Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-12 / 32. szám
к 1972. augusztus 12. SZABAD FÖLDMŰVES A Jó, nagyhasznosságú marhaállomány kialakításának alapvető követelménye a megfelelő borjúnevelés, melynek biztosítania kell az utódok tökéletes fejlődését és állandó növekedését, valamint az örökölt tulajdonságok kívánt hasznossági irányba történő maximális kialakulását. Csak azok a tehenek adnak egészséges, Jól fejlett és jól hasznosítható utódokat, melyek az ellés előtt az igényeknek megfelelően voltak kezelve. Hogy ez biztosítva legyen, ahhoz a nagyüzemi feltételek között különböző szakaszokra kell osztani az állattartást, és az utódnevelést: — a tehenek ellés előtti kezelése, különösen a hasasság Időszakának második felében, amikor a magzat fejlődése a legintenzívebb; — a szárazonállás időszakában való ístállózás, ellés, és az újszülött ellés utáni kezelése; — az itatásra történő szoktatás ideje; — a nagykapacitású borjúneveldékbe történő szállítás; — átvétel, besorolás a nagykapacitású neveidébe; — a nevelde fölvevő, bevezető részlege; — a tejes takarmányozás részlege; — a növényi takarmányozás részlege. A nyugat-szlovákiai kerületben töob nagykapacitású borjúnevelde (Efsz Slepčany, Efsz Trakovice, Dolný Lopašov, Klacany, Pastuchov) működik, de ezidáig a Králov Brod-i (Királyrév, galantai járás) nevelde rendelkezik a legnagyobb befogadóképességgel. A szóbanforgó nevelde teljes kapacitása 2452 db borjú. Az elválasztást hathónapos korban végzik, s így egy év alatt kétszer fordul az állomány. A borjúkat 7—14 napos korban szállítják a neveidébe a galantai járás mezőgazdasági üzemei. Az állatokat fertőtlenítik, majd elhelyezik őket az ún. „tejes“ takarmányozási részlegen, ahol az első héten dudlis itatást alkalmaznak, majd áttérnek az itató edények használatára, Á te jes etetés időszakának első 20 nap' jában individuális ístállózás és etetés folyik, utána viszont csoportos istállózás és itatás van, s itt 58 napos korig a tejfogyasztás mellett rászoknak a borjúk a granulált takarmánykeverékre is. Ezen időszak eltelte után átkerülnek az állatok a növényi takarmányozás részlegére, ahol csoportos istállózás van, s az etetés granulált takarmányokkal történik. A borjak 7—56 napos korig a neveidében átlagosan 34 kg Relavit-et (Heko) kapnak. A granulált takarmány napi adagja ebben az időben 0,20—1,20 kg között alakul. A növényi takarmányozás részlegén (vagyis 56 napos kortól 3 hónapos korig) 1,20—4,50 kg szemcsézett keveréket kapnak az állatok. A tejes takarmányozáskor almozásos, ezen a részlegen azonban már almozás nélküli állattartást végeznek. Az elválasztás után mérik, majd elszállítják a borjakat vagy vissza az eredeti tulajdonoshoz, vagy más érdeklődő üzembe. A szóbanforgó nagykapacitású neveidének nagy jelentősége van, mivel itt szakképzett dolgozók gondoskodnak az állatokról, percnyi pontossággal végzik az egyes munkálatokat, s az állatok állandó állatorvosi felügyelet alatt vannak, s szemmel kísérik a napi súlyszaporulatot is. Az egyes munkaszakaszok gépesítése révén jelentősen növelhető a gondozók* munkateljesítménye, csökkenthető a termelési költség. Sajnos, a Kráľov Brod-i nagykapacitású borjúneveldének is vannak még hiányosságai, ami elsősorban a négy évig tartó építésnek köszönhető, mivel közben sokminden megváltozott, modernebbé lett a világon. A jövőben ebből a szempontból sokkal rugalmasabban kell cselekedni, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesíteni tudjuk a tudomány és technika legkorszerűbb vívmányait. DUDO DOBRÖCZI Az NSZK tudományos dolgozói beterjesztették javaslatukat, sót már gyártják is azokat az új kombájnokat, melyek optimális átlagteljesítményt nyújtanak a gabona betakarításában, mivel minden műveletet teljesen automatikusan végeznek. A gabonaelevátor, ijletve fölvonó vevő csatornájában egy mérő berendezés van elhelyezve, amely a növényzet állapota szerint ad jelzéseket az optimális munkasebesség betartására és Automatizált aratás ezzel összefüggésben a cséplő dob legmegfelelőbb fordulatszámának meghatározására. A kombájnos ezt az egész folyamatot a vezérlő asztalon elhelyezett műszereken kíséri figyelemmel. A betakarítógépek működésének új elve 20 százalékkal növeli azok teljesítőképességét, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ötödével csökkenthető az élőmunka ráfordítás. Az új eljárás lehetővé teszi a betakarítás meggyorsítását, s ez főleg a kedvezőtlen időjárás esetén fontos, mert rövidebb ideig van kitéve a gabona az időjárási viszontagságoknak. A silókukorica levéltrágyázása A Szovjetunióban kísérleteket folytattak a silókukorica levéltrágyázásával. A vegetációs időszakban 16 százalékos karbamind oldatot permeteztek repülőgépről a növényzetre, hektáronként 200 liter mennyiségben. A szovjet tudósok tapasztalták, hogy ezen beavatkozás következtében 25,4 százalékkal nagyobb lett a kukorica zöldanyagának fehérjetartalma, mint az ellenőrző parcellák kezeletlen növényzetéé. Megfigyelték továbbá azt is, hogy az ilymódon trágyázott kukorica levelei nagyobbak, sötétebb zöld színűek voltak, s a növekedés szempontjából jóval megelőzték a kontroll területek növényzetét. A karbamid oldattal permetezett kukoricából készített siló 68,7 százalékkal több fehérjét tartalmazott, mint a kontrolihoz felhasznált egyéb silóanyagok, sőt az előző tejsav és karotín tartalma is meghaladta az ellenőrző anyagként felhasznált takarmány tejsav és karotín tartalmát. Új istállók kellenek Az 1090 hektár szántóterületű Veiké Blahovo-i szövetkezet (Dunajská Streda-i járás) Idén 41 vagon hús eladásával számol. Ebből 2580 mázsa sertéshús lesz. A sertéseknél nedves takarmányozást alkalmaznak, s szabad etetést végeznek, ami annyit jelent, hogy minden állat annyit és akkor fogyaszt, amikor és amennyi neki éppen jólesik. A régebbi típusú ún. „ezres“ istállókban 650 hízó van elhelyezve, s úgyszólván beszélni sem lehet a munkafolyamatok tökéletes gépesítéséről. A termelés olcsóbbá és eredményesebbé, korszerűbbé tétele új gazdasági épületeket követel. A Magyarországon (Lovasberényben) látott 750 férőhelyes, egyetemesen gépesített modern sertéshizladákban egy gondozó 12 perc alatt végez az etetéssel. Természetesen itt is nedves takarmányozást végeznek. A nagyabonyi szövetkezet vezetői ilyen istállókat szeretnének építeni. Ez célszerű beruházás volna, mert, mint a szövetkezet elnöke is rámutatott, évente mintegy 8—10 vagonnal több húst termelhetnének, ha rendelkeznének a szükséges istállókapacitással. A takarmányszükségletet saját alapokból képesek fedezni. A jelenlegi Istállókban 70,7 dkg az egyedenkénti átlagos napi súlyszaporulat, s egy kilő súlytöbblet előállítására 3,90—4,0 kg takarmánykeveréket használnak föl. A gazdaság vezetői úgy vélekednek, hogy az új gazdasági épületekben az élőmunka-ráfordításon kívül takarmányszükségletet is csökkenteni lehetne, ami javítaná a termelési önköltség alakulását. —dek Mesterséges megtermékenyítés a baromfitenyésztésben A Baromfitenyésztési és Nemesítés! Kutatóintézet tudományos dolgozóinak kollektívája Ing. Štefan Rešovský CSc. vezetésével befejezte a kalitkás állattartás változatainak némely baromfitenyésztési ágazatban történő használatának alkalmasságát vizsgáló kutatásokat. Foglalkoztak többek között a mesterséges megtermékenyítés íenyészmunkában való alkalmazhatóságával, a tojók kalitkás tartásával és az itt történő keltetési tojások termelésével, a csibenevelés különböző technológiai folyamataival, valamint a pecsenyecsirke nevelésének intenzívebbé tételével. A nyert eredmények nagyban hozzájárulnak a baromfitenyésztés racionalizálásához, s a termelés növeléséhez. A baromfi mesterséges megtermékenyítése rövidesen fontos szereit játszik majd a nemesitől munkában, valamint az egyes tenyészállatok tulajdonságainak ellenőrzésében. A tojők csoportos kalitkákban történő tartásában rövidesen elterjednek az új szerkezetű kalitka-battériák, melyeknek megfelelőségét jelenleg a jasenái szövetkezetben ellenőrzik. A kutatás során nyert tapasztalatokat már felhasználják az új baromfifarmok tervének kidolgozásánál és elbírálásánál. —rn— A Szovjet Üssz-szövetségi Kutaló Intézet hárem éves kísérletet végzett a kukoricával, mint fedő, illetve takarónövénnyel. A kísérletek igazolták, hogy a silókukoricába — mely ez esetben a takarónövény szerepét kapta — történő lucernavetés esetén érték el a legnagyobb tápanyagnövekedést. A silókukorica betakarítása-Kukorica mint fedőnövény kor a zöld tömeg egyharmadrész lucernát tartalmazott, s ennek következtében a lesilózott zöld kukorica értékesebb lett, mert tartalmazta a lucerna tápanyagait, fehérjeértékét is. A következő évben, amikor a kukorica már nem volt takarőnövény, a lucernánál rekordliozamokat értek el, mind szárazanyag, mind az emészthető fehérjetartalom szempontjából. Hasonló kiemelkedő eredmények születtek a következő évben is. Ezen kísérletek eredménye igazolja, hogy a növénytermesztés intenzitásában vannak még kihasználatlan tartalékok, melyeket ma még talán nem is lehet teljes mértékben meghatározni. —pm— IШш Vetés szántás nélkül Л szántógépcsoportot, illetve a magágykészitést nélkülöző új vetőgép (íeivétclünkön a gép kettő tárcsakorongos vetöcsoruszlyái láthatók, hátulnézetben) konstrukcióját a sorozatgyártásban lévő 48—SeX—125 jelzésű vetögép alapján fejlesztették ki. Ojdonságnak számítanak az elől tarcsakorongos talajhasítóval ellátott kettős tárcsakorongos vetocsoroszlyák, valamint a traktor külső hidraulikájára kapcsolt nyomó és emelő hidraulikus szerkezet, amely rugós vonószerkezetek segítségével juttatja az előkészítetlen talajba a vetőcsoroszlyákat. A konstruktőrök az előzetes tapasztalatok során rájöttek, hogy bizonyos mértékig szükséges megterhelni a gép alvázát, ha sikeres munkát akarunk vele végezni. Erre a célra az ekéknél alkalmazott nehezékeket használják. A szóbanforgó nehezékek eltávolítása után a vetőgép normális tárcsakorongos vetőgépkánt dolgozik, s ezzel kellőképpen kitölti a jelenleg rendelkezésünkre álló modern vetőgépek sorában tapasztalt űrt, hiányosságot. A hagyományos módon történő vetéshez önműködő szorító, záróberendezéssel van ellátva. A szóbanforgó gép félig hordozott, s a meghajtást az erőgép, vagyis a traktor bal kerekétől kapja, ami a legnehezebb talajviszonyok között is egyenletes vetést, könnyű manőverezést biztosít, s lehetővé teszi a vetögép tartályának közvetlenül a pótkocsiról történő töltését. A szóbanforgó géppel valamennyi ismert növénykultúra magjának elvetését meglehet valósítani. A magvető szekrényt külön kérésre heremagvetóvel, illetve granulált műtrágyák applikálására szolgáló trágyaszóróval lehet ellátni. A vetés közbeni haladás biztonságos mivoltát a billenthető tányéros nyomjelzők biztosítják. A gép közúti vontatása az átlós tengely irányába történik, s leszerelhető vontató rúd segítségével van az erőgéphez kapcsolva. A gép teljes koncepciója, beleértve a vontatás ötletes megoldását, lehetővé teszi a munkaszélesség 6 méterre történő növelését, hogy az erősebb Zetor CHRYSTAL traktorokat is ki lehessen használni ezen vetögépek üzemeltetése közben. A gép technikai adatai közül szükséges megemlíteni, hogy a Jelenleg 3 m munkaszélességű gép 400 literes gabnnatartállyal van ellátva, s 15, vagy 12,5 cm sortávolságra és maximum 5 cm mélyre végzi a vetést. Szántás, vagy egyéb talajelökészítés nélküli vetés esetén 10 km/ó, hagyományos vetés közben 15 km/ó, közúti forgalomban 20 km/6 sebességgel üzemeltethető, illetve vontatható, Zetor 4011, 5511 jelzésű erőgépekkel. A vetögép 19-24 vetőcsoroszlyával működik, s a Zelor 4011 erőgéppel történd üzemeltetéskor legkevesebb 1 ha az óránkénti átlagteljesítménye. (kg— RÖ MIDEN з)с HOZAMNÖVELÉS GAMMASUGÄRZASSAL. A legfrissebb hfrek szerint a Moszkva környéki Burgonyatermesztési Kutató Intézet dolgozóinak sikerült mintegy 20—25 százalékkal növelni a burgonya hektárhozamát, miközben 1—1,5 százalékkal nőtt a gumók keményítőtartalma is. Hogyan? Az ültetőanyagot a talajba juttatás elölt gamma-sugárzásnak vetették alá, s csak azt követően ültették el a gumókat. Az „Ogonek“ nevet viselő új burgonyafajta 472 mázsa hektáronkénti átlaghozamot adott a kísérleti parcellákon. A betakarított termés nagyobb keményltőtartalraával, jobb tárolási alkalmasságával, valamint jobb íztulajdonságával is kitűnt. A KERTÉSZEK FIGYELMÉBE. A Kanadai Mezőgazdasági Kutató Állomáson, Albertéban gyorsan fejlődő, hidegtürő paradicsomot állítottak elő, melynek bogyói már 12,7 C°-on kötődnek. A bogyók golflabda nagyságúak. A múlt év óta már három fajta magját forgalmazzák. S ha már a paradicsomnál tartunk, hadd említsem meg azt is, hogy szabadföldi és növényházi kísérletek során több helyen kipróbálták az Ethrel készítményt a paradicsom bogyóérésének meggyorsítására, valamint a boralma szüretelésének megkönnyítésére. A tudósok azt tapasztalták, hogy készítmény apllkálása (250, 500 és 1000 PPm töménységben) eredményes. Virágzás után 15—35 nappal a bogyókra, érés előtt pedig az egész növényre permetezték, s a kezelés minden esetben 7—10 nappal előbbre hozta az érést. Szabadföldi kísérletekben a 250 ppm-es kezelés az összes és a korai termést is növelte. Meg kell jegyezni, hogy a bogyók minősége. pH-ja, tttrálható savassága és összes oldható anyagai nem változtak a kontrolihoz viszonyítva. Hasonló jó eredményt értek el a boralma esetében is. Az Ethrel (2-kióretilfoszforsav) a Boskoopi szép, valamint két további almafajta esetében erősen gyengítette a gyümölcs tapadását és megkönnyítette a rázást. A gyümölcshullás az aplikálás után 10 nappal vette kezdetét, de a tapadás csökkenése nem volt arányban a permetezett batóanyag-mennyjgéggel. A permetezett fákon sokkal kevesebb termőnyárs pusztult el szüreteléskor. A termés íze, Illata kifogáitalan maradt, mert a szóbanforgó készítmény csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az alma érzékszervi értékét és cukortartalmát. * A NYOMELEMEK HATASA AZ ŐSZI BÜZA MINŐSÉGÉRE. A Mirnnovszkája 808, az Eritroszpernmm 183 és Luteszcensz őszi búzafajtákkal végzett kísérletek eredményeként kitűnt, hogy egyes nyomelemek (mangán, réz, cink, kobalt, bőr, alumínium) használata következtében javul a szem minősége. Ezt a tudósok azzal magyarázzák, lmgy a nyomelemek hatására erősödik a fotoszintézis intenzitása és a növények lélegzése. Összegyűjtötte: —bor— Nagykapacitású boriúnevelde