Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-22 / 29. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1972 július 22. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Társadalmi tevékenységgel elősegíteni a termelést A szövetség Spišská Nová Ves-i Járást bizottsága plenáris ülése alkalmá­val felkerestük Peter LACZKO mérnököt, a JMT főüzemgazdászát, hogy a szövetség Járási bizottsága tevékenységével kapcsolatban válaszoljon néhány kérdésünkre. ф Milyen főfeladatokat kellene a szövetség járási bizottságának teljesí­tenie az áj időszakban? — A szövetség egyik főfeladata törődni az emberekkel, e földműves­­szövetkezetek tagjaival, hogy ezek teljesíteni tudják a termelés Igényes, teljes embert kívánó feladatait. Világos, hogy saját erőnkből biztosítani az élelmiszerfogyasztás növekedését nem kis feladat. Ehhez meg kell te­remteni az anyagi, pénzügyi és munkafeltételeket. De természetesen itt is a döntő szerep az embereké. A mi járásunkban következetesen végrehajt­juk a termelés összpontosítását. Ehhez fölhasználjuk a kis efsz-ek össze­vonása lehetőségeit. Így a még 1960-ban működő 64 efsz száma 33-ra csök­kent. Ezekben nagyobb gondot kell fordítani a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére, a jogszabályok, mint pl. az alapszabályok, a tárgyalási rend, a jutalmazási és premizálási rendszabályok betartása — nem beszélve a földmüvesszövetkezetl törvényről. Tudjuk, hogy ezen törvény a mai fel­tételeknek már nem felel meg; a nagy szövetkezetekben képviselőtestülete­ket kell választani, mivel ily nagy létszámú tagságot nincs hova összehívni. De tudjuk azt is, hogy ezekben a nagy szövetkezetekben jobbak az embe­rekről való gondoskodás feltételei, nagyobb összegeket tudnak fordítani az egyes pénzügyi alapok feltöltésére, mint pl. a szociális-kulturális, vagy­­pedig lakásépítési alap. Több beruházási eszköz áll ezeknek a szövetkeze­teknek a rendelkezésére, szociális létesítmények, üzemi étkezdék, öltözők, fürdők létesítésére. A szövetség járási bizottságának feladata: helyesen Irányítani főleg az efsz-ek illetékes bizottságait, hogy célszerűen használ­ják fel a szövetkezetek ezeket a pénzeszközöket. Mindezen beruházás és a szövetkezeti tagság érdekében kifejtett társadalmi tevékenység kétszere­sen megtérül a szövetkezetek gazdasági eredményeiben. ф Tudna mondani példákat az Önök járásából? — Van nálunk egynéhány szövetkezet, amelyek Idejében megértették a társadalmi munka jelentőségét. így pl. a Spišské Tomašovce-i Efsz egy olyan gazdasági és egyúttal társadalmi szervezet, amelyet meglátogathat­nak a legigényesebb szövetkezeti funkcionáriusok és tagok is. Ezen szövet­kezet megtekintése örömteljes érzést vált ki. Nincsen itt por és sár, az utak betonozottak. A gazdasági udvart örökzöld fák, bokrok és tarka virá­gok díszítik. A szociális berendezéseket a tagok helyesen használják ki. A szövetkezeti tagok tiszta, rendes ruhában járnak munkába és munkából haza éppúgy, mint a gyári munkások, vagy egyéb üzemek és hivatalok dolgozói. Büszkék arra, hogy saját maguknak építették. — Másik az Oborínl ÍAbarai) Egységes Földművesszövetkezet, ahol sike­resen alkalmazzák a következő elvet: felhasználni az alapítőtagok tapasz­talatait, gvümölcsöztetni az ifjú mezőgazdászok lendületét és szakértelmét. Ezen szövetkezet vezetősége többnyire fiatal szakemberekből áll, akik ki­válóan megállják a helyüket. Szociális helyiséget létesítettek s kulturált munkakörnyezet megteremtésén fáradoznak. Kiválóan gondoskodnak a tag­ság kulturális színvonalának növeléséről: pl. 12 bérletük van a Spišská Nová Ves-i színházba, s az egyes előadások alkalmával gondoskodnak szállítóeszközről is. Hangsúlyozom, hogy a járási mezőgazdasági társulá­sunk szakemberekkel elsősorban a nagy, egyesített szövetkezeteket támo­gatja. még annak ellenére is, ha ez a járási mezőgazdasági társulás appará­tusának rovására megy. — Meg kell említenem még Letanovcét, ahol kiválóan gondoskodnak a falusi ifjúságról: jégkorongpályát építettek, teljes felszerelést vásároltak számukra, és gondoskodtak edzőről, aki olyan eredményeket ér el velük, mint egy járási székhely jégkorongcsapata. Ennek eredményképpen nincs munkaerő-problémájuk, az ifjúság szívesen dolgozik Itt; egyrészt azért, mert jói keresnek, másrészt a falu kulturális és sportélete is magas szintű. Ajánlom, hogy sokan tekintsék meg a letanovcel szövetkezeti klubot, mely­nek étterme is van és a pihenő részlegét ügy rendezték be, hogy a tagok elolvashatják az újságokat és szakfolyóiratokat, sakkozhatnak s egyéb tár­sasjátékot játszhatnak. A klubot az ifjúságon kívül az idősebbek is láto­gatják. Ez jő példaként szolgálhat arra, miként kell falvainkban — szövet­kezeteinkben — a társadalmi tevékenységet fejleszteni. ф Hogyan értékeli a szövetség tevékenységének tervfeladatait, mint köz­­gazdasági szakember? — Minden sikeres lépés, minden jól befektetett korona, amely fejleszti a társadalmi tevékenységet, amely a szövetkezeti parasztság társadalmi és kulturális igényeit igyekszik kielégíteni, kamatostul megtérül és növeli a szövetkezetek gazdasági eredményeit. Ezért a járási mezőgazdasági társulás minden erejével támogatni fogja a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége járási bizottsága jó kezdeményezéseit. Örülünk, hogy már meg­kezdte működését. (MÖ) Д azovjet mezőgazdaság már sokét ” tett a termeié« szakosítása érde­kében. Tojás- és marhahús termelésre speciális üzemeket létesítettek. Az Orosz Föderatív Köztársaságban 1970- ben a tojástermelás 80 százalékát a PTICEPROM (Baromfiipar) vállalatai adták és as állam a marhahús egy­ötödét a apeciális tzarvasmarhahizlal­­dákből szerezte be. Most létesítenek egy egész sor szakosított üzemet tej, zöldség, gyümölcs, burgonya, cukor­répamag és egyéb termények előállí­tására. A termák szerinti szakosításon kívül mind nagyobb mértékben veze­tik be a mezőgazdasági termények előállítása egyes szakaszai szerinti szakosítást, így például a szarvasmar­háknál a reprodukció, a nevelés és hizlalás szakaszai szerint. Ha kizárjuk az egyes mezőgazdasá­gi üzemek területi nagysága változá­sainak a termelés összpontosítása mér­tékére való hatását, akkor az Orosz Föderatív Köztársaság szovhozaiban a piactermelés átlagban a cukorrépánál 12, a burgonyánál 10, a zöldségnél 13, a tejtermelésnél 3 százalékkal, a t marhahúsnál 1,1-szer, a sertéshúsnál ^ pedig 1,3-szor növekedett. A mostani ötéves tervben a mező­gazdaság szakosításának folyamata az iparosítás alapján fejlődik tovább. Csak az Orosz Föderatív Köztársaság­ban ebben az ötéves tervben 1268 nagy állami komplexumot létesítenek. A szakértők számításai szerint ezen „gyárak“ annyi hús, tojás és tejtermé­ket állítanak majd elő, mint most 100 ezer kis kolhoz és szovhoz együttesen. A szakértők véleménye szerint még ezen nagy komplexumok építése sem oldja meg a mezőgazdasági termelés koncentrációját és szakosítását. Ezen komplexumok, amelyek többnyire a nagyvárosok közelében létesültek, * nem ölelik fel a mezőgazdasági ter­melés minden szakaszát, sem pedig az újratermelés folyamaténak minden fázisát. Ezen állattenyésztési komplexumok biztosítják majd a tejtermelés egyne­gyed részét és a hústermelés 15 szá­zalékát. A problémát nem a beruhá­zások képezik. Az állattenyésztés mű­szaki fejlesztésének jelenlegi foka a termelési folyamatok különböző foko­zatainak technológiai különlegességei, valamint a természeti és közgazdasági feltételek akadályozzák az egyes ter­melési szakaszok „ipari“ koncentrá­cióját szakosítását és több esetben ilyen módszerek közgazdaságilag nem előnyösek. Más szóval elégséges be­ruházási eszközök esetén is az állat­­tenyésztés szakaszai nagyrészt maguk­ban a mezőgazdasági vállalatokban fejlődnek majd és így a koncentráció ás szakosítás problémáit ezen külön­legességek figyelembe vételével kell megoldani. A szakosításnak megvannak a maga különlegességei a növénytenyésztés­ben is, amelyek sok irányban meg­határozzák az egész mezőgazdaság fejlődését. A mostani feltételek között nem lehet például a cukorrépa, bur­gonya és egyéb munkaigényes növé­nyek termelését a 2 — 3 ezer hektáros gazdaságokban sem biztosítani. Nem véletlen, hogy 1970-heo a szovhozok 90 százaléka termelt piacra burgo­nyát. A központi csornozjom (fekete­föld) területén a szovhoozk 98 száza­léka termelt cukorrépát. Hasonló a helyzet más természeti körülmények között gazdálkodó szovhozokban is. A felelős mezőgazdasági vezetők sze­riét a szakosítás problémáját nem le­het csak a komplexumok építésére, vagy az egyes terményeknek az egyes vállalatok közötti elosztására korlá­tozni, ami ugyan nem csökkenti ezen intézkedések jelentőségét. Testvérországok tapasztalataiból; 7 Uzemenhelüli szakosítás a mezőgazdaságban A feladat sokkal komplikáltabb és megoldását több irányból kell megkö­zelíteni. Ezek egyike a termelés válla­latokon belöli összpontosítása és sza­kosítása. A vállalatokon belüli szakosításnak fontos szerepe van a termelés össz­pontosítását szolgáló intézkedések rendszerében. A dolog lényege, hogy a területek és vállalatok közötti sza­kosítás közgazdasági hatása lényege­sen nagyobb, ha ez folytatódik a vál­lalaton belüli koncentrációban, szako­sításban és betetozödik a minden munkahelyre kiható egyszerű munka­megosztással és szakosítással. A mostani körülmények között a vállalaton belüli szakosításnak a ter­melési-közgazdasági eredményekre abban az esetben is pozitív hatása van, ha a vállalat teljes egészében majdnem egyetemes (univerzális) jel­leggel bír. Ezt azzal lehet magyaráz­ni, hogy az egyszerű elosztás és kon­centráció már egy területében korlá­tolt vállalat keretén belül is az egyes termelési ágazatok olyan koncentrá­ciójához vezethet, amely közel jár as ágazat optimális koncentrációjához és biztosítja a nagyüzemi termelés és a munkamegosztás minden előnyét. Az állóeszközök szempontjából a válla­laton belüli szakosításnak ez az elő­nye, hogy itt nincs szó utólagos beru­házásokról, hanem inkább ezek a vál­lalat egyes üzemegységei közötti jobb elosztásáról. (eš) о h Jt а 'C SS M «J so •о M « S, šf Egészségügyi gondoskodás Istállótáblák készítője Istállóba lépve az ember mindenek­előtt a legszebb tehenet, hizőmar­­hát, vagy sertést veszi észre. Csak utána tekint a jószág feletti fekete táblára, mely az állat legfontosabb adatait: sőlygyarapodását, korát, tej­hozamát stb. tartalmazza. A szakem­ber és az állatgondozó számára rend­kívül fontos a szerepe ennek a kis táblának, melyet akár az állat „sze­mélyi igazolványénak" is nevezhet­nénk. De vajon hol készülnek ezek a táblák? Ugyan ki hinné, hogy egy nyugdíjas asztalos műhelyében? Azaz, hogy ott is. Még hozzá tekintélyes mennyiségben és kitűnő minőségben. A Vei ký Biel-i (Magyarból) SÍKÚI. A Feri bácsi két éve gyártja a Trnoven n. V.-i (Tornóc) Hnb melléküzemági termelése keretében, a mezőgazdasági üzemek számára nélkülözhetetlen táb­lácskákat. — Milyen az érdeklődés a táblács­kák iránt? — kérdezzük. — Óriási — válaszolja tömören Feri bácsi. — Akadnak üzemek, amelyek már többször is rendeltek. Ez pedig vitathatatlanul bizonyítja, hogy a táblák minőségével is teljes mértékben elégedettek. — Milyen jó tulajdonságokkal ren­delkeznek Feri bácsi táblái? — Mindenekelőtt nagyon jól lehet rájuk írni krétával. A színük termé­szetesen fekete, a rajtuk levő betűk pedig fehérek. Vagyis a betűk és a számok nem eshetnek le róla, mert ráfestem őket. A táblák szövegét a rendelő saját maga Is megválaszthat­ja. ' — Hogyan lehet az árut megrendel­ni? — Az üzemek egyszerűen elküldik a megrendelést a címemre: SIKULA Ferenc, Vefký Biel, Vasút utca 56, — Bratislava-vidéki járás. A megrende­lést természetesen bélyegzővel kell ellátni, s feltűntetni rajta a bank szá­mát. Az árut kívánságra postán is el­küldöm a megrendelő költségére — 100 darab tábla postai költsége körül­belül 30 korona. A táblák elkészítési ára: 1 darab 11 korona. Az ügyes és ötletes mester mun­kája nyomán gyorsan készülnek a táb­lák. Természetesen a gépeknek és sa­ját újításainak — na meg annak, hogy a család minden tagja segíti — kö­szönheti, hogy ma már ilyen gyorsan gyárt. Mielőtt elbúcsúzom Feri bácsi­tól, megkérdem, mi a kívánsága a táb­lákkal kapcsolatban? Kissé elgondol­kodik, majd így válaszol: — Azt szeretném, ha tábláimra 'mi­nél gyakrabban új és egyre nagyobb számokat írnának az állatgondozók, mert ez azt jelenti majd, hogy egyre több tej és hús jut a dolgozók aszta­lára. -f-A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége az üdültetési osztályán keresztül gondoskodik az efsz-tagok egészség­­védelméről. A szövetségnek ebbéli munkáját a járási bizottságok is elő­segítik, azáltal, hogy továbbítják a beteg —- főleg reumatikus, légzőszervi és bőrbetegségekben szenvedő — efsz­­tagok gyógyfürdői kérelmét. A fürdői gyógykezelés két formája érvényesül: Intézeti, illetőleg rendelői. Legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg az efsz-tagok részéről Piešťany, Luhačovice, Mariánske Lázne és Boj­nice gyógyfürdői iránt. Az idén a szö­vetség 750 efsz-tag belföldi, 800 efsz­­tag külföldi gyógykezelését biztosítot­ta. Ez utóbbiból fklimatikai jellegű) 68-an (asztmásak, légcsövesek) a bul­gáriai Druzsba tengerparti fürdőben, 80-an (felső légzöszervi és börbete­­gek) a jugoszláviai Budva-Becsicsi-i, ugyancsak tengerparti fürdőhelyen gyógyulhatnak. A szovjetunióbeli vi­lághírű Jalta és Szocsl fürdőhelyeken ugyancsak a légzőszervi- és bőrbete­gek, a Német Demokratikus köztársa­ságban levő Potsdamban emésztőszer­vi-, máj- és vesebeteg efsz-tagok, vi­szont ugyancsak az NDK-ban levő Hei­­ligendammban pedig vérkeringést-, felsőlégzőszervt-, bőr- és szívbetegek találhatnak gyógyírt betegségükre. Két turnusban mehetnek olaszorszá­gi fürdőhelyekre (Rimini stb.) ugyan­csak bőrbetegek, ekcémásak, légző­szervi betegek, asztmásak. Valamennyi turnussal meg a gyógy­fürdői beutaltakkal együtt orvos is, Csehszlovákiából. A szövetség a jövóre vonatkozóan tovább bővíti mindkét fürdői gyógy­­kezélésl forma lehetőségeit, mind a fürdőhelyek számát, mind a betegsé­gek féleségeit illetően. (jp) FALU FEJLESZTÉS A lakosság aktív közreműködésével SíRAKOV (Sirak) kisközség a Vefký Krtíš-i (nagykürtöst) Járásban, de eredményeivel a nagyok között szerepel. Főleg ami a íalufejlesztést és a lakosság társadalmi munkáját illeti. Ugyanis felépült a hnb épülete, amelyben a tűzoltószertár is helyt ka­pott, s ugyancsak kultúrház is egyben. Oj óvodát építettek, körülkerítették az iskolaépületet, autóbuszvárót létesítettek. Felújították a hangszóró-háló­zatot, gyarapítva a hangszórók számát is, portalanították az utakat. Mint­egy 2 millió 200 ezer korona beruházást igényelt a falun át kanyargó patak szabályozása, s a már szabályozott patak jobbpartján megkezdték egy utca­sor építését. Egy megvásárolt épület átalakításával a Jednota megfelelő üzlethelyiséget létesít, mintegy 700 ezer korona költségráfordítással, amely előreláthatólag 1973. január elsejéig elkészül. Sor kerül a közvilágítás korszerűsítésére is. jól működnek, a tömegszervezetek, különösen a Nőszövetség (55 tagú), a Csehszlovák Vöröskereszt és a tűzoltéegyesület figyeltet fel magára. Dudás István, a hnb-elnök, nagy elismeréssel nyilatkozott a falu lakosai­ról, akik a közmunkákba szorgalmasan bekapcsolódnak (13 000 óra társa­dalmi munka!!). Megértik, hogy csakis összefogással lehet nagy. dolgokat véghezvinni, megvalósítani. S azt is tudják, amit tesznek, annak maguk — s lakosok — veszik elsősorban hasznát. Böjtös János

Next

/
Thumbnails
Contents