Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-29 / 30. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1372. július 23. Mit rejtenek a szamok? A Dunajská Streda-1 járás — a mezőgazdasági termelés szempontjából — hazánk egyik legprodukttvabb járása. Az állattenyésztés és növénytermesztés szakaszán egyaránt élenjáró eredmények születnek. A járás mezőgazdasági üzemeinek idén 66 ezer 200 mázsa sertéshúst kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Június végéig, vagyis az első félévben 38 ezer 355 mázsa sertéshúst értékesítettek, s ezzel 58 százalékra teljesítették egészévi kötelezettségüket. Az efszekben 56, az ÄG-okban pedig 53 dkg átlagos napi állatonkénti súlygyarapodást értek el. A jmt félévi kimutatásait lapozgatva megtudjuk például, hogy a, padáüi szövetkezet mindössze 38 százalékra telezettségének. Ezen adatok alapján si tervét, valamint azt, hogy a vydranyi szövetkezet 52, a szomszédos Veľké Blahovo-i gazdaság viszont csak 37 % erejéig tett eleget ezirányú kötelezetségének. Ezen adatok alapján sajnos elmarasztalnánk azokat a gazdaságokat, melyeknek neve mellett 50 %-nál gyengébb mutatót találunk. Azért mondom, hogy sajnos, mert a számokból korántsem lehet meghatározni, hogy mi okból mutatkozik lemaradás egy bizonyos szakaszon. Nincsenek megindokolva a feltüntetett részlegeredmények, s így a kívülálló — az adatokra bízva magát — helytelen képet alkot egyes gazdaságokról. A számok sok mindent takarnak. Aki reálisan akarja meghatározni a helyzetet, annak a számok mögé kell látnia és elemeznie milyen körülmények között, hogyan jöttek létre a számok által képviselt eredmények? Nos, e célból kerestem fel a szóbanforgó járás két szövetkezetét, a vydranyi és a Veiké Blahovo-i gazdaságokat. A vydranyí (Hodos) szövetkezetben még a múlt évben is részben elhanyagolt, régi épületekben tartották a hízósertéseket, ahol jóval szerényebb eredmények születtek, mint az agárdi sertéshizlaldák mintájára épített, 1200-as modern, minden igényt kielégítő hizlaldában. A régi épületekben rossz feltételek között — túl nedves, hideg, bűzös levegő, itt-ott az eső is becsorgott a tetőn — folyt a terae-■яяяяяяяяяпяяяяяяятяняяияяят lés, s Így talán nem is csoda, hogy múlt évben itt is nagy pusztítást vitt végbe az egész járás területén végigsöprő fertőző hasmenés. Idén tavasszal 180 sertés hullott el a szövetkezetben. A gazdaság vezetői okultak a dolgokból, s elhatározták, rendbehozzák ezeket az épületeket is. Ma már szellős, egészséges levegőjű Istállókban vannak az állatok. A padlózatot — hogy a híg ürülék ne gyűljön össze az erősen megrongálódott tégla-padlőzat réseiben — BOXIT-tal fedték le. A régi istállóban ezer hízósertés fért el, most viszont, hogy bevezették a száraz takarmányozást, 400 darabbal többet tudnak elhelyezni egy épületben. • Az említett dolgok bizonyos mértékig hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet, annak ellenére, hogy évi sertéshús-eladási tervét 52 %-ra teljesítette, a tervezettnél 679 mázsával kevesebb sertéshúst produkált az első félév folyamán. Vajon képes lesz ez a gazdaság teljesíteni egészévi eladási kötelezettségét? — A kérdésre igennel válaszolok — mondta Kovács Sándor, a szövetkezet főállattenyésztője —, mert ma már minden feltételünk megvan ahhoz, hogy ígéretűnként valóra váltsuk. Négyezer hízósertést tartunk, s ha nem jön közbe bonyodalom, akkor maradéktalanul eleget teszünk ígéretünknek. Már az új 1200-as istállóban történő hizlalást illetően is vannak tapasztalataink, amit bizonyára javunkra tudunk fordítani. Az említett hizlaldában múlt év elején indult a termelés, de nem úgy, ahogy elképzelték. Egyszeri beállításra négyezer választott malacot igényel a szövetkezet istálló-kapacitása, ebből 118é-et az új épület. Ök viszont csak 3200-at tudnak biztosítani saját elválasztásukból, a többit vásárolni kell. Ez a bökkenő, mert nehéz olyan súlyú és korit malacokat találni, amilyenekre éppen szükség van ahhoz, hogy lényegében egy súlykategória kerüljön egy-egy istállóba. így az első beállításkor 24,41 kg volt a malacok átlagsúlya, viszont nagy volt a 20—30 kg közötti súlyingadozás. Mint a főállattenyésztő is megjegyezte, ez hátrányos jelenség, mert a 30 kg malacok HtWHmWHWWHWmHHHtHMIIt a legmegfelelőbbek erre a célra. A gyengébb egyedekböl 40 elhullott. Az említett hiányosság aztán maga után vonta, hogy elhúzódott az istálló kiürítése, vagyis az új állomány beállítása, mivel az állatok nem egyszerre érték el a kívánt súlyt. Fertőtlenítés nélkül pedig nem lehet újra telepíteni, s ehhez az épületet teljesen ki kell üríteni. Az első állománynál 53 dkg volt az átlagos súlygyarapodás, s 4,08 kg takarmánykeverék felhasználásánál termelték a hús kilóját. Idén az első beállítás folyamán naponta 57,3 dkg átlagos súlygyarapodást értek el, 1 kg húst pedig 3,83 kg takarmány felhasználásával produkáltak, ami lényegesen jobb eredmény. A korszerűsített istállókban 54 dkg volt a napi súlygyarapodási átlag. A hizlaldákban teljes kapacitással folyik a termelés, hogy év végén ne legyen baj a tervteljesítéssel. László József, Széllé Lajos, valamint Csiba Zsigmond, akik a modern, új hizlaldában töltik be a gondozók szerepét, ígéretet tettek, hogy az év végére megtartják, s ha lehet tovább javítják az első félévben elért állageredményt. ÜJ ISTÁLLÓK kellenének A Veiké Blahovo-i szövetkezet 41 vagon hús eladásúval számol, amiből 2580 q a sertéshús. Az első hat hónap alatt 945 q sertéshúst adtak piacra, s így mindössze 37 %-ra teljesítették évi tervüket. Az első félévben 11 vagon sertéshús értékesítését tervezték. Mi idézte elő a lemaradást? — Nagyon gyenge volt az első félév — mondta Éácz Péter, szövetkezeti elnök, majd hozzá fűzte: — Nálunk is pusztított az Aujeszky-féle betegség, s így közel 400-al kevesebb hízónk volt, mint terveztük. Jelenleg 2083 sertésünk van, ebből 175 koca. Szerintem megvan a lehetőség, hogy behozzuk a lemaradást. A gazdaság zootec'nnikusával, Rohal Jozef mérnökkel, az állattenyésztési részleg megtekintése közben találkoztam. Szép állománynál rendelkeznek, s nem kell tartaniuk az év hátralevő részétől. A szövetkezet szakemberei a nedves takarmányozás hívei. Szabad etetést folytatnak, vagyis minden állat annyit és akkor eszik, amikor és amennyi neki éppen jólesik. A régebbi, ún. ezres istállókban 650 hízóállat van elhelyezve, s ezek gondozását két személy végzi. A munkafolyamatok gépesítéséről úgyszólván nem is lehet beszélni. Mint megtudtam, a szövetkezet vezetői már gondolkodtak azon, hogyan lehetne könnyebbé, olcsóbbá tenni a termelést, kultúráltabbá változtatni az emberek munkáját? Sok gazdaságban jártak, tehát van bizonyos elképzelésük. Először ök Is az agárdi mintára készült istállókra gondoltak, de aztán elvetették ezt az elvet, mert tapasztalataik szerint a nedves etetés jobban beválik. Lovasberényben láttak 750 férőhelyes, komplett gépesítéssel ellátott modern sertéshizlaldákat, ahol egy gondozó 12 perc alatt végzi el az etetést, s természetesen nedves takarmányozás van. Előreláthatólag azokban az istállókban is elérnek a jelenlegi 70,7 dkg egyedenkénti átlagos súlygyarapodást, ráadásul olcsóbban is termelhetnének, hiszen most két gondozó 850 hízót lát el, ott pedig 750 sertés jutna egy dolgozóra. Jelenleg 3,90—4 kg takarmány szükséges 1 kg súlygyarapodásra, s az új épületekben talán ezen is lehetne módosítani. A szövetkezet elnöke megjegyezte, évente mintegy 8—10 vagon hússal többet termelhetnének, ha volna rá kapacitás, azaz istálló. Ezért szeretnének két istállót építeni a már említett típusból. A takarmányszükségletet saját alapokból tudnák fedezni. A szövetkezetnek tehát minden feltétele megvan ahhoz, hogy év végig behozza a lemaradást, hiszen mintegy 1900 hízósertése van, a húseladási terv teljesítéséhez pedig már csak 1490 db 110 kg-os sertést kell értékesíteni. A következőkben pedig jobban kell vigyázni arra, hogy a betegségek ne pusztítsanak ilyen nagy .mértékben üzemeinkben, mert amint az ez esetben is látható, jelentős gondokat idézhet elő. A Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezetben, ahol egyébként más termelési szakaszokon nincs bökkenő, az első félévben. v A hízóbikáknál 1 kg körül mozog a súlygyarapodás napi átlagban és minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy ezt a tulajdonképpen nem egészen a saját hibájukból keletkezett csorbát is kiköszörüljék, s szavukat betartva átadják a fogyasztóknak az ígért termékmennyiséget.-dek|ЯЯ#ЯЯЯЯЯЯЯЯШ*ЗЯ Az állattenyésztés fejlesztéséért j A iniehalovcei járásban lévő Palíni Efsz kultúrházában a közelmúltban I járási állattenyésztési konferenciát tartottak. A konferencián megvitatták az állattenyésztés fejlesztésének távlati feladatait. A színvonalas értekezleten a szakemberek meghatározták a szarvasmarha-állomány hasznossága, növelésének a lehetőségeit. Ivan К o v áü, a termelési igazgatóság vezetője, rámatatott arra, hogy az állattenyésztésbeo dolgozó szakemberek olyan szarvasmarha-fajta nemesítésébe kezdjenek, mely megfelel mindennemű követelménynek s az egyellek elérik majd az 5000—6000 literes tejhozamot, 3,8—3,9 százalék zsírtar- j tatommal. B. Harbuíak, mérnök, az állattenyésztési felügyelőség dol- i gozója ismertette a keresztezési program célkitűzéseit, s rámutatott arra, hogy az új típusú szarvasmarhát a hazai szlovák-tarka és a vörös-tarka fajta igénybevételével kell kinemesíteni. A konferencia a továbbiakban mélyrehatóan foglalkozott az új típusú sertés nemesítésével, mely megfelelhet a nagyüzemi termelés követelményeinek, s felveheti a versenyt bármelyik európai termelékeny sertésfajtával. A sertésállomány nemesítéséről Michal K o s t r e j ménrnök és Emil S i - d o r mérnök CSc. tartott értékes előadást. Vázolták azokat a keresztezödési lehetőségeket, amelyek a gyakorlatban a leginkább beváltak. A konferencia harmadik tómája a vitaminok és az ásványi anyagok használatát taglalta a borjak nevelésénél. Illés Bertalan A három éve tervezett építkezés már megkezdődött. Ez év augusztusában befejezik a 100 vagon siló és konzervált takarmány tárolására alkalmas raktártérség építését. S felépül a zöldtakarmány-szárítő és daráló berendezés Is. Ezek szerint tehát a gondozóknak ebben az istállóban nem lesz más dolguk, mint alaposan megismerkedni a gépi berendezések kezelésével, és sikeres üzemeltetésével. Kaszonyt István, Trebisov Ebben az evben vette kezdetét a Streda nad Bodrogom-i JBodrogszerdahely) Állami Gazdaságban egy korszerű 660 férőhelyes tehénistálló-rendszer építése. A 45 millió korona ráfordítással épülő „tejgyárnak“ is beillő hatalmas építkezést terv szerint 1974-ben fejezik be. Az építkezés ér-Tehénistálló épül komplex automatikával dekessége, hogy a kivitelezésnél fémlemezeket alkalmaznak s a tömbösített istállóban járásunkban első ízben teljes mértékben érvényesül a komplex automatizálás. A gigantikus építkezésről C s á j 1 László elvtárstól, a bodrogszögi gazdasági részleg vezetőjétől tudtunk meg egyet-mást. Tájékoztatása szerint az épülő istállóban a tehenek nyolc sorban kapnak elhelyezést. Egy dolgozóra 55 tehén gondozása jut. Természetesen az állatok takarmányozását, fejését és a borjak elválasztását is beleértve. Az automatizált istállóban már kezdettől fogva nagyhasznú tehenek kerülnek. Ezalatt azt kell érteni, hogy egy-egy tehénnek el kell érnie az évi 4000 literes tejel ékenységet, s ezzel azt is elérik, hogy egy tehéngondozó átlagos évi munkatermelékenysége 400 ezer korona lesz. Az istállót a ma Ismert legkorszerűbb fejőrendszerrel látják el, melylyel egy tehén fejése legfeljebb 3—5 percig tarthat. A tej csöveken keresztül a tejház gyűjtőrendszerébe kerül. A szóbanforgó fejőrendszernek érdekessége az automatikus mérőberendezés, mely pontosan mutatja, melyik tehéntől hány liter tejet fejtek. Milyen lesz a dolgozók munkakörülménye? Azt hiszem, erről a már említettek Is sokat elárultak. Talán el kell mondanom azt is, hogy a teheneket nem szálas takarmányokkal etetik. A modern istálló környékéről eltűnnek a szénakazlak, s helyüket takarmányszárító és nagykapacitású tároló foglalja el. A szárított évelőtakarmányokat megdarálják, s úgy tárolják. Az állatok napi adagját ezekből keverik s az eleséget automatikus úton, adagoltan juttatják az állatok elé. További érdekesség, hogy megszűnik az almozás. Az ürülék hígtrágya formájában, vízöblítéssel rostélyok alá kerül, és így jut el a tárolókba. A képen látható korszerű kerekestraktor nagy segítségére lesz nagyüzemi mezőgazdaságunknak. Gazdaságos kihasználása a jelenlegi 600—800 hektáros szövetkezetekben lehetetlen, s az ilyen gazdaságok nem is tudnák megvásárolni, de a nagy területen gazdálkodó többezer hektáros termelőüzemek már képesek megvásárlására. A nagytáblás gazdálkodásnál nagy hasznát vehetik. -hai<д-д£г<Зшш*йУ tudományok A mezőgazdasági tudományok ébredésé II. RÉSZ A 18. század végén néhány na, gyón értékes természettudományi felfedezés született. Ilyen volt 1772-ben a nitrogén felfedezése, ’ s az oxigéné 1774-ben, a hidrogéné és a víz összetételéé 1781-ben, valamint a fotoszintézis néhány alapelvéé 1780 körül. A felfedezé, sek a mezőgazdaságra vonatkozóan még sokáig nem voltak hatással. A legfőbb tudományos elmélet a filozófusok szellemi tornája maradt, vagy pedig mágikus, és természetfeletti eszmékre épült. Az alapot Jelentő tudományos felfedezések különösen a kémia terén végülis meghozták az eredményt a mezőgazdasági tudományok fellendítéséhez. Ebből ez időből három kimagasló személyiséget kell megemlíteni.' 1781-ben Lavoisier vetett véget sok téves elméletnek azzal, hogy kidolgozta az oxido-redukciós el. mélelét, mely az összes élő szervezet energia átvitelének az alapja. Elképzelése szerint — mely lényegében még ma is érvényes — a táplálék úgy bontódik le a szer! vezetben, hogy oxidálódik, vagyis j lassú égés folytán szabadul fe! , belőle az élethez szükséges tápanyag és energia. Lavoisier már hivatásánál fogva is jól ismerte Franciaország mezőgazdaságát, mivel egy nagybirtoknak volt a vezetője. ahol elsőnek folytatott szántóföldi kísérletet. Élete fonala sajnos nyolc évvel a nagy felfedezése után akkor szakadt meg, amikor jelentős kísérletei voltak folyamatban. Másodiknak Thaert kell említenünk, aki a 18. század végén minden Idejét a mezőgazdasági kutatásnak szentelte. Olyan vetésforgórendszert dolgozott kt, melynek segítségével jelentős termésnöve, kedést ért el, s nagy feltűnést keltett. Ezenkívül is még sok gyakorlati értékű felfedezés fűződik a ' nevéhez. Szemére lehetne vetni, hogy mindvégig kitartott a vitaiizmus és a humuszelmélet mellett, holott már elegendő meggyőző bizonyíték cáfolta ezeket. E kor harmadik és legnagyobb tudományos alakja Justus von Liebig (1803—1873), a giessen! egyetem kémiatanára volt. Az agrokémiában szinte időszámításként v emlegetik a nevét —• Liebig előtt vagy után. 1840-ben jelent meg a „Mezőgazdasági szerves kémia és fiziológia“ című könyve. Erről a könyvről írta E. W. Russel 1962- ben: „mint villám hasított a tudományos világba“. Ennek a könyvnek még Liebig életében 30 kiadása jelent meg német és más nyelven. Valóban Liebignek nem voltak saját nagy felfedezései. Nagy érdeme azonban, hogy a vegyészet és más tudományok ismeretét összegyűjtötte a növényekre és a talajra vonatkoztatva s azt a mezőgazdaságban érvényesítette. Minden ismeretnek megfelelő értelmezést adott a mezőgazdaság szemszögéből. Egyszer s mindenkorra félresöpörte a légből kapott elméleteket és téveszméket. Ezenkívül úgy ismerik, mint a vegyészet minden idők legnagyobb oktatóját. Giessenben laboratóriumot létesített a szerves kémiai terén kutatásra készülők számára. Mivel ez volt az első laboratórium, a világ minden részéröl özönlöttek oda a hallgatók, s úgy távoztak, hogy nemcsak az ismereteket szívták magukba, hanem vezetőjük lelkesedését is. Tanítványai létesítették j Lipcse mellett 1851-ben az első ; mezőgazdasági kísérleti intézetet, ■melyet állami költségből tartottak fenn. Érdekes, hogy 25 évvel később Németországban már 74, Ausztriában 16, Olaszországban pedig 10 ilyen laboratórium működött. TARR GYULA, mérnök
