Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-22 / 29. szám

1972. július 22. SZABAD FÖLDMŰVES Korszerűsített istái -gazdaságnsaiiii termelés A nagyüzemi növénytermesztésben és állattenyésztésben mindinkább az ésszerű szakosítás és összpontosítás elve érvé­nyesül, kedvezően alakulnak a nagyüzemi technológia és a modern gépek gazdaságos kihasználásához szükséges optimális feltételek. Az állattenyésztésben alkalmazott nagyüzemi tech­nológiák fejlesztésében döntö szerepe van a beruházásoknak, azok célszerűségének. A rendelkezésünkre álló gazdasági álla­tok szakosított farmokon történő összpontosítása haladéktala­nul megköveteli a jelenlegi Istálló kapacitások gyorsütemü korszerűsítését. Nem egy mezőgazdasági üzemben rádöbbentek már ezen lépés sürgető mivoltára, s azt Is tudják, hogy az istállók, gazdasági épületek rekonstruálására, korszerűsítésére fordított összeg hamarosan megtérül, nem beszélve arról, hogy valóban a kornak és követelményeknek megfelelővé vará­zsolják a dolgozók munkakörnyezetét és munkafeltételeit. Az ižal (Izsa, komárnoi Járás) szö­vetkezetben a közeljövőben teljes mértékben szeretnének áttérni a rö­vidállásos istállókban történő almo­­zás nélküli tehéntartásra. Ennek érde­kében már a múlt évben hozzáfogtak a tehénistállók korszerűsítéséhez. Az első modernné varázsolt gazdasági épületet ez év elején adták át rendel­tetésének. Magárói az Istállóról rövi­den annyit, hogy a Zvolenská Slatina-i gazdaságban megvalósított korszerűsí­tési eljárás mintájára építették át az istállót, melyben ma 102 fejőstehén kap elhelyezést. Az eredeti tervek sze­rint 525 ezer korona ráfordításra lett volna szükség, ám a szövetkezet a saját eszközeit is kihasználta, sőt sa­ját építöcsoportjával végeztette el a munkák javát, minek következtében az egész folyamat mindössze 320 ezer korona költséget igényelt. Így egy tehénre csupán 3137 korona korszerű­sítési költség jutott. Nézzük meg talán közelebbről, mit mutatnak az első félévben elkönyvelt eredmények. A múlt évben 3700 liter volt az egyedenkénti évi átlagos tej­termelés, most pedig az első félévben 9 liter volt a napi átlag. Június folya­mán 11 litert adott egy tehén átlago­san. — Idén minden bizonnyal nehéz lesz elérnünk a múltévi átlagot, mi­vel az állomány korösszetétele nem a legjobb. Sok tehenünk van az 1. és 2., valamint a 7. és 8. laktációban, ami köztudomásúlag azt jelenti, hogy ezek az egyedek még, vagy már ke­veset termelnek. Ez a korösszetétel ez árvíz utáni állapotnak köszönhető, mi­vel akkor lényegében egyidős tehenek kerültek beállításra, s ezek most egy­szerre esnek ki, viszont a fiatalok még nem képesek ugyanannyit termel­ni. Egy-két évig sajnos csökkenő ten­dencia uralkodik majd az átlagteje­­lékenység szempontjából — mondta homlokát ráncolva Varga Pál mérnök, a szövetkezet főállattenyésztöje. — Idén 250 fejőstehenünk van, 1975-ben pedig már 420 darabot szeretnénk tartani. Tehát minden üszőre szüksé­günk van. Mi egyébként már hatom éve minden üszőt meghagyunk, s csak az első ellés utáni tejelékenység alap­ján döntünk sorsa felett. A körülte­kintő szakmunkának és szelektálás­nak köszönhető, hogy ilyen nagyhasz­­nosságú állományt tudtunk kialakíta­ni. Az állomány létszámának növelé­se mellett további javulást szeretnénk eszközölni a tejhasznosságot Illetőleg. Az istállók korszerűsítésével a terme­lés gazdaságosságát, az emberek mun­kájának megkönnyítését és kulturál­tabbá tételét szorgalmazzuk. Később Masár Dušan mérnök, a szö­vetkezet elnöke is bekapcsolódott a beszélgetésbe, aki elsősorban a kor­szerűsítések gazdaságossági oldalát firtatta. Mint mondotta, eddig 12 sze­mély gondozta a 135 tehenet (102 az új istállóban, 33 pedig az elletöben], most pedig 7 személy lát el ugyan­annyi állatot. Ezek szerint öttel keve­sebb dolgozóra van szükség, tehát a bérek megtakarításával közel három év alatt megtérül a korszerűsítésre fordított összeg. Ha viszont figyelem­be vesszük az 50 °/o-os állami hozzá­járulást, akkor a megtérülési idő a felére csökken. Az új, illetve korszerűsített istálló­ban gépi fejest végeznek a DZ-100 fe­­jögépek segítségével. Itt 25 korona munkaköltséget igényel 100‘liter tej produkálása, vagyis 42 fillérrel olcsóbb egy liter tej, mint a régi istállókban alkalmazott kézi fejesnél. Egyelőre lovaskocsi segítségével történik az etetés, de ha a további négy istálló korszerűsítését is befeje­zik, akkor nagykapacitású etető-kocsi­val végzik majd a takarmányozást. Ezen folyamat gépesítése után tovább csökkennek a termelési költségek. Szükséges megemlíteni, hogy a szé­­banforgó szövetkezetben nyáron legel­tetik az állatokat (15 hektár öntözött mesterséges, és 30 ha természetes legelőjük van], télen pedig kukorica­­silőt, heredarát, némi abrakot és ma­látát adagolnak a fejősöknek. Az állo­mány létszámának növelésével pár­huzamosan 30 hektár terjedelemre nö­velik a mesterséges legelő nagyságát, továbbá rátérnek a takarmánykáposz­ta termesztésére is, hogy legalább három héttel meghosszabbíthassák a fejősök legeltetési idejét. Az izsai szövetkezetben további 4 tehénistálló korszerűsítését akarják megoldani. Egy K—98-as istállót már ez év folyamán átalakítanak. Itt is igénybe veszik a saját eszközöket és az építő csoportot, minek következté­ben 628 ezer helyett körülbelül 450 ezer korona ráfordítással végzik el ezt a munkálatot. Ebben a gazdaságban tehát megér­tették az idő szavát, s elindultak az úton, amely a termelés gazdaságos­­sabbá tételéhez vezet. Kádek Gábor A képen látható nagykapacitású műtrágyaszórő a košicei Keletszlo­vákiai Gépgyár n. v. gyártmánya. A VKR-4 jelzésű gép négy köbmé­ter űrtartalmú tartállyal van ellát­va. melybe legfeljebb 3700 kg mű­trágyát lehet elhelyezni. A gép munkaszélessége kb. 10 méter, szál­lítás közben 50 km/ó, munka köz­ben 20 km/ó sebességgel üzemel­tethető. A szóró korongok percen ként 600—800 fordulatot tesznek meg. A VKR-4 nagykapacitású műtrá­gyaszóró érdekessége, hogy alváz nélkül, de saját meghajtással (Sko­­da-Octávia motor) ellátva készül. Üzemeltetése V3S tehergépkocsi, UV-2 alváz, esetleg traktorvontatá­­sú pótkocsi (51) segítségével is megvalósítható. A tehergépkocsi gyorsabban teszi meg a raktár és a parcellák közti távolságot, ezért ennek segítségéve] jobban ki lehet Bemutatjuk használni a VKR-4 műtrágyaszórót. A szállító alváz kezelője irányít­ja a gép tevékenységét, a kabinba bevezetett távirányítás segítségé­vel. Használat után 10 perc alatt saját támasztó lábakra lehet he­lyezni a mütrágyaszórót és az al­váz más munkát végezhet. A Keletszlovákiai Gépgyár meg­kezdte a nevezett gép sorozatgyár­tását. Bővebb felvilágosítás céljá­ból forduljanak a következő cím­re: Východoslovenské strojárne — OTS, Košice, post. priečinok E 43. A nagykapacitású műtrágyaszóró­kat egyébként a bratislavai Mező­gazdasági Kellékek (Poľnopo, Bra­tislava) n. v. szállítja. Kép és szöveg: -kádek-Többhasznosságú márgatalaj? HATÁRIDŐ ELŐTT Előreláthatólag augusztus folyamán — tehát egy hónappal az eredetileg tervezett határidő előtt — adják át rendeltetésének Vefká Calomiján (Nagy­­csalomija, V. Krtíš-i járás) a modern, nagykapacitású sertéstelepet. A zvolení Agrotechnika 04-es üzemrészlegének dolgozói szocialista köte­lezettségvállalást tettek, hogy szorgos munkával biztosítják a nagyhizlalda időbeni, sőt idő előtti üzembehelyezését. Az üzemközi vállalkozással épülő modern sertéshizlalda mintegy 29 millió чогопа ráfordítást igényel. A termelés zárt állományforgóval történik majd, legalábbis ilyenek a tervek. Az új telepen 480 anyakoca és 20 apaállat lesz, ezek biztosítják majd az utánpótlást. A nagyhizlalda évente 100 vagon húst ad a közellátás számára. Mint Kövesdy elvtárs, a nagycsalomijai szövetkezet üzemgazdásza tájé­koztatott, idén a régi épületekben folytatott seréshizlalás révén 20 vagon húst kell eladniuk, amiből fél évig közel 9 vagont értékesítettek. Ezt a húsz vagon sertéshúst hat dolgozó termeli ki. Az elért egyedenkénti napi átlagos súlyszaporult 53 dkg. Egy kilogramm súlygyarapodás előállításához 3,90—4 kg takarmánykeverékre van szükségük. Az új hizlaldában ezzel szemben 4 dolgozó (előhizlalda + hizlalda) évente 100 vagon húst produkál majd, t remélhetőleg a napi súlygyarapodás átlaga is javul némileg. Előrelátható­lag 2,85 kg takarmánykeverékre lesz szüksége egy kilogramm súlygyara­podás kiprodukálásához. Az egész sertéstelepnek 22 dolgozója lesz, és teljes mértékben érvényéül az új állattartási technológia, a gépesítés és az automatizálás. Az istállókban egy automatikusan működő óraszerkezet irányítja majd a „napokat“, vagyis szabályozza a napfényes és sötét idő­szakok hosszúságát. Reméljük, az építők és szerelők betartják adott szavukat, s hamarosan kezdetét veheti a termelés a modern sertéstelepen. —dek. ti A Rimavská Sobota-1 járás mintegy félszáz mezőgazdasági üzemében 0,46 kg átlagos napi súlygyarapodást értek el a hízósertéseknél a múlt év folyamán. Érdemes megjegyezni, hogy ezen a téren az efsz-ek jeleskedtek, mivel a szövetkezetekben 50, az Állami Gazdaságokban viszont csupán 41 dkg volt a fölmutatott átlag. HOL A HIBA? Hasonló volt a helyzet a takarmá­nyok értékesítése, illetve hasznosítása szakaszán is. A szövetkezetekben pl. 3,69 kg takarmánykeverék Juttatása révén állítottak^ elő egy kilogramm sertéshúst, az Állami Gazdaságokban viszont 4,91 kg keverékre volt szük­ség ugyanezen termékmennyiség ki­­produkálásához. Járási méretben 4,07 kg takarmánykeveréket használtak fel egy kilogramm hús előállításához. Jó volna, ha a gyengébb szövetkezetek, de főleg az Állami Gazdaságok, elgon­dolkoznának a dolgokon, s megkísé­relnék megoldani a mutatkozó prob­lémákat, hogy ezzel is hozzájárulja­nak járásuk ezirányú termelésének si­keresebbé tételéhez. -bor­♦ REKORD TOJÄSHOZAM. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban számtalan kolhoz szakosította magát tojástermelésre. Ennek a következetes szakosításnak is köszönhető, hogy a köztársaság baromfitenyésztői ér­demleges sikereket mutatnak föl. A legnagyobb sikert talán a Kurtna kis­község mezőgazdasági üzemében ér­tek el, ahol az egy tojóra eső átlagos évi tojáshozam 349 darab volt, s ezzel az eredménnyel beállították a rekor­dot. + AZ ÜLTETVÉNYEK ÖNTÖZÉSE. Teljesen új öntözési módszert dolgoz­tak ki Ausztráliában. Ezen módszer alkalmazásának érdekessége, hogy a gyümölcsfák és szőlőültetvények ma­guk határozzák meg. mikor és mennyi vízre van szükségük. Az új Öntöző­berendezés ugyanis teljesen automati­kusan működik, bárminemű emberi beavatkozás nélkül. + MÜTOjAS - AVAGY FÄBÖL VAS­KARIKA. Nemrég futótűzként terjedt el a szakkörökben a hír, hogy az USA-ban engedélyezték a mütojás, vagyis a mesterséges úton előállított „tojás­­pótló“ gyártását .A tojáspőtlőt a gyár­tó által meg nem nevezett anyagok­ból, valamint vízből, növényi zsírok­ból, zselatinból, az egészségre ártal­matlan festékanyagokból „produkál­ják“. A hírek szerint a tojáspőtlót, vagy ha úgy tetszik a „mütojást“ nemcsak a különböző ételek és süte­mények készítésénél lehet használni, hanem főzni, sőt sütni is lehet, mint a természetes tojást. Arról sajnos nem érkezett jelentés, hogy vajon keltetés­re, tehát utódok nyerésére is alkal­mas-e a műtojás, s ha igen, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a „mű­csibe“. ♦ A KÖZÉPMAGAS METSZÉSI MÓD GAZDASÁGOSABB. A bratislavai Sző­lészeti és Borászati Kutatóintézetben befejezték azt a kutatási folyamatot, melynek során a középmagas vezetésó szóló termesztésének gazdaságosságát befolyásoló metszési módszereket vizs­gálták. Megállapították, hogy az elter­jedt alacsony metszésmőd alkalmazá­sa nem biztosítja az egyedek, vagyis a tőkék biológiai potenciájának effek­tiv kihasználását. A. Veres CSc. mér­nök, valamint A. Valachovič mérnök elvtársak által irányított megfigyelé­sek három évig tartottak, s Csehszlo­vákia öt különböző helyén valósultak meg. Igazolást nyert az az elképzelés, miszerint a középmagas vezetésű sző­lőültetvényben a középmagas metszési módot a legcélszerűbb alkalmazni, mi­vel ez a módszer a termelési költsé­gek növekedése nélkül 10—15 száza­lékos hozamnövekedést biztosít, és egyenletesebb lesz a termés, valamint a betakarítás minősége. Összegyűjtötte: -kg-Nemrég egy rövid, ám figyelem­re méltó írást olvastam az egyik cseh mezőgazdasági szaklapban. A cikk írója a márgatalaj sokolda­lú felhasználásával kapcsolatos, több évtizedes tapasztalatairól ad számöt. Mint írja, már a mezőgaz­dasági szakiskola látogatásakor be­hatóan foglalkozott a savanyú ta­lajok termékenyebbé tételének gon­dolatával. Egy napon arra lett fi­gyelmes, hogy az erdő szélén fel­tűnően fehérít a talaj. Illetékes helyen aztán megállapíttoták, hogy a megküldött talajminta több mint 30 % kalciumkarbonátot, vagyis szénsavas meszet tartalmaz. A la­boratóriumi vizsgálatot végző szak­emberek kijelentették, hogy Jan Drahokoupil — a szóbanforgó cikk szerzője — márgatalajra bukkant, s ez kitűnően alkalmazható a köny­­nyű talajok termőképességének fo­kozására. (A márgatalaj sok, fino­man elosztott szénsavas meszet tartalmazó agyag.) A kísérletileg feljavított terüle­ten ugrásszerűen javultak a ter­melési eredmények, s így folytat­ták a kevésbé termékeny talajok feljavítását. Azóta — írja a cikk szerzője — ötven év telt el, s ez a tapasztalat nagyban hozzájárult a környező mezőgazdasági üzemek termelési eredményeinek javításá­hoz is. A márgatalaj azonban más célok­ra is alkalmazható, — folytatja a szerző. Mint írja, pár évvel ezelőtt elbeszélgetett az egyik állami gaz­daság vezető dolgozójával, aki büszkén mondta, hogy mióta lehe­tővé tette a sertések számára, hogy a kifutóban márgatalajban turkál­janak, azóta lényegesen javultak az eredmények. A szerző kiemeli, hogy szövetkezetükben a megala­kuláskor egyetlen tbc-a Szarvas­marha sem volt, holott az állatok mindig az Istállóban tartózkodtak, viszont más esetekben több beteg állatot is találtak a gazdaságba behozott állományban, ezek pedig olyan állatok voltak, amelyeknek módjukban állt szabadon legelész­ni. Ezt a cikk írója annak tudja be, hogy ők már meglehetősen nagy területet javítottak fel már­­gatalajjal, s így — bár az állatok nem kerültek közvetlenül érintke­zésbe a márgatalajjal — a ter­mesztett takarmányok révén bizo­nyos anyagok bekerültek az álla­tok szervezetébe, amelyek hozzá­járulnak a jó hasznosság kialaku­lásához, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozódásához. A jelenség okát elsősorban a mész nagyobb értékű jelenlétében kere-Drahokoupil elvtárs végül meg­jegyzi, hogy náluk a tyúkoknak is adagolnak márgatalajt, amit ta­pasztalataik szerint talán szíveseb­ben fogyasztanak a baromfik, mint a szétmorzsolt tojáshéjat, vagy kagylót. -dek Szellemes módszer A leningrádi erdészeti kutatóintézetben szellemes erdősítési módot fejlesztettek ki: a magvakat vagy az egyéves facsemetéket közvetlenül a kitermelt, kivág'btt fák talajban maradt tuskóiba ültetik. Ehhez 10—15 cm mély lyukakat fúrnak a tuskókba, majd földdel töltik ki a mélyedést. A talajban maradt gyökerek tápanyaggal látják el a facsemetét, ha pedig a tuskó elkorhad, ugyancsak tápanyaggal szol­gál a fiatal fának. Az első Ilyen irányú kísérleteket öt ével ezelőtt végezték egy Leningrad környéki irtáson és a tüskökön növekedett fák ma már körülbelül egy méterrel magasabbak, mint a hagyományos módon ültetett csemeték. Az új ültetési módszer előnye továbbá, hogy nem bontja meg a talaj évszázadokon keresztül kialakult rétegeződését. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents