Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-01 / 26. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 6 1Э72. július 1. ren felüli, 65 négyezer literen felüli, 55 háromezer literen fe­lüli és 10 háromezer literen aluli tejátlagot nyújt egyeden­ként. Idén év elejétől a napi tejhasznosság egy tehénre át­számítva 11,65 liter volt. Má­jusban azonban 12,76 liter tejet fejtek tehenenként. Nagyon di­cséretes, hogy év elejétől egyet­len hónapban sem estek 10 li­ter átlag alá. Az állatok régi típusú K— 96-os istállóban kaptak elhelye­zést. Minden etető 23 állatot gondoz, a fejők pedig 15 tehe­net fejnek — mindig ugyanazt az állományt. Karácsonyiné fejeshez készen. A jó tejhasznosságnak fontos tartozéka, hogy az etetők és a fejők egy szálig 5—7 esztende­je ugyanazon a munkaszaka­szon dolgoznak. Jgy mindenki mestere a munkájának. Az istállókat járva találkoz­tam Karácsonyi Vilmos etető­vel és feleségével. A feleség a másik istállóban feji a rábízott állatokat. Mind a ketten öt esz­tendeje végzik az igényes fel­adatot. A zootechnlkus mind­kettőjük munkájával elégedett. — Mi a titka a jó tejelékeny­­ségnek? — kérdeztem a gondo­zótól. — A jó takarmány, a pontos Időben történő etetés és fejés, a gondos tisztogatás stb. stb. — válaszolta. A munkát hajnali 4-től reggel 7-ig, majd 16 őrétől 19 óráig végzik. A kereset is jő, jut a családnak mindenre. A Karácsonyi család nagyob­bik leánygyermeke már maga­sabb szinten kíván bekapcso­lódni a mezőgazdasági tevé­kenységbe. Műszaki középisko­lán tanul, hogy elsajátítsa a mezőgazdasági ismereteket, s az iskola elvégzése után nagy hasznára lehessen társadal­munknak. HOKSZA ISTVÁN Az utóbbi évek során — po­zitív értelemben — aránylag sokat hallhattunk a őajakovoí (Lekér) földművesszövetkezet­ről, termelésének okszerű szer­vezéséről, szakmai-politikai irá­nyításának helyességéről. Ez a földmflvesszövetkezet szinte megalakulásától fogva kitűnő hasznú tehénállományával is öregbítette a gazdaság jő hír­nevét. Azért kerestem fel Pető Sándor zootechnikust, hogy tá­jékozódjam eredményeik miben­létéről, módszereik hogyanjá­ról. Elmondta, hogy annakidején az állatok összpontosításánál sokféle hasznú tehén került a gazdaság tulajdonába. A tehe­nek közt voltak lobbhasznúak, de akadtak kisehbhasznúak is. Évek során aztán gondos sze­lektálással ezekből válogatták össze a mostani alapállományt. A válogatás öt-hat évet vett igénybe, s nagy szerencse, hogy a szövetkezetben megalakulásá­tól kezdve a jóhasznú tehén­­állomány kialakításán fáradoz­tak. így a legjobb hasznú tehe­nek utódai kerülhettek a törzs­­állományba, s későbben törzs­könyvezésre. Például a Mandula névre hallgató — már kiselejtezett — 704-es fülszámú törzskönyvezett tehén laktációs termelése 4600 liter, 3,9 százalékos zsírtartal­mú tejmennyiség volt. Ugyan­ilyen nevű 3624 fülszámú leány­utóda a legutóbbi mérésnél egy nap alatt 32 liter tejet adott, s a múlt esztendőben a máso­dik laktációban 7200 liter tejet termelt. A zootechnikus megje­gyezte, hogy a szlovák-tarka típusú tehéntől a jelek szerint a harmadik laktációban még több tejet várnak. Az üzemi tejátlag a múlt esz­tendőben 150 tehéntől 3200 liter volt, de idén 155 tehéntől már 4000 literes egyedenkénti tejhasznossággal számolnak, te­hát nagyon merészen egyeden­ként 800 literrel többet tervez­tek, mint a* előtte való eszten­dőben. Mit etetnek az állatokkal? A téli Időszakban 30 kg siló­­zott répafejet, 15 kg kukorica­­szilázst, nagyon kevés hereszé­nát, s hasznosság szerint egye­denként elosztva 3—3,5 kg ab­rakkeveréket kap minden egyes tehén. Külön érdemes megemlíteni, hogv ősszel a cukorrépát kom­bájnnal takarítják be, s nagyon jő minőségű répafej kerül a prizmába. A silókukoricát pedig n csövek viaszos érésében nagy szárazanyag-tartalom mellett vermelik el. A répafejet és a silókukori­cát már évek óta október ele­jétől május 10-ig etetik. Meg kell említeni továbbá azt is, hogy a téli és a nyári takarmá­nyozás változása nem okoz lé­nyeges Ingadozást a tejterme­lésben. Tehát azt lehet monda­ni, hogy a tejhasznosság a téli és a nyári időszakban egyenle­tes. Az állatok a nyári időszak­ban szükség szerinti mennyisé­gű zöidtakarmányt fogyaszta­nak. Ami az állomány korát Illeti, átlagban öt évben lehet meg­határozni. Évente 20—25 száza­lékos a lecserélés. Elsősorban is a kiöregedett egyedek és a be nem váltak kerülnek selej­tezésre, s az alapállományban újabban csak olyan egyedeket hagynak meg, melyek legalább 3000 liter tejet termelnek egy laktációban. Az állatok gondozását és fe­jősét külön-külön csoport végzi. Általában kétszer fejnek na­ponta. A friss fejőseket és a nagyhasznú egyedeket azonban háromízben fejik. A gazdaság állományában 8 ÉR, 24 Ea és 123 E osztály­­zatü tehenet tartanak számon. A tehenek közül 25 ötezer lite-Pelö Sándor zootechnikus, Karácsonyi Vilmos etetővel a takarmány minőségét ellenőrzi. Bírálat után ellenőrzés A szarvasmarhák vemhességé­­nek csökkenése után Szlovákiában alapos ellenőrzés alá estek az összes állattenyésztési felügyelő­ségek. Az ellenőrzést a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium rendelte el. s elvégzésével az állategészségügyi szerveket bízta meg. Végül is az ellenőrzés bizo­nyította a bírálat jogosságát. De tulajdonképpen mi okozta ennek az állapotnak a bekövetkezését? A vizsgálat folytán megállapí­tották, hogy steril üvegedényeket csak Hurbauovóban, Levíccn. Traa­­vában és még két munkahelyen használtak, tehát a szennyezett edények sok zavart okoztak az állatok megtermékenyülésében. Ez­zel párhuzamosan hiányosságokat tapasztaltak a konzervált sperma termékenyítő hatásában is. Persze az egyes állattenyésztési felügyelőségek fogyatékosságai különféle jellegűek. Ellenben a jobb szervezés az egyes munkahe­lyek tökéletesebb műszaki és sze­mélyzeti ellátottsága nagyban elő­segítené a hibaszázalék kiküszö­bölését s amint az ellenőrző szer­vek megállapították, kifogástalan sperma termelését tenné lehetővé. Az ellenőrzést végző állategész­ségügyi szervek konkrét javaslat­ban fejezték ki észrevételeiket, s olyan esetekben, amikor kiütkö­ző fogyatékosságokat észleltek konkrét intézkedések megtételét javasolták a minisztériumnak. —zn — Л termelési tervek készítése alapos elemző, felmérő munkát követelt ” a mezőgazdasági üzemek vezetőitől és a munkaszakaszok dolgo­zóitól. A lehetőségeket és a tartalékokat felölelő tervek a termelési cso­portok és kollektívák igyekezetével — hacsak nem jön közbe valamilyen természeti csapás, vagy az állattenyésztésben fertőző hetegság — teljesít­hetők, sőt a szocialista munkaverseny többtermelésre serkentő hatása kö­vetkeztében túl is szárnyalhatok. Ezzel szemben a felületesen készített, valóságot nem tükröző tervek teljesítése nehézségekbe ütközik. Ezeket bizonyítják a galántal járásban szerzett tapasztalataim is. Gál Mihály a Galantai Járási Mezőgazdasági Társulás tervezési dolgozója, elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek április végéig a húseladás állami tervét például csak 96,3 százalékra teljesítették, s a közellátásnak 1106 má­zsa hússal maradtak adósak. Bizony ez nem kis tétel és az eladásban hátul kullogó mezőgazdasági üzemek is okozói voltak ennek. Természetesen nem általánosíthatunk, mert az efsz-ek többsége parasztbecsiilette! tett eleget hazafias kötelességének, s eladási tervét túl is teljesítette. A Čierný Brod-i (Vízkelet) Efsz 187, a jelkai (Jóira) 237, a tomašikovoi (Tallós) 449, a mos­­továi (Hidaskürt) 140, a váhovcei (Vága) pedig 466 mázsa bússal teljesí­tette túl eladási tervét. Azonban többek között a tešedikovoi (Pered) 50, a selicei (Sókszelüce) 72, a Dolné Saliby-i (Alsószeli) 60, a Horné Saliby-i (Feisőszeii) 346 mázsa hússal maradt adósa a közellátásnak. A tervezőnek az a véleménye, hogy a lemaradó üzemekben nem gondol­ták át eléggé a tervkészítéskor az évi feladatokat ás ennek következménye, hogy nem voltak képesek teljesíteni az időtervet. A lemaradáshoz hozzá­járult az is, hogy a járási mezőgazdasági felvásárló- és ellátóüzem több esetben nem vette át a hízósertéseket a mezőgazdasági üzemektől. A tejeladás állami tervét a mezőgazdasági üzemek már sikeresebben teljesítették — 108,6 százalékra — és ennek következtében 1 millió 160 ezer literrel adtak el többet a közellátásnak. Eladási tervét lényegesen túlteljesítette a mostovái (Hidaskiirt), salai (Vágsellye), a trnoveci (Tor­­nóc), Cierný Brod-i (Vízkelet) és a Malá Mafia-i (Kismácséd) szövetkezet. Ezek az efsz-ek naponta tehenenként 8—9 liter tejet adtak el a felvásárló szerveknek. Azonban több efsz-ban a tehenek számához viszonyítva még mindig kevés tejet értékesítenek. A diakovcei (Deáki) efsz 5,7, a kostolnái (Egyházfa) B, a jelkai (Júka) pedig csak 5,8 liter tejet ad el napunta tehe­nenként. fiz állami terv teljesítése kötelesség A tejtermelésben élenjáró efsz-ek példái bizonyítják, hogy még nagyon sok lehetőség van a tejtermelés fokozására. Ha a lemeradók is elérnék a tehenenkénti napi 8—9 literes eladási átlagot, akkor a járás lényegesen több tejet adhatna a közellátásnak. A tojáseladás tervét a járás 101,3 százalékra teljesítette és így a mező­­gazdasági üzemek 1 millió 350 ezer darabbal telejesítették túl tervüket. Az efsz-ek 117,3 százalékos tervteljesítést értek el. Terven felül 1 millió 100 ezer tojást értékesítettek. A Dőlné Saliby-i efsz 159 ezer, a tomašikovni 100 ezer. a trsticei (Nádszeg) 117 ezer, a selicei 60 ezer, a Králové pri Senci-j (Szenckirályfa) pedig 68 ezer tojással teljesítette túl időtervét. Gál elvtárs az időszaki lemaradás ellenére bizakodóan azt állítja, hogy a mezőgazdasági üzemek az év végéig kiküszöbölik a csorbát. Juraj Lomennak, a járási mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat igaz­gatójának azonban más a véleménye. Elismeri, hogy a raktározási nehéz­ségek miatt egy időszakban nem vették át a sertéseket. Azonban a lema­radásnak az is oka. hogy a mezőgazdasági üzemek a hízósertéseket nem készítették el időben eladásra. Nagy hiba az is, hogy a tervező szak­emberek nem számoltak eléggé a lehetőségekkel, és már menet köz­ben 60 vagon hússal csökkenteni kellett az állami tervet, azonban amint az adatok bizonyítják, ezt sem sikerült teljesíteni. Kutatgatjuk, keresgetjük a lemaradás okát, és végső fokon a tervezés­ben mutatkozó zavarokat tartjuk a lemaradás ío okának. Például a hús­­eladás teljesítéséhez nincs elegendő számú sertés. A járásban mintegy 5000 malac hiányzik, s más járásokból a legnagyobb erőfeszítések mellett sem sikerült elegendő malacot szerezni. Az igazgató úgy véli, hogy több mezőgazdasági üzem előreláthatólag nem teljesíti eladási tervét az év vé­géig sem. Köztük a Galantai Állami Gazdaság lényegesen lemarad a hús­eladással. A galantai járásban tehát zavarok vannak az állami eladási terv telje­sítése körül és a jövőben lényegesen meg kell szilárdítani a iervfegyelmct. Bár májusban lényegesen javult a helyzet, mert 20-ig a mezőgazdasági üzemek a húseladás állami tervét 100,4, a tojásét pedig 102,3 százalékra teljesítették, azonban ez nem jogosít fel a túlságos nagy bizakodásra, és ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy az eladási terveket a tartalékok felhasználásával, a szocialista muukaverseny serkentő hatásá­val időre teljesítsék a mezőgazdasági üzemek. Ez ma hazafias kötelesség, mert a tervfeladatok teljesítésével hozzájárulnak népgazdaságunk további konszolidálásához. BALLÁ JÓZSEF A képen látható E—280 típusú tetszetős kivitelezésű magajáró sitókom­­bájnt az NDK-ban a Fortschritt Landmaschinen-VEB kombinát gyártja. A gép óránkénti munkasebessége a betakarításra alkalmas növényzet álla­potától függően 1,4—8,7 km közt váltakozik. Közutakon járó sebessége 20 km/ő-ig terjed. Egyes növényeket a beállí­tástól függően 6,3; 12,6; 25; 30; 50; 60 és 120 mm-es nagyságúra apríthatja. Az NDK-ban gyártott magánjáró silókombájnt 150 lóerős beépített motor üzemelteti. Csehszlovákiai behozatalát a Motokov külkereskedelmi vállalat, az államközi szerződések alapján bonyolítja le. _hai—' Termelési! is jelesnél

Next

/
Thumbnails
Contents