Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-23 / 38. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. szeptBtnber 23. A szovjet hazafiság emlékműve Az új, megszépült arculatú várossal való Ismerkedés közben az ember szinte teljesen megjeledkeztk arról a felmérhetetlen szenvedésről, amelyben polgárainak része volt. Az embert alkotó erő nagyszerű vívmányai ugyanis nem a múltat idézik, hanem érzékeltetik azokat a biztató távlatokat, amelyek e hatalmas várost még szebbé, még korszerűbbé, a kommunista társadalom egyik fénypontjává formálták. Tehat azt a megpróbáltatást és felmérhetetlen szenvedést, amelyet Lentngrád hős népe a második világháború éveiben átélt, csak akkor tudatosítjuk és érezzük át igazán, ha vúrosszemlelő Utunk a Hósök Temetőiéhez is elvezet, itt kapunk megdöbbentő képet a fasiszta hordák gaztetteiről, s csak itt értjük meg miért él a leningrádiak emlékezetében örökké a kilencszáz napig tartó blokád összes szenvedése. E hős város védelmében hősi halált halt négyszázhetvenezer szovjet harcos tömegsírjainak végeláthatatlan sora örökké emlékeztet. A temető bejáratánál két egyforma épület vonja magára a figyelmet. Mindkettő történelmi dokumentumokat őriz. E dokumentumok hiteles képet adnak a fasiszta megszállók barbár cselekedeteiről, a kilencszáz napig hulló bombák és gyilkos lövedékek pusztító és romboló hatásáról. Felborult villamosok, romhalmazzá váltóztatott utcák, csonttá fagyott felnőttek és gyermekek hullái hirdetik a világuralomra törő hltlerlzmus parancsait teljesítő ás céljait követő fasiszta szoldaieszka gaztetteit. De hiteles dokumentumok hirdetik azt a történelmi tényt is, hogy Leningrád hós népe — a sok szenvedés ellenére sem rimánkodolt kegyelemért. Egy emberként védte szabadságát. Kifejezésre juttatta a szocializmus győzelmében vetett hitét, a szenvedésektől erősödő és nemesedő szovjet hazafiságát. Egymillió szovjet polgár ál dozta életét Leningrád szabad ságáért. Többségük a védelmi harcokban vesztene éleiét. Hiszen a hős uédősereg erejét és ellenállőképességét a jegyvert fogó, hadianyagot szállító, !ö vészárkokat ásó és a forgalmi akadályokként tornyosuló rom halmaz eltakarításán szorgos kodó polgárt lakosság is szí lárditotla. Tehát a hős lemngrádi polgárok a védősereg hűséges és harcos fegyvertársai voltak a nagy megpróbáltatások idején. .jfit iftt A ' y Sí -ATásktf-Kilencszáz napig volt a fasiszták ostromgyúrűjében Leningrád. E gyűrű teljes össze zárását a szovjet hadsereg szilárd ellenállása mellett egy természeti akadály, a Ladoga tó is fékezte. Ezen a hatalmas tavon nyílt meg — az éhséget és soksok szenvedést okozó ostrom idején — az Elet Otja. Ezen az egyedüli, de veszélyes úton érkezett a hátország segítsége a város hős védőinek és ezén kelt útra egymillióötszázezer leningrádt szovjet polgár, hogy a frontmögötli és a hatalmas ország más területein munkájával vegyen részt hazája gazdasági és katonai erejének fokozásában, s hogy erőt gyűjtsön a fasiszták üldözéséhez, teljes megsemmisítéséhez vezető Nagy Honvédő Háborúban való aktív részvételéhez. Ezeket a rendkívüli hőstetteket örökítették meg az emlíiett dokumentumok, ezeket és a jennkölt szovjet hazafiságot hirdeti a Hősök Temetője, az a monumentális hősi emlékmű, melynek építéséhez Leningrád minden polgára hozzájárult, s mely előtt nemcsak a lemnqrádíak, hanem a távolról érkező idegenek is meghajtják a kegyelet zászlaját. PATHÖ KAROLY В ogdrhátú házakból álló kis falu éjjeliőre volt, aki este nyugalmat, csendet parancsolt, hajnalban pedig hangos szóval köszöntötte a felkelő Napot. Mi, gyerekek, szinte rejtelmes óriásnak képzeltük, kinek parancsoló szavára tér nyugovóra és ébred kis falunk népe. Ezt az elképzelést még elősegítette, hogy nappal sohasem láttuk, mert a fárasztó éjjeli szolgálat után rendszerint aludt. Hangos szaván kívül létezését csak úgy észleltük, hogy sötét éjszakákon tompán nyikorgó léptekkel el-eihaladt kisablakunk mellett. Kitekinteni ilyenkor a világért sem mertünk volna — ellenkezőleg, remegő kézzel húztuk szemünkre a takarót. Esténként, ha nem akartunk aludni, esti mese helyett elegendő volt, ha édesanyánk ránk szólt: В 4 Te R A Fertő tó rejtelmeiről A Dunántúl nagy tava eléggé mostoha gyermeke Magyarországnak és korántsem olyan híres, mint a Balaton. Ennek egyik oka az, hogy a tó víztartalma az időjárástól függően állandóan ingadozik, mfg a Balaton vízfelülete és víztartalma nagyjából állandó. Már a rómaiak korában is feltűnt a Fertőnek ez a zsugorodása—bővülése és váltig keresték ennek a jelenségnek az okát. Innen van az, hogy a régi írásokban a Fertőt hol mocsárnak, hol nádasnak, ingoványos vidéknek, vagy hatalmas területen hullámzó édes bővizű tónak írják le. Érdekes monda fűződik a Fertő-tóhoz. Tudnunk kell ehhez, hogy a tó területén egykor termékeny völgy volt, a leányairól és a szépségéről híres Leányvölgy község szomszédságában. Giletus, frankói herceg sokat vadászott errefelé és egyszer meglátta a gyönyörű Máriát, akibe halálosan beleszeretett. A fiatalok hűséget esküdték egymásnak. Am ennek hírét vette a herceg fiatal felesége, aki megvesztegette a délceg Samu apródét, hogy szolgáltassa ki neki férje titkát. Mialatt Giletus háborúban volt, feleségé Leányvölgyön termett Samu apród kíséretében. A hercegné elfogatta a gyönyörű Máriát anyjával együtt, megkötöztette őket és a falu melletti mocsárba fullasztotta őket. Az áldozatok hiába esküdöztek ártatlanságuk mellett, a kegyetlen hercegné nem hagyta meg életüket. A falu népe teljes közönnyel nézte 8 fuldoklók küzdelmét. A kétségbeesett anya megátkozta a kegyetlen hercegnét és a falu népét, hogy azok életét is a víz pusztítsa el. Másnapra már megdagadt a mocsár vizev egyre növekedett és szélsebben hullámzott, hömpölygőit, míg a víz tetején a két szerencsétlen nő, až anya és leánya holtteste Aszott. A falu népe rettegve emlékezett vissza az átokra és engesztelésül a halott nők holttestést kifogták és eltemették. Az átok azonban sújtott, a víz dagadt, szétterjedt egészen a mai nagyságig. A hercegné hírét vette a mocsár csodálatos változásának és a lelkiismeretfurdalástól megőrült. Az áruló lovag, Samu apród a tavon csónakázva felborult és a hullámokban lelte halálát. Amikor Giletus visszaérkezett a háborúból, Mária halálának kiengeszteléséért Rómába zarándokolt fedetlen fővel és mezítláb. A leány halálának helyén pedig kolostort emelt. Eddig a monda. A tudomány azóta megállapította, hogy a Fertő Hétévenként változtatja nagyságát. Egyszer összehűződik egész kis mocsárnyira, máskor pedig hatalmas tóvá terebélyesedik. — Várjatok csak, majd jön a bakteri Később, ahogy nőttünk, félelmünk egyre inkább kíváncsisággá változott. Szegény nagyapánkat kínoztuk is eleget, hogy mikor mutatja már meg a baktert. Az egyik nyári reggelen elérkezett a várva várt találkozás ideje. Nagyanyánk hangosan szólította nagyapánkat, aki éppen az iskolában tett-vett. — Vince bakter van itt, a részéért! Nekünk sem kellett több, szinte egymáson keresztül Igyekeztünk az udvarra. A kút mellett lévő vályú szélén valójában ott ült a bakter. Mosolyogni próbált ránk, de a mosolyt vad vigyorrá változtatta a szája szélén lévő két hosszú forradas, s a jobb szeme helyén tátongó sötét üreg. Nyikorgó járása is csakhamar világossá vált számunkra, mert nadrágja szárából a lábfej helyett egy tacsonk állt ki. A látványtól megrémülve — menekültünk az oltalmatadó konyhakiedenc mögé, ahonnan nagyapánk szedett ki bennünket. ölébe ültetett, egyenként megsimogatta kócos fejünket és ennyit mondott: — A falu legszebb legénye volt valamikor, a háború tette ilyenné! Öt éves fejjel még nem érhettem fel a háború fogalmát, ezért tekintettem értetlenül nagyapámra. Az ő riadt könnyben úszó szemébe tekintve értettem meg először a háború borzalmát. Ettől kezdve többé nem féltem a baktertól. Sőt maganyába szerettem volna társként szegődni, mindig mellette lenni, hogy így Is könnyítsen! fájdalmát. CSIBA LÄSZLÖ U elvan évvel ezelőtt 1912. szeptember 20-án született Smtžany-ban (Igló melletti Ján Nálepka. Eredetileg tanító volt, majd a szlovák állam kapitánya, ukrán partizán és a Szovjetunió hose. Első tanítót állása Martkova községben, Vágbeszterce mellett volt. Onnan 1934-ben Stupavéra került. A tényleges katonai szolgálat után visz szatért Stupavára. de politikai okok miatt nem engedték meg, hogy tovább tanítson, megbízhatatlan volt. Amikor a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót és a szlovák állam is belekeveredett a háborúba. Nálepkának, mint tartalékos tisztnek is be kellett vonulnia. A keleti harctérre küldték, hogy harcoljon a Szovjetunió ellen, a német és a szlovák fasiszták érdekében. Akik Nálepkát. még mint tanftót ismerték, tudták, milyen szerény, emberszeretö volt, és hogy mennyire rajongott a szociális igazságokért. Már Marikovában és Stupaván is nagyfokú politikai tevékenységet és felvilágosító munkát fejtett ki, főleg a munkásifjúsag és a falusi szegények között. Megmagyarázta, miért van szociális igazsagtalanság, és hugy miért kell védeni a köztársasagot a német és a belső fasiszták, az ellenség ellen. Meggyőzte őket, hogy a köztársaság sorsát nem a fasiszták támogatásával lehet megalapozni, hanem mindenekelőtt a Szovjetunióval való szövetség elmélyítésével. Természetesen ezen tevékenységével állandóan konfliktusba keveredett a szlovák néppárt tagjaival, akiknek a közismét új kiadványokkal gazdagodott könyvpiacunk. A MADÁCH KÖNYVKIADÓ gondozásában kiadott könyvek biztosan megnyerik az olvasóközönség minden rété gének tetszését. Beszerezhetők a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Révay József: MÁRVÁNY MENYASSZONY — regény Az 1970-ben elhunyt frő utolsó Ifjúsági regényét ismeri meg az olvasó. Cselekménye az egykori római birodalomban játszódik le és bemutatja az árván maradt menyasszony, Aeiía Sorana, tehetséges szobrászművész életét. Ara: 17,— korona * Takács Tibor: KLAPKA KATONAt — történelmi regény E regény az 1848-as magyar szabadságharc utolsó heteit eleveníti meg, amikor a szabadságharc utolsó fellegvára, Komárom tartotta magát. Klapka György tábornokot kémek és gyilkosok kerülgetik, testük eleven j>ajzsával védik azonban hívei, a szabadságharc nem is mindig magyar származású hősei. Róluk szól ez a regény. Ára: 21,— korona- * Makszim Gorkij: AZ ANYA — regény A szerző azt a harcot ábrázolja, amelyet az orosz munkásosztály az 1905-ös forradalmat előkészítve vívott a cári elnyomás ellen. Ara: 20,— korona * Szinnyei Júlia: MEGNŐNEK A FÄK — regény Arról szól e könyv, hogyan nőttek fel, milyen életre nevelődtek a falu és a kisváros „középosztályának“ lányai; milyen légkör Indította őket útra a számukra idegen új világba. Ara: 18,— korona ★ Bárány Tamás: FÉNYES ROKONSÁG — regény A regény hőse egy kis pesti táncosnő, aki 1930-ban turnéra Indul Európába, hogy megvesse lábát a világot jelentő deszkákon. Ára: 14,— korona * Szentiványi Jenő: A KÖBALTÄS EMEBR — regény A sok ezer évvel ezelőtt élő és vándorló emberhordák magányos, vad hőseinek viszontagságos életéről szól e regény, azokéről, akik az emberi fejlődés alsó fokán, kezdetleges kőfegyverekkel és szerszámokkal próbáltak úrrá lenni a természeten. Ara: 10,50 korona * Kürti András: A MAGÁNYOS VILLA TITKA — két kisregény Az első kisregény egy zseniális magvar tudós titkos laboratóriumába, a második pedig a brazíliai őserdő mélyére viszi el az olvasót. Ara: 9,50 korona * J. F. Cooper: A VÖRÖS KALÓZ — regény A regény hőse részben személyes bosszúvágyból, részben a gyarmatok mielőbbi önállóságának reményében dézsmálja az Amerika partial mentén horgonvzó angol flottákat a tizennyolcadik század második felében. Izgalmas tengert kalandok. Ara: 22,— korona ★ Martin Ballard: AZ IGAZI ROBINSON — életregény Alexander Selkirk vitorlamester, a [uan Fernandez szigete hajótöröttjének életéről szól ez az izgalmas regény. Ara: 10,50 korona * P. G. Wodehousa: FORDULJON SMITHHEZ — regény Egy ősi kastély mohlepte falai között nyüzsgő ütődött arisztokratákról, állástalan széplányokról, valódi és ál-költőkről, hivatásos és amatőr ékszerrablókról szól ez a rendkívül mulatságos regény. Ara: 17,— korona * Anneliese Felsenslein: HÉTKÖZNAPI VARÁZSLAT — regény A bécsi írónő regénye Mozartot, az alkotót és az embert hozza közel olvasóihoz, érdekes mai történet keretében. Ara: 13,50 korona * František Pilar: BONIFÁC BÁCSI PIPÁJA Egy Ferkó nevű gyerek vliágkörüli útját mondja el, aki agy nagv vitorláson sok-sok izgalmas kalandot élt át. Ara: 21,— korona Božena Németivé: A HARUM ARANYTOLL — népmesék Ara: 20,— korona séghen az iskolangyekbcn is nagy befolyásuk volt. ezek akadályoztak meg. hogy tanítói álláséba visszakerüljön, és zaklatni kezdték ot. IÁN NÁLEPKA Akik Nálepkával együtt szulgáitak a katonaságnál, úgy ismerték ót, mint szigorú, igazságos embert, ismerték baráti viszonyát alattvalóival és nagy. gyűlöletét a fasisztákkal szemben, valamint ismerték megfontoltságét, kitartását, szívósságát és erüs hitét és meggyőződését a Szovjetunió győzelmében. A katonáknak megmagyarázta a különbséget a szovjet nép igazságos. védelmi háborúje és a fasiszták hóditó hadjératai között. Nálepka saját élete kockáztatéséval. minden erővel segítette az elfoglalt Ukrajna lakosságát. Ezért a fe|lödés logikus következményeképpen Nálap ka kapitány további tevékenysége sem lehetett más, mint kapcsolatot teremteni, illetve az együttműködést felvenni a Szovjetunió partizánjaival. Ezért 1942 május havában katonáival együtt átment a szovjet partizánokhoz. A. N. Saborov tábornok partizán - alakulatánál, mint az I. szlovák és cseh zászlóalj parancsnoka sorra sikeresen hajtotta végre a reá bízott harci műveleteket és mélyen behatolt a német hadsereg hátvonalába Ukrajnában. Nálepka itt már Repkin fedőnév alatt szerepelt. Kemény harcok után 1943-ban sike rült a partizánoknak kikergetni s megszálló német csapatokat Ovruős ukrán városkából. E harcokban azonban Ján Nálepka—Repkin kapitány is elesett. 31 éves koréban. A fasizmus elleni harcban eléri érdemeiért Nálepka kapitánynak (számos kitüntetésen kívüli 1945-ben in memoriam, a Szovjetunió Hose címei adományozta a Szovjetunió Legfelső Elnöksége, úgyszintén a legmagasabb csehszlovák kitüntetést: a Fehér Oroszlán-rendet. (rp)
