Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-16 / 50. szám
1972. december 16. « SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Az ijítócsoport néhány tagja: Pathó Gyula, Kecsekeméti Gyula, Diós Imre, Kanovszky Pál, Porubszky Boldizsár. V Д társadalmi fejlődés tempójának fokozása mindnyájunk érdeke. S így érdekünk az is, hogy az adott lehetőségeket maradéktalanul kihasználjuk. Ilyen lehetőségnek számít többek között az újítóraozgalom, melynek, fontosságát bizony, országszerte hosszú ideig elhanyagoltuk. Jól emlékszünk még — hiszen mindöszsze néhány évvel ezelőtti história —, hogy a széles tömegek javaslatait, újító buzgalmát szokás volt egy-egy kézlegyintéssel elintézni, azzal érvelve, hogy a műszaki értelmiség önmagában is képes a gazdasági fejlődés időszerű feladatainak, problémáinak megoldására. Ez a minden dialektikát nélkülöző szemlélet figyelmen kívül hagyta a fizikai dolgozók gyakorlati tapasztalatait, a munkásság törvényszerűen kialakult újítási készségét. így aztán nem csoda, hogy a látványos technikai újdonságok mellől hosszú Időn keresztül hiányoztak a hétköznapok heroikus munkájában az egyszerű, mégis leleményes, dologkönnyítő javaslatok. Az újítómozgalom szervezésében csak 1968 után könyvelhetők el lényeges változások, a munkásosztály vezetőszerepe elismerésének következményeként. A CSKP XIV. kongreszszusa külön figyelemmel követte a munkásberkek mindenféle aktivitását, elsősorban azokat a törekvéseket, amelyek a fizikai dolgozók érdekeit igyekeznek szolgálni. Az újítómozgalom — az újítások társadalmi hasznán túl — a dolgozók munkakörülményeinek javítását is elősegíti, nem véletlen tehát, hogy sokrétű tennivalóink homlokterébe került. Rendkívül örvendetes, hogy nemcsak az iparban, de mezőgazdasági üzemeink nagy részében is szaporodik az újítók, vagy újítócsoportok száma. Persze, még nem mindenütt, de követendő példa máris több akad. ☆ ☆ ☆ Mužfára (Muzsla) nem véletlenül vetődtünk el, hiszen tudtuk, hogy az itteni szövetkezet immár kétszer nyerte el a járási újítómozgalom vándorzászlaját. Példálózni már ez is elegendő lenne, hiszen nem kicsiség a Nové Zámky-i (érsekújvárí) járásban két éven • át versenygyőztesként szerepelni. Minket azonban elsősorban a muzslai újítók köre tevékenységének folyamatossága érdekelt, az elmúlt évek igyekezetének ma érő gyümölcsei. A jelenlegi helyzetképet a szövetkezet dolgozóinak egész sora igyekszik megvilágítani, köztük Kanovszky Pál, aki szívélyesen kalauzolt bennünket egyik újítótól a másikig. — Hét éve dolgozom ebben a szövetkezetben — kezdi tájékoztatását a mosolygó műhelyvezető. — A kezdet kezdetén az állattenyésztés és a szőlészet volt az a két szakasz, ahol apróbb-nagyobb módosításra szorult a mindennapi munka. Az első vállalkozások után aztán egyre többen előálltak új ötletekkel, úgyhogy most már egy külön bizottság végzi az újításokkal kapcsolatos munkákat. Ez a bizottság dönt a javaslatok elfogadásáról, valamint a jóváhagyott újítások honorálásáról is. El kell mondanom, hogy a szövetkezet újítókőre már régen kollektív jellegű: mindnyájunk összefogásában gyökerezik. A tematikus feladatok megoldásakor például mérnökeink elkészítik a tervrajzokat, ökonómusaink kidolgozzák az ügy gazdasági vonatkozásait, a műhelyekben pedig ki-ki szakmájának megfelelően veszi ki részét az újítás realizálásából. Ez évben eddig harmincöt újítást dolgoztunk ki, s úgy érzem, hogy ezekből egy-kettő országos figyelmet is érdemel. A javítóműhelyben négy talpig olajos embert zavarunk meg: az újítókat keressük, természetesen. Kollégám máris kattogtatja fényképezőgépét, én még az alkalmi falidíszeket nézegetem: napsugaras nyarak fürdnzói, színészportrék, aktok a főfalon. Aztán a négy munkásembsr egyszerű szavai, minden különösebb kommentár nélkül: Kecskeméti Gyula: öt éve tartozom az újítók közé. Tulajdonképpen a mindennapi munka könnyítése érdekében töröm magam egy-egy hiányzó szerszám elkészítésével. A Majortraktorok kormányművével például meglehetősen sok bajunk volt, erre eszeltem ki egy — hogy is mondjam? — kormánykihúzót, ami a kormány eltörését akadályozza meg. Az egyéves gyakorlat szerint jól bevált. Ne higgyék, — mondja —, hogy az újítás valami rendkívüli dolog: a nehézségek kiküszöbölésének érdekében szorul rá az ember. Persze; ahhoz, hogy kedvünk legyen ilyesmivel is foglalkozni, elsősorban jó kollektívára, a többiek segítségére van szükség. A miénket én ilyen jó társaságnak tartom, így nincsenek is különösebb problémák. Diós Imre bácsi az idősebb generáció képviselője. Ezerkilencszázhuszonegyben született, jelenleg mint villanyszerelő dolgozik a szövetkezetben. Igyekezetét, szorgalmát, tehetségét s nem utolsósorban emberségét Módosítás a kenderaratú-kombájnon: a megdőlt kender felállítását egy terelőkarral segítik elő. Házilag gyártott melaszkiszedő. [egyedül élő férfi létére egy fogadott gyermeket is felnevelt) akárki felemlegeti ismerősei közül. Több diplomájából az egyiket éppen az újítómozgalomban elért sikereivel érdemelte ki. Nem véletlenül: eddig 15 újítás fűződik nevéhez. Megoldotta például a telt teljeskannák gyors és könnyű elszállítását az istállóból, a VTB típusú román traktorok könnyen kiégő dinamóját pedig átszerelte csehszlovák típusúra, amivel rengeteg javítási munkát takarított meg. Kiss Imre a harmadik kérdezett. Fiatalember, de már fontos újítást mondhat magáénak. A Major-traktorok kormányművének csapágykihúzóját készítette el. Eddig ugyanis baj esetén egyszerűen széttörték a csapágyakat, ami egyrészt kár, másrészt munkaveszteség volt mindenképpen. Muzslán ő s a vele egykorúak jelentik az újítói utánpótlást. Porubszky Boldizsár a szövetkezet megalakulása óta itt dolgozik. Jelenleg segédgépesítő. Újítással mindöszsze egyszer próbálkozott: a romántraktor vonóhorogját cserélte ki csehszlovák húzatőra. Az eredeti ugyanis hamar leszakadt, amit az új módszerrel sikerül elkerülni. Az újításokhoz különben kedvet kapott és úgy reméli, hogy most már ez a fajta munkája is rendszeressé válik. A szövetkezet udvarán gép gép hátán. Tulajdonképpen alig akad közöttük olyan, amelyen ne módosított volna az újítók ügyes keze. Válogatunk, mintha piacon őgyelegnénk: ezt A trágyaszóró pótkocsin a súlyelosztást a láncok közé hegesztett lemez biztosítja. érdemes jól megnézni, ezen meg továbblépünk: 1. Gabonatisztitú: A követelmények nagyok, így megoldásuk is gondot okoz. Vegyünk azonban két darab szovjet nagytisztítót, kombináljuk a kettőt egybe, s máris túl vagyunk a gondokon. 2. íme egy 1500 férőhelyes sertésnagyhizlalda. Évek óta problémát okoz a szellőztetése. Ventillátorok ugyan vannak, de ezek időnkénti használata nem tűnteti el a porfelhőket. A tennivaló? Rendszeresen, majdnem állandóan bekapcsolva tartani a ventillátorokat, hogy a levegő nyomása leszorítsa a levegőben cirkáló szennyeződést. 3. Melasz-kiszedő: Eddig napokig (hetekig) várták, hogy a melasz kicsurogjon a tartályokból. A megoldás pofonegyszerű: egybe hegesztettek két csövet, amelyben egy futó lánc biztosítja a melasz „kiszivattyúzúsát“. Nem látványos megoldás, de nagyon célszerű.. 4. Venyige-kihűzó: Traktorra szerelt villaszerűség, hidraulikával ellátva. Ha a venyige összegyűlt a sorok között, a szerkezet megemeli a villákat, s a venyigecsomó máris szállításra készen áll. 5. Az SPC—6 román vetőgép gumitárcsájához koklllát (sablont) készítettek, ezt a szomszédos szövetkezetek is kölcsönkérik. 6. Trágyaszóró: A trágyaszóró pótkocsi láncszakadásának elkerülése és a súlyelosztás érdekében közbeékeltek egy hosszanti terelőlemezt. Országos figyelmet érdemel! (Az eredeti trágyaszőró elnevezése: Príves s reťazovým dopravníkom PZ—35—Rm.) 7. A permetező nyomásszabályozójának 10-es tengelyét eddig naponta szétmarták a savak. A megoldás: műanyag-kupakot kell húzni rá, s így egész évben kitart. Járjuk a gazdasági udvart, úgy érezzük, hogy egy egész Szabad Földművest kitöltő témára találtunk. És ekkor derül ki, hogy a muzslai újítókörének legeslegelső szervezőjével, Pathó Gyula bácsival még nem is beszéltünk. Igaz, nincs itthon, Bratislavában viszont megtalálhatjuk, a pártiskola hallgatója. Nosza! — Az az igazság — fészkelődünk a pártiskola földszinti fapadján —, hogy a muzslai újítómozgalom erősen közösségi jellegű. Ha mégis azt mondták, hogy velem beszélje meg a dolgot, nagyon örülök neki, de nem hinném, hogy egy ilyen csoportjellegű akcióban döntő lenne a szavam. A Muzslai Efsz-ben jelenleg főgépesítőként dolgozom, de újítóként nem ez az első működési területem. Életemben mindig egy olyan csoport kialaktíására törekedtem, amely nem elégszik meg a feladatok egyszerű végrehajtásával, de fárasztó munkáján módosítani, könnyíteni Igyekszik. Négy évig Bratislavában dolgoztam egy gépjavító műhelyben, ott született meg első újításom is. Az amerikai gépkocsik kapcsolószekrényének Javításához eszeltem ki egy olyan fékpróba-padot, amely alaposan lecsökkentette a befektetett munkálatok mennyiségét. Gyula bácsi újítói vitalitása sikert sikerre aratott, egyik újítása már ebben az időben országosan elismertté vált. A gépalkatrészek mosására, tisztítására, akkoriban még rengeteg petróleumot pocsékoltak el, 6 találta ki annak a fizikai jelenségnek az alapján, — miszerint a petróleum könnyebb mint a víz, — hogy egy tölcsérszerű mosóteknő bevezetésével úgy is tisztíthatók az alkatrészek, hogy a petróleumot ne kelljen szüntelenül kicserélni. A szenny ugyanis lerakódik a vízbe, így a petróleum tiszta marad. Pathó Gyula újításainak se szeri, se száma. Érdemel elismeréséül helyezték át Bernolákovóra (Cseklészre), ahol a közgazdasági technikum tanára lett. — Itt ugyan mindössze két évet dolgoztam — meséli Gyula bácsi —, de mindmáig egyik legkedvesebb munkahelyemnek tartom ezt az iskolát, hiszen rengeteg fiatalt vezethettem rá az újítások megszerettetésére. Közben magam is újítottam, de akkoriban már az volt az alapelvem, hogy nem az egyéni igyekezet, de egy igazi újítói törzsgárda kialakítása a iegfontosabb, egy olyan csoport megszervezése, amely képes önállóan is tovább fejleszteni ezt a mozgalmat. Pathó Gyula 1963-ban került főgépesítőként Muzslára. Az újítómozgalom megszervezésével elég sok baja volt: az akkori vezetőség minden távlati elképzeléstől idegenkedett. A jelenlegi helyzettel azonban elégedett, mindössze azt kifogásolja, hogy a kollektív újításokat járási és magasabb szinten nem értékelik kellőképpen. Pedig Muzslán éppen a csoportos újítások vezettek a legtöbb eredményhez, ezt bizounyítja az újítómozgalom vándorzászlajának kétszeri elnyerése is. ☆ ☆ ☆ Befejezésül a muzslai újítócsoport két szerén kívánságát idézzük. Az első: szeretnék, ha a régebben megjelent „Zborník zlepšovateľov“ (Az újítók kiadványa) újból megjelenne, esetleg magyar nyelven is. A második: jó lenne, ha a csehszlovákiai magyar mezőgazdasági szaksajtó helyet szorítana egy-egy kiemelkedő újítás ismertetésének. Igazán teljesíthető kívánságok! BÄRCZI — ÖVÄRY 4
