Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-22 / 29. szám
• 1972. július 22. SZABAD FÖLDMŰVES .15 A kisajátítás ról Л (Befejezés ez előző izémből.) Az építési hivatal a kisajátítási kérelemről szükség esetén я helyszínen szóbeli tárgyalást tart. Ezt az eljárást a területi határozatokra vonatkozó eljárással vagy egyéb eljárással lehet egybekapcsolni. A részvevőknek kézbesítik a meghívást a tárgyalásra, azzal a megjegyzéssel, hogy a kisajátítással szemben érvényesített ellenvetéseket a szóbeli tárgyalás után figyelmen kívül hagyják. Tekintettel arra, hogy a kisebb jelentőségű területrendezések fogalma személyek jogaival korlátozni lehet, mégpedig olymódon, hogy köteles valamit tűrni, valamitől tartózkodni, vagy valamit cselekedni. Ha ily módon a dolog tulajdonosának jogát más javára korlátozták, dologi teherről beszélünk, pl. ingatlan tulajdonosa köteles törni, hogy szomszédjainak házát a házához támasztntt cölöppel támasszák alá sth. Tudni kell azt is, hogy az építési hivatal beleegyezése nélkül kisebb jelentőségű területrendezést nem lehet megvalósítani, mégpedig akkor sem, ha a szomszédok megállapodást kötnek az olyan földterületek határmezsgyéinek rendezésére vonatkozóan, amelyek közül as egyik beépített telek. Kisebb jelentősége területrendezés keretében nem lehet épületet lebontani. Falak, kerítések vagy egyéb kisebb jelentőségű létesítmények áthelyezése viszont lehetséges. Л hirdetmény a rendelkezések és a dnlogi terhek két alapvető jelentőségű fajtáját ismeri, mégpedig: — amelyek építményre vonatkoznak, — amelyek a földterületre vonatkoznak. Az említett alapvető jelentőségű fajták keretében 4 fajta rendezést, illetve dologi terhet különböztetünk meg: A második csoportban pl. szennyvizgödrök beszereléséről lesz sző, hogy megakadályozzák a tűz terjedését, továbbá a WC-к áthelyezéséről, stb. A harmadik csoportban pl. átjárók építéséről, utak létesítéséről más földjén keresztül sth. lesz szó. Külön meg kell emlékezni e földterületek rendezéséről a hirdetmény 41. §a 3. bekezdésének értelmében. E rendelkezés a beépített földterületek határainak kisebb jelentőségű módosításával, valamint a különböző jellegű hiányosságok kiküszöbölését elősegítő dologi terhek létesítésével foglalkozik. A gyakorlatban nem mindenki előtt teljesen világns, hogy a földterületek határai ilyen kisebb jelentőségű módosításának keretében mit lehet megváltoztatni, illetve hogy mit kell érteni a „határok kisebb jelentőségű módosításának“ fogalma alatt. A hirdetmény 41. §-a 1. bek. rendelkezésének értelmében az építési hivatal a beépített földterületek kisebb módosítást rendelheti el a szomszédos telek be nem épített részeivel szemben (fordítva nem) az építési, egészségügyi, közlekedési vagy gazdasági hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ilyen „kisebb jelentőségű módosítás“ keretében valóban csak kisebb rendezést (kb. 10—20 mz) lehet megvalósítani a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ha a határok sokak előtt nem világos, megmagyarázzuk azt. A vonatkozó hirdetmény 41. §-a 1. bek. rendelkezésének értelmében kisebb jelentőségű területrendezés alatt bizonyos rendezést vagy dologi terhek létesítését értjük egyes épületekkel, vagy földterületekkel kapcsolatban, amelyekkel építési, egészségügyi, közmíivesítési vagy gazdasági hiányosságokat küszöbölnek ki. A rendezést vagy a dologi terhek kérdéseit a Tt 87/1958 sz. törvény 15. ás 16. §-ai szabályozzák. E rendelkezések értelmében a rendezés során mindig bizonyos hiányosság kiküszöböléséről van sző. A hirdetmény felsorolja a rendezések és a dnlogi terhek egyes eseteit. Doing tulajdonosát, jogaiban más 1. az építési hibákat kiküszöbölő rendezés vagy dologi teher, 2. egészségügyi hiányosságokat kiküszöbölő rendezés vagy dologi teher, 3. közlekedési hiányosságokat kiküszöbölő rendezés vagy dologi teher, 4. gazdasági, esetleg biztonsági hiányosságokat kiküszöbölő rendezés vagy dologi teher. Az előző csoportba elsősorban a következő rendszerről van sző: az olyan kerítések áthelyezéséről, amelyek akadályozzák a kilátást, lefolyócső létesíménye, szennyvízgndör áthelyezése stb. kenti a megszakító érintkezők szikrázását, ♦ elosztja a nagyfeszültségű áramot a gyújtógyertyák felé, az előgyújtás mértékét önműködően szabályozza. Szerkezete: A gyújtóberendezés a gépkocsi legérzékenyebb része A gyújtóberendezés * gépkocsinak legkönnyebben meghibásodó része, ezért az üzemzavarok legnagyobb hányada Is gyújtáshiányból ered. E hibák gyakoriak ugyan, de kijavításuk könnyű, ezért igen fontos, hogy a gépkocsivezetők az apróbb, de üzemképtelenséget okozó hibákat a helyszínen ki tudják javítani. Az akkumulátorgyújtás leghonyolultabb szerkezete a gyújtáselosztó (lásd a rajzot), mely több feladatot lát el: ♦ megszakítja a primőr áramkört, ♦ a rászerelt kondenzátor csök-A gyújtáselosztó forgó tengelyét négyütemű motorban a bütykös tengelyen levó fogaskerék hajtja meg 1:1 áttétellel, a teljes munkafolyamat, azaz két fötengelykörülfordulás alatt az elosztótengely egyet fordul. A _ rajta levő többvállas bütykön a megszakítókar fekszik fel. A bütyöknek annyi válla van, ahány hengeres a motor, négyhengeresnél négy, hathengeresnél hat. Ennél több hengeres motornál általában két szakító kalapácsot alkalmaznak. A megszakító bütyök lenyomja a megszakítókar egyik végét, ugyanakkor a kar másik végén levő megszakító érintkezők eltávolodnak, tehát bekövetkezik a primőr áramkör megszakadása. A kondenzátor kis hengeres doboz, amelynek egy kivezetése van. A másik pólusa testeit. Csavarral a gyújtáselosztó oldaléhoz erősítik, vezetékét pedig a megszakítókar érintkezőjéhez kapcsolják. Ha a kondenzátor hibás, egyszerűen cserélni kell. A gyújtáselosztó forgótengelyének felső végén van az elosztópipa, amely az áramot az elosztófedél közepén levő, kis rugóval terhelt szénkeféről vagy rugós érintkezőről kapja. A gyújtógyertyakábelekhez tartozó érintkezők, az elosztófedél hosszú részén közel vannak az elosztópipához, amelyről a nagyfeszültségű áram szikra alakjában ugrik át az érintkezőkre. ÍÍOttfófetíir •Fergőeloszbí 'Megszakító ^bütyök 'Konőemafor Előgyujret «toóctyotó' Megszekiti fia lapses S megváltoztatására vonatkozóan a tulajdonosok között, az építési hivatal által megállapított határiddo belül nem jön létre megállapodás, a módosítást a törvény 18. §-ának 1. bek., illetve a hirdetmény 43. §-ának 4. bek. értelmében kisajátítással valósítják meg. Kivételes esetekben nagyobb terjedelemben (mint 10—20 m2) is el lehet rendelni a határok megváltoztatását, mégpedig akkor, ha a földterület rosszabb határát feltétlenül ki kell egyenesíteni. Viszont ilyen esetben is teljesíteni kell a követelményt, hogy a rendelkezés, tekintettel a határok nagyságára, csak „kisebb jelentőségű változtatás“ lesz. Ilyen esetekben be kell tartani az elvet, hogy a kérelmező viszonyai nem lesznek jobbak, mint szomszédjának viszonyai: illetve, hogy a rendezésre kötelezett viszonyai nem fognak a rendelkezés következtében annyira rosszabbadni, hogy aszanéciós kérelmet lesz kénytelen benyújtani. E rendelkezések során is szem előtt kell tartani azt, hogy ezeket csak akkor lehet megvalósítani, ha ezzel a szomszédos telek használatára vonatkozóan nem jönnek létre ugyanolyan vagy nagyobb hiányosságok, mint amelyeket ki akarnak küszöbölni. ALAKUNK rKf»ÜÜKRÉ Vesztegetési idő R. P. olvasónk kérdezi, ml a veszteglésl idő és milyen kötelezettségek hárulnak vele kapcsolatban a munkáltatóra? A Munka Törvénykönyv 129. §-ának rendelkezése értelmében előre nem tervezett munkamegszakításra tekintenek, mint veszteglési időre, amely a gépek elromlása, vagy anyaghiány esetleg áramkíesés következtében keletkezik. Ide tartozik az is, amikor a dolgozó rossz tervrajzokat kap és ide sorolhatjuk az egyéb üzemeltetési okokat. Ilyen setekben a szervezet köteles a dolgozójának más munkát biztosítani. Ha a dolgozót nem helyezték át más munkára, jogosult munkamértérítésre, mégpedig a munkabér előírások által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett. A tervezett munkamegszakltás, amelyre pl. a főjavítások, leltárak, tartály- és kazántisztítások vagy egyéb tervezett munkák alkalmából kerül sor, nem veszteglésl idó. Meg kell még jegyezni, hogy az össztársadalmi érdek megkívánja, hogy a vétkesen okozott veszteglésl Idő fpl. szakszerűtlen kezelés következtében keletkezett meghibásodás stb.) száma a lehető legkisebb legyen. Fejonők művészete Tíz hónap alatt ЗЯП0 kg tej egy tehéntől ♦ Határidő előtt teljesítik az évi tervet ♦ Egy tehén napi tejhozama jelenleg 12 kg ♦ A termelési önköltség kisebb a tervezettnél ^ A Kombajn Szovhoz a szaratovl terület egyik vezető gazdasága. Az állattenyésztők munkaszeretetükkel, szakértelmükkel tették híressé és igen 'produktív tehénállományt tenyésztettek ki. Pedig a fejésí átlag még nemrégen tehenenként nem haladta meg az 1200 kg-ot. A szakemberek elmélyült fajnemesítő munka megszervezésével tértek a javulás útjára. Állatok kiválasztásával nagy tejhozamú, fajtiszta simmentáll tehénfajtát tenyészthettek ki. Nemcsak arra törekszenek, hogy minél több tejet fejjenek, hanem arra is, hogy kiváló fajtiszta növendékállataik legyenek. Ügy szervezik meg a szelekciót, hogy az utódok minden téren túlszárnyalják szüleiket. Ennek eredményeként lehetővé vált az állomány feltöltése kizárólag nagyhozamú növendékállatokkal. Az állatállomány hasznosságának fokozásában különösen fontos szerepet játszott a takarmányalap megszilárdítása. A szovhoz a múlthoz képest sokkal több különféle takarmánynövényt kezdett termeszteni. Minden egyes tehénnél külön etetési rendszert szabtak meg, amely tekintetbe vette az állat súlyát, hasznosságát, teje zsírtartalmát. A farmokon szokásos takarmány választékot alkalmaztak: abraktakarmányt és terlmés takarmányt, ásványi és vitamíntakarmányokat, koncentrátumokat, ám mindegyik fajtából kiváló minőségűeket. Ezért megszokott jelenség lett a marhaállomány nagyfokú hasznossága. A szovhoz munkaközössége határidőre teljesítette évi feladatát a marhaállomány hasznossága terén. Az Idén tíz hónap alatt minden tehénnél 3816 kg tejhozamot ért el, ugyanakkor az évi tervfeladat 3500 kg. A szovhozban eredményesen megkezdődött az Istállórendszerű állattenyésztés. A munkások és szakemberek meleg és kényelmes téli szállásokról gondoskodtak az állatok számára. Napjainkban tovább növelik a íejhozamot. Míg októberben egy tehén napi tejhozama 10,8 kg volt, manapság már eléri a 12 kilogrammot. A farm fejőnól túlteljesítették a marhaállomány hasznosságának növelésével kapcsolatos feladataikat. A versenyben állók körében a legjobb eredményeket Nyina Vaszlljevna Olajnyikova másodosztályú állattenyésztő mester érte el, aki tavaly elnyerte a Népgazdasági Kiállítás aranyérmét. Az év eleje őta csoportja 17 tehenének mindegyikétől 4418 kg tejet fejt. Sok fejönö ért el jó eredményeket. így például Zoja Ivanovna Golovko egy tehéntől átlag 4242 kg tejet fojt. Utána következik Valentyina Ivanovna Turunova, Anna Matvejevna Kornyjjenko, Uljana Ivanovna Nylkolajeva, Taiszija Ljukanovna Bikova, Nyina Ivanovna Panova. Élmunkás módon dolgozik Galina Korosztiljova. Először borjazott tehenek gondozását vállalta és most mindegyiktől naponta 12—13 kg tejet fej. Az állatállomány egyre fokozódó hasznossága lehetővé tette a szovhoznak, hogy határidó előtt teljesítse az állami tejeladás évi tervét, 8800 mázsa tejet, vagyis 900 mázsával többet adott el, mint tavaly azonos időpontban. A szovhoz állattenyésztői azzal a szilárd meggyőződéssel fejezték be az új ötéves terv első évét, hogy a jövőben jelentősen több terméket adnak. Novemberben és decemberben elhatározták, hogy minden tehéntől további 700 kg tejet fejnek, így az évi tejhozam eléri a 4500 kilogrammot. N. V. Lobkor A szaratovt sporttrikónyár úf árucikkek gyártását vezette be. V. Pankratova és L. Velikanova kiváló dolgozók terven felül termelnek. (Sz. Abramov felvétele]
