Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-12 / 32. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. augusztus 12. A szakember tanácsolja: Megkülönböztetett gondossággal kezeljük a vetőmagot! (Folytatás az 1. oldalról.) százaléknyi nedvességet tartalmaz, úgy szárítása hagyományos, tehát kézi módon történhet. Ez azonban függ az időjárási viszonyoktól, a le­vegő relatív páratartalmától, a tedett terület nagyságától és a rendelkezés­re álló munkaerotul. Ugyanis egy tonna gabonaféle vetőmagjának szá­rításához 15 négyzetméter terület szükséges, emellett a vetőmag rétege nem lehet vastagabb 15 cm-nél. A ve­tőmagot azonban így is gyakran át kell lapátolni, s az épületbe — a ve­tőmag fölött — ventillátorral száraz levegőt kell juttatói. Tény, hogy ez a módszer eléggé költséges, de ered­ményesen alkalmazható az említett nedvességtartalmú vetőmagvak szárí­tásánál. A nedvesebb, esetleg csírázásnak indult vetőmagvak esetében azonban a mesterséges szárítást kelt alkal­maznunk. Mindig szem előtt tartva, hogy megőrizzük, sőt javítsuk a ve­tőmagvak biológiai értékét. Ezért na­gyon fontos a szárítóberendezés és a vetőmag állandó ellenőrzése. Elsősorban is a speciális Petkus T 663-as és- a leticei 6—SU típusú szá­­ritóberendezéseket kelt erre a célra felhasználnunk. Ezek ugyanis meleg levegővel szárítják a vetőmagot, s így nem történhet a csíraképességben ká­rosodás. A szóbanfnrgő szárítóberen­dezések az igényelt meleg levegő előállítására beállíthatók, s így pon­tos utasítás szerint történhet a szá­rítás. A vetőmagvak száritására fel­használható továbbá a kerekeken futó Petkus T 683-as típusú berendezés is. Egyéb szárítóberendezéseket, mint pl. a? SZPB—2 (raketa) vagy a ve­gyeshasznú szárítóberendezés — me­lyekben a szárításra kerülő anyag ál­landó mozgásban van — nagyon ér­zékeny beállító szerkezettel láttak el, s így jól felhasználhatók a vetőmag­vak szárításánál ha fokozott elovi­­gyázattal gondoskodunk a csíra képes­ség megőrzéséről. A vetőmagvak mesterséges szárítá­sánál be kell tartani az alábbi alap­elveket: 9 ügyeljünk a tűzbiztonsági elő­írások betartására; 9 a szárítóberendezés állandó szemmel tartásával gondoskodjunk a hőmérők és a regisztráló készülék ellenőrzéséről; 0 a szárítást csak aztán kezdjük, ha megbizonyosodtunk a berendezés rgyenletes hőfokáról; 9 üzemelés közben ne kapcsoljuk ki a szárítókésziiléket; 9 a gabonaféléknél pontosan tart­suk be a 70 °C és a hüvelyeseknél az 55 'C belső hófokot a készülékben; 9 a szárítás utolsó fázisában a vetőmag maximalis hőfoka 35—40 CC lehet |a nedvessehh vetőmag eseté­ben alacsonyabb, a kevésbé nedves esetében magasabb a hnérték); 9 egy műveletben |a szárítógép­ben egy alkalommal) a gabonafélék vet о mag variak nedvességtartalmát legfeljebb 3, a hüvelyesek vetomag­vának nedvességtartalmát pedig 2 százalékkal csökkenthetjük; 9 azt я vetőmagot, mely 19 száza­léknál nedvesebb, több műveletben —• de nem egymásután — szabad szárí­tani, s az első szárítás után csökken­teni keil a hőfokot; 9 állandóan ellenőrizni a vetőmag nedvességtartalmát és hőfokát, amint azt kivettük a szárítókészülékhol. Hűtését úgy kell megoldani, hogy a szárítóból kikerülő vetőmag hőfoka legfeljebb 5 °C-kal legyen több az épület belső légkörének hőfokánál” 9 rendszeresen vezessünk nyilván­tartást az ellenőrzött nedvesésgtarta­­lomről és hőfokról; — minden vetomagfajta után jól tisztítsuk ki a száritóteret. Az általam megnevezett szárítóbe­rendezéseket természetesen csak ab­ban az esetben használhatjuk ered­ményesen, ha azok kifogástalan mű­szaki állapotban vannak, s a szárító­berendezés szomszédságában van meglétein zárt térség a vetőmagvak további kezelésére. Tanácsos ezután is a nedvességtar­talom elektromos nedvességmérővel, vagy pedig szárítókemenceben való ellenőrzése (46 0610 allamj szab­vány). Ebben segítséget nyújthatnak a felvásártószervezetek. az UKSUP és más szervek fGTA) laboratóriumai. Persze azzal, hogy a vetőmagot nor­mális nedvességtartalomra megszá­­rftjuk nem szűnt meg a róla való to­vábbi gondoskodás. Tekintettel a ned­ves páradós időjárásra, a vetőmagot a végleges előkészítés előtt és után olymódon kell raktározni, hogy min­dig hozzáférhessünk, s gyakran el­lenőrizhessük nedvességtartalmát és hőfokát, hogy szükség esetén beavat­kozhassunk. Felhasználás előtt teljesen tisztít­suk ki, ellenőrizzük csírakcpességét, egyszóval készítsük elő a vetéshez akár az állami alapban, akár a mező­gazdasági üzentek tulajdonában I evő vetőmagról legyen szó. KORB1NI ZDENA mérnök, a központi Mezőgazdasági Kísérleti és Ellenőrző Intézet dolgozója 9 Vasárnap is dolgoznak 9 Vegyszerrel permetezik az elgyomosodott gabonatáblákat 9 A kombájnok éjszaka is üzemelnek 9 Lassú a gabn naátvétel 9 Már több mezőgazdasági üzem befejozte az aratást 9 41 mázsa átlagos hnktárhozaiu 9 * Végre elapadtak az ég csatornái a lučeneci (losonci), Veľký Krtiš-i (Nagykürtösi) járásban. Több szövetkezetben jártunk és meggyőződ­tünk róla, hogy már túlérett a gabona és a kalászokból a legkisebb szellő is kiveri a szenteket. A gyorsaság, az aratás minél előbbi befe­jezése tehát nagyon fontos, mert száz meg száz vagon gabonát ment­­hetünK meg, ha gyorsan csűrökbe szállítjuk a termést. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban vezetők és dolgozók ál­landóan készültségben vannak. Éjjel-nappal, ünnepnapon, mindenki a határban szorgoskodik. Bár az ipari üzemek is segítenek és a lakosság is, nem az ilyenfajta segítség a legfontosabb, hanem inkább az, hogy az időjárás kedvezzen. A begyűjtéshez ugyanis a mezőgazdasági üze­meknek elegendő gép áll rendelkezésükre. A községekben soha nem látott aktivitás tapasztalható, és lia szükséges, a szövetkezetek vezetői is traktort, kombájnt vezetnek. A Balog n/lplom i (Ipolybalog) egye­sített szövetkezetben a Kosihy n/Ipfomi (Ipolykeszi) részlegen Belá József könyvelő is késő estig hordta a gabonát a traktoron. A kombáj­nok este tíz óráig üzemeltek a határban, de akkor is csak azért hagy­ták abba a munkái, mert mar nem volt elég'jármű m kicsépelt gabona elszállítására. Papp Ferenc, a szövetkezet elnöke is állandóan lőtott­­futótt a többi vezetővel együtt és nyomban Intézkedett ahol kellett. A kiváló munkaszervezés következtében a Veľký Krtiš-i járásban elsők között ok fejezték be az aratást. Mivel gabonájuk úgyszólván teljesen gyommentes volt. túl nagy a veszteség. Klinkő István résziegelnök sze­rint az átlagos bektárhozam 41 mázsa lesz búzából. De voltak parcel­lák, ahol 45 mázsás hektárhozamot is elértek. A gazdag termést vasár­nap is gyűjtötték. A Želovcei (zsélyi) mezőgazdasági szaktanintézet gazdaságában is jól fizet a gabona. Éjjel-nappal dolgoznak az emberek és a gépek. Bolgár Lajos gazdaságvezetó ott jártunkkor frissítőt hozott a kombájnosoknak. Veszelka István kombájnos épp akkor adta át a gép vezetését Hutyan József ekonőtnusuak. Egy percet sem áll a gép, mert egy tartalékos kombájnos mindig készenlétben van. jó pár órával előbb kezdhették reggel az aratást, mint azokban a szövetkezetekben, ahol gyomos a gabona; ezért náluk sem túl nagyok a veszteségek. Bár a begyűjtés az időjárás viszontagságai miatt lassan haladt, mégis problémák voltak a felvásárlás körül. A Lesenice-i (Leszenye) gabona­­szilónál bizony hosszú ideig kellett vesztegelni a gabonát szállító jár­műveknek. A ííebovcei (Csáb), a Veľká Čalomija-i (Nagycsalomija), nenincei (Nyényel szövetkezet vezetői panaszkodtak, hogy legkevesebb két órát kelll álldogálni egy-egy traktornak, amíg megszabadulhat ter­hétől. Valójában protekció szükséges ahhoz, hogy leadhassák a gabo­nát. Ezzel ellentétben a lučeneci (Losonc) gabonasziló vezetői elég jól megszervezték a gabonabeadást. Makovics Béla, a Mezőgazdasági Ter­­ményíelvásárló és Ellátó Vállalat Igazgatója, elmondotta, hogy éjjel­­nappal a mezőgazdasági üzemek szolgálatában állnak és a laboratórium dolgozói is este 10 óráig dolgoznak. Az átvételt olymódon gyorsították meg, hogy egy szín alá öntik a gabonát és egy kis előszárítás után az éjféli órákban juttatják a szllóba. A mezőgazdasági üzemek járművei­nek nem kell várakozniok. Ezt a példát több átvevőhelyen is követhet­nék, mert ily módon lényegesen meggyorsulhatna a gabona felvásárlása. A begyűjtésben a földművesek legnagyobb segítőtársa a száraz idő. Azonban több helyen akkor is dolgoznak, ha nedves a talaj. Számos mezőgazdasági üzemben pőtkerekeket akartak szerelni a kombájnokra, hogy ne süllyedjenek be a puha földbe. Azonban az idöájrás javulása következtében erre már nincs szükség; Inkább készenlétben tartják a lánctalpas traktorokat s esetleg azokkal húzatják ki az elakadt kom­bájnokat. A vegyszer szintén megkönnyíti a munkákat. Spišiak Ján, a lučeneci (losonci) járási termelési Igazgatóság növényorvosa, elmon­dotta, hogy 300 hektárt permeteztek már Regióne gyomirtószerrel és így az előzőleg füves gabonatáblákon megkétszereződött a kombájnok teliesítóképessége. A rendkívüli csapadékdús időjárás tehát nagyon sok gondot és vesz­teséget okozott a mezőgazdasági üzemeknek, de a földművesek a párt felhívására, azzal válaszoltak, hogy éjt nappallá tettek, s ünnepnapon is dolgoznak, s a tartalékok felhasználásával igyekszenek begyűjteni a termést. A két járásban az aratás rövidesen befejeződik, csak a lema­radó mezőgazdasági üzemek aratnak még a jövő héten is. A munka meggyorsult olymódon is, hogy rugalmasan csoportosítják a kombájno­kat egyes kerületekből, járásokból, s mezőgazdasági üzemekből a má­sikba. ' BÁLLÁ JÓZSEF Több gyerek születik A múlt zűrzavaros politikai és gaz­dasági időszak kedvezőtlenül hatott a népszaporulatra is. A „nagy lehe­tőségek“ idején ugyanis sok lehető­ség nyílt a iiarácsolásra, a munka nélküli, spekulációs utou való meg­gazdagodásra. A családi életben is előtérbe kerüli az öncéluság. „Mit bánom én. mit hoz a holnap, csak a mának élek“ — volt a jelszó. Vala­hogy az emberek elhidegüilek egy­mástól. Számos esetet ismerünk, ami­kor az 1908 69-es időszakban a szü­lők szinte máról holnapra minden emberi érzésből kivetkőzve otthagyták gyermekeiket és nem törődtek sor­sukkal. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága látva a politikai és gazdasági káoszt, határozatot ho­zott a népgazdaság konszolidálására és amikor megszülettek az első sike­rek, a családos anyák megsegítésére is kiadtak egy szociális határozatot. Ebben a határozatban több szociális probléma megoldásáról volt szó — többek közötl a nyugdijak emelése is — azonban a fösúlyt nagyon helye­sen a fiatal asszonyok élet- és mun­kakörülményeinek javítására helyez­ték Bizunv a múltban a munkába járó fiatal anyáknak nagyon sok gon­dot okozott a gyereknevelés, mert örökké a gyerekre gondolva nem tudtak nyugodtan dolgozni munkahe­lyeiken. Ezért, hogy kevesebb gond­­clal-bajjal és az anyai szeretettől övezve nevelődjenek a gyerekek, a szociális határozat értelmében meg­hosszabbodott az anyasági szabadság és a lehető legelőnyösebb körülmé­nyek között, a gazdasági feltételeket is biztosítva, nevelhetik gyereKeiket. A párt szociális programjával tehát я gazdasági feltételeket megteremtet­tük a gyerekneveléshez, azonban er­kölcsi tényezőkre is szükség volt. Pártunk jó népnevelő tevékenységé­vel együtt a konszolidációs határozat sikeres megvalósításával megszilár­dította a polgároknak a szocialista társadalomba vetett hitét. Ezt bizo­nyltja az a tény, hogy a mült év első félévéhez viszonyítva 10,3 milliárd koronával emelkedett a lakosság ta­karékbetétjeinek összege. Ma már nem léi a lakosság inflációs veszély­től, nem pazarolja pénzét fölösleges árukra, hanem inkább olyan árucik­keket vásárol, amelyeket hosszabb ideig használhat. Meggyorsult a csa­ládi házak építése is, egyrészt azért mert az állam messzemenő anyagi se­gítségben részesíti főleg a fiatalokat, A kulcstontosságu üzemek dolgozói ma már megközelítőleg 40 ezer koro­­ná stabilizációs, térítésmentes köl­csönt kapnak az állataitól és a válla­latoktól. Tehát előnyös feltételek kö­zött rakhatják a családi fészket. Per­sze az lenne az ideális, hogyha a Da­tálok a házasság után mindjárt kü­lön otthonba költözhetnének. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet ezt még nem teszi lehetővé, de mér számos fiatal arra törekszik, hogy a házas­ságkötés után saját házába költöz­ködhessen. Pártunk szociális határozata óta több fiatal házaspárral beszélgettem я családtervezési Droblémákről. Ter­mészetesen a nehézségek is mindig felmerültek, ami miuden család kez­deti problémái közé tartozik. Minden kezdet nehéz. De az alacsony népsza­porulat okának ők maguk sem tartot­ták gazdasági nehézségeiket, mert amint azt maguk is vallották, azokat időközben is meglehet oldani. Meg­egyeztek abban, ahhoz, hogy gyerek legyen, magasszintű erkölcsi eltökélt­ség kell. A szocialista társadalomban is, — ahol minden polgárnak bizto­sítva van a munkához való joga, — biztonságban élhet, szüksége van a tervszerű családalapításra. Minden házasság előtt szóba kerül, hogy a távlatok szerint hány gyereket akar­nak. Legtöbbször ebben előre meg­egyeznek. De számos esetben a gye­rek akkor is megjelenik, ha nem ter­vezik. Ennek ellenére a szülők ilyen esetben is örömmel fogadják az új családtagot. A gyerek mint a család szemefénye, beragyogja az otthont és ez még nagyobb Igyekezetre serkenti a szülőket. A kis utód érdekében vég­zik minden tevékenységüket s a ma­gukénál még jobb érvényesülési le­hetőségeket igyekeznek teremteni számára. A gyerek tehát nagyobb ío­­kú tevékenységre serkent mind a munkahelyen, mind a társadalmi élet­ben. A fiatal Lázasok megegyeztek abban is, hogy a szerelem velejárója a gyerek és főleg azért kerültek ösz­­sze, hogy fiuk vagy lányuk legyen, akikért mindennap dolgoznak. A gye­rekszülések döntő többségében a szü­lők azt mondták, hogy igenis akarták a gyereket és nem bízták a vélet­lenre. Eljutottunk tehát a gondolathoz: ahhoz, hogy gyerek szülessék magas­fokú társadalmi elkötelezettségre van szükség. Azonban ez csak olyan pol­gároknál lehetséges, akik a társada­lomra úgy néznek, hogy annak szer­ves részei és nemcsak az anyagi elő­nyöket kell élvezni, hanem biztosítani kell a társadalom továbbfejlesztését is. A gyerekek nevelése szocialista hazafias kötelesség. Ismeretes, hogy az életszínvonal emelkedésének kö­vetkeztében meghosszabbodott a la­kosság átlagos életkora, és évről­­évre emelkedik a nem termelő mun­kát végző nyugdíjasok száma. Viszont a másik oldalon a termelő munkát végző fiatal dolgozók száma az átme­neti népszaporulat csökkenés miatt kevesebb lett. Örömmel vehetjük tudomásul, hogy pártunk konszolidációs és szociális határozata óta végre növekedett a népszaporulat. Az 1972-es első félévi statisztikai adatok szerint 123 ezer gyerekkel több született, mint a múlt év hasonló időszakában, s ilymódon­­a lakosság természetes szaporulata 42 ezerrel lett több. Hazánknak ma 14 millió 478 ezer lakosa van. Szlo­vákiában az élve született gyermekek száma 1200-al több mint az 1971-es év első félévében, és összesen 4 millió 002 ezren élünk már a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban. B. A nagyvilágból 9 A civil lakosság gyilkolásé. Az amerikai légierő egyre barbárabb módon bombázza a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság sűrűn lakott te­rületeit és gátrendszereit. A hábacl körzetben az 1957-es 1970-es években az öntözőcsatornák gátjait jelentős mértékben magasították, azonban az amerikai repülők bombázása után megsemmisült az öntözőrendszer köz­pontja, megrongálódtak a gátak és fennáll a veszéiv, hogy a folyó kiönt és mintegy 4000 hektár rizsterületet teljesen elpusztít. Az országos össze­foglaló jelentés arról ad hírt, hogy az öntözőberendezések gátjainak bom­bázása következtében már 10 millió ember élete forog veszélyben. ф Egységes összefogásra van szűk' ség. Az európai kommunista- és mun­káspártok képviselőinek értekezleté­ről kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy az USA háborús hiénái teljesen elállatiasodtak és Vietnamban olyan totális háborút folytatnak, amellyel mindent el akarnak pusztítani, fel­égetni, és mindenkit megölni. Az ér­tekezlet résztvevői a nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy határozottan tá­mogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Dél-* Vietnami Köztársaság Ideiglenes for­radalmi kormányának javaslatait, amelyek kifejezik a vietnami nép jo­gos törekvéseit és igazságos alapot nyújtanak valamennyi konfliktus bé­kés megoldására. Követelik, hogy az USA azonnal szüntesse be a bombá­zásokat, a gyilkos háborút. Felhívja a világ békeszerető emberiségét, hogy közös összefogással vessünk véget a vietnami nép gyilkolásának. 9 Küzdelem a megélhetésért. Az angol dokkmunkások sztrájkja to­vább tart, nem hajlandók behajózni a kikötőkben veszteglő fehérhajók rakományát. Mint ismeretes a sztráj­kot öt dokkmunkás vezető letartóz­tatása váltotta ki. Azonban az Igazi ok az, hogy az elmúlt öt évben az angol kikötőkben több mint 20 ezer dokkmunkás maradt munka nélkül. A bérköveteléseken kívül az angol dokkmunkások azért is küzdenek, hogy a munkanélküliek újra munká­hoz jussanak. 9 Megsemmisítették a barikádokat, A 21 ezer főre duzzasztott angol ka­tonaság Észak-lrországban harckocsik bevetésével megsemmisítette a re­publikánus érzelmű lakosság és az IRA által emelt barikádokat. A had­műveletbe hajók szállították partra a katonai erőket és helikoptereket is 'bevetettek. Lerohantak olyan városo­kat, illetve városrészeket, amelyek már szabadok voltak. A katonaság most házkutatásokat tart mind a pro­testáns, mind a katolikus lakosság otthonaiban. Az IRA ideiglenes szár­nyának gerillái nyomban felrobbban­­tottak három személyautót és vála­szul több terrorcselekményt követted el. 9 Több mint félmillió néger mun­ka nélkül. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban felméréseket végeztek a néger lakosság foglalkoztatottságával kapcsolatban. A nyilvánosságra hozott adatok szerint jelenleg 892 ezer né­ger munkanélküli van az USA-ban, amely a munkaképes néger lakosság 23,8 százaléka. A Saint Lous-í vá­rosi Nemzeti Liga az állapotot ka­tasztrófádnak nyilvánította. Az ame­rikai kormány csak 283 ezer néger munkanélküliségéről beszél, azonban ezek az adatok a Liga kimutatása szerint nem felelnek meg a valóság­nak. Ha hozzávesszük a néger lakos­ság részleges munkanélküliségét, ak­kor tudatosíthatjuk, hogy a néger lakosság helyzete igazán súlyos a nagy „lehetőségek országában“. 9 Baráti találkozó. A Krimben ba­ráti találkozóra jöttek- össze a szo­cialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői. A találko­zó során gyümölcsöző véleménycserét folytattak a szocialista és kommu­nista építés menetéről és a szocia­lista államok sokoldalú együttműkö­désének továbbfejlesztéséről. Megvi­tatták az időszerű nemzetközi kérdé­seket is. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le és a megvitatott kérdésekben egyeztek a nézetek és a kölcsönös megértés szellemében be­széltek a problémákról. 9 Cj szovjet—francia kereskedelmi egyezmények. A szovjet—francia ke­reskedelem az 1971 októberében alá­írt egyezmény óta gyors ütemben bő­vül. Francia jelentések szerint, újabb egyezmények értelmében Franciaor­szág a Szovjetuniótól 2,5 milliárd köbméter földgázt vásárol. A francia cégek pedig berendezéseket szállíta­nak a szovjet gépipar számára. Éjjel-nappal, ünnepnapon

Next

/
Thumbnails
Contents