Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-30 / 52. szám
V TUDNI SZENNYES PORVÉDÖ MASZK Számos külföldi szaklapban, képes ábrákkal ellátott ajánlatokat tesznek a tenyésztőknek különféle kivitelezésű [pl. műanyagszivacs, „gázmaszk“} légszűrők vásárlására azért, hogy a galambpadlások takarításánál keletkező portömeg, apró tollak, pelyhek beszívását megakadályozzák. Egyegy ilyen készülék ára kb. 100 koronára tehető. Hasznos újítás egészségügyi szempontból. —sz— ROMAN , ÖRIÄS GALAMB Romániai neve: Szalontai Óriás galamb. A magyar határ mentén fekvő városokban és azok környékén tenyésztették ki — elsősorban húsáért. Az új galambfatfa súlya 600—750—900 g, a növendék galamboké fészekhagyáskor pedig 500—600 g. Gyorsan növekednek és nagyon szaporák — Írja J. Schütte német szakíró az Allgemeine Geflügel Zeitung című lapban. —-sz— „MINI“ A DIVAT Csaknem az egész világon még a baromfitenyésztő világcégeknél is — a háziszárnyasok esetében a „mlnisítés“ ütötte fel fejét. Az amerikai, az angol, a német ég sok más állam tenyésztői mlnityűkokat tenyésztenek ki. Az igaz, hogy viszonylag kisebb tojást tojnak, de a férőhelyből és a takarmánybői Is jóval kevesebb szükséges. A világméretű program keretében indult el világhódító útjára a japán fürj (Coturnix japonica) vagy ahogy nálunk nevezik, a házi fürj. Jean Guillaume francia szakíró szerint Franciaországban igen jelentős a házifürjtenyésztés. A francia piacra hivatalosan mintegy 150 tonna fürjhús kerül évente. A tényleges termelést azonban legalább 1000 tonnára lehet becsülni. A házi fürj 1 g tojás anyagot 3 g takarmányból állít elő. A tojástermelő törzsek egyedei évi átlag 300—350 db 15 g-os tojást tojnak. Egy fürj ótlagsúiya 15—17 dkg. Így kb. 7 millió fürjet fogyasztanak el évente Franciaországban. —sz— Д kórbonctani elváltozások ■* “ tekintetében sokban eltérő kórformákból álló leukózis betegségcsoport közel akkora veszteséget okoz, mint a légzöszervi bántalmak. Közös sajátosságuk a fiatal vérsejtféleségek nagyarányú elszaporodása, sok esetben daganatszerű burjánzása. A kórokozó vírus. Egyes vélemények szerint valamennyi kórképet egy vírus idézi elő, mások szerint legalább két vírusféleség szerepel. Megbetegedés — hosszú lappangási idő után — csak akkor jön létre, ha az állatok 3 hetesnél fiatalabb korban fertőződtek. Szaporodik a vírus és ürül idősebb baromfiból is anélkül, hogy kóros elváltozások fejlődnének ki. Idősebb állatok tojásaiba is bejuthat, és fertőzheti a fejlődő embriót. A kórokozó ez úton is terjed, de a napos baromfi hiányos elkülönítése a felnőttektől Ugyancsak gyakori fertőzésforrás. A neurolimfomatózisnak is nevezett Marek-féle betegség lappangási ideje többnyire 6—8 Leukózisok hét, a többi kórképben általában 6—8 hónap vagy kevéssel több. A megbetegedések zöme a tojásrakás megindulása utáni 2—3 hónapon belül következik be. A fertőzött állományok tojásai is ebben az időszakban tartalmazzák leggyakrabban a vírust. Számos kísérlet egybehangzó eredménye szerint a fertőzésen kívül az állatcsoport fajlagos fogékonysága is szerepel a megbetegedés arányának alakulásában. A tenyészkiválasztás nagy jelentőségét mutatja, bogy néhány éven belül egyazon kiindulási anyagból sikerűit fogékony és ellenálló vérvonalakat kiválasztani, az előbbiek közül kb. tízszer anynyi hullott el leukózisban, mint az ellenálló csoportból. A jércekori veszteség egyébként 25 —30 «/о, néha még ennél is több lehet. A leukózis terjedését elősegíti a gyors nemzedékváltás, különösen akkor, ha a jércetojásokat is keltetik. A 10—12 hónaposnál fiatalabb jércék még megbetegedhetnek és a tojásaikból kikelő csibék nemcsak a vírust, hanem a nagy fogékonyságot is örökölhetik. Egyéves kor után az állomány megmaradt része viszonylag ellenállónak tekinthető, ha a leukózis korábban mérsékelt számban előfordult. A tenyészkiválasztás szempontjai között a termelési eredmények mellett figyelemmel kell kisérni a leukózis gyakoriságát. Azokat a tojócsoportokat és kakasokat, amelyekből vagy utódaik közül sok a kiesés leukózisban, zárjuk ki a tenyésztésből. A fiatal csibék nagy fogékonysága miatt a leukózisok elleni védekezés szempontjából is alapkívánalom a csibék teljes elkülönítése a felnőtt állománytól. —k— A házinyúl gereznájáról HOGYAN FOGJUK HELYESEN A NYULAT? A fülénél fogva sohasem szabad a nyulat felemelni, mert ez állatkínzás. Kisebb nyulat felemelhetünk a hátbőrénél fogva. A nagyobb állat esetén nyugalmi helyzetben az állat fejét lenyomjuk a padlóra, két fülét nem húzva- egyszerre fogjuk meg a bundájával, s lassan emeljük fel, míg a másik kezünkkel a felemelendő nyúl fara alá nyúlunk és ezzel segítmlndig gondot fordítunk arra, hogy a takarmányokban meglegyen a kellő mennyiségű fehérje, vitamin és ásványi anyag. A NYULAK VÄGÄSA ÉS NYÜZÄSA Vágáskor a nyulat két hátsó lábánál fogva lógatjuk és a kezünk élével erőteljesen a tarkójára ütünk. Az így elkábult állat nyakszirtjén az ütőeret vágjuk el és csorgassuk ki a vérét. A hátára fektetett tetem hasát A száraz almon vagy rostélyos padozaton tartott házinyúl szőrzete a fekvés következtében kevésbé sárgulhat meg. [K. Sz. felv.) jük. így a két kezünkben felemelt nyúl nem ficánkol, bántódás nélkül vihetjük tovább. ELŰZZÜK MEG A NYÚL SZÖRRAGÄSÄT! Ha a nyúl a szőrét rágja, az könnyen észrevehető a combján. A szőrrágás oka az, hogy az állat a takarányban kevés fehérjét és ásványi anyagot kapott. Ezt a szokást ritkán lehet megszüntetni. Megelőzhető, ha gyengén többször hátrafelé simítjuk, hogy a húgyhólyagból a vizelet eltávozzék. A lefektetet nyulat azonban valamely tárggyal a nyakszirtre mért ütéssel is elkábíthatjuk. Nyúzáskor a nyulat hátsó lábánál fogva akasztjuk fel a lábfej fölött körbevágjuk a bőrt és innen a combéleken, mindkét oldalon a végbélnyílásig szintén bevágjuk. A nyíráshoz nem tanácsos túl éles kés használata, vigyázzunk, nehogy behasítsuk a gereznát. A lenyúzott nyulat azonnal ki kell belezni. A hasüreget felvágva, óvatosan kivesszük a zsigereket és a belsőszerveket. A gégecsövet, nyelőcsövet és a két comb között a húgycsövet is vegyük ki. A belső szervek a máj, a tüdő, a vese, a szív a hússal együtt a konyhára kerül, ahol a legváltozatosabb, könnyen emészthető, fehérjékben tartalmas ételek készíthetők belőle. A GEREZNA KIKÉSZÍTÉSE, KEZELÉSE A házinyúl téli gereznája értékesebb. Minden évszakban nyúzás után mindjárt húzzuk azt szárítóiéra, vagy feszítőhuzalra, szőrös részével befelé. Házi használat esetén a gereznát deszkára is feszíthetjük, ekkor a hasoldal vonalán, zsilettel felvágjuk a bőrt (nem ollóval, mert a szőrt is elvágja) és alkalmas nagyságú deszkára óvatosan kifeszítjük. Ügy szögeljük ki, hogy a gerezna alul a szőrös részen is kapjon levegőt. A szárítás érdekében egy tompa késsel a zsír- és húsrészeket kaparjuk le mert ezek könnyen rothadnak és tönkre tehetik a gereznát. A kifeszített bőröket száraz, szellős helyre tesszük és nem sózzuk be. A megszáradt gereznát elrakjuk és molyosodás ellen naftalinnal, vagy dohányporral védjük. A bőröket többször kell szellőztetni és megvizsgálni, hogy nem éri-e valamilyen baj. A gondosan kezelt gereznából a feldolgozó ipar szebbnél szebb prémeket készít. Iparunknak nagy szüksége van a nyúlgereznákra, ezért tartsuk szükségesnek a nyúlgerezna helyes lenyúzását és szárítását. MAJERSZKY MÄRTON, Salka (Szalka) Dámvadtelepítés Kelet-Szlovákjában A Szlovákiai Vadászok Szövetségének alakuló közgyűlése 1969-ben a kelet-szlovákiai kerület vadgazdaságának fejlesztésére határozatot hozott. Az egész szervezet kötelességévé tette, hogy e kerületben a vadgazdálkodás szintjét emelje, elsősorban az egyes vadfajok állományának növelésével és a jelenlévő állomány minőségi javításával. Ezen nagy feladat végrehajtása jórészt már befejeződött! Az apróvadállomány számbeli gyarapodása a keletszlovákiai síkságon mindenütt mutatkozik, így az 1972/1973 évi vadászidényben már élővadbefogásra, sőt vadászatra is sor kerül. A nagyvad fajai közül a szarvas, az őz és a vaddisznó jelenlegi szép állományát az őshonos törzsekből szaporították fel. A komplex vadászati tervek kidolgozásakor a szakemberek végigjárták a Zempléni Hegységet is, amely észak-déli irányban Veíaty községtől Slovenské Nové Mesto-ig terjed és úgy találták, hogy ez az erdővel borított, nem nagyon magas, mintegy 4000 ha kiterjedésű terület kiváló életteret nyújthat a dámvad részére. Az említett vadász-szövetségi alakuló közgyűlési határozat és a természeti adottságok kihasználásáról szóló pártkongresszusi határozat értelmében kidolgozták e területre a dámvad meghonosításának tervét. A SZVSZ Központi Bizottsága jóváhagyta ezt a tervet és 1972 elején hozzáfogtunk megvalósításához. A trebišovi (tőketerebesi) járási szervek készséges segítségével létrehoztak egy új vadászterületet, amelyet a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma fenntartott területté nyilvánított és a vadgazdálkodást a SZVSZ szerveire és szervezeteire bízta. A járási szervekkel való tárgyalás után a terület kezelésére új vadásztársaság létesült, amely „Haladás“ (Pokyok) néven, trebišovi székhellyel működik és tagjainak száma 50 fő. A vadgazdálkodás módjait a központi vadászati szakbizottság irányítja. Ennek tervei és útmutatása alapján a vadásztársaság tagjai megkezdték az előkészítő munkálatok kivitelezését. Első feladat volt a 27 hektáros akklimatizációs és generációs vadaskert bekerítése, s ebben vadföldek, etetők és sózők létesítése. A slaneci erdőgazdaság segítségével ez a munka már befejezés előtt^áll. Sok napot dolgoztak le brigádmunkában a vadásztársaság tagjai, de eközben időt szakítottak arra is, hogy az állami erdészet által átengedett, elhagyott erdészlakot tatarozzák, lakhatóvá tegyék. Maga a dámvadtelepílés a magyarországi Gyulajról származó egyedekkel történik. Magyarország legkiválóbb dámvadállománya a tolnamegyei Gyulajon él, lnneň származnak a már híressé vált világrekorder dámlapátok. Ezt a törzset magyarországi vadásztársaink féltve őrzik. A magyar Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati főosztályával folytatott tárgyalásokon valóban szocialista baráti módon vaddisznó mezei nyúl fácán 40 darab, ivararány 2:1 1700 darab, 1600 darab, szürkefogoly 1300 darab. A kérdéses területen jelenleg még gímszarvas is él. Ezt azonban teljesen ki kell küszöbölni, mivel agresszív tulajdonságai miatt nem fér meg a dámvaddal. A jövőben az esetleg be-Dámvad. megértették törekvéseinket és Ígéretet kaptunk az 1972/1973 évi vadászidényben 19 darab gyulaji dámvad átadására. Viszonzásként 22 élő muflont bocsájtunk a magyarországi vadászok rendelkezésére. A behozásra kerülő dámvad törzs tervezett összetétele a következő: 3 darab 1—2 éves dámbika, 3 darab 2—3 éves dámbika és 13 darab dámtehén. Ezt a törzset az említett vadaskertben helyezzük majd el. Ez a törzs elképzeléseink szerint két szaporulatával együtt az akklimatizációs vadaskertben marad és számos, ez idő alatt előreláthatóan mintegy 40 darabra szaporodik. Ebből 33 darabot szabad területre engednek ki. Ekkor az akklimatlzációs vadaskert generációs vadaskertté alakul át, amelyben gondos kiválasztás után 7 darab dámvadat tartanak majd. Ezek szaporulatát az első években szintén szabad területre engedik. Hákrom-négy év múltán terv szerint újabb gyulaji dámvad vásárlására kerülne sor, hogy elkerüljük a túlságosan belterjes tenyésztés örökléstani veszélyeit. A tárgyalt vadászterület minőségi osztályozása alapján a jövőben a következő szabvány szerinti vadállomány tenyésztése válik lehetségessé: dámvad 200 darab, ivararány 1:1—1,2 őz 150 darab, ivararány 1:1 (Kucsera Szilárd felvétele) szivárgó gímszarvas egyedeket sem szabad ezen a dámvadas területen megtűrni. A dámvad szabványszerű létszámát terv szerint 1982-ben kellene elérni. Eddig az időpontig szabvány-szintre kell hozni a többi vadfaj létszámát is. Már 1976-tól kezdődően megindul e területen a dámvadkilövés. Feltevés szerint 1976- ban egy dámbika (I vagy II. korosztály) a következő évek mindegyikében egészen 1982-ig pedig 2—3 darab lőhető majd ki. Természetesen a legszigorúbb selejtezés elve alapján, hogy kellő szinten tartsuk az állomány minőségét. Valószínűleg 1982-től kezdődően már golyóra éret lapátosokat lehet lőni, mert a megfelelő trófea nagyságot a dámbikák 10—12 éves korukban érik el. Az ismertetett telepítés célja, hogy Szlovákiában egy kiváló minőségű dámvad törzset tenyésszünk ki, amely elsősorban tenyészállatokkal látná el a többi dámvadas területet, másodsorban kapitális dámlapátok zsákmányolására nyújtana alkalmat. K1RNER KÁROLY mérnök, a Szlovákia Vadászok Szövetsége KB-nak vadászati szakelőadója VADÁSZNAPTÁR — JANUÄR — Januárban kezdődik — kevés kivétellel — a hasznosvad védelme. Д 4/1967 Zb. számú rendelet engedélyezi január bú végéig a szarvasbika és a szarvasborjú, január 15-ig pedig a szarvasfehén kilövését, Egész hónapon át vadászható a vaddisznó-malac, de az emse már csak január 15-ig. Azokon a vadászterületeken, amelyeken engedély alapján élő mezeinyúl befogást végeznek, ott január 15-ig lehet mezeinyúlra vadászni. A többi vadfajok közül lőhető az Ureginyúl, a nyesi, a nyuszt, a vadmacska, a balkáni gerle, a vetési varjú és fogható a pézsmapocok. Vadász hatók az egész évben lőhető káros vadfajok, a farkas, a hiúz, a róka, a nyestkuiya, a görény, a menyét, a héja, a szürkevarjú, a feketevarjú, * szarka, a mátyásmadár, a csóka és a nagy kárókatona. Januárban be kell fejezni a leszerződött élővad befogását, mert februárban már gyakori a mezeinyulak párzása da a telt anyanyulak szállítása nem ajánlatos. Gondoskodni kell a téli Ínség Idején a vad nyugalmáról, hogy az veszteségmentesen teleljen át. Irtjuk a hasznosvad ellenségeit: a károsvadat. A vad téli etetését teljes ütemben folytatjuk. Természetesen csak jóminőségű és megfelelő ŐSZ- szetételű takarmányt adunk a vad elé. Nagyon ajánlható a speciális, granulált takarmánykeverékek adagolása Is, ami tartalmazza a télen különben hozzáférhetetlen vitaminokat és más adalék anyagokat. A hónap végefelé le kell zárni az elmúlt év vadgazdasági elszámolását. A vadászgazda öszszesíti a kilövés eredményeit és előkészíti a vadszámlálást. Felkészül a kötelező trófcaszemlékre. Januárban meg kell tartani a vadászegyesületek évzáró taggyűléseit. K. K-
