Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-12 / 32. szám

1973. augusztus 12. Ага 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 32. szám. Szakmelléklet Kisálls Vadas; ittenyésztés töt - Halászat CSONTOS VILMOSi Aratás • 10/2 Nem érzi két karom, Nem érzi vállam, Hogy aratás van. — Fiam a ház előtt Nyargal el éppen, Kombájn nyergében, Este, ha érkezik, Szemének fénye, Dicsekszik véle: Kerek négyszáz mázsa Teljesítménye. Egyetlen napon vert Örömet szívem: Másnap már sírt — hiszen Szakadt az eső.., És szakad azóta ... S zokog a nóta Ajkamon! látom; Ég könnye csillog Minden kalászon, — Ezen a tájon .., A z elmúlt héten a pincinai (Pinc lučeneci járás) szövetkezet kombájnjai „éhesen“ várakoztak. Az efsz fiatal mérnök-agronómusa, Král Ondrej kissé borús arocal újságolta, hogy a 170 hektárnyi gabonából még 126 lábon áll. Bosszankodnak, mert kiváló termés ígérkezett, s most a számításuk szerint hektáronként mint­egy 6—7 mazsa veszteség lesz. — Legalább három-négy napig ne esne — kesergett az agronómus. — Akkor learatnánk. Hiszen van két saját kombájnunk, egyet már kölcsö­nöztünk, s ha jobbra fordul az idő­járás, még hármat kapunk a Luce­­neci Gép- és Traktorállomástól. — Az aratási bizottság tevékeny­kedik? — A faluban minden vezető funk­cionárius tagja. Csakhát... Különben panaszkodtak, hogy a traktorosok sokat várakoznak a fel­vásárló üzem előtt. Ez nekik külö­nösen gond, mert alkatrész hiányában miár három hónapja áll a Krištál— 8110-es traktor. Valahogy az volt az érzésem, ta­lán mégsem tettek meg mindent a betakarítás érdekében. Ezt alátá­masztotta Lavko mérnök zootechni­­kus, aki azt emlegette, hogy az ál­lattenyésztésben dolgozók azóta nem szívesen segítenek másutt, amióta nem kapnak a munkaegységre gabo­nát. Egyszóval, az Ipoly menti falu­ban akadna, aki még jól érti a ka­szálás mesterségét. De van például két hektárnyi területen, újabb magas hozamú szovjet búzafajta, amelyet vetőmagnak szánnak, s még azt sem aratták le kézi kaszával. * * * Pénteken mindenfelé szomorúan szemléltük az összekuszált, fűvel át­nőtt gabonatáblákat. A szombat már biztatóbb volt, s a vasárnap már re­ményt öntött a mezőgazdaságban dol­gozók szívébe. VASÁRNAP TELJES GŐZZEL A Podunajské Biskupice-i (Pozsony­­püspöki) határban az idén 903 hek­tárnyi területről kellett a gabonát betakarítani. Sajnos, a főváros kör­nyékén, — mint mindenütt Nyugat- és Közép-Szlovákiában — napról­­napra voltak zivatarok. Ennek elle­nére mégis sikerült több mint 500 hektárról betakarítani a gabonát. — Lopkodtunk — mondta Aujenský Július mérnök-agronómus. — Elég nagy kiterjedésű a határunk, mióta Vrakuű-nyal (Vereknye) egyesültünk. Így aztán előfordult, hogy az egyik részén szakadt az eső, a másikon vi­szont alig szemergett. Ilyenkor, ha csak egy-két órácskára is, átcsopor­tosítottuk a kombájnokat, s habár lassan, de fogyogatott az aratnivaló. — Milyenek a terméskilátások? — Annak ellenére, hogy bizonyos Tel|es odaadással az utolsó kalászig A kenvércsatában a munka dandárjában a magasfokú gépesítés ellenére is minden dolgos kézre szükség van. Különösen az idén, mikor a kedve­zőtlen időjárás mérhetetlen károkat okozott, és a gabona nagy százaléka megdőlt. Erről beszélni már csaknem közhelyként hat, sajnos mégis kény­telenek vagyunk újra és újra visszatérni e problémákra, hisz nem kisebb dologról, mint kenyerünkről van szó. A sok eső a lučeneci (losonci) já­rásban is meghiúsította a vérmes reményeket és a termés nagy része még mindig aratásra vár. A gabona mintegy 90 százaléka megdőlve várja a kombájnosokat és a kaszásokat. E rendkívül helyzet komolyságát az ipari üzemekben is teljes mértékben felfogták, és a tőlük telhető segítséget nyújtják a legjobban rászorulóknak. — A párt és a kormány felhívására az ipari üzemek igazgatói a szövet­kezetek és hnb-e elnökei aktívákon beszélték meg az aratással kapcsolatos legsürgősebb feladatokat — mondotta Ján JÁNOŠÍK mérnök, a JMT1 igaz­gatója. A lučeneci járásban mintegy 200 brigádos segédkezik az aratásnál. Azoknak a száma viszont, kik munkájuk elvégzése után kapcsolódnak a kenyércsataba. legalább 500—600-ra tehető. Járásunk üzemei közül első­sorban a lučeneci erdészeti üzemet, a poltári téglagyárat, a kalinoví mag­­nezitgyára! és a filakovoi (Fülek) Mier és Kovnsmalt üzemeket illeti első­sorban a dicséret önzetlen segítségükért. Az említett üzemekkel már ha­gyományosan jók a kapcsolataink, mert kivétel nélkül mindig rendelkezé­sünkre bocsátják az embereket. V -ír T*r Rapovcei (Rapp) látogatásunkkor számtalan viztócsa jelezte, hogy nem­rég ismét esett. Esett? Zuhogott, jégeső pusztított immár ki tudja hányad­szor az elmúlt napokban. PUSKAILER Milan agronómus borús arccal újsá­golta, hogy mindennek tetejében az égi háború még az áramszolgáltatást is megszüntette. — Elég, ha egyet-kettőt villámlik. s már nincs áramunk. Ez így megy már hosszú idő óta — panaszolta keserű szájízzel. — Moot is valamennyi gépünk áll. Elnémultak a gabonaszárítók, elevátorok és a fejógépek is „tétlenek“. Az egyesített szövetkezet elnöke TÓTH János seoi volt jobb hangulatban. — Ilyen kedvezőtlen időjárásra nem tudok visszaemlékezni. Az idén ugyan nálunk is dolgozik néhány brigádos, illetve csak dolgozna. Sajnos, mostanáig nem sokat segíthettek, mert minden nap esett. Kézi Kaszálásra sem gondolhatunk, mert a még aratásra váró gabonát zöld gazszőnyeg borítja. A iiiricei (Söreg) egyesített efsz-hen 5U brigádos és 1U martini katona segíti mielőbb tető alá hozni a termést. — Szövetkezetünkben, — mivel magas a tagok korátlaga. — még nor­mális körülmények közt is rá vagyunk szorulva aratáskor az idegen mun­kaerőre, hát még must, — mondotta KISS József agronómus. — A dombos, hegyes határban ugyancsak csúsznak a gépek, így hát négyféleképpen szedik a gabonát. A brigádosokat elsősorban kézi aratásba kapcsoltuk be. Az ő segítségük már hagyományos, és akkor is jönnek dolgozni, ha anya­gilag esetleg nem találják meg számításukat. Valamennyien már reggel hatkor munkára jelentkeznek és várják a feladatokat. Az itt dolgozó ka­tonák saját teherautóikkal főleg a szállításnál nyújtanak hathatós segít­séget. — fejezte be tájékoztatását a fiatal szakember. (o. v.) A rendkívül nehéz gabonabetaka­­rítási i'eltételek ellenére július 31-én délben 100,1 %-ra teljesítették gabonaeladási tervüket a levicei járás mezőgazdasági üzemei, mivel a neve­zett időpontig összesen 4518 vagon gabonát adtak át a felvásárló üzem­nek. Ennek ellenére még legalább 10—12 napi derekas munkára van szükség, kedvező időjárás esetén, hogy a hátralévő mintegy 18 ezer hektár gabona termését is biztonság­ba helyezhessék. A járás területén kritikusnak mond­ható a helyzet. Az üzemek többségé­ben jég, szélvihar, eső károsította és károsítja jelenleg is a még lábon álló, illetve többnyire földön fekvő gabo­nát. Bizony nem könnyű a kombáj­­nosok munkája ilyen feltételek kö­zött, mégis derekasan helytállnak va­lamennyien. A múlt hét végén Bukoven Pál mér­nökkel, a JMTI főagronőmusával ar­ról beszélgettünk, hogyan szervezik meg a gépek tökéletes kihasználását, a termés minden ároni, mielőbbi be­takarítását. Bukoven elvtárs elmon­dotta, hogy a „kényszerpihenők“ ide­jén orvosolják a gépeken észlelt hi­bákat, hogy azok az időjárás jobbra­­fordulásával azonnal csatasorba áll­hassanak. Minden alkalmas percet kihasználnak az aratásra. Igaz, a gé­­.pek nehezen mozognak a „vendégma­rasztaló“ sáros talajon, de nem le­het halogatni a munkákat. A járási és egyes szövetkezeti vezetők úgy gondolták, meg kellene kettőzni, vagy más módon szélesíteni az aratócséplő A szakember tanácsolja .■ Megkülönböztetett gondossággal kezeljük a vetőmagot! veszteséggel számolunk, 40 mázsán felül lesz a hektárhozam. Kaukazből is vetettünk 9 hektárt vetőmagnak, abból 61 mázsát takarítottunk be. A magas hozam mellett még az is elő­nye, hogy korábban érik, mint a Mi­­ronov-i fajta. Már harmadik vasárnap hangos a kombájnok zümmögi) zenéjétől a Po­dunajské Biskupice-i határ. A 7 SZK— 4-es és az 1 E—512-es vágja a ledőlt, összekuszált búzát. Szerencsére an­nak idején nem sajnálták a gyomirtó vegyszert, s így tiszta a gabona. A dereshajú agronómus és Szász Miklós csoportvezető árgus szemek­kel figyelik a kombájnok munkáját. Le-lehajolnak, nézegetik, nem ma­radt-e a szalmában avagy alatta sok szem. A kombájnok nyergében olyan ki­váló gépvezetők ülnek, mint Hegedűs Imre és Krammer Róbert. De Kajzer Károly, aki még csak gépészeti szak­iskolába jár, szintén mesterien irá­nyítja a ■ vaskolosszust. A Slovnaft dolgozói, Csivre József, Csóka Sán­dor és Frölich Imre, akik a szövet­kezet vezetőinek a felkérésére vállal­ták a kombájnok irányítását, vala­mint a többiek, szintén igyekeznek a nehéz aratásban minőségi munkát végezni. Különben is versenyeznek egymással és a legjobbakat az ^aratás végén pénzjutalomban részesítik. Krammer Róbert az egyik kiváló kombájnos már 14 éve ül a vasnye­regben. Kérésemre leszállt néhány percre a gépről, átadta helyét a se­gédjének, hadd gyakoroljon. — Nincs melegük? — érdeklődöm. — Aratni akkor jő, ha hűvösben legalább 30 fokot mérnek. Látja, a kombájnok körül egyre nagyobb a profelhö. Ez nekünk örvendetes je­lenség. — Ilyen nehéz aratásban még nem igen volt részük. — Azt nem mondhatnám. Csehor­szágba jártunk évről-évre, s bizony ott előfordult hasonló időjárás és az ilyen összekuszált gabona. Szóval nem az első eset. Különben jő, hogy most már minden kaszára emelőt szereltünk. Sokat jelent a 10 cm ilyen ledőlt búzában. — A keresettel elégedettek? — Ha aratunk, igen. Ha a rossz idő miatt bent ácsorgónk, , javítgatunk, mindössze 8 korona az órabérünk. Munkában viszont ehhez hozzájön még 50 fillér mázsánként és 4 korona egy hektár learatása után. * # *■ A szövetkezet székházában jó kony­­haillat csapta meg az orromat. — Kinek főznek? — kérdem az ott lévő elnöktől. — Az aratásnál dolgozó kombáj­­nosoknak és traktorosoknak. Minden percet ki kell használni és ezért az ebédet a mezőre szállítjuk. — Brigádosokat nem szerveztek? — érdeklődöm. — Azt hiszem, nincs erre szükség, mert a gabona szárítását, illetve for­gatását is gépekkel végezzük. Külön­ben csak azt mondhatom, hogy le a kalapot a tagjaink előtt, akik vasár- és hétköznap egyaránt odaadóaü szorgoskodnak. Ugyanezt mondhat­juk a Slovnaft Igazgatóságára, amely készségesen rendelkezésünkre bocsá­totta a három kombájnost. — A Pezinoki Traktor- és Gépállo­másról is csak a legnagyobb elisme­rés hangján szólhatunk — fűzte hoz­zá Csóka György, a gépesítés veze­tője. — Az egyik kombájnt komoly géphibával késő délután elszállítot­tuk az állomásra, s másnap reggel megjavítva visszakaptuk. Az elnök búcsúzik, siet az aratást megtekinteni. A gépesítő pedig trak­torosokat kerít, mert a vagonból épí­tőanyagot kell hazaszállítani. Én is elindultam megírni ezt a néhány sort azzal a meggyőződéssel, hogy a tó­város melletti szövetkezetben min­dent megtesznek a gabona betakarí­tásáért. TÓTH DEŽťÔ Az idei rendkívül kedvezőtlen idő­járás nagy kárt okoz a gabonafélék vetőmagjának begyűjtésében. Ezért megkülönböztetett gondossággal kell kezelnünk a jövő esztendő bő termé­sét biztosító vetőmagot még akkor is, ha a begyűjtés rendkívül nehéz fel­tételek s nagyobb költségek mellett történik. Mindenütt arra kell törekedni, bogy a vetőmag mielőbb biztonságba kerüljön. Részesítsük előnyben beta­karítását, hogy az eddiginél jobban ne károsodhasson. íriszen a sok eső­től megpuhult magvak csírája csép­­léskor aniúgyis kárt szenved és je­lentékeny mennyiségű mag a kom­bájnok cséplőrendszerében marad, s a nem fajta azonos gabonaszemek „szennyezik“ a vetőmagot. Persze ren­des körülmények mellett erről szük­ségtelen beszélni, de jelenleg rend­kívüli a helyzet, ezért kell ezt emle­getni, hogy legalább a jó vetőmagot megmentsük. A Nyugat- és Közép-Szlovákiában lévő vetőmag szaporító területek nö­vényzete a sok eső következtében megdőlt, átnőtte a gaz. Ezért szük­séges, hogy a begyűjtött vetőmagot rögtön kezelésbe vegyük. Amint a vetőmag a raktárba érke­zik, első dolgunk legyen előtisztítani. Attól függetlenül őszi vagy tavaszi gabonatele vetőmagjáról van szó. Idén a begyűjtött vetőmag arányta­lanul sok gyomot, törött és zöld, esetleg csírázott, besült szemet tar­talmaz. Ezek nagyon gyorsan bom­lásnak indulnak, s néhány órán belül előidézik a tisztítatlan vetőmag be­­melegedését. s ha ezt meg nem előz­zük, csíraképességének teljes elvesz­tését. Ezzel szemben az azonnali előtisz­títással — amellett, hogy csökkent­jük a nedvességtartalmat, — egyben mindennemű szennyeződéstől is meg­szabadítjuk a vetőmagot, ami meg­könnyíti a kezelést, szárítást és tá­rolást. A vetőmag előtisztítását a felvá­sárló szervezetek központjaiban lévő K — 523-as típusu gépünkéi végezhetik. Ezek rendelkezésre állnak, s megbíz­ható munkát végeznek. S még egy­szer hangsulyomum kell, hogy ha jó vetőmagot akarunk, úgy az előtisztí­tást a cséplés után tüstént végezzük el! Ezért azt tanácsolom, hogy a fel* vásárló szervezetekhez csak nagy tételben szállítsanak előtisztítás cél* jából vetőmagot, az egyes gazdaságok kis mennyiségű saját vetőmagját tisz­títsák odahaza, a gazdaságban ren­delkezésre álló tisztító berendezések­kel. Szükséges azonban, hogy az egyes fajták tisztítása után a gépet mindig tegyék rendbe, hogy fajtaazo* nus vetőmagot nyerjenek. Előtisztítás után ellenőrizni kell a vetőmag hő­fokát, nedvességtartalmát és a még benne maradt szennýezodés mennyi* ségét. A gyakori esőzés következtében a vetőmagvak begyűjtése aránylag nagy nedvességtartalommal történik. A nedvességtartalom gyakran eléri a 25 százalékot. S a helyzet Szlovákiá­ban utóbb még válságosabbra for­dult. Ezért a vetőmagvak nagy több­ségét nem készíthették el az állami szabvány szerinti nedvességtartalomra (15 0/0) mesterséges szárítás nélkül. Ugyanis idén gondos utánszarítás nél­kül nem leszünk képesek megőrizni a vetőmag ideális esíraképességét. Meg kell jegyeznem, hogy a vető­magvak szárítása nem újdonság, ha­nem szokásos módszer a jó vetőmag előkészítésében, hazánk csapadékdúg körzeteiben. így például a csehorszá­gi kerületekben a vetőmagot úgyszól­ván évente kisebb-nagyobb méretben utánszárítják. Ezzel szemben a szlo­vákiai gabonatermő járásokban e te­kintetben kevés tapasztalattal rendel­keznek. Ezért nagyon szükséges, hogy a szárításnál hatványozott mér­tékben ügyeljenek. Tehát közvetlenül az előtisztítás befejezése után meg kell állapítani a vetőmag nedvesség­tartalmát, s meghatározni a szárítás esetleg utánszarítás módját. Ha pél­dául a vetőmag kevés, vagyis 18—19 (Folytatás a 2. oldalon.) gépek kerekeit, hogy ne süppedjenek bele annyira a talajba. Ezeket az el* veket azonban elvetették, mert ugyan honnan vennék a gumiabroncsokat, mikor a kopottak helyett sem tudnaM újakat szerezni? Másként oldották meg a helyzetet, A kombájnok közelében mindig ké* szénlétben áll egy traktor, amely szükség esetén kisegíti a bajbajutott, „beragadt“ kombájnt. Hogy erre rit­kábban legyen szükség, gyakrabban ürítik a kombájnok gabonatartályát, s a könnyebb gépek fürgébben mo­zognak a laza talajon. Ezt az eljárást úgymond minden gazdaságban alkal­mazzák. Szükséges megemlíteni, hogy a be­gyűjtési munkák ütemének gyorsítá­sa, a gépek munkakörülményeinek javítása érdekében kihasználják a desszikációs és egyéb vegyi készít­ményeire! is. A takarmányozási célt szolgáló árpánál a Gramoxone ké­szítményt . alkalmazták, a búza ese­tében pedig Regióne vegyszert appli­kálták, két repülőgép segítségével. Ezidáig 500 hektáron végezték el a permetezést, s ha az idő engedi, to­vábbi 400 lia ilyetén való kezelésére kerül sor. A múlt évben Plavé Vozo­­kany-ban (Fakóvezekény j bevált ez az eljárás, ezért idén már több gaz­daságban hasznosítják az ott szerzett tapasztalatokat, ami az idei nehéz vi­szonyok között nagy jelentőséggel bír. A gépek tökéletes kihasználásával, a járáson belüli kooperációval is a be'takarítási munkák meggyorsítását szorgalmazzák. Minél előbb és a le­hető legkisebb veszteséggel szeret­nék biztonságba helyezni a termést, hogy segítségére lehessenek a szin­tén megszorult helyzetben levő, más járásoknak, mezőgazdasági üzemek­nek. -bor—

Next

/
Thumbnails
Contents