Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-05 / 31. szám

1972. augusztuft 5.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

5

A4amí kitüntetésben részesült a CSKP megalakulásának 50. évfordu** lója alkalmából. Tizenkét esztendeje agronémusa a Baókal (Bacska) Efsz-nek. Ezt megelőzően a Kráľ. Chlmec-l (királyhelmecl) Gépállomáson dolgozott, mint körzeti agronómus. Ott ismerte meg a nagyüzemi növénytermesztés cslnját-binját. Ez a munka azonban nem elégítette ki igényeit, mivel a közvetlen termelés jobban érdekelte.

Az említett szövetkezetben találkozott először a kérdéssel: lehet-e valaki Jó szervező, vezető és politizáló, pártos kommunista egyszerre?

Eldöntött kérdés ez! Egyik sem zárja ki a másikat. A valóságban azonban egyesek olykor különválasztják egymástól a gazdasági és a politikai munkát, vagy egyenest szembeállítják egymással, holott a kettő szorosan összefügg. Számos efsz-funkcionárius vall|a még ma is: „Ha kommunistává leszek, óhatatlanul lemaradok a szakmai fejlődésben. Politikai ismereteimet kell gyarapítanom, ki kell vennem részem a pártmunkából, el kell járnom a pártszervezet taggyűléseire, s az egyéb rendezvényekre. Ha mindezt lelkiismeretesen akarom elvégezni, nem marad időm a szakfolyóiratok tanulmányozására, a gyakorlati rpbolémák megoldására. Az meg beton, hogy a szakma jobban becsül...“

KOLESZÄR Gábor nem tartozott azok közé, akik így gondolkodnak. Korábban sem zárkózott el a társadalmi munkától. Résztvett a töraegszervezeti munkában, s rövidesen a párttagok sorába került. Édesapjától tanulta: a haladás meg nem alkuvó hívének a kommunista pártban a helye. S ő fiatalon az élvonalba került. Azóta több tisztséget is betöltött, jelenleg az üzemi pártszervezet elnöke, a járási pártbizottság plénumának tagja, s nemzeti bizottsági képviselő, stb.

Mi « különbség a régebbi és a mostani munkája között? A mezőgazdasági termelésben nagy szerep jut a szervezőmunkának. A növénytermesztésben keménynek keíl lenni, nem lehet „objektív nehézségekre“ hivatkoz-Hétköznapok embere

ni, az agrotechnikai határidők betartása olyan tényező, amit nem lehet elodázni, hiszen sokszor néhány napos késés milliós károkat okozhat. A növénytermesztésben a mindennapi gyakorlat, ez előrehaladás követeli a tudományos ismeretek alkalmazását.

A bácskai agronómus tucatnyi év lepergése alatt jó szervezőnek bizonyult. Sok a munkája. Néha a nappalt az éjjel toldja meg, hogy a tervezett feladatok sorra valóra válhassanak. Ha van ideje: olvas. A szakmája a szenvedélye. Tévúton végzi főiskolai tanulmányait. Minden igyekezetét a tudásgyarapításra, a mezőgazdaság tudományos Ismereteinek elsajátítására és gyakorlati alkalmazására fordítja. Jól tudja, ami ma még újdonság, holnap már elavultnak tűnik.

Néhány szót az állattenyésztésükről: keltető berendezésük jő hírre tett szert Kelet-Szlovákiában, az évi kapacitás: 360 ezer darab naposcsibe. Tvúktojatőjuknak nincs párja a treblšovi járásban, hiszen tojástermelésben felülmúlták az országos átlagot. Hústermelésük: évi kétezer mázsa, és így tovább...

Kilencszáz hektáros ez a szövetkezet. Az utóbbi években kikerült a hullámvölgyből. Kukoricából (májusi morzsoltban) 60, búzából 47 mázsát takarítottak be hektáronként. Vegyszeres gyomirtást végeznek. Gabonafélékből túlteljesítették eladást tervüket, s így hozzájárultak a járási terv sikeres teljesítéséhez.

Az eddig említett tisztségeken kívül az efsz elnökhelyettese is, ami sokoldalú ismereteket követel... Most a termelési költségek lényeges csökkentésén fáradoznak, amit még tökéletesebb munkaszervezéssel, a rejtett tartalékok feltárásával és célszerű felhasználásával, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával, stb. akarnak elérni, beleértve a politikaieszmei nevelést Is.

Ki, miért, s milyen módon válik kommunistává? Egyeseket a tudatos, vagy ösztönös osztályszemlélet, másokat a politikai események hatása, megint másokat a CSKP helyes marxista-leninista politikájának felismerése Indít el a párt soraiba. Olyan is akad, aki évekig tanulmányozza a marxista elméletet, míg végül elfogadja. Koieszár Gáborra már gyerekkorában hatottak szülei, elsősorban a pártharcos, kommunista édesapja. Ehhez azonban az is kellett, hogy a fiatal Koieszár felismerje, hogy a korszerű, nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodáshoz nemcsak hozzáértés, hanem a közöshöz való jóviszony és politikai tisztánlátás Is kell. A szövetkezeti gazdálkodás sikeressége a vezetőség és a széles tagság szoros együttműködésével, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésével lehetséges. Az összefogás, az egy cél követésében az üzemi pártszervezetek kommunistáinak igen jelentős a szerepe.

Amióta pártelnök, fő. feladata: a párt vezető szerepének gyakorlati érvényre juttatása, s a párthatározatokból, a CSKP KB plenáris ülése következtetéseiből, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatából reájuk eső Igényes feladatok maradéktalan teljesítése. Ez többek között azt jelenti, hogy a tavalyi 15 millió korona nyerstermelési összeget az ötéves tervidőszak végéig 32 százalékkal emelik. Természetesen, megvalósítva a Szocialista módon élni és dolgozni“ elvet, ami mindannyiunk hasznára vSUk. ILLÉS BERTALAN

VILLÁMTORNA

A labdarúgó bajnokság befejezése után már elcsitultak a viták, megnyugodtak a kedélyek. A lévai (Levice) járás II./B. osztályában a 4. helyen végzett Vei. Ludince-i (nagyölvedi) labdarúgók azonban — még mielőtt ősszel elkezdődne a harc a pontokért —, kis foci-csemegével, labdarugóvilláratornával lepték meg a község lelkes sportbarátait. A tornát Rúbaň (Fur), Beia (Bese) és Dubník (Csüz) részvételével rendezték meg.

Az első mérkőzésen Nagyölved—Csúz 2:2 döntetlen született, de a tizenegyes rúgásokat a hazai fiúk nyerték és így ők kerültek a döntőbe. A másik ágon Für B:l-re „lelépte“ Besét. A harmadik-negyedik helyért Csúz— Bese 3:1 a döntőt jwintén 3:1 arányban nyerték a hazaiak Für ellen.

A torna legjobb játékosa kétségkívül Hajdú Vilmos, a hazaiak kitűnő kapuvédúje, aki két tizenegyest és több „gólszagú“ lövést hárftott. A torna befejezése után éjfélig táncmulatság volt a sport-vezetőség rendezésében, a zenét a helyi APOLLO beat-együtteu szolgáltatta.

A képen: a nagyölvedi labdarúgó-csapat.

GARA1 FERENC, Vef. Ludince (Nagyölved)

Tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva

A komárnoi járás patincei és az fiai szövetkezete rövidesen „frigyre“ lép. Ezt megelőzően bulgárai kirándulást szerveztek példás tagjaik számára. A kéthetes jutalom-kirándulás végcélja a Fekete-tenger paitl „Druzsba“ üdülőhely volt.

*

Komárnonál léptük át az országhatárt, s két és fél nap alatt értünk a tengerpartra. Autóbusszal. Így az útbaeső városok és falvak érdekességeiben is gyönyörködhettünk. Megtekintettük a magyar Alföld közlekedési központját Szolnokot is, ahol a századforduló jellegzetes stílusú középületein kívül a ma korszerű lakó- és gazdasági negyedei büszkén hirdetik a fejlődés ütemét.

Következő állomáshelyünk Nagyvárad, az Alföld és Erdély határán, a Sebes-Kőrös alföldi kapujánál terül el. Ma Oradea néven ismeretes, s a Kőrös-vidék tartományi székhelye. 1514-ben e várost Dózsa György seregei foglalták el, majd a parasztlázadás leverése után — a váradiak elrettentésére — a felnégyelt Dózsa testének egy részét Várad kapujára szegezték. Nagyváradnak ma több mint 100 ezer lakosa van; fejlett iparú város.

Romániában mindenütt vendégszerető, kedves emberekkel találkoztunk. Megtekintettük Kolozsvár. Brassó, Giurgiu nevezetességeit, megkíséreltük eligazodni Bukarest főváros-Tisztelet,

becsület

Mindannyiunk fülében ott csengenek még Hu8ák elvtárs előremutató szavai: „Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap!“ Nagyon mélyen elgondolkoztató, cselekvésre késztető szavak ezek. Dolgozóink igen jelentős része igazodott e szavakhoz, javított munkája színvonalén, s jő példával hatott a gyengébben, vagy esetleg felelőtlenül dolgozókra.

Aki becsületesen dolgozik, az tudja, hogy a jól végzett munka örömet szerez, anyagi téren is a dolgozó javát szolgálja, s a társadalom felfigyel rá, s erkölcsi elismerésben részesíti. Az ilyen dolgozót az emberek becsülik, tisztelik.

Bár kissé megkésve —, de jobb későn, mint soha! — a Veľký Krtíš-f (nagykürtös!) járás példás dolgozóit az a megtiszteltetés érte, hogy hasznog kezdeményezésükért a járási mezőgazdasági igazgatóság képviselői ünnepélyes keretek között — az efsz-elnökök jelenlétében — nyújtották át a 66 példás szövetkezeti dolgozónak, s 8 állami alkalmazottnak a díszokleveleket, s különböző titulusokat.

Jó munkájukért többek között erkölcsi elismerésben részesültek a következő szövetkezeti dolgozók:

Balog n.Ipľ. (Ipolybalog): Bugyi István szőlész, Kakas István fe|ő, Bodzsár István borjúgondozó, Buris Károly állatgondozó.

Busince (Bússal: Dobra József és Bán Tibor traktorosok, Végh Anna fejönő, Urbán Károly állatgondozó.

Cebovce (Csáb): Balga Mária, Zatyké Ilona kertészeti- és Balga Brigitta, valamint Balga Margit szőlészeti dolgozók.

Kain. Kosihy (Kőkeszi): Kukolík Pál, Uhrík József traktorosok és Czibulya Vince állatgondozó.

Nenince (Lukanyénye): Pásztor József, Ohajda Sándor, Sliacky András tehénfcondozók, György Pál állatgondozó.

Oiováry (Úvár): Vízi Károly kombájnos, Lupa Mihály traktoros, Mester Irén sertésetetö.

A felsoroltakon' kívül még számos dolgozó és munkaközösség kapott díszoklevelet, s „A CSKP 50. évfordulója“ megtisztelő címet. Mindannyian megérdemlik a társadalmi elismerést, hiszen rendkívül szorgalmasan dolgoznak, gazdagítva mindannyiunk asztalát, építve szocialista hazánkat.

BÖjTÜS JÄNOS

a példás dolgozóknak!

A jutalomkirándulás résztvevői.

hoz méltó közlekedési zűrzavarában. Megízleltük a román eledeleket, a számunkra kissé savanykás román sört, elvegyültünk a bukaresti nagypiac számunkra érthetetlen nyelven alkudozó embertömegében. Meglepetésül vettük tudomásul, hogy a falvak, kisebb települések milyen tiszták, rendezettek. A legtöbb falusi ház méz a régi építkezési stílusban készült. Falukon nagyon megbecsülik a hagyományokat, s ápolják azokat. A központi községekbe, városokba azonban már betört az új. Mindenütt modern lakóházak, sőt lakónegyedek épülnek, ipari üzemek és középületek törnek az ég felé.

Romániában több mint 21 millió ember él. Fővárosa, Bukarest, 600 km2 területen fekszik, lakosainak száma meghaladja a másfél milliót.

Az arra utazó turisták számára még talán annyit, hogy a román gépjárművezetők, — különösen a nagyobb városokban, — általában figyelmetlenek, nem törődnek a mögöttük levő forgalommal, az események alakulásával.

Ismeretes,'hogy a fejlett, modern államokban úgy oldják meg a nagyvárosok ellátását friss zöldséggel, gyümölccsel, hogy azok közelében hatalmas szakosított mezőgazdasági üzemeket hoznak létre. Romániában is ezt a megoldást forszírozzák. Bukarest környékén például négy szakosított. modern mezőgazdasági nagy üzemet hoztak létre, s ezek biztosítják a főváros gyümölcs- és zöldségellátását. Itt kell megjegyezni, hogy a románok mindent elkövetnek a mezőgazdasági termelés könnyebbé, gazdaságosabbá tétele érdekében, de egyelőre csak nagymennyiségű élőmunkaráfordítás árán képesek kiprodukálnl egv bizonyos termékegységet. Akárcsak hazánkban, náluk Is* keresik a megoldási lehetőségeket, hogy egyre jobban fellendíthessék az ipart és a mezőgazdaságot, javíts,-'к az emberek élet- és munkakörülményeit, hogv felvirágfoztassák szocialista hazájukat.

„TÉNYLEG SOS A TENGERVÍZ“

jegyezte meg kissé fanyar mosollyal arcán az egyik szövetkezeti dolgozó, amikor egy bősz hullám maga alá temette, s telefröcskölte szemét, száját vízzel.

A Druzsba üdülőközpont Várnától mintegy 10 kilométerre, a Feketetenger partján terül el. A gyönyörű új szállodák, kávéházak és éjjelt mulatók mellett ltt-ott még megtalálhaók a régi, de már Javítás, korszerűsítés alatt álló épületek is. Az egész központ egy hatalmas parkhoz hasonlít; mindenütt zöld gyep, fák, virágok, iide levegő, melyben a sok rózsa hódító és a tenger sós illata lengedez. Az üdülőközpont egyébként 18 szállóval, Illetve mintegy háromezer ággyal rendelkezik. Idegenvezetőnk tudomása szerint, a múlt évben

1,5 millió turista látogatott el Bulgáriába, — idén közel két millióra számítanak — s ezek közül nagyon sokan a Druzsba üdülőközpontban töltik a pihenés óráit, napjait.

Az ott eltöltött hat nap alatt részt vettünk egy félnapos hajókiránduláson (érdekes, senki sem kapott tengeri betegséget), megtekintettük az új lakónegyedekkel bővülő Várnát, a mészkősziklák közé rejtőzó ősi, de vonzó szépségű Balcgfkot, s megmártóztunk az annyira közkedvelt „Aranyhomok“ üdülőhely tengert fürdőiben. Az Aranyhomokot 1956 után kezdték építeni, s egy évvel később már fogadták az eisó csehszlovák turistákat. Az építés kezdetekor még sok volt ezen a vidéken a mérges kígyó, ezért Albániából két vagon sündisznót hoztak ide a bolgárok, s ezek teljesen kiirtották a hüllőket. Ma 75 szálloda és 5 faházikó, vagyis közel 17 ezer ágy várja a látogatókat.

S hogy a szövetkezet vezetői gondoltak a dolgozók mindennemű igé(A szerzó felv.)

nyeinek kielégítésére, azt az Is bizonyltja, hogy egy bolgár mezőgazdasági nagyüzem meglátogatását is betervezték. Így jutottunk el a Várnától mintegy 80 km-re fekvő Dolen Csiflik (Alsó Csiflik) községbe, melynek 4500 hektáros szövetkezete 1948-ban alakult 6 falu összevonásával, s ma egy 17 ezer hektáros agro-iparl komplexum központja, székhelye. (Valamikor az egyénileg gazdálkodókat, kulákokat nevezték csiflíkeknek, s ebből ered az Alsó-Gazdaság elnevezés, — a szerk. megjegyzése).

A gazdasági egység főállattenyésztője kalauzolt végig bennünket a hatalmas komplexumon. Elmondta, hogy pillanatnyilag 820 ha a termő gyümölcsösük, ebből 520 ha kordonos vezetésű almaültetvény, 180 ha őszibarackos és 120 ha szilva, valamint körte. Mint mondotta, őszibarackból 250 q/ha átlagot érnek el. Almából (Jonathan, Gold. Delicius, stb.) 300— 400 mázsa körül mozog az átlaghozam, de egyes parcellákon elérik a 800 q/ha átlagot is. Állandóan növelik a gyümölcsös területét. Jelenleg 1100 hektár új ültetvényük van.

Összesen 1200 hektáron termesztenek búzát (Auróra, Kaukáz, Bezoszlája, s egy bolgár fajta — Ruszalka) és a múlt évben 31 q átlaghozamot mutattak ki. A kukoricatermesztésben a jugoszláv és bolgár fajták dominálnak; 900 ha területen 52 q volt az átlaghozam. A lövőben elsősorban a szárazságtűrő lajták elterjesztését szorgalmazzák. Termesztenek továbbá napraforgót, dohányt és zöldségféléket Is, de már sokkal kisebb területen, valamint takarmányféléket.

A gazdaság 1200 dolgozójának évi átlagkeresete 1200 leva körül mozog, s az évi teljes termelési érték megközelíti a hat millió levát. A dolgozók fél hektár háztáji földet kapnak és minden ledolgozott munkanap után egy kenyeret. Ha túlteljesítik a tervet, akkor a kifizetett béreknek 30 °/o-át kapják nyereségrészesedésként. Ám ha nem teljesítik a tervet, akkor a gazdaságnak jogában áll 10 %-ot visszavonni az év közben kifizetett bérekből. Évente 1200 tonna búzát, 270 t húst és 800 t kukoricát adnak át az állami alapokba, kötelező eladás címén.

Egy pillán lás az állattenyésztésre. Közel kétezer a szarvasmarhájuk — ebből 600 tehén —. A sertések száma háromezer (400 anyakoca), s a brojlercsirke évente 20 ezer. Az elért évt tejelékenység 3000 liter, a brojlerok pedig 70 nap (1?) alatt érik el a 1,20—1,30 kg súlyt. A gazdaság juhtenyésztéssel Is foglalkozik.

Tapasztalatainkból talán még anvnyit, hogy a tíolgár családok általában 3—4 személyesek, amit a családi pótlék folyósításának módja is befolyásol. A harmadik család után ugyanis fokozatosan csökken az egy gyermekre jutattatott családi pótlék összege. Egy átlagos dolgozó havi keresete 100—120 leva, s középiskolás szakemberé pedig valamivel kevesebb. A városi lakótömbök lakásai nagyobbak (100 m2-en felül) mint a mieink, de sokkal többe kerül egy ilyen lakás mint nálunk.

*

Kellemes két hetet töltöttünk el barátainknál. A szövetkezetek dolgozói elismeréssel nyilatkoztak a vezetőség, kezdeményezéséről. Egész úton volt mit mondaniuk; egyesek élményeiket sorolták fel, mások a tanulmányi kiránduláson hallottakat igyekeztek összehasonlítani a saját szövetkezetükben elért eredményekkel. Valamennyien megegyeztek abban, hogy értékes tapasztalatokkal, szép élményekkel gazdagodva tértek haza erről a kirándulásról. S elhatározták, hogy ezentúl még nagyobb szorgalommal végzik a rájuk bízott feladatokat, arra törekszenek, hogy elérjék a távlati fejlesztési tervekben kitűzött célokat.

KÄDEK GABOR