Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-29 / 30. szám

1972.-július 29. SZABAD FŰLDMOVES 7 A mezőgazdasági termelés szolgálatában A XIV. pártkongresszus Igényes feladatokat rótt szocialista mezőgaz­daságunkra. A célkitűzések megvaló­sításában, a tervfeladatok maradék­talan teljesítésében jelentős segítsé­get nyújtanak mezőgazdasági üze­meink dolgozóinak a modern gépek. A termelés eredményesebbé, gazdasá­gosabbá tétele szinte elképzelhetet­len a nagyteljesítményű gépek, ter­melőeszközök fokozottabb elterjedése nélkül. Ezért érthető, hogy a mező­­gazdaság vonalán minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a gépek Iránt. A gépipar, egyelőre nem bír eleget tenni az igényeknek, ezért dicséret Illeti mindazokat az üzemeket, ame­lyek valamilyen úton-módon a mező­gazdasági gépipar segítségére siet­nek. Ezek közé az üzemek közé tarto­zik az Agrostroj Prostéjov nemzeti vállalat komárnői (Komárom) fiók­­üzeme is. A minap felkerestük az üzem igazgatóját, Michálek Ladislav elvtársat, hogy elbeszélgessünk vele az utóbbi években tapasztalt fejlő­désről, az üzem távlati célkitűzései­ről, valamint arról, milyen termékek­kel járulnak hozzá a mezőgazdasági gépek iránti kereslet kielégítéséhez. — Kezdjük talán az elején — mond­ta pár percnyi gondolkodás után Mi­chálek elvtárs, majd felvázolta az üzem sokéves történetét. Ezerkilencszázötvennyolcban végre kidolgozták a távlati fejlesztési ter­vet, s hozzáláttak annak megvalósí­tásához. Ekkor nyilvánították üzem­mé a részleget, s ettől fogva a mező­­gazdasági technika fejlesztési üzeme­ként tartották nyilván. Hét év alatt 1959-től 1965-ig saját eszközökből új műhelyeket, termelő csarnokokat épí­tettek, egyszóval fejlesztették az üze­met, a termelést. S dolgozók sorait szakképzett káderekkel töltötték fel, amire nagy szükség volt, hiszen már javában folyt egyes gépek, gépi esz­közök sorozatgyártása. Óriási léptekkel haladt a fejlődés útján ez a kis üzem, amit már maga az a tény is kifejez, hogy 1959 óta több mint 24-szeresére növekedett az évi termelési érték. Ugyanebben az időszakban hatszorosára gyarapodott az üzem dolgozóinak száma. Az utób­bi években mintegy 10—14 százalék­kal növekszik évente a munkaterme­lékenység. AKI MEGÁLL — LEMARAD A fejlődésben nem lehet megtor­panni, mert aki megáll, az lemarad, hangsúlyozta az igazgató elvtárs. Az eredeti elképzelések szerint a jelen­legi helyen, tehát a városban kellett volna továbbfejleszteni az üzemet, de a város Illetékesei beleszóltak a ter­vekbe. A jelenlegi üzem környékén A képen látható VhP—32 jelzésű automatikus zsákoló mérleg elsősorban a biirgonyatermesztö mezőgazdasági üzemek, valamint a felvásárló üzemek részére készült. A töltő berendezésre egyszerre két zsákot erősítenek fel. Miután az egyik zsákba hulió termény mennyisége eléri a kívánt súlyt, a töltő nyílás automatikusan elzárődik, s megkezdődik a másik zsák töl­tése. A kezelő személyzetnek csupán a teli zsákokat kell üresekre fel­cserélni. A mérleg segítségével éránként 32 mázsa burgonyát, vagy a burgonya nagyságának megfelelő terméket lehet lemérni. és annak egyik részén lakótelepet akarnak kiépíteni, annak ellenére, hogy az a hely túl zajos, mert közel van a rakparthoz. Mindegy. A döntés megszületett, tizenöt év után ismét költözködnie kell az üzemnek. A táv­lati elképzelések szerint a hadovcei volt gép- és traktorállomás helyén kell kiépíteni, tqvábbfejleszteni a szóbanforgó ííéküzemet, a mostani műhelyekben pedig a tanulóviszony­ban lévő fiatalok, tanoncok gyakorol­ják majd a szakma tökéletes elsajá­tításához szükséges teendőket. Az öt­éves terv több mint félszáz millió korona költségvetést irányoz elő az üzem továbbfejlesztésére. Mindjárt tegyük hozzá azt is, hogy jelen idő­ben ez az egyetlen ilyen termelési beállítottságú üzem az országban, amely segíti a mezőgazdasági gép­gyártást. A távlati fejlesztési tervek szerint 2000-ig mintegy ötszörösére szeretnék növelni az évi termelést. SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉG Jelenleg sokoldalú tevékenységet fejtenek ki. A mezőgazdasági terme­lésben számos nélkülözhetetlen mun­kagépet, berendezést és alkatrészt gyártanak. Hogy a legismertebb ter­mékeikből csak néhányat említsünk; például évente 6000 biztonsági fülkét gyártanak az unifikált sorok trakto­raira, hazai és külföldi megrendelés­re, s az évente legyártott traktor­padlózatok száma is jócskán megha­ladja a hatezret. Itt készül továbbá a DÜH mütrágyazúzé, a KrB—60 sze­letelőgép, az FN—100 hordozható ta­lajmaró, a 3—6 KpN zöldségsaraboló, az 5—KN—85 talajporhanyító, az 1—2—VzN—300 gyökértermésű zöld­ségek kiszántására szolgáló gép, a VhP—32 zsákoló mérleg, a VLZ—170 mezei henger stb. A közeljövőben kezdik meg a kettő, négy és hatsoros burgonyaültető gépek különböző vál­tozatainak sorozatgyártását. Ezenkívül több új gépsor vagy gép, illetve berendezés tökéletesítésén, fejlesztésén dolgoznak. Feladatul kapták többek között a burgonya be­takarítás utáni kezelésével kapcsola­tos komplex gépsor kifejlesztését. Szó volt róla, hogy a nevezett gépsorhoz olyan kiegészítő berendezést is ki lehetne fejleszteni, amely tökéletesen megtisztítaná es csomagolná a bur­gonyát. Ilymódon a nők házi munká­ját sikerülne . lényegesen megkönnyí­teni, mert egy-két kilogrammos cso­magolásban tisztán, hámozva vásárol­hatnák meg ezt a terméket. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉS CjlTÖMOZGALOM Az üzemben összesen négy munka­­csoport, vagyis hatvanöt dolgozó ver­senyez a „Szocialista Munkabrigád“ megtisztelő címért. A versenyzők vál­lalták, hogy ledolgoznak egy külön­leges műszakot, továbbá, hogy szemé­lyenként két órát szentelnek a mun­kahely és az üzem környezetének szépítésére, javítják a munkafeltéte­leket, röplapok, faliújságok segítsé­gével tájékoztatják a nyilvánosságot az üzem termékeiről, aktívan bekap­csolódnak az újítási javaslatok ki­dolgozásába és gyakorlati megvalósí­tásába, valamint társadalmi, politikai és szakmai témájú beszélgetéseket, előadásokat szerveznek stb. Az újítómozgalom egyelőre nincs kimondottan megszervezve, tehát csak a dolgozók tenniakarására, "kez­deményezésére, a dolgokhoz való po­zitív hozzáállására alapozódik. Ennek ellenére szép sikereket érnek el ezen a téren, ami lényegében érthető, hi­szen az anyagi érdekeltség nagy mozgatóerő. Két évvel ezelőtt például 24 újítási javaslatot adtak be a dol­gozók és a vezető funkcionáriusok, amiből tizenkettőt már megvalósítot­tak. A múlt évben 50 újítási javasla­tot terjesztettek be jóváhagyásra, eb­ből huszonegyet elfogadtak. A gya­korlatilag megvalósított javaslatok száma 1971-ben 18 volt. A múlt év­ben összesen öt dolgozó és 19 műsza­ki dolgozó kapcsolódott be az újító­mozgalomba. Az újítási javaslatok jobbára a belüzemi munkaszervezést, a termelés könnyebbé és olcsóbbá tételét, valamint az anyagmegtakarí­­tást illetik. Az üzem legsikeresebb és „legtermékenyebb“ újítója Jozef Topic elvtárs, az áruforgalmazási osztály vezetője. Ö adta be ezidáig a legtöbb javaslatot, s az ő észrevételei révén születik meg a legnagyobb megtaka­rítás. Azt hiszem, nyugodtan elmond­hatjuk, hogy szépek ezek az eredmé­nyek, de talán nem ártana, ha az üzem vezetői elgondolkoznának afe­lett, nem volna-e célravezetőbb, ha A KrB—60 jelzésű szeletelő gép a DÜH mütrágyazúzó mintájára készült, s a tulajdonképpeni munkafolyamatot végző dob kicserélése után a megke­ményedett műtrágya zúzására is hasz­nálható. A szeletelő gép a burgonya, a takarmányrépa és takarmány sár­garépa stb., aprózására, szeletelésére készült. A termékek aprításakor 60 q, a műtrágya zúzásakor viszont 40 q a gép óránkénti teljesítménye. megszerveznék az újítómozgalmat a* üzem keretében. — Minden erőnkkel azon fárado­zunk, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben segítségére legyünk a mező­­gazdasági gépiparnak, s ezáltal hoz­zájáruljunk a mezőgazdasági terme­lés távlati fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések valóraváltásához — mondta búcsúzóul Michálek elvtárs. Ez így igaz, hiszen ezt bizonyítják az üzem fejlesztési tervében feltün­tetett adatok is. Bízunk benne, hogy betartják adott szavukat, s egyúttal sok sikert kívánunk tovább! munká­jukhoz. KÄDEK GÄBOR Ismeretes, hogy a közelmúlt­­* ban megalakított gép- és traktorállomások főigazgatósága a mezőgazdasági termelés raciona­lizálása tekintetében nagyon ko­moly feladatot kapott. Manapság még nagyon korai lenne arról beszélni, hogy a gép­állomások a tökéletesített szerve­zés mellett hogyan teljesítik fel­adataikat, hiszen még hozzá sem Idomultak az új helyzethez. Ezért célszerűbb, ha a jövőt Illetően nyújtunk tájékoztatót tevékenysé­gükről. A szóbanforgó kérdésben a leg­illetékesebb tehát Ján Kuchár mérnök, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési osztályának vezető dol­gozója, az alábbiakban nyújtott tájékoztatót. — Szükségesnek tartom megje­gyezni, manapság arra törekszünk, hogy gépállomásaink a távlati fejlesztést illetően megfelelő he­lyet találjanak az agrokomplexum keretében, ahogyan pártunk vezető szervei azt hosszabb távra is meg­határozták. Arra törekszünk, hogy a gépál­lomások és a mezőgépjavítő üzem­egységek szakosításával széleskö­rűen előmozdítsuk a mezőgazda­ság műszaki fejlesztését, a terme­lő mezőgazdasági üzemekben a nagyteljesítőképességű gépek hasz­nosítását és állandó szakszerű üzembentartását. Mindezek ugyan­is nagyon érzékenyen befolyásol­ják annak a széleskörű szakosítá­si, összpontosítási, tehát raciona­lizálást programnak a sikeres tel­jesítését, melyet a CSKP XIV. kong­resszusa mindannyiunk számára feladatként kitűzött. Ebben a tekintetben már Idén hatékony intézkedések történnek. Megoldódik például az erőgépek I motorjai alvázainak, stb. szakosí­tott javítása, műszaki ellenőrzésé­nek, s a pótalkatrészek gyártásá­nak és juttatásának módja. Tehát az egyes erőgéptípusok motorjait meghatározott szakosított gépállo­mások javító részlegei felújítják, s ezek kapják a pótalkatrészeket is. A járásokban lévő gépállomá­sok többek közt arra is hivatottak, hogy összegyüjtsék a meghibáso­dott motorokat és javítás céljából az illetékes szakosított üzemekbe szállítsák azokat. A javítóüzemek­ben pedig olyan szervezett, minő­ségi munkát kell végezniük, hogy a beszállított motorokat a lehető legjobban, s rövid időn belül visz­­szajuttassák a járási gépállomá­sokra, ahonnan azokat átadják tulajdonosaiknak. Ez a módszer azért jő, mert így megszűnik a pótalkatrészek fel­halmozása, fölösleges tárolása. Szolgálati utaim alkalmával ugyan­is megfigyeltem, hogy egyes me­zőgazdasági üzemek raktáraiban nagymennyiségű elfekvő alkatrész van olyan gépekre Is, amelyek már régen nincsenek forgalomban. Tehát mondanom sem kell, milyen nagy kár ez egész népgazdasá­gunk számára. Ennélfogva a gép­javítás problematikáját és közpon­tosítását feladataink legfontosab­bikának tekintjük. El kell érnünk, hogy 1980-ig háromszor annyi gé­pet javítsunk szakosított munka­helyeinken, mint jelenleg. Ezzel a mezőgazdasági üzemekben a gya­korlatban teljesen megszűnik a motorok javítása, s az ottani mű­helyekben a vontatott, függesztett munkaeszközök és gépek karban­- L J ; ? “ I ' tartáséval színvonalasabban fog­lalkozhatnak, mint eddig. A szakosított motorjavítás mel­lett a gépállomások a jövőben hi­vatottak lesznek a korszerűsített istállók és farmok Jjelső műszaki berendezéseinek gyártására, be­szerelésére és karbantartására Is. Ezzel párhuzamosan az eddi­gieknél jobban kell gondoskod­nunk a gépesítő és gépkezelő ká­derek neveléséről, egyrészt a gép­állomások és javítóüzemeik részé­re, másrészt a mezőgazdasági üze­mek bonyolult gépeinek kezelésé­re. Tény, hogy például' a K—?00-ss nagy teljesítőképességű 700 ezer koronába kerülő szovjet gyártmá­nyú kerekes traktort hem lehet és nem szabad felkészületlen egyén­re hízni. Az elmondottakon kívül a gép­állomás főigazgatósága a gépipar­ral szoros együttműködésben szer­ződéses viszony keretében saját üzemegységeinek bevonásával résztvesz a mezőgép és a pótal­katrész gyártásában is. Ezzel fo­kozatosan megoldódik a jelenleg hiányosság néven emlegetett' gép- és pótalkatrész probléma. Persze ebben az együttműködés­ben akadnak kezdeti nehézségek, melyeket esetenként a gépipar idéz elő, de minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy e fogyatékos­ságokat közös erőfeszítéssel le­küzdjék, s végtére is maradékta­lanul teljesítsék azokat a célkitű­zéseket, amelyeket pártunk a me­zőgazdaság fejlesztését illetően mindnyájnuk számára kitűzött. —hal— Célunk a pártprogram kifogástalan teljesítése Pillantás az üzem egyik termelő részlegére. Az eredményesebb termelésért LÁTOGATÁS A KOŠICKÁ POLIANKA-I „tojAsgyArban" Fáradhatatlan szabályossággal forog a szalag és szaporán gyűlik össze a sok fehér és barna tojás. Ez a szalag gombnyomásra működik. A takar­mányozás, az itatás és a trágyaeltakarítás szintén automatizált. A gondozó­nak csak annyi dolga van, hogy összegyűjtse és becsomagolja a tojásokat. Kísérőim, Király József mérnök, a farm vezetője, Jakubčák Miro­slav és Somogyi Ádám technikusok elmondották, hogy egy-egy épületben 20 ezer, összesen tehát 62 ezer tojótyúkot tartanak. Ezévi tojástermelési tervük 13 millió, de ha felépül a többi pavilon, akkor jövőre már 120 ezer tyúkot tartanak és évi tojástermelésük meghaladja a 25 milliót. A farm vezetője elmondotta, hogy a tyúkfarm bővítésére minden lehetőségük meg­­van és reméli, hogy az ötéves terv végére Lengyelfalván lesz hazánk leg­nagyobb baromfitelepé. Annak, aki reggelente éppen tojásból készíti reggelijét, eszébe sem jut, hogyan kerül asztalára a tojás. Természetesen azokra a szervezési hiányos­ságokra gondolok, amikor a tojás, mint elfekvő cikk valahol a raktárban elszállításra vár. A nyári hónapokban gyakran előfordul, hogy romlott állapotban kerül a fogyasztóhoz. Kár, hogy éppen ebből az elosztási rend­szerből biányzik a rugalmasság és a logika. Pedig megtörténhetne, hogy a vevők naponta friss tojáshoz jussanak. A csirkeneveidében juhász Erzsébet, Tóth Erzsébet, Szimcsák Erzsébet, Stanová Helena és Sedláková Mária szorgoskodnak. 140 ezer tizennyolc­napos csibét gondoznak, szép eredménnyel, hiszen az elhullás alig éri el a 3 százalékot. Majd hat hónapos korban kerülnek a tojatókba, ahol Varga Mária, Horváth Teréz, Kundrát Mária gondozzák. A farm vezetője elárulta, hogy az Ideál tojóhibridet és a Sex Sal Link hibridet tartják, de az ntőh­­bit, amelyet Magyarországról az Uraiújfalusi Állami Gazdaságbúi kapnak, érdemesebb tartani, mivel gazdaságosabb. A Sex Sal Link tojóhibrid évi átlagos tojáshozama 225, és a tojások átlagsúlya 63 gramm. Meg kell még említenem, hogy az ilyen nagyteljesítményű tyúk körülbelül egy évig hasznos. Aztán a tyúkhúst kedvelők asztaléra kerül. Ez a hibrid már hat hónapos korban tojik és a letojatás után is 2,5 kg-os, ami feldolgozásra a legalkalmasabb. A tojótyúkok tojóházi kiesése a 12 hónapos korig alig éri el a 10 százalékot. De ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy alakulnak ezekhen az épületekben a fénynapok. Ugyanis az épületekben a fénynapokat előre betervezik az egész hétre. A hét elején az épületben a villany csupán nyolc órát világít, azután a világítás mindig hosszabb ideig tart és éppen ezzel emelkedik a tyúkok tojáshozama. A tnjástermelés Lengyelfalván olyan magas színvonalon van, amilyenről régebben még csak nem is álmodhattak, de az asszonyok már megszokták a „csodákat“. Az itt dolgozó nők általában idősebbek. Fiatalokat nem látni, pedig ilyen könnyű munkahelyet és jó kereseti lehetőséget másutt nehezen találnak. A szociális berendezés magas színvonalon van. Amerre csak járunk az épületekben minden ragyog a tisztaságtól. Az üzemben összesen alig 50-en dolgoznak. A foglalkoztatottak örömmel újságolták, hogy megkezdték a farm parkosítását, szebbnél szebb virágokat ás rózsafákat, valamint dísz­fákat ültetnek ki. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents