Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-05 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 4 1972. engusKtns 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA OKIRAT Két érdekvédelmi szövetség együttműködésének alapelvei A mezőgazdasági dolgozók legjelentősebb érdekvédelmi szervezetei — Szövetkezeti Földművesek Csehszlovákiai Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége — közötti együttműködés a lapel veit fontos dokumentumnak kell tekintenünk. Ezen alapelveket a két érdekvédelmi szövetség konkrét intézkedések formájában részletezi, s az illetékes szervek jóváhagyása után ezt a dokumentumot is közli majd a Szabad Földműves „Szövetségi Szemle“ rovata, hogy mindkét szövetség járási szervei járási méretben, az együttműködés elvi jellegű utasításaként hasznosíthassák. A CSKP KB plenáris ülése részletesen feldolgozta a CSKP XIV. kongresszusa mezőgazdaságot érintő következtetéseit és intézkedéseket hozott a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szocialista termelési viszonyai elmélyítése és a termelőerők továbbfejlesztése céljából, hogy még zökkenésmentesebben biztosíthassuk saját forrásainkból a lakosság fokozódó elelmiszerszükséglcte kielégítését. A mezőgazdaság állami szektorának dolgozói a kitűzött feladatok telfesításét a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége mindkét nemzeti kongresszusán, a szövetkezeti tagok pedig az efsz-ek VIII. országos kongresszusán teljes mértékben vállalták. Egyértelműen támogatták a fejlődés új szakaszának irányvonalát, amely szerint a mezőgazdaság fokozatosan megvalósítja a termelés összpontosítását és szakosítását, valamint kiszélesíti és még szorosabbá teszi az egyes üzemek közötti együttműködést. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége igyekeznek hatást gyakorolni tagjaikra, hogy tevékenyen részt vegyenek a politikai és közéletben, segítsék a párt mezőgazdaságpolitikájának megvalósítását, s mind szorosabbá tenni a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország mezőgazdasági dolgozói közötti barátságot és együttműködést, s következetesen teljesítsék a CSKP XtV. kongresszusa határozatából származó mezőgazdasági feladatokat. Mindkét szövetség — a mezőgazdaság irányító szerveivel karöltve — szervezi és fejleszti a dolgozók munkakezdeményezéseit, amelyek a termelés rejtett tartalékainak feltárására, a termelés hatékonyabbá tételére, s az állami tervfeladatok következetes megvalósítására irányulnak. A szocialista munkabrigádokról való sokoldalúbb gondoskodással arra törekszenek, hogy ezen példás munkaközösségekben tökéletesedjék a dolgozók szocialista munkaviszonya, s ilymódnn a többi dolgozók is kövessék ezek személyes példamutatását. A szociális gondoskodás szakaszán igyekeznek a mezőgazdasági üzemekben javítani a biztonságosabb munkavégzés feltételeit, a munkakörnyezetet, sokoldalúbban tőrödnek a dolgozók szükségletei kielégítéséről, problémáik megoldásáról. A nemzeti bizottságokkal együttműködve igyekeznek tevékenyen elősegíteni a Nemzeti Front választási programja megvalósítását — amely többek között a mezőgazdasági dolgozók munka- és életkörülményei javításét is tartalmazza. A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sok hasznos tapasztalatra tett szert évek hosszú során, s jelentősen segítheti a nemrég alakult Szövetkezeti Földművesek Szövetségét, mint társadalmi-érdekvédelmi szervezetet, alapszabályaival összhangban, jellegét és küldetését figyelembe véve. A kölcsönös segítség és a szoros együttműködés egyben elősegíti a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdítását, a CSKP állal irányított Nemzeti Front egységét'. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszeres és szoros együttműködés csak úgy lehet igazán eredményes, ha közös feladatokat tűznek ki. Ezért: 1. Az eszmei-politikai nevelést illetően — mindkét szövetség azon fáradozik, hogy elősegítse tagjai szocialista öntudatának formálását, éppen a* eszmei-politikai neveléssel, — kicserélik a tömegpolitikai és szervező-munka tapasztalatait. — összehangolják a tagok és tisztségviselők szakmai-politikai oktatása tartalmát, — kölcsönösen tájékoztatják egymást a tisztségviselők és az apparátus dolgozói nevelésének módszereiről és elért eredményeiről. 2. A gazdaság-politika területén figyelemmel kisérik: — az állami tervfeladatok teljesíket, — az állami tervfeladatok teljesítését elősegítő ökonómiai serkentőket, — a szocialista munkaverseny szervezési, értékelési és jutalmazási módjait, —a szocialista munkabrigádok iránti gondoskodást, s e brigádok tapasztalatait, — az ésszerűsítjük, feltalálók és újítók mozgalmát, — a kollektivizálást, ott, ahol szükséges a mezőgazdasági nagyüzemi termelés anyagi-műszaki bázisának fokozatos megteremtése. 3. A munkajog és munkaviszony szakaszán sznrosahbá teszik az együttműködést, — a Munkatörvénykönyv jogszabályai, elvei szélesebbkörű alkalmazásával, illetőleg elemzésével hozzájárulni a szövetkezeti parasztság és a mezőgazdaság állami szektora munkafeltételeinek, stb. kiegyenlítődéséhez, — mindkét szektor munkajutalmazása szakaszán fokozatosan megszűnjenek az indokolatlan különbségek, szem előtt tartva az efsz-ek sajátos viszonyait, — a dolgozók és az egyes munkák értékelési rendszerének egybehangolását, — a szakismeretek gyarapítását — vagyis a szakmai nevelés — rendszerbe foglalásét, egységes értékelését, sitsák a dolgozók. 4. A szociális gondoskodást illetően együttműködnek — a tökéletesebb munkafeltételek megteremtése, s a munkakörnyezet javítása szempontjából, — a munka-, illetve egészségvédelem, a balesetelháritás. illetve a munkából származó betegségek csökkentése kérdéseiben, — üzemi étkezdék létesítése szakaszán, tekintettel a mezőgazdaság sajátos előfeltételeire, — a dolgozó nők és az ifjúság iránti gondoskodás kérdésében, — a Nemzeti Front választási programja valóra váltását illetően, együttműködve a nemzeti bizottságokkal — kölönös tekintettel a falvak dolgozóinak szebb életkörnyezete kialakítására, — a lakóházépítés egyes formáinak kivitelezését illetően, beleértve az állami támogatás rendszerének tökéletesítését. valamint a lakbér-szint megállapítását, — a kulturális élet, a testnevelés és a sport területén, avégból, hogy a rendelkezésre álló berendezéseket, s pénzeszközöket ésszerűen hasznositsk a dolgozók, — mindkét szövetség tagjai — és családtagjai — üdültetése vonalán, hogy a meglevő lehetőségeket egyesítve, közösen jobban kihasználhatnék. E célból: a) Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége vezetői a mezőgazdasági termelés fejlesztését és a mezőgazdaság dolgozói helyzetének további javítását célzó rendelkezések megvitatása érdekében rendszeres, közvetlen személyi kapcsolatokat teremtenek, h) mindkét szövetséget érintő kérdéseket kölcsönösen vitatják meg, s résztvesznek kölcsönösen a legfelsőbb szerveik ülésein, c) kicserélik a mindkét szövetséget egyformán érintő fontos jelentéseket, beszámolókat, tanulmányokat, s egyéb értekezések tapasztalat-gyűjteményét. Mindkét társadalmiérdekvédelmi szervezet nemzeti szervei ф a kölcsönös együttműködés elmélyítése érdekében közösen készítik el a fenti elvekből kiinduló részletes együttműködési programot, s gondoskodnak arról, hogy mindkét szövetség járási szervei megtárgyalják ezeket. Az egyes járásokban • mindkét szövetség járási szervei e célból közös munkatervet készítenek, mindkét fél számára hasznosat. Mindkét szövetség az év végén együttesen értékelt majd ezen alapelvek végrehajtását, s szükség eseten módosítja ezeket. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Mezőgazdasági Dolgozok Szakszervezeti Szövetsége annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy ezen együttműködési alapelvek betartása elősegíti a Nemzeti Fronton belüli tevékenységük hatékonyabbá tételét, s a CSKP XIV. kongresszusa határozatából adódó feladataik, s a jelentős irányelvek megvalósítását. Ing. PAVOL JONÁŠ s. к., a CSSZK SZFSZ elnöke FRANTIŠEK KLIMA s, к., a MDSZSZ CSSZ KB elnöke Prága, 1972. július 4-én. JAVÍTJÁK A MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET Forró az idei nyár. De az Ipoly menti falu lakósai még a legnagyobb kánikulában sem tétlenkednek. Habár manapság a határban főleg a gépeké a szó, mégis a cselekvés láza fűt idősebbet, javakorabelit, s fiatal egyaránt. Még az iskolás gyerekek is ott segítenek, ahol lehet, s ahogy erejükből futja. ■ ■■ KI hinné, hogy Gál István a szövetkezet buszvezetője a falu legkorábban kelője. Ö szállítja a gazdasági udvarba az etetőket, fejőket, állatgondozókat. Majd rövid reggelizés után a többi dolgozót viszi a gördülő alkalmatosságon a munkaelosztóhelyre. Menetrend szerint közlekedik, ö szállítja az ebédet, s a frissítőt is a határba. Ilyenkor nagyon korán talpon van a közös gazdaság vezető- és szakember-gárdája. Még a munkabeosztás előtt megbeszélik az utolsó „simításokat“, ki, hova menjen, milyen munkát végezzen. Bizony, ilyenkor nagyon nehéz szót váltani velük: kl-kl rohan a célja felé ... Nem csoda! A gazdag termés betakarításáról van szó. — Úgy vélem — újságolja Simon Sándor a Vyäkovce nad lpľom-1 -fipolyviski] Efsz agronómusa —, hogy Gál István a szövetkezet gépkocsi vezetője a határba indul az ebéddel. mind az árpa, mind a búza több, mint 40 mázsa hektárhozamátlagot ad. Persze, csúcshozamok is születnek: például a Rajcsúr-nagyoszlás dűlőben 50 mázsás hektárhozam volt búzából. Ez idő tájt gyakran a határba robog autójával Bartal Károly is, a hnb elnöke. Vele látogatjuk meg az erdők közötti táblán a kombájnosokat. Nehéz a munka. Nagyon lejtős, oldalas a dűlő. Ám a kombájnok szinte megállás nélkül haladnak. A kombájnosok versenyében az élen Misko Lajos helybéli vezet, de a vendégkombájnosok is kitesznek magukért. Üres ilyenkor Gálik József efszelnök irodája is; ritkán található itt. Tengernyi ügyet intéz egy nap alatt. Nagyon ügyel arra többek között, hogy a kombájnosok percnyi pontossággal megkapják a friss, jó ízű ebédet, s a hűsítő Italokat. Ám a hagyományokhoz híven ilyenkor a zöldség- és dohánykertészetben, s más fontos termelési szakaszokon is kapnak üdítő italt a dolgozók. ■ ■■ A munkaszervezés szinte hibátlan, melynek meg is van az eredménye, hiszen a körzetben az elsők közé tartoznak. Már ami a nyári munkákat illeti. Az igyekezet az év eleje óta fokozódik, ami megmutatkozik az eredményekben. — Az első félévi bevételi tervet 320 ezer koronával túlteljesítettük — tájékoztat Pintér-Lajos a szövetkezet üzemgazdásza. —'Tejből 27 ezer'literrel adtunk többet a tervezettnél, s húsbOl sem maradtunk le. Beszélgetés közben arra figyelek, hogy a szomszédos helyiségben derűs a hangulat. A könyvelőnők nevetgélnek ... ízléses munkaköpenyükben igazán szépen festenek. Meg IS jegyzem az ökonómusnak/ hogy ez is az ipari szinthez tartozik? Elmondja válaszképp, hogy a szociális-kulturális alapot évente gazdaságosan használják fel. Tavaly például 200 ezer koronát fordítottak m kulturális célokra, s 100 ezer koronát pedig szociális juttatásra. Munkaruhákat vásároltak a szőlészet, a zöldség- és dohánykertészet, valamint; a gépi brigád dolgozói részére is. Ezek után úgy gondolták, hogy az irodai munkaerők is igazán megérdemlik a munkaköpenyeket. A szövetkezeti tagok (idültetétésére 120 ezer koronát fordítottak, s a sportegyesület is jelentős anyagi támogatásban részesül. A közös gazdaság igyekszik hozzájárulni a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításához is. Például az óvoda építési költségeihez 100 ezer koronával járultak hozzá, s évente 50 ezer koronát adnak a gyerekek étkeztetése céljára. ■ ■■ Az élelmiszerüzlet előtt hosszú ember-sor kígyózik. A vezetők szerint ez mindennapi, megszokott kép. Ugyanis, leégett a Šahy-i (Ipolyság] pékség, s azóta bizony akadozik a lakosság kenyérellátása. Erről a problémáról Fényes Sándorral a népi fogyasztási szövetkezet ellenőrző bizottságának elnökével beszélgetünk. — Már eléggé elavult az üzlethálózat — méltatlankodik —, kevés a raktár- és hűtőhelyiség, s az üzletek odvasak, • vizesek. Holott a forgalom évente meghaladja a 4,5 millió koronát. Ez a község is igazán megérdemelne már egy korszerű vásárló-központot. ■ ■■ ... Csak, amikor estébe hajlik az idő, akkor találkozunk a vezetőkkel a „csonka“ pincesoron, ahol borocska kortyolgatása közben tekintjük át a fejlődést, s vitatjuk a lehetőségek még jobb kimerítését, s a távlatokat. Tovább folytatják a szőlő telepítését. A magántermő szőlők helyére őszibarackost létesítenek. A háztáji fejében oltványszőlőt kapnap majd a tagok, olymódon, hogy kevesebb munkaráfordítással szüretelhessenek. Ugyanis az efsz elvégzi számukra a talajmunkákat és a permetezést, úgyhogy csak a kötözgetéssel és a szüreteléssel lesz „bajuk“. Szövetkezeti borozó és strandfürdő nyitása is szóba jón. S az egyetlen vendéglőn kívül büfé nyitását is szorgalmazzák, hogy a lakosság gyorsabban kielégíthesse vásárlási, illetőleg szórakozási igényeit. ■ ■■ Tehát a termő, forró nyár problémákról, eredményekről ad számot, itt az Ipoly kanyarulatában, s nem takargatja a hibákat sem. Eljutott ez a község, a szövetkezet odáig a fejlődés útján, hogy ma már a minőség került az előtérbe, mind a mezőgazdasági termelés, mind a lakosságszolgáltatás vonalán. A hnb, az efsz, a helyi pártszervezet vezetősége, valamint a tőmegszervezetek arra törekszenek. hogy a tartalékok feltárásával, illetőleg gazdaságos felhasználásával a lehető legrövidebb idén belül tovább javuljanak a munka- és életkörülmények a falu szorgalmas lakói számára. BÁLLÁ JÖZSEF
