Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-22 / 29. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972 júlia» 22. t а__м HAZAI TŰKOR О Harminc évvel ezelőtt rakták le • Csehszlovák Néphadsereg alapjait. A Szovjetunió területén Buzulukban я Nagy Honvédő Háború második évé­ben 1942. július 15-én alakult meg az elsó csehszlovák önálló tábori zászló­alj. Ezzel gyakorlatban megvalósult az 1941. július 18-án aláírt szovjet­­csehszlovák egyezmény. A dokumen­tumban két ország kormánya kötelez­te magát arra, hogy kölcsönösen minden segítséget és támogatást meg­adnak egymásnak a hitleri Németor­szág ellen vívott harcban. A megala­kult csehszlovák katonai egységnek életében a legjelentősebb politikai esemény az volt, amikor a CSKP moszkvai vezetőségének képviselői — Klement Gottwald vezetésével — ellá­togattak Buzulukba. Gottwaid elvtárs я gyűlésen az első csehszlovák tábori zászlóall tagjainak megmagyarázta a CSKP politikai koncepcióját, a cseh és szlovák nép nemzeti felszabadítási harcában. Az első önálló csehszlovák tábori zászlóalj dicsőséges útja a hitlerista katonák felett aratott győzelemmel kezdődött Harkov közelében. Sokolov ukrán község mellett. Történelmi tény, hogy a csehszlovák katonák vol­tak az elsők, akik a szovjet hadsereg­gel együtt harcoltak a fasiszta betola­kodók ellen. A Szovjetunióban meg­alakult egységek a buzulukí és szo­­kolovi ütközetek révén váltak teljes loggal az új csehszlovák néphadsereg forradalmi harci hagyományainak for­rásává, mert ez a hadsereg a német fasizmus ellen a szovjet hadsereggel együtt vívott harcokban született. (mi) О A nyugat-szlovákiai kerület dol­gozói valóra váltották felajánlásaikat. A kerület dolgozói a CSKP megalaku­lásának 50. és hazánk felszabadulá­sának 27. évfordulója tiszteletére 349 310 egyéni és 16 686 kollektív kö­telezettséget vállaltak. Ennek az érté­ke 1 milliárd 910 millió 31 ezer ko­rona volt. A kerület dolgozói a köte­lezettségvállalás eredeti értékét maga­san túlteljesítették és 3 milliárd 97 millió 854 ezer korona értéket alkot­tak. О Nyaralnak a szlovákiai szövetke­zeti tagok gyermekei. Közülük az idén 5600-an töltik a szünidőt hazai és kül­földi pionírtáborokban. A Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és az Üdülőgondoskodási Igazgatóság Itthon tíz tábort biztosított a gyerekek számára. A Magyar Népköztársaság­ban, Bolgár Népköztársaságban és Ju­goszláviában összesen hét tábor áll a szövetkezeti földművesek gyerekeinek a rendelkezésére. Az elmúlt hét kiemelkedő nemzet­közi eseményei közé tartozik a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszaka. A tanácskozáson részt­­vettek a KGST tagállamok küldöttsé­gei, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Kubai Köz­társaság küldöttsége, s megfigyelő­ként a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság moszkvai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Hazánk dele­gációját Ľubomír Štrougal Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB elnök­ségének tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság koímány elnöke ve­zette. A háromnapos magasszintű tanács­kozás és a kiadott közlemény azt iga­zolja, hogy a tagországok eredményes munkát végeztek, az elmúlt egy esz­tendő alatt jelentős előrelépés történt az együttműködés tökéletesítésében. Egy évvel ezelőtt a 25. ülésszakon hagyták jóvá a szocialista gazdasági integráció komplex programját. Most felmérték, hogy az eltelt esztendő alatt milyen eredménye­ket értek el, hol merültek fel külön­legesebb problé­mák. A 26. ülés­szaknak nem az volt a feladata, hogy újabb elvi hatá­rozatokat hozzon az együttműködés fejlesztésére, hanem a megtett út át­tekintése, a további iránymutatás a komplex program megvalósításához. A program hosszú távra, 15—20 év­re jelölte ki az integráció fejlesztésé­vel kapcsolatos feladatokat. Az első évben elsősorban szervezeti intézke­désekre, vagyis az előkészítő munkára került sor. Már az eltelt rövid időszak igazolta annak a vonalnak a helyessé­gét, amely az együttműködés elmélyí­tésére és tökéletesítésére a szocialista gazdasági integráció fejlesztése ki­bontakoztatására irányult. Az ülés­szakon nagyra értékelték a tagorszá­goknak és a KGST szerveknek a kom­plex program megvalósítása érdeké­ben végzett munkája eredményeit: hangsúlyozták fontos politikai gazda­sági jelentőségét az egyes országok szociális-gazdasági fejlődése, a KGST tagállamok további összefogása és a szocialista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt hatása erő­södése szempontjából. Megállapítot­ták, hogy a tagállamok továbbra is gyors ütemben fejlődnek s 1971-ben a nemzeti jövedelmük 6,3 százalék­kal, ipari termelésük pedig 7,8 száza­lékkal nőtt, akkor, amikor a fejlett tőkésországokban a növekedés alig 1 százalékos volt. A tagállamok kül­kereskedelmi forgalma tavaly körül­belül 60 millió rubelt tett ki, és 1970- hez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedelmi forgalom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett. Comment(ír unR Gyümölcsöző volt az együttműködés a tervezésben, a tudomány és techni­ka területén. Megalakult és megkezdte munkáját a KGST tervezési együttmű­ködési bizottsága. Az érdekelt tagálla­mok együttesen készítettek terveket, és megfeleld megállapodásokat kötöt­tek egyes fémforgácsoló, szerszám­­gépfajták gyártására, valamint a kon­­tálneres szállítási rendszer anyagi­­műszaki bázisának létrehozására. Az együttműködés új szervezeti for­mái közül legelterjedtebbek a koordi­nációs közipontok, amelyek munkájá-Az 500 ezer tonna cellulózét előállító kombinát a Szovjetunió területén épül. Az erre vonatkozó egyezmény 1990-ig ezól. Előírások szerint az épí­tésben résztvevő országok különféle gépeket, berendezéseket, anyagokat szállítanak a gyér, valamint a kap­csolódó létesítmények építéséhez, a Szovjetunió pedig ennek fejében cel­lulózét ad. A Szovjetunió ezenkívül vállalta, hogy az egyezmény lejárta után továhbi húsz éven át folytatja cellulózé-szállítmányaiť az egyezményt aláíró országokba. A jelentős ülésszakon bővült a KGST-országok családja. Teljesítették a Ku­bai Köztársaság képviselőinek kéré­sét, s rande* tagként felvették őket. Elmélyülnek az integrációs kapcsolatok ban a tagállamok több mint 500 tudo­mányos kutató és tervező-szerkesztő szervezete vesz részt. Bővült az együttműködés a tudományos-műszaki előrejelzések kidolgozásában, a tudo­mányos és műszaki kutatások koordi­nálásában, a tudományos-műszaki eredmények és haladó tapasztalatok kölcsönös cseréjében. Az ülésszak megállapodott az egye­sített energiarendszerek párhuzamos működésének bővítésére. Előzetes megegyezés született arról is, hogy a Szovjetunió területén — az érdekelt tagországok részvételével — kiegészí­tő kapacitásokat hoznak létre azbeszt­gyártáshoz. Eredmények születtek a gépgyártás szakosításában és .koncepciójában. A gépipari termékek tagállamok közötti cseréje 1971-ben 10 százalékkal nőtt. Elsőízben kötöttek sokoldalú gyártás­szakosítási kooperációs megállapodá­­sókat az üveg és kerámiatermékek gyártásához szükséges berendezések, továbbá tehergépkocsik, traktorok és mezőgazdasági gépek, tengeri hajók stb. gyártásáról. A világkereskedelem fejlesztéséért a jövőben is sokat tesznek a tagálla­mok,, és tovább szélesítik a gazdasági kapcsolatokat a többi szocialista ál­lammal, továbbá a fejlett tőkés és fej­lődő országokkal. A KGST országai között egyre job­ban kibontakoznak a termelési együtt­működés körvonalai. Ebben kiemel­kedő helyet foglal el a cellulőzé-kom­­binát építése hat ország részvételével. Felvételi kérelmüket indokolttá tette az a tény, hogy külkereskedelmi for­galmuk nagyobb része a KGST-be tö­mörült országokkal bonyolódik le. Belépésükkel kapcsolatos döntésüket minden bizonnyal megyorsította Fi­del Castro elvtrásnak és munkatársai­nak látogatása a szocialista országok­ban. Tény, hogy a 26. ülésszak nagyban hozzájárult az együttműködés további elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez, valamint a KGST tagállamok szocia­lista gazdasági integrációjának fej­lesztésére irányuló komplex program végrehajtásához. -tt-Nőbizottságokat a szövetkezetekbe...! Tagadhatatlan tény: az utób­bi negyedszázadban már számos határozat, intézkedés született я nők egyenjogúsága, szociális, társadalmi és gazdasági helyze­tének javítása céljából. A CSKP XÍV. kongresszusa különösen nagy figyelmet szentelt ennek я kérdésnek. S legutóbb az efsz-ek VIII. országos kongresz­­szusa is behatóan foglalkozott a nők egyenjogúsága és egyen­­rangúsítása kérdéseivel. Elvi síkon nincs is baj! A döntések, határozatok helye­sek, megvalósításra érettek. Csakhogy éppen az elvi dönté­seket nem mindig követi rend­szeres, következetes megvalósí­tás. Erre vonatkozólag történ­nek ugyan próbálkozások, ám a „frontáttörést“ egyes hata­lombitorlók Idejében meghiúsít­ják, úgyhogy a közösség nem minden esetben élhet szavazati jogával. S ez vaskos hiba! Egyszer s mindenkorra tudo­másul kell venni: a nők elévül­hetetlen érdemeket szereztek в közös gazdaságok kezdeti ne­hézségeinek leküzdését, majd я megszilárdítását és továbbfej­lesztését illetően. Hány hetyütt alkotják a szövetkezeti tagok többségét?! S a vezetésben való részarányuk? Elenyésző. Mind­össze öt efsz-elnöknöről tudunk. Zootecbnlkus, agronómus, cso­portvezető?. .. Az ő soraikból — oly ritka jelenség, mint a „fehér holló“. Vajon csak ennyi nő alkalmas Szlovákia efsz-eí­­ben vezető tisztségre?! Kötve hisszük. Csakis egy széleskörű felmérés fedhetné fel megköze­lítően, mennyi nói tehetség kal­lódik, sorvad el a meg nem ér­tés, a szinte fékezhetetlen fér­fi-hiúság s a közöny útvesztő­jében. Az egyenrangúsítás legfőbb akadálya anyagi, társadalmi­­tudati jellegű. Felelős üzemve­zetők közül nem egy panaszol­ja, hogy nagy erőfeszítések árán sem képes az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a gyakorlatba átültetni. Ebbe pe­dig semmiképp sem nyugodha­tunk belel... Szólás-mondás azt tartja: nő­nek a nyelve a fegyvere. Ma­napság — vagyis a tudományos­műszaki forradalom kezdeti időszakában — úgy tűnik: ez a szólás-mondás már elavult. Mert, a nyelvelő tehetség nem minden! Sokkal élesebbé, győ­zelmes „fegyverré“ úgy válhat a nők nyelve, ha tudatosítják egyenrangúságukat, társadalmi szerepüket, s rendszeresen, gya­rapítják szakmai-politikai tudá­sukat. Lelkesítheti őket a szov­jet nők példája, akik minden szabad percükben a tudás várát ostromolják, s keménven helyt­állnak a politikai és társadalmi élet számos j>osztján. Nos, hevítse a mezőgazdaság­ban — főleg a szövetkezetek­ben — dolgozó nőket az a tu­dat, hogy az egyenrangúsítá suk harcát jórészt maguknak kell megvívniuk. S nem mind­egy, miként mozgósítják sorai­kat. Igen jelentős tényező: az összefogási Szétforgácsolt eró vei már eleve kudarc vár a csatázókra. A szervezettség megsokszorozza erejűket, lendü­lete : adhat. Vagyis, a szövetke­zetekben dolgozó nők „fnggcl­­köröminel“ küzdjenek érdek­képviseletük megvalósításáért. Alakuljanak szövetkezeti nőbi­­zottságok, s ezt a működési jo­got rögzítse az áj efsz-törvény. illetőleg az efsz-ek alapszabály­zata. A szövetkezeti nőbizottsá­­gokat az efsz-közgylilés válasz­­sza. A nöbizottság elnöke vá­lasztott tagja legyen az efsz ve­zetőségének, vagypedig rend­szeresen vegyen részt a vezető­ségi gyűléseken. A szövetkezeti nöbizottság tevékenységi körét, feladatait az efsz-közgylilés szabja meg, s ez a bizottság a közgyűlésnek számoljon be a nők érdekében kifejtett tevé­kenységéről. Nem vitás, az ilyen érdek­­képviselet — mint a szövetke­zett nőbizottság — nagyobb kö­telességtudatra. a nők érdekei fokozottabb véd elmezésére, az egyenrangúsítás akadályainak szervezett, egyesített erővel va­ló eltávolítására serkentene. Bi­zonyára ráébresztenék ezek a nöblzottságok az efsz-ek asszo­nyait, leányait társadalmi hely­zetük és felelősségük tudatára. S amellett hasznos javaslataik­kal, ötleteikkel, kezdeményező készségükkel segíthetnék a szövetkezetek vezetőségét sok­oldalú tevékenységében. A Szövetkezet! Földművesek Szövetsége (Bratislava, Panen­ská 1] bizonyára nem utasítaná vissza a közvetítő szerepet, sőt örömmel venné a szövetkezet! nők ezirányü kezdeményezését. Cihájukat tolmácsolná a legille tékesebb törvényhozó szervek felé, a Szlovákiai ószövetség­gel karöltve. N. Kővár* István П11 A nagyvilágból-A- Szíriába látogatott я CSKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége. Va­sil Büak, a CSKP KB elnöksége tagjá­nak vezetésével Damaszkuszban a BAATH párt képviselőjével folytattak többnapos tárgyalást. A két párt kép­viselői a kölcsönös együttműködés el­mélyítéséről tanácskoztak és megvi­tatták a jelenlegi nemzetközi helyze­tet. Bilak elvtárs a tárgyalásokon tá­jékoztatást adott Csehszlovákia szo­cialista építésének sikereiről a fő nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkról és főleg arról a tá­mogatásról, amelyet a CSKP és a cseh­szlovák kormány az arab országoknak nyújt — és fog nyújtani a jövőben is — az izraeli agresszió kiküszöbölé­séért folytatott harcukban. Abdallah Ahmad, a szíriai BAATH párt főtitkár-helyettese az Arab Köz­társaság gazdasági és társadalmi át­alakulásait ismertette, amelyek felté­teleket teremtenek arra, hogy az or­szág a szocialista jövő felé vezető út­ra lépjen. A két párt tanácskozásáról közö* közleményt adtak ki. ■ Utcai harcok Ulsterben. Az utób­bi napokban Észak-írországban újból rendkívül feszült volt a helyzet. A vé­res összecsapások veszélye lényegé­ben akkor fokozódott, amikor a brit katonai parancsnokság és az ír Köz­­társasági Hadsereg parancsnoksága nehézfegyvereket is felvonultatott. A brit katonai vezetés parancsot adott, i hogy a katonák necsak a tüzet viszo­nozzák, hanem indítsanak tömeges ellentámadásokat és szállják meg az elfoglalt területeket. ★ Felhívás я felszabadító bérc to­kozására. Ton Duc Thaang, a VDK el­nöke a genfi egyezmények aláírásé-! nak 18. évfordulója alkalmából felhí­vással fordult a demokratikus Viet­nam lakosságához és fegyveres erői­hez. Felszólította ez északi és déli hazafiakat, fokozzák a harcukat az agresszorok és bábjaik ellen. Az USA- hoz azzal a követeléssel fordult, hogy : azonnal szüntesse be a légi támadá­sokat, a kikötők eiaknásítását és a! tengeri blokádot. Vonja ki csapatait, Dél-Vietnamból és vegye komolyan a párizsi tárgyalásokat. | Tíz éve független Algéria Algéria népe hallatlan áldozatokat hozott függetlenségéért. Hősi küzdel­mét a vietnami és koreai háborúval hasonlítják össze. Az egyenlőtlennek látszó küzdelemben több mint egy­billió ember áldozta életét a francia gyarmatosítók elleni harcban. A fran­cia ejtőernyősök, az ún. titkos hadse­reg óriási pusztításokat végzett. Telje­sen a földdel tett egyenlővé 8000 falut és ezer meg ezer hektár erdőt égetett föl. A szarvasmarha-állomány táplá­lékhiány miatt 7 millióról 3 millióra csökkent. A Franciaországban dolgozó félmillió algéraii közül 400 ezer be­börtönzött vagy internált volt. Az ejtő­ernyősök öldöklése elöl közel félmil­lió algériai menekült a szomszédos Tunéziába és Marokkóba. Az ország teljesen ki volt szolgál­tatva a francia gyarmatosítók kénye kedvének. A tengerparti legjobb ter­mőterületeket. földeket francia tele­pesek birtokolták. A gazdaságpolitika is teljesen Franciaország érdekeit szolgálta. Hogy csak néhány példát említsünk, a tejszükséglet 65 száza­lékát Franciaországból hozták Algéria fővárosába, annak ellenére, hogy a helyi tejfeldolgozó üzemek teljesítő­képessége távolról sem volt kihasz­nálva. Még péksüteményt is Francia­­országból hoztak, viszont helyben sok pékséget be kellett zárni, mert пвт volt elég megrendelés pékáru készí­tésére. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Hadsereg 300 ezer tagja egyre soka sodott és végül is az utolsó megszálló katonának is el kellett hagyni az or­szág területét. Algérai elnyerte füg­getlenségét, és 1963 márciusában ren­deletet adtak ki a francia telepesek vagyonának kisajátításáról, s azokat munkástanácsok vezetésére bízták. Még ez év októberében államosítot­ták az összes francia nagybirtokosak földjeit. Fokról-fokra sikerült vissza­szorítani a francia tóke betörését. Már 1965-ben egyezményt Írtak alá olaj­­kitermelésre. Az olajfeldolgozó ipar­ban a francia befektetések 51 száza­lékát a kormány kisajátította. Az álla­mosítási sorozat tovább folytatódott. Egy év múlva már államosították a bányákat, a biztosító társaságokat. A nemzetgazdaságban megszüntet­ték az üsztönösságet és kidolgozták a négyéves tervet, amely szerint az olaj­­termelést 50 százalékkal fokozzák, az ipari termelést 70 százalékkal, a be­ruházási építkezéseket pedig 100 szá­zalékkal. A beruházások háromne­gyed részét belföldi forrásokból fede­zik. Az ipari termelés évente 13,4 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 9 százalékkal emelkedik. A négyéves tervben 30 üj üzemet és vállalatot helyeznek üzembe. A Szovjetunió se­gítségével a népgazdaság különböző szakaszaiban 97 üzemet építenek, ezenkívül a Szovjetunió szakemberek kel segít üj olajlelőhelyek feltárásé ban, öntözőberendezések építésében és új káderek képzésében. A szovjet— algériai kereskedelem évről évre ál­landóan növekedik. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság is jelentős segítséget nyújt Algé­riának. Berendezéseket szállítunk pél­dául borlábbelik, gumicipők készíté­séhez. valamint hőerőművek működ tetőséhez. A legújabb kereskedelmi szerződések szerint Algéria és Cseh­szlovákia között a múlt évhez viszo­nyítva megkétszereződik az áruforga­lom. Az árucsere értelmében mi első surban olajat, foszfátot és ércet ka­punk. Április 24-e és május 4-e közölt csehszlovák párt- és kormányküldölt­­ség látogatott Algériába. Az eszme cserék és a tárgyalások bebizonyítot­ták, hogy a közös érdekek és célok lehetővé teszik a két ország kapcso­latainak fejlesztését annak ellenére, hogy néhány politikai kérdésben el­térő nézeteink vannak. A kiadott kö­zös közleményben a két ország kül­döttsége leszögezte, hogy az együtt­működés lehetséges, sót kívánatos is. Algéria a jövőben minden szocialista országgal együtt akar működni, hogy tapasztalatokat szerezzen társadalmi életének kialakításához és nemzetgaz­dasága fejlesztéséhez. -b-

Next

/
Thumbnails
Contents