Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-30 / 52. szám
XXXXx\XXVSXXXXXVCxXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXX>X*CWXSXV4XVVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 1972. december 30. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 ХЧЧХЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХ^ХЧЧЧЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЧХЧЧЧХЧЧЧХЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧ-«ЧЧ'*|1|»ЛХЧХЧЧХЧХЧЧЧЧЧХ**ОСЧЧЧЧЧЧЧХЧХЧЧЧ>«ХХХЧХЧХ<(ХЧЧЧЧЧХЧХЧХХХЧЧХ AlASZUNK rKri»ríÖKRÉ A dolgozó nvugiHiasok nyugdíiígénve S. Sz. olvasónk kérdezi: Férjem mint nyugdíjas 1972. január 1-től 1972. június 30-ig hetente tíz órát tanított. Most elhelyezkedhetne, mint nevelő. Ha elvállalja az állást, kaphat-e nyugdíjat az Idán, ás ha igen, meddig? 1973-ban 180 napig megkapja a teljes nyugdíjat vagy nyugdíját azonnal 1000 KCs-ra fogják csökkenteni? Az a nyugdíjas, aki csúcsmunkákkal, vagy kisegítő jellegű munkákkal kapcsolatban a naptári évben legfeljebb 180 napot, vagy adminisztrációs munkákkal kapcsolatban 120 napot dolgozik, változatlan őszszegben megkapja egész nyugdíját (tehát nyugdíját nem csökkentik). A ledolgozott munkanapokba azokat a napokat le beleszámítják, amelyekre a nyugdíjas táppénzt vagy munkabértérítést kápott, kivéve a ki nem merített szabadságért járó térítést. Hasonló módon a nyugdíjas megkapja egész nyugdíját akkor is, ha olyan munkakötelezettséget Vállal, amelynek keretében a naptári évben nem dolgozik 1200 munkaóránál többet, ha pedig adminisztrációs munkáról van szó, 800 munkaóránál többet. Tehát ha a nyugdíjas az említettnél több napot vagy munkaórát dolgozik le a haptári évben, úgy az említett előny nem illeti meg, ha a havi bruttó keresete több mint 800 Kčs. Olvasónk leveléből ítélve, megállapíthatjuk, hogy férjét nem illeti meg az egész nyugdíj egész éven át. Nyugdíját attól a naptól kezdve fogják csökkenteni, amikor elérte a megállapított munkanapok vagy munkaórák számát (tanítók esetében a munkaórák száma 600). A nyugdíjigény megnyílása után dolgozó személyt 1000 Kčs összegig illeti meg nyugdíj, Iia a következő ágazatokban dolgozik (persze nem az adminisztrációban): 1. termelésben (pl. iparvállalatokban, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, építőipart, nyomdaipari üzemben stb.j, 2. szolgáltatások nyújtáséval foglalkozó vállalatokban, karbantartást, és hasonló munkákat, — a helyi ipar szervezeteiben, közüzemi szolgáltatóvállalatokban, termelőszövetkezetekben, költségvetési szervezetekben, a nemzeti bizottságok kisüzemeiben, a nemzeti bizottságok lakásgazdálkodási szervezeteiben: — kereskedelemben, — köz-, üzemi és iskolai étkezdékben, valamint a szállodai létesítményekben, ben, beleértve a gondozási — az egészségügyben, a szociális biztosítás létesítményelszolgáltatást, — közlekedésben, beleértve e város! közlekedési vállalatokat a postánál és távközlési üzemekben, — vízmüvek üzemeltetésével kapcsolatos munkákat végez, beleértve a városi szennyvíztisztítókat, — mezőgazdasági termékek felvásárlásával kapoeolatos munkákat végez, — hulladékanyag gyűlésével kapcsolatos munkákat végez, 3. fűtési, karbantartási, takarítási munkákat végez, vagy mint üzemi őr, kapus dolgozik, mégpedig akkor Is, ha más ágazatokban végzi a munkát. Mivel férje rendes munkaviszonyba lépett, tehát a szociális biztosítás létesítményében vállalt munkát (nem átmeneti időre), — ami a nyugdíj Összegét illeti — vonatkoznak rá az említett elvek, mégpedig az 1973. év elejétől, vagyis 1000 Kés összegig illeti meg nyugdíj. Ami a szabadság kérdését illeti a Munka Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései érvényesek. A következő alapvető jelentőségű feltételeket kell teljesíteni: — a munkaviszony a szervezetben megszakítás nélkül öt hónapig tart (várakozási idő), — a dolgozó e szervezetben a naptári évben legalább 75 napot ledolgozott. Olyan esetek Is előfordulnak, amikor sem a várakozási időt, sem a 75 nap ledolgozását nem követelik meg (lásd a Munka Törvénykönyv 100. paragrafusa, 2. bek. a), c) pontjait). Ha a dolgozó munkaviszonyba lépett a jelenlegi évben csak a szabadság arányos része Illeti meg, miközben persze az alapvető jelentőségű előfeltételeket teljesíteni kell. Kivételt azok a dolgozók képeznek, akiknek esetében a feltételek teljesítését nem követelik meg. A szabadság hossza a 18. életév betöltése után a munkaviszonyban töltött évek számától függ. Ha a dolgozó az adott naptári év végéig 18. életévének betöltése után legalább 15 évet ledolgozott munkaviszonyban, úgy négy hét szabadság jár. A tanítók szabadsága nyolc naptári hét, óvodákban táhító nők szabadsága hat naptári hét, a nevelők szabadsága pedig négy naptári hét. Ha a dolgozó a Munka Törvénykönyvében felsorolt valamelyik okból (109. §, 72. bek. a),—e) pontok) nem meríthette ki rendes szabadságát, a szabadságért vagy annak részéért átlagkeresetének összegében térítés Illeti meg. Tanltők és óvodákban tanító nők esetében legfeljebb négy hét szabadságot téríthetnek meg. Árkíegvenlítes S. J. olvasónk írja: „Elhatároztam, hogy átépítem esalédt házamat. A munkát 36 hőnapon belül befejeztem, és árkiegyen-Htésl járulékot kértem. Olyan felvilágosítást kaptam, hogy arra nincs jogigényem, mivel községünk nem szerepel a telepítés-fejlesztés távlati koncepciójával rendelkező községek között. Az árkiegyenlltésre való jogigény előfeltételeit a Pénzügyminisztérium Tt. 137/1968 és a Tt. 26/1969, sz. hirdetményei tartalmazzák. A következő előfeltételekről van sző: a) a családi ház átépítését az építési engedéllyel összhangban kell megvalósítani. Amennyiben az építő nem tartja be az építési engedély rendelkezéseit, az árkiegyenlítésre vonatkozó igény megszűnik. b) az építési engedélyt 1967. január 1-e után adták ki, c) a családiházat a telepítésfejlesztés távlati koncepciójával összhangban kell építeni flásd a 100/1987. sz. kormányhatározatot ], d) az építést építési engedély alapján kell elkezdeni. A* mennyiben az építést utólagosan engedélyezték, az építő elveszti jogigényét az árkiegyenlitésre. Az említett feltételeket akkor is teljesíteni kell, ha átépítésről, hozzáépítésről van sző, amellyel a családi házban önálló lakást alakítanak ki, (Amenynyiben az említett feltétolek teljesítve vannak, az építőnek jogigénye van az árkiegyenlítésre]. További járulék illeti meg az építőt, ha az építkezést az építési engedély kiadása után eltelt 38 hőnapon belül befejezte (és ha a lakhatási engedélyt 1989. január 1-e után adták ki). A Járulékot a takarékpénztár fizeti ki a nemzeti bizottság építési hivatalának igazolása alapján. A mondottakból tehát kitűnik, hogy a járulékot csak a lakhatási engedély kiadása után fizetik ki. A járulékot az építő az esetleges kölcsön kifizetésére köteles felhasználni. Amennyiben az építő nem vett fel kölcsönt, a takarékpénztár az összegét az építő kívánsága szerint fizeti ki. Az adott eset azért érdekes, mert az építési engedély a vonatkozó részében csupán úgy hangzik, hogy „az építési engedélyben feltüntetett feltételek meg nem tartása maga után vonja a Tt. 26/1989 sz. és a Tt 137/1968 sz. hirdetmények ér telmében az állam által nyú] tott előnyök elvesztését“. Love léből arra lehet következtetni hogy a megállapított feltétele két teljesítette. A helyt nemzeti bizottságnak tudnia kellene, hogy községük szerepel-e a telepltésfejlesztés távlati koncepciójával rendelkező községek között. Amenynyiben nem, ezt az építési engedélybe bele kellett volna írni. Arra Is figyelmeztetni kellett volna az építőt, hogy az árkiegyenlítésre nincs Igénye. Amennyiben községük nem tartozik a telepltésfejlesztés távlati koncepciójával rendelkező községek közé, az árkiegyenlítésre nincs jogigénye flésd a Pénzügyminisztérium 28/1969. sz. hirdetménye 12. § 9. bekezdését.) XVVXXXXXXXXXXXXXXXXXV>^X\VNVC4SfWC*WK*V4VWX4XW ЙЕПЕ 'TANÁCSOK Veszélyes az időjárás Veszélyes az Időjárás, hol köd, hol eső zavarja az autózást, és rontja a látási viszonyokat. A mezőgazdasági munkagépek sarat hordanak az úttestre, a traktorok, a pótkocsis vontatók közé helyenként még lovas jármüvek is keverednek. Egyre többször esik az eső, de hiányzik a biztonságos előzés felétele is: a jő kilátás, a száraz úttest. Ezekre kelt tehát felkészülnünk. Elsősorban a sebességgel gazdálkodjunk ésszerűen, és a váratlan helyzetekre Is gondoljunk. Ha mégis bajba kerülünk, a súlyosabb baleset elkerülésére meg lehet találni a mindenkori „vészkijáratot“. Legfontosabb, hogy felismerjük helyzetünket a közlekedésben, országúton ás városban. Ha például szemben elűz egy jármű és már látjuk, hogy nem tudunk élűié kitérni, a vészkijárat megtalálása azt jelenti, hogy elkerüljük a szemből való ütközést és lehúzódva a padkára, a kocsi Oldalát mutatjuk a szembejövőre. De ehhez az szükséges, hogy szabaduljunk a szembe jövő jármű vonzásától. Vegyük tehát szemünket le róla, és inkább a vészkijárat megkeresésére összpontosítsuk figyelmünket. Ősszel rendszerint több a váratlanul felbukkanó akadály: az ablaknak repülő madár, a vadászok ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧ' elől menekülő vad, a vlzmosta kőomlás, a ködben alig észrevehető parkoló jármű és más hasonlók. A vezető magatartásának ilyen esetekben Ismert szabályai vannak, de a szabályok nem pötolják, ha közben megfeledkezünk a kocsi karbantartásáról és műszaki ellenőrzéséről. Nemcsak az a fontos, hogy mind a négy keréken ép futófelültü gumik legyenek, fontos e keréknyomás is, és a fékek egyenletes munkája. Ne hanyagoljuk el a segédberendezést sem; például az ablakmosófúvökákat tűvel állítsuk be és tisztítsuk meg. A szemből érkező járművek olajos, sáros lével szórják be a Kocsi elejét, elhomályosítva a jelzőlámpákat és a fényszórók üvegét. Időnként tehát meg kell állnunk, hogy megtisztítsuk Őket. Rossz időben a kocsi kormánya sokszor fontosabb szerepet tőit be a bajok elkerülésében, mint a fák. U IDÉNY VEDEN Korunk embere már el sem tudja képzelni táplálkozását különböző konzervek, tartósított ételek, befőttek fogyasztása nélkül. A tartósított élelmiszer, a konzervált zöldség- és gyümölcs télen is friss, könnyen hozzáférhető, percek alatt elkészíthető és tápláló. Ezért a konzervgyártásnak igen nagy jövője van, hiszen a racionális étkezés is megköveteli, hogy minél több friss, vitamindús étel kerüljön télen Is az asztalunkra. A Pohronské Ruškov-i (oroszkai) cukorgyár mellett már az 1955-ös években megkezdték egyes konzervek gyártását. Kezdetben csupán egy kis helyiség szolgált erre a célra. Mindöszszs néhány vagon áru került ki évente a cukorgyár e melléküzeméből. • A gyárban ul-alkodó jelenlegi állapotok felól érdeklődtünk Csillogj László elvtárs gyárigazagtőnál. ф Hogyan szervezték meg az üzem munkaerő ellátását? — tettük fel az első kérdést. — Azok a dolgozók, akiket a tél folyamén a cukorgyárban foglalkoztatunk, nyáron a konzervkészítő részleg fő idényében a konzervgyártás körül foglaletóskodnak. Nagyobb részük nő. A melléküzemágban 40 állandó és 160 idénymunkásunk van, sőt sok diák IS nálunk dolgozik a szünidő alatt, ami igen kedvező üzemünk szempontjából. • Milyen a gyár gépi berendezése? — A gyár még mindig épülőfélben van s nagyobbára az NDK-ból és Magyarországról származó gépeket használunk. A jövőt illetően most építünk ' egy hatalmas csarnokot, s ennek átadása után számításunk szerint a termelés 15—20 százalékkal növekszik még. ф Milyen volt az idei esztendő? — Az idén minden téren, a paradicsomot kivéve, tervünket túlszárnyaltuk. Sajnos a paradicsömhiányt nagyon megéreztük, amit az is bizonyít, hogy eredeti tervünket e terményből csupán ,55 százalékra teljesítettük. A többi eredmény biztatóbb, hiszen tervünket zöldborsóból 115,3, zöldbabból 105,3, uborkából 133,3 kész ételekből 121,9, lecsóból 128,4 és a többi sterilizált zöldségféléből 171,4 százalékra teljesítettük. ф A százalékok talán érzékelhetőbbek lennének, ha tonnákban fejeznénk ki? — Ez évi termelésünk menynylsége zöldborsóbői 294, zöldbabbői 226,5, uborkából 282, lecsóból 250 tonna volt, hogy csak néhányat említsek. Menynyiségileg ebben az évben 3100 tonna konzervet készítettünk, # Ezt a mennyiséget bizonyéra nemesek a hazai piac ellátáséra adják. Milyenek külföldi kapcsolotaik? — Exportunk is évről-évre emelkedik. Az Idén legyártott konzervipari termékeink közül 100 tonna kerül exportra. ф Minek köszönhetik eredményeiket? — Mindenekelőtt a munkafegyelemnek. Dolgozóink megér* tőek és tudatában vannak, hogy munkánk csak ekkor gyümölcsöző, ha minden feladatot becsülettel végzünk el. Ki kell emelni Llska Máriát, aki mint termelésvezető nemesek kiválő szakember, de rátermett szervező Is, ami sokat jelent a Jő munkaközösség kialakítása terén. • Hányféle konzervet készítenek? — Üzemünkben jelenleg 24 féle konzervet, tartósított ételt gyártunk. Ebben az évben egy űj árüeikkel gazdagítottuk választékunkat. Amikor megköszöntük az igazgató elvtársnak az üzem munkájáról adott felvilágosítását, e megújuló élemiszeripari üzemnek az új esztendőben Is további sok sikert és jó eredményeket kívántunk. DAVID NÁNDOR ! Mi a túlórában végzett munka? Annák ellenére, hogy az egyes üzemekben és munkahelyeken mindent megtesznek a túlórák számának, a túlórában végzett munkák mennyiségének csökkentése, illetve korlátozása érdekében, mégis gyakran megtörténik, hogy a nagyon Sürgős munkákat időben elvégezni csakis túlórák igénybevételével lehetséges. Sok esetben még a legjobb, legmegfontoltabb és legcélszerűbb szervezési, valamint műszaki intézkedések által sem lehet a túlórában végzett munkák szükségességét kiküszöbölni. Azok a dolgozók, akik esetenként kénytelenek túlórákat ledolgozni, gyakran felteszik a kérdést, miért nem kapnak pótdíjat, amikor rendes munkaidejükön túlmenően üzemükben munkájuktól eltérő más munkaszakaszon dolgoznak. Ügy ’ vélik, hogy az üzem vezetősége ezáltal megszegi a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit, ha nekik e munkáért kizárólag az elvégzett munka értékének megfelelő bért fizeti csak ki, bárminemű tűlőra-pőtdlj nélkül. E konkrét eset magyarázata kippen tisztázni kell elsősorban azt a kérdést, ml számít túlórának, mi a túlóra, amiért a dolgozó a törvényben megszabott tűlőra-pőtdíjat igényelheti. A Munka Törvénykönyv 96. paragrafusának 1. bekezdése szerint a túlórában végzett munka az, amikor a dolgozó a munkadó szervezet utasítására, parancsára, illetve beleegyezésével normális heti munkaóráin felül saját munkakörében többletmunkát végez. Értendő ezalatt az olyan munka végzése, amely megegyezik a munkaszerződésben feltüntetett, meghatározott munkakörrel. Vegyünk egy példát. A dolgozó a munkaadóval megkötött munkaszerződésben kötelezte magát a karbantartó munkák elvégzésére. E dolgozó munkahelyén a heti munkaidő 42 és fél óra, egy-egy műszak reggel 6-tól 14-őráig tart. Ha ezt a dolgozót történetesen felettese utasítja arra, hogy rendes műszakjának befejezése után maradjon még tovább is a munkahelyen, mert valamit sürgősen meg kell javítani. Ez a Javítás lényegében az Illető dolgozó munkatartalmát képezi. Ilyen esetben túlórában végzett munkáról beszélhetünk. Tehát ez esetben a dolgozót megilleti a 25 százalékos túlőra-pótdi], amit alap órabéréhez számítanak, mivel hétköznap és nappal végzett munkáról van szó. Más a helyzet, ha az alkalmazott rendes munkaideje után más — nem a megszokott munkatartalmát képező — munkát végez túlórában saját üzemében, Ilyen esetben ún. mellékes tevékenységről beszélhetünk, amit a Munka Törvénykönyv 71. paragrafusa megenged és ugyanakkor megszabja az ilyen munka esetén fennforgó jogokat és kötelességeket, amelyeket egyedileg kell elbírálni. ľ i ххххххххххххххххххххххххЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХ«ЧЧЧЧХЧЧЧХХХХХЧЧХХХХ>»»ХЧ>ХЧХХЧХЧХХТО!^Х»»ХХХХХХЧХХЧХ«>^ЧХЧЧХХХХХ^ХХХХХЧЧЧХЧХХХ'КХХЧЧХХХХЧЧ»»ХЧЧХХЧХЧХЧХЧЧ '.ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧ'.ЧЧЧЧЧЧЧЧЧЧХЧХЧЧЧЧЧЧЧЧЧ
