Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-15 / 28. szám
* KÖLJFÖJJDI SENKI SEM KAP DDT T A Szovjetunió példamutató rendelkezést bocsátott ki a DDT-vel kapcsolatban. Ez megtiltja a veszélyes rovarirtószer belföldi használatát. ugyanakkor felfüggeszti a gyártást és exportálását Is! 'Annak ellenére, hogy ez jelentős valutabevétel-csökkentést jelent a vegyi gyáraknak. A követésre méltó intézkedés azért is figyelemreméltó, mert sok ország még ma is nagy mennyiségben gyártja ezt a szert, s ha belföldön tiltják is felhasználását, külföldre — pl. afrikai, ázsiai és dél-amerikai országoknak — még hajósakomány-tételben adják el. (Das Tier) A HIGANYNAK й halak húsában való felhalmozódása az USA-ban arra vezetett, hogy az egészségügyi hatóságok több millió kg tonhalkonzerv eladását megtiltották. Hogy az előállítás után ne legyen szükség a kész konzerveket megsemmisíteni, kidolgoztak egy olyan eljárást, mely lehetővé teszi a halnak egy peréig tartó vizsgálata révén á csekély higanytartalom megállapítását is. Mivel az egy balrajban levő halaknál ez "egyforma, az ilyen tengeri halrajokból nem eszközöl nek fogást. (AFZ—Fischwaid) A HALETETÉS kapcsán előálló vízszennyezés aránylag olyan kis mértékű, hogy a vizek a tőből egyéb szennyeződés hiányában tisztábban jutnak ki, mint ahogy oda bejutottak. Az ipari haltenyésztés azonban olyan anyagcsereforgalommal jár, hogy ennek hatását mindenképpen figyelembe kell venni, mechanikai és biológiai derítéssel kell tisztaságáról gondoskodói. Kényszeresetekben alumíninmszulfáttal való kicsapatás is szóba jöhet. (Zeitschrift für die Binnenfischerei) HALORZO-HlR A Pestmegyei Hírlap frja: *A ceglédi malomtói horgászokhoz csatlakozott orvkor* gásznak két és félezer forintjába került a halászlé“ д madarak szavára naptól ** és széltől cserzett arcú halászok lepik el a folyók mentőt, ahol mindenről lehet beszélni — csak halászat legyen a témája. Mert a halászatban minden olyan Izgalmas, mint a hal horogra csalása. A halászok kétszer élik át a halászat izgalmait, de hatványozottan amikor beszámolnak róla. Ezernyi élmény, idegenekkel kötött rögtönzött barátság! Mindehhez terített, ízletes halászvacsora illik. Ha nem is fő bográcsban az ízletes halászlé, az ízes beszédre épp úgy működni kezdenek az emésztőmirigyek, s a gyomorsav követelőzni kezd! A halászok kedélyes emberek. Ez alól a csallóközi halá szók sem képeznek kivételt. Velük való beszélgetésünk alkalmából azonban mégis kivételt tettünk, mivel hozzájuk nem az úu. „romantikus kérdésekkel“, hanem komolyabb szakmabeli kérdésekkel fordultunk, melyekre Olgyay Eduárd a Szlovákiai Horgászok Szövetsége. Dun. Streda-i (dunaszerdahely) járási bizottságának titkára válaszolt. — Mikor alakult szervezetük s melyek voltak az indulással járó nehézségek? — Szervezetünk 1946 nyarán alakult, s működése kizárólag a folyóvizekre szorítkozott, járásunkban halastó ekkor még nem volt. Ez a gazdálkodás még részben „rablógazdálkodásnak“ mondható, mert halászaink nagy hálóval halásztak és a hal értékével személyes pénztárukat s nem a szervezetét gyarapították. Ebben az időszakban halasításról szó sem volt. Szervezetünk életében, határkövet az 1957-ben lezajlott első országos és szlovákiai kongresszus jelentett. A kongresszus irányelveivel összhangban járásunkban sikerült bevezetni a tervszerű gazdálkodást, valamint megalapozni a halászat és a sporthorgászat további fejlődését. Ezt elsősorban a taglétszám fokozatos emelkedésével mérhetjük fel. Míg 1950- ben 140 tagunk volt, addig e létszám 1971-ben 700-ra emelkedett. A fejlődés további konkrét mutatójául a halasításra szolgáló összeg jellemző. E célra 1958-ban 3600 koronát irányoztunk elő, ugyanakkor 1971- ben már 58 ezer koronát. — Az életszínvonal emelkedésével, a szolgáltatások bővítésével, valamint a szabadidő növekedésével párhuzamosan emelkedik a sporthorgászok száma. Mit tettek annak érdekében, hogy a ma horgásza olyan sportember legyen, aki a halászatot össze tudja egyeztetni a víz- és erdőgazdaság érdekeivel? — Ez a kérdés nagyon időszerű. A sporthorgásznak az említett tényezőkön túlmenően jártasnak kell lennie az agrobiológiában, a biológiában s nem túlzók, ha azt mondom, hogy a pedagógiában Is. Ezzel összhangban nagy figyelmet szentelünk a tagság továbbképzésére. Tanfolyamokat tartottunk, pl. Bodíkyn (Bodakon), Gebéi kövön (Bősön), Vrakúuban (Várkonyban), jahodnán (Eperjesen) stb. Az iskolázások alkalmából mindenekelőtt ismertet-, tök szervezetünk alapszabályait, különös figyelemmel a tagság jogaira és kötelességeire, valamint tagságunk aktivizálására. A nevelést alapfokon kezdjük, mivel tagságunk soraiban 124 az úttörők száma. Az ifjúság nevelését olyan kitűnő szakemberek segítik elő, mint: Varga Dezső, Varga Attila, Puha László Dun. Stredán, Varga Mihály, Gajdos István vetkező irányelvek hutái ózzák meg: ■ a) Úgy gazdálkodni a járás vizeiu, hogy egyúttal eleget tegyünk a pihenés és a rekreáció követelmnéyeinek, a széles néptömegek érdekében. ■ b) Minden vízterületet maximálisan ki kell a haltermelésre használnunk. ■ c) Gondoskodnunk kell a nemes halivudékról a járás összes szervezete számára. ■ d) Mind politikai, mind szakmai nevelés terén hatnunk kell a tagságra. A jövőt illető Ne váriunk könyöradomáiivt Gabčíkovon, Bölcs Ferenc Bakán, Somogyi András Bodíkyn. A nevelés terén sajnos még nagyon sok a tennivaló. A halasított vizek területével párhuzamosan növekszik az ún. rabsic-halászok száma, akik ellen a legszigorúbban lépünk fel. Gondolom erről bővebben a Horné Mýto-i {vámosfalusi) rabslcok tudnának többet mondani, akiknek ez a mellékfoglalkozás jónéhány ezresükbe került. A sportliorgászat csakis úgy lehet igazán élvezetes és eredményes, ha idejében gondoskodunk a kívánt ivadéktelepítésről. —к— — Pártunk gazdaságpolitikájának egyik fontos alapeíve az ésszerűség. Ez alatt a helyi lehetőségek maximális gazdasági kihasználását értjük. Miképpen konkretizálják ezt a járás víz- és halgazdálkodása terén? — А XIV. pártkongresszussal összhangban ml Is igyekszünk észszerűen hozzájárulni népgazdaságunk fellendítéséhez. Ezzel kapcsolatban szervezetünk jövőbeli munkáját a kőterveinket, a vázolt céloknak megfelelően dolgoztuk ki. Terveink között szerepel egy 20 millió koronás beruházás, amelyet Hroboiíovon (Alistálon) valósítunk meg. Itt keltetjük majd a rugadoző halak Ivadékait az ország valamennyi horgász szervezete számára. Nagyméretű munkálatokat indítottunk el a Dunajský Klatov-i (dunatőkési) vizen. Az ötéves terv időszakában szervezetünk tagjai a jelzett területen több helyen lezárják a vizet, s így megakadályozzák a halak elvándorlását. A terv megvalósítása kb. 200 ezer korona értékű munkát igényel s ennek felét társadalmi munka formájában végezzük. Nem véletlen, hogy e célból éppen ezt a vizet választottuk, hiszen ez járásunk legtisztább vize, s környezete érintetlen, természetes. Az állami halászat 1972. január 1-tői megszüntette a halászást járásunk vizein. Ez a tény pozitiven befolyásolja majd szervezeteink életét, egyrészt a fogást, másrészt a halasítást illetően. Az elmúlt évi halasítási tervünkben szerepelt 200 ezer süllőikra, 10 q egynyaras ponty, 21 q kétnyaras és 15 q háromnyaras ponty kihelyezése. A halászat és a horgászat fogalma Dun. Streda-i járásban nagyon megváltozott. A csallóközi ember életében a halászat többé nem a létminimum fenntartásának, hanem a nemes sport és a hasznos gazdasági tevékenység fogalmát jelenti. További örömteli jelenség az a tény, amely a járási bizottság titkárának megfontolt, tempós szavaiból érződött ki. Gondolatmenetének lényegét a legélethűbben Micsurint idézve fogalmazhatnánk meg: „A természettől ne várjunk könyöradományokat, a természet törvényeibe bele kell szólnunk, a természetnek adnunk kell, hogy kaphassunk tőle.“ Beszélgetett: Csiba László KISÁLLATTENVESZTES 6 HALÁSZAT A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT A házinyúl első vedlése másfélhónapos korban kezdődik és eltarthat 4—5 hónapos korig. Az első évben 5—6 hetes időközönként újabb vedlés is előfordulhat. A vedlés folyamata nem hideg idő beállta előtt pedig egész éven át tart. Ez azonban a ritkább nyári bundáját „váltja“ le. A vedlés nem egyéb, mint egy biológiai szükségszerűség, a szervezet alkalmazkodása a külső körülményekhez. állomány sűrűségét, de még a szőr fényességét is. A vedlés időtartama alatt lehetőleg ne pároztassuiik, mert ilyenkor a nyúl szervezete sok fehérjét, foszfort, H-vitamint von el a szőrállomány kifejlőAmit a bázinvúl vedlésérűl tudni kuli 14. SZÁM 1972. )Gl.IUS 15. • A TARTALOMBÓL ф Bevált a hibridpulyka ^ Nyérclenyésztés kicsibeu vagy nagyban? ф. A barna tojást tojó hibridek vedlése ló tudni A takarmányozási hibák egészségi kihatásai ф Látogatás egy híres vadaskertben (II.) ф Étethii trófeák Щ Halászati termelőszövetkezet Külföldi vizeken ^ Ne várjunk könyöradományt egyéb mint n szőrszemölcsök pihenője. Érdekes biológiai jelenség, hogy ez a pihenő akkor következik be, amikor az állatok meleg szőrtakarójára, a sűrű szőrállományra még nincs vagy már nincs az állatnak szüksége. Időrendileg ez a két vedlési időszak tavaszra és őszre esik. Tavasszal lényegesen gyengébb, ősszel pedig erőteljesebb a vedlés. Az igazi szőrváltás tehát ősszel zajlik le. Vedléskor a szőr felső rétege elszarusodik, majd a szörhagymákkal együtt leválik. Ezt követően a szőrszemölcs fokozott működésbe kezd, új szőrszál nő ki a régi helyén és az új szőrszál az elhalt régit a szőrtüszökből kitolja. A felületes szemlélő azt látja, hogy a meleg idő beálltával a nyúl téli sűrű bundáját, a A kifejlett nyulaknál, törzsállatoknál a vedlés folyamata csak szőrhullatás a tavaszi és az őszi vedléshez viszonyítva. Különösen áll az egész éven át tartó szőrhullás a Bécsi kék nyúlfajtára. Az is igaz, hogy a fajtatiszta, szakszerűen tenyésztett és tartott, valamint takarmányozott Bécsi kék nyúl nem hullatja egész éven át a szőrét. A folyamatos szőrhullatás a szervezeti szilárdság csökkenését jelzi. A tavaszi és az őszi vedlés három hétnél tovább nem tarthat. A hosszú ideig tartó vedlés oka a szervezeti szilárdság csökkenésén túl, a szakszerűtlen takarmányozásban is kereshető. Az olajos magvak, többek között a lenmagliszt, a napraforgó, a tökmag adagolása gyorsítja, illetve kedvezően befolyásolja a vedlést és a szőrdéséhez. A tenyésztési program alkalmazásával ezek a periódusok pároztatás szempontjából ügyesen elkerülhetők. Megfigyelések igazolják, hogy a temperált, állandó hőmérsékletű nyúlistállókban a vedlés nem olyan méretű, mint a szabadtartás, vagy a szakszerűtlen tartás esetén. Az olyan ketrecben, amelyben nyáron a nyúl hőgutát kap, az állatról a szőrállomány valósággal lepállik. Az ásványi és vitamin premixek adagolása akkor hatásos, ha állandó jellegű. Ha az állandó adagolásra nincs lehetőségünk, akkor legalább a vedlések idején adagoljunk premixeket, főleg azokat amelyekben A, D és H-vitamin található megfelelő mennyiségben. Ha nincs premix, akkor sárgarépát, burgonyát, répát, estráhált napraforgódarát, napraforgómagot, lenmagot és jó minőségi rétiszénát adjunk a nyuíaknak, hogy természetes úton jussanak a szükséges anyagokhoz. A vedlés ideje alatt fokozott gonddal ügyeljünk arra, hogy az ivóvízbe, a lágyeleségbe, a tápba ne kerüljön szőr. Ügyes megoldás a ketrecek rendszeres porszívózása a vedlés időszakában. A foltos, az egyenlőtlen hoszszúságú, elszinezödött, fakult, rozsdás, kivörösödött fehér nyulaknál az ilyen szórállomány a gondatlan tartás és gondozás következménye. A szépen fénylő, dús szőrtákaró, a szakszerű tenyésztés, tartás és takarmányozás fokmérője. —szikora--1 Bécsi Icék Disfilm« fehér IK. HL le;*»
