyomán létrejövő terméktöbblet 1 millió 628 ezer 910 koronát képvisel. Persze ahhoz, hogy a gazdaság teljesíteni tudja a 22 millió 270 ezer koronát képviselő terméktöbbletet eredményező összüzemi kötelezettségvállalását, jó szervező munkára és a dolgozók becsületes helytállására van szükség. \ Tény, hogy a gazdaság vezetői körében bizalmat keltő légkör uralkodik. Pavel Poulička mérnök, a gazdaság vezérigazgatója, Jozef Sobotka mérnök és Gáfel docens, valamint az összüzemi pártszervezet és a szakszervezet üzemi vezetőségének elnöke is nagyon bizakodóan és elismeréssel nyilatkozott a gazdaság dolgozóinak aktivitásáról, kezdeményező készségük teljes kibontakoztatásának lehetőségeiről. A látottak és a hallottak alapján tehát nincs okunk kételkedni abban, hogy az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága nemcsak jó példát mutat a szocialista munkaversenyben, hanem a jövőben is példásan betölti nagyszerű és felelősségteljes küldetését: segíti és meggyorsítja a tudományos-műszaki forradalom győzelmes kibontakozását szocialista mezőgazdaságunkban. PATHŰ KÁROLY i%i tarákéi «■*■* •M*«‘ •***’ Szín-öröklés e sertéseknél A sertések húshasznosságának rögzítése, illetve fokozása érdekében a tenyészmunkában gyakran kell fehér sertést feketével, stb. keresztezni. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy az utódik esetében vajon melyik szín öröklődik? A tenyészmunka célja ugyanis az, hogy fehér utódokat nyerjünk. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézetben végzett kísérletek során megállapították, hogy a fehér anya és feketetarka pietren apaállattól származó utódok Fi nemzedéke fehér volt, ami azt igazolja, hogy a fehér szín jobban öröklődik, mint a feketetarka. Az A felvételen látható ZETOR 5748 jelzésű traktor a Z 5711 erőgép továbbfejlesztésével, korszerűsítésével jött létre. Az új típus már négykerékmeghajtással rendelkezik és biztonsági vezetőfülkével van felszerelve. A vezetőfülkében meleglevegos fűtőberendezéssel biztosítható optimális hő-F2-es generációnál már jelentkeztek a várt fekete „foltok“, mégpedig 3:1 arányban a fehér szín javára. Az ezen generációjú utódoknál megállapított fehér-fekete malacarány megfelel az elméleti feltételezéseknek, és a korábbi ismereteknek. A kísérletek során nyert tapasztalatokat kamatoztatni lehet a jövőbeni tenyészmunkában, mivel a pietren fajta jó húshasznossággal rendelkezik, s ez a keresztezési mód nagyban hozzájárulhat hazai sertéseink hasznosságának 'fokozásához. mérséklet. A traktoros üllése pneumatikus rúgózású. A tengelykapcsoló mechanikus önbeállító szerkezettel, az irányító szerkezet pedig szervokormányzással van ellátva. A ZETOR 5748 erőgép vonóereje 2900 kp. —kp— A telis törékenységének csökkentése A tyúktojás héja kb. 2 gramm meszet tartalmaz, a tyúk vérének teljes mésztartalma pedig kb. 25 milligramm. A tojás héjához szük, séges meszet a tyúk részben a mindennapi táplálékából, részben saját szervezetének tartalékából meríti. Ha a táplálék held elég mészgazdag, a csontozat mésztartalmának 50 százaléka is a tojás! héjába vándorolhat. Egy tyúk évente átlagosan 500 gramm meszet termel tojáshéj formájában, s ezzel saját csontváza mésztartalmúnak mintegy 20-szorosát szállítja. Azonban nem egyedül a táplálék mésztartalmán múlik a tojáshéj erőssége. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy szénmonoxidban gazdag légkörben élő tyúkok tojásának általában vastagabb a héja. Ez a tapasztalat elvileg lehetőséget ad a tojás törékenységének csökkentésére. (Sciences et Avenir) Higanyt gyűito vízinövények Amerikai kutatók megállapítása szerint a higanynak a táplálékláncba és így az emberi táplálékba való juttatásában a vizek fenekén gyökerező növényeknek valószínűleg kulcsszerepük van. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvizeitől fertőzött vizekben a növények a fenék lerakódásaiból az emberre különösen veszélyes, szerves higanyvegyületeket vesznek fel, de a vízből közvetlenül is képesek higanyt felszívni (abszorbeálni). A kutatók az üledékekben észlelt szerves higanyvegyületek mennyiségét tartják a legveszélyesebbnek, mivel ezek mennyiségét az elhalt vízinövények állandóan növelhetik. Ezért véleményük szerint az olyan területeken, ahol az üledékekben higanytartalmat mutattak ki, el kellene távolítani, vagy ritkítani kellene a víz fenekén gyökerező növényeket, ami persze egyáltalán nem könnyű feladat. (Elet és Tudomány) Heuturm-rendszer a juhtenyésztésben A Trentíni Juhtenyésztés! Kutatóintézetben a múlt év végén ellenőrizték azt a végleges jelentést, amely az eredetileg a szarvasmar- I ha-tenyésztés számára készített Heuturm típusú szenázstoronyrendszernek a juhtenyésztésben — ’ önetetés céljára — történő alkalmazhatósága lehetőségeit taglalta. A vizsgálat eredményeiből kitűnt, hogy a takarmányozó térség minimális beavatkozást igénylő munkával módosítható, s így már gazdaságosan kihasználható ez a rendszer a juhok téli takarmányozásánál. Főleg a juhtenyésztésre szakosított nagykapacitású állatfarmokon hasznosítható, ahol segítségével jelentősen csökkenthető a kézi munkaerő-ráfordítás, növelhető a munkatermelékenység. A tudományos dolgozók azt is megfigyelték, hogy az állatok gyorsan megszokták az új takarmányozási módszert és jól fejlődtek. Dán kögyöitn gépek A DOMINANT elnevezésű gép hasonló szerkezetű, mint az egymást keresztező láncos felhordóval rendelkező burgonyaszedők. A gép 130 cm munkaszélességű és 25 cm mélyen dolgozza meg a talajt, miközben felszedi a talált köveket. A köveket egy felhordó segítségével azonnal a gép mellett vagy után vontatott szállítóeszközre lehet juttatni. Az OMME elnevezésű kőfelszedő hasonló elvek alapján készült, mint a dobos felhordó és szállító berendezéssel ellátott burgonyakombájnok. Ezen gép azonban csak 110 cm munkaszélességű és mindössze a 10 cm mélységig található köveket távolítja el. (Mechanizácia poľnohospodárstva, 1972. 12.)
