Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-22 / 29. szám

ф őszi paprikahajtatás fólia alatt Mivel az utóbbi Időben a nyugati piacokon fokozott igény mutatkozik a paprika iránt, a paradicsom ára pedig csökkenő tendenciát mu­tat, főleg Hollandiában egyre gyakrabban vá­lasztják őszi kultúraként a paprikahajtatást. Mint ismeretes a paprika nem tartozik az ősz­szel könnyen hajtható növények közé. Július előtti tüntetésénél több termést lehet szedni, de a termésmennyiség nagyobb része alacson áron kerül értékesítésére. Korábbi ül­tetés esetén több felkötözési munkát Igényel. Legalkalmasabb ültetési időpont július 10. Ha csak július 10 után ültetünk, akkor a ter­mésmennyiség egy része abban az időben szed­hető, amikor már erősen kell fűteni és ez a gazdaságosságra komoly kihatással van. Az utolsó termés ez esetben nem fejlődik kellő­képpen és apró marad. Általában 3,20 fesztávolságú, űn. hajókba, négy sort ültetnek, 50 cm-es tőtávolságra. Ha erőteljes növekedésre számíthatunk, akkor a tőtávolság 60 cm-re növelhető. A paprika igen érzékeny a talaj sótartalmá­ra. Ha az előtermény paradicsom volt, akkor számolnunk kell azzal, hogy a talaj összsőtar­­talma a termelés végén, tehát a paprika fciülte­­íése előtt magas lesz, ezért ajánlatos a talajt jól átmosni. Ezután a trágyát könnyű talaj­munkával dolgozzuk he. Nitrogén trágyázás az esetek túlnyomó többségében szükséges, mert a töl alacsony nitrogén-tartalom növekedési zavarokat okozhat. Ha nem végeztünk talaj­átmosást, akkor 7 kg'ár NPK komplex műtrá­gya adható. Kiültetéskor az ültetőgödröknek nedveseknek kell lenniük. Ültetés után azonnal locsolni kell, hogy növényeink gyorsan eredjenek. Vontatóit eredés következtében csökkent növényállo­mányt kaphatunk, természetesen alacsony ter­méshozammal. Mivel tudjuk, hogy a paprika gyökérrendsze­rét nagyon lassan fejleszti, az első hetekben — a növekedési ütemet figyelembe véve — rend­szeres öntözést igényel. Kedvező időjárás ese­tén felülről is öntözhetünk, de csak akkor, ha a növényzet elég gyorsan felszárad. Gondoskod­nunk kell továbbá arról, hogy felkötözés elölt ne fejlődjön túl a növény. Őszi hajtatásban tövenként két drótszál kifeszítésével keretet adunk a sornak és ebben zsinegekkel nagy­szemű hálót készítünk. A terméskötés meghatározza a termesztés si­kerét. A legfontosabb kötési időszak augusztus 20. és szeptember 5. közötti idő. Ebből novem­ber elejétől december közepéig szedhetünk termést. A terméskötésben jelentkező napi ké­sedelem 4—5 nappal későbbi termésszedést je­lent, ami természetesen gazdaságossági szem­pontból jelentős. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ha fejlettebb, öregebb palántát ültetünk, akkor túl korán kötnek a növények. A főhajtás csúcsá­ban jelentkező első kötéseket ebben az esetben el kell távolítani, mert meggátolják a folya­matos növekedést. Ha túl fiatal palántákat ültetünk, akkor a virág elrúgódik, és így keve­sebb kötődésre kell számítanunk. Ebben az esetben a talajt tartsuk szárazabban és ezzel elősegítjük a jobb terméskölést. Száraz időben, a kötés elősegítése érdekében kis vízadagokkal történő ún. „spriccelés“ alkal­mazható. Ha a termés megkötődik, már bősé­gesebb vizadaggal kell öntözni, hogy gyorsab­ban fejlődhessék. A kellő hőmérséklet biztosításához nem kell túl korán elkezdeni a fűtést: éjjel 15 SC is elegendő. Ahhoz, hogy a növényzetet szárazon tarthassuk, korán keit megkezdeni a fűtést. Ez esetleg már augusztus végén—szeptember ele­jén is szükséges. Ha a fűtőcsöveket 40 'C-os hőmérsékleten tartjuk és a szellőzőnyílásokon kis rést nyitunk, ezzel az apró beavatkozással sok párát távolíthatunk el a hajtatóbereiulezés­­ből. Sötét, borús Időjárás esetén már augusztus­ban is szükség mutatkozhat, hogy nappal is „szárazra fűtstink“. Később napközben is csak annyit kell fűteni, hogy a levegő hőmérséklete elérje a 20 C fokot. A növényvédelem fő célja az üvegházi moly és a levéltetvek kártételének megakadályozása (fosfotion, pirimor stb.j. Ezek ősszel a leter­­mett növényekről áttelepednek az új kultúrák­ra. E természeti módszertől csakis akkor várha­tunk jó eredményt, lia pontosan betartjuk a megadott kiültetési időpontokat és rendszere­sen ügyelünk a növényvédelemre f váltott vegy­szerek használatával), mivel igen fontos köve­telmény, hogy a kultúrát az egész tenyészidő alatt egészségesen tartsuk! В. M. Helyreigazítás Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a Szabad Földműves 1972. június 24-én megjelent 13-as sz. Szakmelléklet 1. oldalán a „Mi­kor nem teremnek a fák“ című cikkbe sajnálatos hiba csúszott a fordításba. Ezért kérjük kedves olvasóin­kat, hogy a fák gyűrűzéséről és a drótlal való elszorításáról írt sorokat helyesen így értelmez­zék: A gyűrűzést, valamint a drót­tal való elszorítást csak az al­­niástcrinésűeknél (almafélék) lehetséges, a csonthéjasoknál nem, mivel azok mézgásodását eredményezné erre nincs szük­ség, mivel rövidesen termőre fordulnak. Továbbá ezen mun­kálatokat a gyümölcstermesz­tők véleménye szerint ajánlatos már március hónapban a nedv­keringés megindulásakor elvé­gezni, hogy a seb még augusz­tusig beforrjon. A hibáért szíves elnézésüket kérjük. Szerkesztőség Az uborka helyes szedéséről Az uborkát fajtájának meg­felelő fejlettségben szedjük. Nem helyes, ha a termés túl­fejlődik, ha csúcs! részén sárgás a színe, vagy csíkok mutatkoznak rajta, mert ez azt Jelenti, hogy a termés érésbe ment át. A hosszú uborkát saláta-, a közepeset kovászos-, az aprót ecetes uborkának minősítik. Lehet a kovászos típusú fajtáról ecetbe való — apróbb ubor­kát is szedni, de ez nem gaz­daságos. Az ecetbe való uborkafajták a fürtös típus­hoz tartoznak, ezek termése apró bötermó. Minden fajtát abban az Időben szedjük te­hát, amikor fajtáiénak meg­felelően kifejlődött, össze! fagyos éjszakákon, szedjünk le minden fajta termését (az aprót Is) és használjuk fel. Szedéskor ne hagyjunk el egyetlen termést, még az esetleges korcsot sem, mert az utóbbi besárgul, és ami a legkellemetlenebb, azon az indán több termés már nem is kötődik, mert az érő ter­més elvonja a tápanyagokat a magképzéshez. Kísérletek és többéves ta­pasztalatok szerint az ubor­kát kétnaponként kell szed­ni. Ha minden kifejlett ter­mést eltávoljtunk az indák­ról, jóval nagyobb termé­sünk lesz, mintha ritkábban szedjük és a termés túlfejlé­­dlk. Ha pedig legyökereztet­­jük az indát, tovább fejlődik. Bézner Miklós, Hurbanovo |£elet-s/.Iovákiai Síkság ne­­** gyobb részét a trebisovi (ierebesi) járás képezi. Ezzel szemben a termékek értékesíté­sének lehetőségeivel, főleg c gyümölcs- és zöldségfélékből nem dicsekedhetünk. Az utóbbi időben azonban a helyzet más­ként alakult. Felépült járásunk­ban a FRUCONA PreSov n. v. trebisovi konzerváló üzeme, amely évente 200ü vagon zöld­ség és gyümölcs feldolgozására képes. Az üzemeltetéshez szük­séges nyersanyagot a járás me­zőgazdasági üzeme! biztosítják. A feldolgozó üzem az 1972-es évi nyersanyaggal való ellátás 38 mezőgazdasági üzem, vagyis 30 efsz és 6 ÁG biztosítja. Mint tudvalevő, az életszín- Tnnal emelkedésével párhuza­mosan fokozódik a zöldség és gyümölcs iránti kereslet is, ami a jövő szempontjából a terme-Zöldség­termesztési löket is nagyobb eredmények elérésére serkenti. Konzerváló üzem kapacitásának további nö­vekedése az ötödik ötéves terv végéig megköveteli a zöldség vetésterületének állandó bőví­tését, mégpedig 1815 hektárral. A fiatal üzem zökkenőmen­tes üzemeltetését még néhány kedvezőtlen tényező is befolyá­solja. A jövőben a fő hangsúlyt a zöldségtermesztés gépesítésére fordítják, ami nagyban elősegíti a magasabb hektárhozamok el­érését, de nem utolsó sorban a kézi munkaerő fokozottabb felszámolását. A komplex gépe­sítés bevezetésével egyidejűleg szükséges alkalmazni a vegy­szeres növényápolást. Az ehhez szükséges anyagokat a FRUCO­NA biztosítja a termelőknek. A megfigyelések és számítá­sok alapján kitűnt, hogy Kelet- Szlovákiában a trebisovi járás minden szempontból alkalmas a zöldségtermesztésre. A vege­tációs idő 188—194 napig tart, ami egyik legfőbb kedvező elő­feltétele az itteni sikeres zöld­ségtermesztésnek. A konzervipar fejlődése a nyersanyagellátás biztosításától függ, ezért az elkövetkező évek­ben a fő cél a termelőkkel, va­lamint a mezőgazdasági üze­mekkel való szoros kapcsolat kiépítése. Ez pedig csak úgy lesz sikeres, lia a zöldségter­mesztés eléri a kívánt színvona­lat. K a t o c s Gyula, ONV Trebišov Az őszibarackfa aránylag sok munkát Igényel az egész vegetáció időszakában. Függetlenül attól, hogy a fa milyen korban van — köz­vetlenül ültetés után, fejlő­désének második, harmadik évében, vagy termökorában, — figyelmünket három terü­letre összpontosítsuk: 1. a kártevők elleni véde­kezésre, 2. termő őszibarackfák esetében a mutatkozó termés szabályozására, 3. a metszésre. GOMBABETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS Természetesen nem lehet­séges minden kártevő ellen bármilyen időpontban és év­szakban abszolút hatásosan védekezni. A leghatásosabb védekezés miden esetben az őszi és koratavaszi permete­zés. Szükséges a permetszer kiválasztása is, de fontos té­nyező az időjárás is, amely döntően befolyásolja a per­metezés eredményét. Az idei tavasz és nyárelője rendkí­vül csapadékos volt. Karlova Ves—Devín (Károlyfalu— Dévény) környékén pl. nagy károkat okozott a levélfod­­rosodás. Annak ellenére, hogy tavaszi permetezést al­kalmaztam — pontos előírás szerint — az eredmény nem volt kielégítő. Hasonló ta­pasztalatot szerzett több ker­tész ľs ezen a vidéken. Megtörténhet tehát, hogy bizonyos körülmények kiala­kulásával nem sikerül ker­tünket teljesen megvédeni a kártevőktől. Nagyban befo­lyásolhatja a permetezést, a régi, hosszabb ideig tárolt vegyszer alkalmazása, a per­metezés időpontjának hely­telen megválasztása, stb. GOMBAKÄRTEVÖK 1. Korompenész fapiospo­­rium purpureum). Gyakori jelenség, hogy az őszibarack­fák leveleit fekete bevonat borítja. Ez a gomba táplálé­kát nem a fából vonja el, hanem az ún. mézharmatból táplálkozik, ez pedig nem más, mint a levéltetvek ürü­léke. A korompenész elzárja a leveleket a fénytől, a gyü­mölcs pedig veszít értékéből, sőt értéktelenné válik. Védekezés: Nem korompe­nész ellen harcolunk, hanem a mézharmatot ürítő kárte­vők ellen kell védekezni. Ez­által elejét vesszük a korom­penésznek is. Védekezés eb­ben az esetben kizárólag nyáron történik, mégpedig úgy, hogy ún. „vadászóper­­metezéssel“ pusztítjuk a le­­véltetveket. ÖLOMFÉNYÜSÉG (stereum purpureum). Az őszibarackfán gyakran előfordul. A megfertőzött fán a levelek színe fehér, ólom­­fényű lesz. A gomba a vé­kony ágrészekben él. Ölom­­fényűség által fertőzött fa néhány év alatt elpusztul. Védekezés: Az ólamfény fi­ség következtében pusztuló fát vagy ágat el kell távo­lítani. A betegség megelőzé­se szempontjából fontos a sebkezelés, mivel ez a gom­ba főleg seben át fertőz. MÉZGÁSODÁS Az ágakon és a törzsön sárgás, barnás színű, kocso­nyás anyag képződik, amely a nyár folyamán megkemé­nyedik. A mézgásodást nap­jainkig a szakemberek csu­pán fiziológiai rendellenes­ségnek tekintették. Űjabb elmélet szerint azonban a mézgásodást gombabetegség idézi elő. Bizonyított tény, hogy a mézgásodást nagy­részben Valsa cincta és Val­­sa leukostoma gombák in­fekciója okozza. Természete­sen a gombainfekció és né­mely fiziológiai rendellenes­ség között szoros összefüg­gés van. Pl. á metszett he­lyeken, kifagyott, megrepe­dezett ágakon, törési helye­ken, gyakori a mézgásodás. Védekezés: Ebben az eset­ben leghatásosabb módja a megelőzés. Jó talajelőkészí­téssel az őszibarackos tele­pítése előtt éles késsel vagy ollóval való metszéssel, de legfőképpen trágyázással, megelőzhető a mézgásodás. Amennyiben ezeket az intéz­kedéseket elmulasztottuk és a nyár folyamán az őszib’a­­rackfa egyes "ágrészein méz­gásodást észlelünk — a meg­támadott helyeken operál­juk. Próbák igazolják, hogy a seb kinyitásakor a mézga eltávolítható vagy legalább is csökkenthető. Az elhalt szövetet egészen a fáig kell eltávolítani. A sebet ecetes vízzel kimossuk, és gyantá­val bekenjük. MONÍLIA (monila fructigena) A monília betegség vala mennyi gyümölcsfát megtá­madja. A megtámadott he­lyeket (gyümölcsöt és ága­kat) arról lehet felismerni, hogy. körülöttük pont alakú penészképződmény alakul ki. Tapasztalat szerint a monília aránylag ritkán támadja meg az őszibarack gyümölcsét, hajtásait azonban annál in­kább. Legtöbbnyire a rosz­­szul, egyoldalúan táplált — túlzottan nitrogénezett vagy szerves-trágyázott fákat tá­madja meg. Védekezés: Monília ellen nyáron is védekezhetünk vegyszeres permetezéssel, — természetesen sokkal kisebb hatással, mint ősszel, amikor bordói levet használunk. Nyá­ron a lomb fejlődésének ide­jén nem használhatunk rezet tartalmazó oldatokat, ezért csak Novozir N-t haszná­lunk. Hatásos a Polybarit oldat is, amely egyben más betegségek ellen is hat. Ter­mészetesen itt sem korlátoz­zuk a védekezést csupán a vegyszeres permetezésre, ha­nem a nagyon megtámadott ágrészeket eltávolítjuk és el­égetjük. A monília nyitott sebeken át fertőz, ezért min­den nyitott sebet gondosan gyantázzunk be. LISZTHARMAT (sphaeroteea pannosa) Ez a betegség a penész­csoportba tartozik. Az őszi­barackfa levelein és fiatal hajtásain llsztszerü bevonat keletkezik. A megtámadott levelek fejlődésükben vissza­maradnak, széleiken meg­bámulnák. A hajtások hegye bekunkoordik, a levelek is összesodródnak és korán le­hullanak, úgy hogy nyár vé­gén a fa, súlyosabb esetek­ben kopasz marad. A lomb nélküli fa táplálkozása rend­ellenes, a kővetkező évi ter­mőrügyek nem fejlődnek ki. Védekezés: Nálunk elter­jedt őszibarack fajták között nem terjedt el. Annál inkább támadja a magról nevelt fá­kat. Ez a betegség száraz, zárt fekvésű őszibarackosok­ban fordul elő, továbbá a tű­ző napnak kitett helyeken, főleg falak mentén ültetett fákon gyakori betegség. A téli és tavaszi permetezésen kívül (Sulka), nyáron június —júliusban ajánlatos 3 szá­zalékos Polybarit oldattal, vagy 0,75 %-os Suliko! oldat­tal permetezni. A beteg haj­tásokat le kell szedni, el­égetni. LEVÉLL1KASZTÖ BETEGSÉG (clasterosporium carpophi­­lum) Főleg elhanyagolt, rossz talajú barackosokban fordul elő ez a betegség és rendkí­vül pusztító hatású. A levé­len és fiatal hajtásokon bar­na foltok keletkeznek, rend­szerint júniusban. Júliusban a barna foltok kilyukadnak. Ez a betegség azért is veszé­lyes, mert áthatolhat a fás részekbe is. Védekezés: Ha a betegsé­get felfedezzük, 1 % os Sul­­ka, vagy 1 %-os Polybarit oldatot használunk. Ismét érvényes az a megállapítás, hogy a védekezés súlypontja az őszi, illetve téli preventív permetezésen van. Az érzé­keny fajtákat szükség esetén fiatalítsuk. A fa sebeit éles késsel kikaparjuk. Rendszeresen metszett, komplex módon trágyázott, jól öntözött őszibarackost ez mértékben függ az alkalma­ség fiziológiai jellegű s nagy mivel a levéllikasztő beteg­­a betegség nem támad meg zott agrotechnikától. LEVÉLFODROSODÄS (laphrina deformans) Az őszibarack lombozatá­nak gyakori és legérzéke­nyebb kárt okozó betegsége. A levelek hólyagosán felfú­jódnak, hullámosán fodro­sodnak, míg a levél teljesen eltorzul, kömény és törékeny lesz. Ez a betegség megtá­madja a hajtásokat is. A be­teg levelek és hajtások piro­sak, majd barnák lesznek, végül megszáradnak, lehul­lanak. Némely esetben a fa virágai Is megfertőződnek. Mivel a levelek és hajtások már júniusban lehullanak, a fa nagy mértékben elgyen­gül. Ez a betegség ľóleg a korona alakításának szem­pontjából káros, de nagy­mértékben szenved a termés­ben levő fa is. Védekezés: A leghatáso­sabb védekezés ebben az esetben is a megelőzés. A téli permetezés 3 %-os bor­dói lével történik. Nálunk éjterjedt a koratavaszl per­metezés 3 %-os Polybarit ol­dattal. Ezt a permetezést a rügyfakadás előtt végezzük. A megtámadott fákon azon­ban a permetezés már nem segít. Nyáron tehát fontos a beteg levelek és hajtások le­szedése és elégetése. Tapasz­talatom szerint ezt sok ker­tész elhanyagolja. Ne feled­jük, hogy a levélfodrosodás gomba módra terjed és a be­teg fán nagyon gyorsan meg támadja az egészséges ága­kat is. A beteg levél és ágrészek eltávolítása után alkalmaz­zunk dezinfekciós permete­zést 1 %-os Polybarit oldat­tal. Az egyedüli permetszer, amely kedvező körülmények között megállíthatja a levél­fodrosodás terjedését, a 0,3 —0,5 %-os hipermangán ol­dat. Nem egyszer megtör- , tént, hogy a kertészek nyár folyamán Kuprikollal perme­teztek. A levelek és a ter­més természetesen lehullott, mivel a rezet tartalmazó permetszereket csak télen £ alkalmazhatunk. s Bilek Gábor mérnök (Folytatjuk) 'jü Nyári teendők az őszibarackosban i. rész А -г л Arnvipfvvftrrn - J .. r. í„.ü (ív » i 4 i, _ ..í л - i . _ . • távlatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents